Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

Folg á r i y é delem Atomerőművek árnyékában Szé'es körű követelményrendszer környezetünk védelmére Korunk legnagyobb tudományos és tecbn’kai vívmánya av atommagokban rejlő magenergia felszabadítása. Az atom­in gok több milliárd foltos parazsaknak tekinthetők, melyek koncentrált energiát hordoznak, de önként esnk nagyon gyéren csordogál belőlük a szabad energia. Az évszázad elején, a neutron felfedezésével és megismerésével a tudo­mány nagy lehetőséget kapott az atomi méretű világ, a koz- nv'-us világmindenség titkainak kutatásához, az elemek tu­la itloriságainak megváltoztatásához, a betegségek megálla­pításához, leküzdéséhez és nem utolsósorban az atomma­gok átalakításához, az atomenergia felszabadításához. AZ ENERGIAIGÉNYEK VÁLTOZÁSAI Az emberiség történelme során kezdetben a szabad energia természeti forrásait minden eddiginél hatékonyab­ban aknázta ki. Az ipari for­radalom előtt energiaigényét könnyűszerrel kielégíthette, mégpedig a naperőmű szol­gáltatta közvetlen, vagy köz­vetett, a növényi fotoszinté­zis transzformálta kémiai energiával. Az ipari forrada­lom rákényszerítette a ’zöld bioszféra évmilliók során fel­halmozott napenergiájának, az úgynevezett fosszilis tüzelő­anyagoknak a felhasználásá­ra. Ezt a szabadenergia- késk'etét a földnek oly mér­tékben rabolja ki, hogy a fosz- szilis kémiai fütűanyagkész- let kimerülése látótávolba került. Az emberiség tehát válaszút elé érkezett: visszatér a lágyenergiához, amit a nap­erőműből elrabolhat és ezzel visszatér a természeti életmód­hoz, vagy keresi a kemény­energia mélyebb forrásait, va­gyis továbbfejleszti urbanizá- lódott életmódját. Az emberiség energiaigénye a társadalom fejlődésének gyorsuló ütemével párhuzamo­san, rohamosan növekszik. Az évmilliók múlásával a föld- félszín alatt felhalmozott energiakészleteket — a kősze­net, a kőolajat és a földgázt — az utóbbi évek energia- válságáig tervszerűtlenül és mértéktelenül fogyasztotta. A rablógazdálkodás nagyfokú pa­zarlással párosult, olyannyira, hogy sokan már vészharangot kongattak e klasszikus ener­giahordozók jelene és jövője felett. A természeti energiák —, mint a szél, a víz és egyéb biotermikus folyamatok — a jelenlegi szükségletet csak részben fedezik. A geotermi­kus és a napenergiát egyelő­re nagyon bonyolult, költsé­ges módszerekkel és eszközök­kel hasznosíthatnánk, bár ez feltétlenül á jövő egyik leg­fontosabb kutatási, fejlesztési iránya. A FELSZABADULÓ MAGENERGIA Ma azonban legkézenfek­vőbb. legelérhetőbb, legfonto­sabb és egyben legjobban meg­valósítható a magenergia fel­szabadítása, jelenleg maghasa- dási reakcióval. További le­hetőség kínálkozik a magegye­sülési reakció során keletke­ző magenergia hasznosításá­ra. Technikai feltételei azon­ban még a kísérletes kutatás stádiumában vannak és a jö­vő század energiatermelő módszere lehet. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1977. májusi salz­burgi világkongresszusán föl­becsülték az emberiség várha­tó energiaigényének alkaulá- sát és a kielégítés lehetősége­it, a reális energiakészleteket és -tartalékokat, továbbá az elérhető energiaforrásokat. A záróokmány egyértelműen a m- genergia szélesebb körű fel- használására, az energiaterme­lő módszerek továbbfejlesz­tésére irányította a figyelmet. A legfrissebb adatok sze­rint a világon ma több mint 250 nukleáris erőmű üzemelés a világ- villamosenergia-ter- me'ésének 8 százalékát, az éri"-—úaigény 2,3 százalékát S7 " ’tátják. Az előrejelzések sze int a századfordulóra a vi­lág nukleáris energiaterme­lő kapacitása elérheti a villa- mosenergia-termelésben a 14 százalékos, az energiafelhasz­nálásban a 17 százalékos rész­arányt. A jövő nemzedéknek a bol­dogabb jövő érdekében, béké­ben kell együtt élnie az atom­erőművekkel, a radioaktív hul­ladékokkal, a nukleáris fegy­verek árnyékában. A jövő év­század tiszta ígérete a köny- nyű atommagok szabályozott egyesítése. Az emberiség most tanulja meg, hogyan ásson mind mélyebbre a kozmikus múltba, mind forróbb „para­zsakért”. AZ EMBER MÁSODIK TŰZGYÚJTÁSA Hazai energiaigényünknek csak egy részét tudjuk a jö­vőben fedezni hagyományos energiahordozók felhasználá­sával. Hazai energiastruktú­ránk egyébként is kedvezőt­len, igen jelentős az impor­tunk mind a szilárd, mind a folyékony, illetve gáz hal­mazállapotú energiahordozók­ból, villamos energiából. Nö­vekvő energiaigényünk na­gyobbrészt csak az atomener­gia hasznosításával elégíthető ki. Az atomenergia felszabadí­tása az ember második tűz­gyújtása a földön. Tűzgyúj­táskor az éghető anyagból levegő jelenlétében szabadul fel az energia, tulajdonkép­pen olyan kémiai reakció, melyben a szénatomok egye­sülnek oxigénatomokkal, mi­közben szénoxidok és más füstgázok, melléktermékek és salak keletkezik a fizikai tör­vények