Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-14 / 241. szám

Elismerés A X. Palóc szőttes kulturális napok következnek A Palóc szőttes napok in­téző bizottsága nevében An­tal József, a balassagyarmati járási hivatal művelődési osztályának vezetője értékel­te a palóc hagyományokat őrizni hivatott rendezvényso­rozatot Egyenletes színvona­lúnak minősítette a fellépő csoportok produkcióját azzal a megjegyzéssel, hogy ez nem egyértelmű eredmény- Az egyenletesség forrása az, hogy a korábban gyengébben sze­replők felzárkóztak, színvona­lasabban szerepeltek, ám akadtak csoportok, melyek lejjebb tették a mércét, ám minthogy a közönség és a zsűri korábbi teljesítményük alapján ezt elvárhatta volna. A rendezvény céljából adó­dóan erősíteni kell a palóc tájművészeti hagyományőr­ző' jelleget. A csoportok las­san elfordulnak saját terüle- 1 üktől, szűkebb szülőföldjük­től. mi több, a műsorokba műdalok is keveredtek. Mind­ez elkerülhető, ha a felkészü­lés elején, már a műsorvá- lasztás során kikérik a segít­ségben mindig készséges szak­értők véleményét, hogy igazi értékekkel állhassanak szín­padra. A csoportok folyama­tos felkészülésének hiánya rá­nyomja a bélyegét a Palóc szőttes színvonalára. S mi a véleményük a cso­portok vezetőinek a produk­ciókról alkotott vélemények­ről? Ispán Dániel, a nagylóci népi együttes művészeti ve­zetője: — Elégedett vagyok a cso­portunk teljesítményévet. Egy problémám van mindössze, hogy nem tudom, á zsűri ho­gyan ítélt meg bennünket. Csak általában értékelték a rendezvényt, a jellemző hi­bákra és pozitívumokra hív­ták fel a figyelmet. Szeret­tem volna, ha „kiveséznek” bennünket. A folyamatos fel­készülésről az a véleményem, Hol van már a tavalyi hé? Hol van már az idei augusztus? Messze már a IX. Palóc szőttes kultu­rális napok. Azoknak leg­alábbis, akik nézőként, ér­deklődőként voltak jelen a kétnapos rendezvényen. Am a sikeres találkozót gondozó bizottság, a zsűri, a részt vevő csoportok ve­zetői és az érintett nép­művelők nem tekintik „le­futottnak” az eseményt. Október első hetéig a még hátralevő értékelő tartotta napirenden a Palóc szőt­test, az értékelő óta pedig a levont tanulságok, kö­vetkeztetések, s a felelős­ség, melyet a jubileumi szőttes sikeréért valameny- nyien éreznek. hogy szinte lehetetlen meg­valósítani. Hagyományőrző csoport vagyunk. A tagok je­lentős része fiatalkorában megélte, mindazt, amit ml most stilizálunk és színpadi 'játékká alakítunk. Most is szóba került, hogy a Palóc szőttes kulturális napok si­kere, jobb színvonala érde­kében alakítani kell egy, a palóc kultúrában otthonosan mozgó, szakértő bizottságot, mely segítségére lehet a lel­kesen szervező, de hozzá nem értő népművelőnek. Alakít­suk már meg végre! Évek óta beszélünk róla, tudjuk, hogy kell, mégse hozzuk lét­re... Az igazsághoz tartozik, hogy bér bizottság valóban nincs, mindazok, akik szak­értelműknél fogva ezt a bi­zottságot alkothatnák, most is készséggel állnak a cso­portok rendelkezésére. A > IX. Palóc szőttes kulturális na­pokat megelőző felkészülési időben azonban nem verseng­tek a csoportok ezért a se­gítségért. Kérdés, hogy ha bizottsággá szerveződnek a segítők, mennyivel tudnak hatékonyabban közreműköd­ni? A rimóci asszonykórus ve­zetője Kobela Andrásné: — Elégedett vagyok mind­azzal, amit az értékelés so­rán hallottam. Mi sokszor kértünk külső segítséget, így menet közben, azaz a próbák során érzékelhettem, hogy mi az, ami nem az igazi. Csák akkor már késő volt a vál­toztatásra. így én az általá­nos kritikából és elismerés­ből ki tudtam szűrni, mi vo­natkozik ránk, a rimóci cso­portra. Nagy örömmel hal­lottam azt a javaslatot, hogy a tizedik kulturális napokra a csoportok az elmúlt kilenc rendezvény valamelyikén már bemutatott műsorukat újítsák fel. Azt hiszem, ez javára válik a jubileumi rendez­vénynek, hisz kilenc év után nehéz már tiszta, kevéssé is­mert, színpadra vihető népi játékot találni. Azt hiszem, ezért is volt jellemző az Idén a más etnikumok felé fordulás. Ha az együttes is elfogudja a javaslatomat, ak­kor mi az ezerkllencszázhet- vennyolcban bemutatott Vér­nász című műsorunkat újít­juk fel. A IX. Palóc szőttes kul­turális napok értékelésével megkezdődött a felkészülés a jubileumra. Nemcsak a ha­gyományőrző csoportok mun­kája kapott új lendületet, a rendezvénysorozat színhelye, a hollókői szabadtéri színpad környéke is változások előtt éli. Hogy megszépülve fogad­hassa 1983. augusztus 19—20- án a X. Palóc szőttes kultu­rális napok résztvevőit, a bemutatkozó csoportokat és a palóc kultúra iránt érdek­lődő nézőket —veszprémi— Veszélyeztetett gyermekek Balassagyarmaton az oktatá­si Intézmények és a gyámha­tóság 263 veszélyeztetett gyer­meket tart nyilván. Ez a 0—18 éves korosztály 4,7 százalékát jelenti. Az országos átlag vi­szont csak 3,7 százalék. Szá­muk növekvő a városban. Mi lehet a növekedés oka? Egyrészt a veszélyeztetetteé- gi tényezők újbóli felbukka­nása, és új tényezők kialaku­lása. Másrészt a korábbinál egységesebb és pontosabb a nyilvántartás, kiterjedtebb a felderítés. Harmadsorban meg­figyelhető, hogy a középisko­lák veszélyeztetett tanulóinak jelentős része a környező köz­ségekből bejáró tanuló. Vége­zetül közrejátszik a demográ­fiai hullám emelkedése is. A veszélyeztetett gyermekek száma oktatási intézményen­ként eltérő képet mutat. Meg­állapítható, hogy legmagasabb az arányuk Ipolyszögön és az ipari szakmunkásképző inté­zetben. E két helyen a tanu­lók származás, életkörülmé­nyek szerinti összetétele rend­kívül változatos képet mutat A Balassi gimnáziumban és a Szántó szakközépiskolában, va­lamint az Ifjúság úti Általá­nos Iskolában a veszélyezte­tett gyermekek száma elenyé­szőnek mondható. A kor szerinti megoszlásra jellemző, hogy az óvodákban még alacsony, viszont az ál­talános iskolákban ugrásszerű emelkedés tapasztalható. A középiskolákban pedig, a szak­munkásképző intézet kivételé­vel a számúit ismét csökken. A veszélyeztetettség okai kö­zött döntő szerepe van a nem megfelelő családi környezet­nek és az új veszélyeztetettsé- gi tényezők kialakulásénak, melyek között megemlíthető a nők korábbinál nagyobb ará­nyú munkavállalása, a fel­ügyelet csökkenése. Egészség- ügyi és anyagi okok elenyésző mértékben játszanak szerepet. / Uiiászületik a székesegyház orgonája Nagyszabású feladatra vállalko- eredeti színét. Az elmúlt két év- dálos működtetései orgonája. Hom- zott Szakács István orgonakészltö- azázrtd alait ugyanis tübb alka- lokza:át mozgalmas barokk szo- mester és három segédje. Másfél lommal változtattak a sípok ko- boralakok, így például a bibliai év alatt teljesen felújítják a gyű- rabelj hangzásán és átalakították Zakariás próféta és Dávid király rí székesegyház több mint két- az orgona homlokzatát Is. szobra, valamint harsonázó es száz éves barokk orgonáját. A doboló angyalok, dúsan aranyo­munkálatok során áthangolják a A nagy orgona, amelyet 1763- zott puttók díszítik, nagy orgona 4500 sípját, kicseré- töl 1767-ig épített Burehart Si­Hk a már elhasználódott szerke- mon bécsi orgonakészítő-mester, Az orgonát már a megépítését zett elemeket és visszaadják az eredetileg kétmanuálos, 20 vál- kővető második évtizedben több Impozáns hangszer burkolatának tozatú volt. Gyűr város első pe- alkalommal javították. A Volán 2. számú Vállalatnál a mind jobb szakember-utánpótlás biztosítása érdeké­ben új tanműhelyt építenek. A tágas és modern épületben korszerű körülmények között folyhat az oktatómunka. —gy— Szépen emberül — szépen magyarul Egy parasztember könyvének „Ha mán olyan bolond vol­tam, hogy beleléptem a veszött kutyanyálba, ha, mán mögígértem, hogy möglrom, hát nines más hátra, most mán mög köll írni”. Aki szépen él emberül — szépen szól magyarul; aki nyelvével szépen él — szépen él emberül. Már sokszor leír­ták: a nyelvhasználat és az élet használata közt etikai párhuzam van. Illyés Gyulá­nál azt olvashatjuk: „Kifeje­zéseink... jellemünk tükrei". A nyelv savát-borsát talán, vagy­is azt, amire csettlnteni szok­tunk, amire összefut a nyál a szánkban, amire fölütjük a fe­jünk, amiért szépnek tartjuk va- lak’nek a beszédjét — a köznapi vélekedés szerint —, éppen kifejezéseinek találékonysága, célba vágó ötletessége. A kife­jezés nyelvi fordulat, szókö- tós. Aki jól köti egymáshoz a szavakat, odaillő fordulat­tal él, az iránt ösztönös bi­zalmat táplálunk. A bizalom pedig fontos erkölcsi kategó­ria. A szép beszéd tehát bizal­mat ébreszt, azt a vélekedést, hogy jót gondolhatunk a má­sikról : szépen szól, követke­zésképpen emberül. Ez a gondolatmenet pattin­totta ki a .Szépen emberül — szépen magyarul” jelmonda­tát a Hazafias Népfront Or­példázata szágos Tanácsában s a nyel­vészek körében. Egybekapcsol­ták a beszédkultúrát a maga­tartáséval, persze azzal a tu­dattal, hogy a szép magyar­ság alján nem biztos, hogy szép emberség rejlik. A szép magyarság esetleg nyelvérzék, kifejezőképesség, értelem dol­ga is lehet. Szoktuk mondani: „Jó svádája van!” De ját­szanánk csak vissza magneto­fonról ügyes, könnyed beszéd- készségét, a nyelvi talpraesett­séget, többnyire bizony csúf­ság esne az ékesszólás ókori latin istennőjének, Suadának a nevén. A jó svádájú rend­szerint csak biztos fellépő, aki a lelki simulékonyságot ag­resszivitással elegyítve sok­szor olyasmire beszél rá ben­nünket, ami homlokegyenest ellenkezik az érdekeinkkel. Egyszóval nem is olyan sima kötés az élni, beszélni „szé­pen emberül — szépen magya­rul”. Csizmadia Imre nemrégiben megjelent könyve, a Pirkadat­tól délelőtt lg, azonban szinte a népfront, a nyelvészek, a „Szépen emberül — szépen magyarul” ideájának a meg­testesülése; akaratlanul is szemléltető példa arra, hogy mégiscsak van minta az em­beriség-magyarság harmóniá­jára. A nyolcvanéves paraszt- ember mintha Illyés Gyula szavait is igazolná: „Jobbára kétkezi emberek nyelve veit a magyar. Olyanoké, akik va­lóságot és igazságot akartak közölni egymással. Akik vilá­gos, tiszta gondolatot fejeztek ki általa. Akiknek nem volt rejtegetnivalójuk egymás előtt Akik nem szorultak se ha­zugságra, se hízelgésre. (...) Az írás és a beszéd módja mindenkit leleplez. Jól beszél­ni és írni magyarul igazánból; jellemkérdés”. Más szóval em­berség kérdése. Csizmadia Imre könyve azért méltó a nyelvészek s a puszta olva­sók figyelmére egyaránt, mert egy „kétkezi emberé”. öt­százhetvennyolc oldalas köny­ve önéletrajz; nem „emberke- dik”, nem „magyarkodik” a nyellwel, mégis benne van mind a kettő. Művének ideil- lőn inkább csak a nyelvezeté­re akarjuk olvasóink figyel­mét fölliívni: egyszerű, vilá­gos, célszerű, találékony. Az­zal kezdtük: talán a kifejezé­sek adják a nyelv savát-bor­sát. Nos, akárhol ütjük fel em­lékiratát (például azon az ol­dalon, ahonnét legelső mon­datunkat vettük), köz-anya­nyelvűnkből művészien for­mált egyéni kifejezésekkel — fordulatokkal, szókötésekkel —■ teli. Olyan könyv, amely íratott: „Szépen emberül — szépen magyarul”. Győri László műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Boccherini: Clementina. Kétfelvonásos vígopera 9.44: Brummadzag, a zenebohóc 10.35: Népdalok, néptáncok 11.28; Jogi arcképcsarnok 11.42: Ragtime 12.45: Jókai Anna: Jákob lajtor­jája 12.55: Beethoven-művek 13.38: „Jobb házból való macska elveszett” 14.15: Kalmár Magda operettsze­repeíből 15.05; Magyar fúvószene 15.28: Kagylózene — Leninváros­ban 16.00: A Magyar Rádió és Televí­zió énekkara Schubert- műveket énekel 16.26: OTRT-hangiátékfesztivál 17.05: Képekből élnék 17.30: Zenekari muzsika 19.15: Közvetítés a gyulai Várszín-» házból 21.19: Külföldről érkezett 22.30: Kóté Tibor népi zenekara játszik 22.50: Egy igazgató névjegye 23*10: A Melos vonósnégyes fel­vételeiből 00.10: Neményi Tamás táncdalai­ból PETŐFI RADIO: 8.05; Magyari Imre nótáiból 10.00: Zenedélelőtt — „francia módra” 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stú­diót 13.30: Éneklő ifjúság 16.30: Válogatott perceink 16-35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 4 NÓGRÁD — 1982. október 14., csütörtök 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35:. A 04. 05, 07 jelenti 21.05: Kabarécsütörtök »22.15: Slágermúzeum 2J.20; Operettrészletek MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Antal Mag­da. (A tartalomból: A Black Co­medy Miskolcon — A város fő­építésze — Emlékezés Rónai Sán­dorra.) Telefonügyelet: 35-510. — 18.00: Észak-mgayarországi kró­nika. (Miskolc megyei városi Ta­nács VB jelentést hallgatott meg a város és környéke tömegköz­lekedéséről — A ricsei vízműtár­sulat intéző bizottsága üzembe helyezi a körzeti vízmüvet.) <— 18.25—18.3ü: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) (SZ.) 8.05: Iskolatévé — ’Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 8-35: Technika (ált. isk. 1. mszt.) 9.00: Történelem (ált. isk. 5. oszt.) 9.35: Rajz (ált. isk. alsó tagozat) 10.00: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 10-15: Magyar nyelv (ált. isk. 4. oszt.) Szó-ra-ka-té-nusz. 10.35: Magyar irodalom (ólt. isk. alsó tagozat) 11.00: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) 11.30: Magyar irodalom (ólt. isk. alsó tagozat) 12-00: Világnézet (középisk. IV. oszt.) 13.55: Rajz (ism.) (SZ.) 14.10: Történelem (ism.) (SZ.) 14-45: Osztályfőnöki óra (ism.) 15.10: Világnézet (ism.) 16.15: Hírek 16.20: Gyalogosként biztonságosan 16.30: 9-es stúdió — A szovjet te­levízió külpolitikai műsora. (SZ.) 17.00: Reklám. 17.05: Tízen Túliak Társasága 17.45: Telesport 18.10; „Legyen a zene mindenkié” (SZ.) 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna (SZ.) 19.15: Esti mese (SZ.) 19.30: Tv-híradó (SZ.) 20.00: Családi kör 20.50: A hét műtárgya. — A já- nosréti templom főoltára 20.55: Hírhátter (SZ.) 21.45: Zene, vers, tánc és néhány párbeszéd. Czigány György műsora. 22-35: Tv-híradó 2. (SZ.) 2. MŰSOR: 20.00: A lengyel televízió estje 20.15: A Mazowsze együttes mű­sorából. 20.30: Múzeum a szabad ég alatt 20.40: Kornél Makuszynski 20.55: A Dzseleda kölykök 21.10: Saját kérésére 22.45: Álmaim könnyűzenei mű­sora. (SZ.) BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: R. Kendi: Egy leány, aki­vel találkoztam. Tv-játék 21.25: Zenés fejtörőjáték 23.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A család. 4. rész 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 17.25: Haydn: A patikus. 21.05: Irodalmi revü 21.30: Időszerű események 22.40: A labdarúgó EB-selejtező tükre, összeállítás a mér­kőzések legérdekesebb pil­lanataiból MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Dél­után fél 4-től: Diótörő fantázia. Színes, szinkronizált japán báb- mesefilm. Háromnegyed 6 és 8- tól: Jöjjön el egy kávéra hoz­zánk (16). Színes . olasz filmvíg- játék. — Balassagyarmati Ma­dách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Hova^tűnt Agathe Christie? (14). Színes angol filmdráma. — Pász­tói Mátra: Olimpia Moszkvában. Színes látványos, magyarul be­szélő szovjet dokumentum, film. — Szécsényi Rákóczi: Hét tonna dollár (16). Hintsch György szí­nes filmvígjátéka. — Kistérén yel Petőfi: A nyolcadik utas: a ha­lál (18). Színes angol fantasz­tikus kaland film. — Érsekvad- kert: Nevem: Senki, Színes, szinkronizált olasz—francia— NSZK western. — Nagylóc: Hon­da lovag. Színes, szinkronizált japán film. — Jobbágyi: Hyppo- lit, a lakáj. 1931-ben készült filmvígjáték.

Next

/
Thumbnails
Contents