szerinti hőenergia fel­szabadításakor. Ez az energia- mennyiség — viszonyítva a reakcióban részt vevő atomok tömegéhez — aránylag kicsi. Az atomenergia felszabadítá­sa csak maghasadási, vagy magegyesítési reakció során, különös feltételek között le­hetséges. Ilyenkor nem az atomok külső elektronhéjain következik be a változás, ha­nem az atommagok belsejé­ben és az atommagot alkotó nukleonok tömegéhez képest hatalmas magenergia szaba­dul fel. Az atomerőművek lényegé­ben, csak az ^nergia felsza­badításának módszerében tér­nek el a hagyományos erőmű­vektől. Az atomenergia gya­korlatilag ma még egyedül ha­sadó anyagokból, szabályo­zott maghasadási láncreakció során szabadul fel. Megvaló­sítani csak kötelező bizton­sági követelmények teljesíté­se árán lehet. Erre nemcsak az üzemvitel biztonsága, ha­nem a környezet védelme ér­dekében is szükség van. Ma az egész világon csak ezek­nek a szigorú előírásoknak megfelelően engedélyeznek tervezni, építeni és működ­tetni atomerőmüveket. A kötelező biztonság az üzemvitel szempontjából el­engedhetetlen. Amellett, hogy a nukleáris fűtőanyag herme­tikusan zárt, fokozott külön­leges ötvözetű fémkazetták­ban van, a reakcióteret több­szörös védelmi rendszer ve­szi körül és biztosítja. Az automatikus szabályozó rendszer garantálja, hogy a reaktorban optimális üzemál­lapot legyen és egyidejűleg az üzemzavart elhárító rendsze­rek — meghibásodás esetén is — biztonságosan működjenek. NEM VALH ^T ATOMBOMBÁVÁ Az atomreaktorban szabá­lyozott, önfenntartó láncreak­ció valósul meg, az atomrob­banás kritériumai kizártak. Ennek ellenére sok ember­ben ellenérzést vált ki, mivel az atomerőműveket gondolat­ban az atombombával társít­ja. Ez teljesen alaptalan fé­lelem. Az atomreaktorok ugyanis sohasem válhatnak atombombává. Mindkét eset­ben ugyan láncreakció ala­kul ki a hasadóanyagban, de míg a bombában az önma­gát fokozó spontán folyamat­tá válik, addig az atomreak­torokban az ilyen megszala- dás után automatikusan leféke­ződik. A láncreakció nem kívá­natos mértékének visszaszorí­tására számos védelmi rend­szert is beépítenek. Az atomerőművek üzeme nyilvánvalóan kockázattal is jár, akárcsak más energia- termelő erőműveké. Normál üzemi feltételek mellett ter­mészetes, hogy van radioak­tív gáz-, gőz-és folyadékkibo­csátás. Az is természetes, hogy keletkeznek radioaktív hulladékok. Az atomerőművek azonban még így is sok Ital tisztább üzeműek, természet- kímélőbbek. mint a hagyo- másosak. összehasonlításként példa lehet egy atom- és egy hagyományos erőmű ra­dioaktív hulladékainak kibo­csátása, A hagyományos erő­műveknél ez többszöröse le­het az atommal működtetett­nek. Ebből következik, hogy az atomerőművek a környe­zet sugárszennyezettségét, a környezet lakosságának su­gárterhelését alig befolyásol­ják. Működő atomerőművek környezetében a sugáradag- termelés a természetes és a mesterséges eredetű értékeket kimutathatóan alig növeli. A normál üzemi kibocsátásokat az atutomatikus és félautoma­tikus üzemi környezeti sugár­ellenőrző rendszer mérőállo­másai, laboratóriumai ellen­őrzik, visszahatva a folyamat­szabályozásra és a kibocsátás­ra. Ebben az ellenőrző rend­szerben működnek a polgári védelmi RBV adatszolgáltató és ellenőrző rendszer mérő­állomásai, laboratóriumai is. A környezet radioaktív alap­szintjeit, a normál üzemi ki­bocsátás értékeit előírások és szabványok rögzítik. A atomerőművek nukle­áris biztonsága, áz előrelátó tervezés, a kifogástalan kor­szerű technika, az automati­zált üzemvitel, a beépített többszörös védelem azt jelen­ti, hogy gyakorlatilag minden üzemzavar elkerülhető, vagy legalábbis elhárítható és nuk­leáris üzemzavari katasztró­fa elkerülhető. Elvileg azon­ban előállhat olyan üzemza­var, amikor az eseménylánc végén, kritikus helyzetben, ve­szélyes mennyiségű radioaktív anyag kerülhet ki a környe­zetbe. Az atomerőmű környezeté­ben élő lakosság és az anya­gi javak védelme érdekében hatósági előírások szabályoz­zák az erőművek telepítését, létesítését és üzemeltetését, a védelem kiépítését, a környe­zeti sugárszennyezettség el­lenőrzését, valamint az eset­leges katasztrófa megelőzésé­nek. elhárításának tervezését, begyakorlását. A hatósági elő­írások a nemzetközi konven­ciók és ajánlások alapján szi­gorú megkötéseket tartalmaz­nak. FELKÉSZÜLTEN VESZÉLYHELYZETRE IS Az atomerőművek környe­zetének védelme széles körű hatósági előírás és követel­ményrendszer, mely a meg­előzésre, illetve a következ­mények elhárítására vonatko­zik. E követelményrendszer hasonló a katasztrófák, ve­szélyhelyzetek és a háborús megelőző, elhárító. mentő rendszabályokhoz. Szerle a világon ilyen aspektusból kö­zelítik meg ezt a fontos kér­dést. A Nemzetközi Atom­energia Ügynökség és a KGST- ajánlások is hasonló iudítta­tásúak, a követelményrend­szer, a szervezetek és a fel­készülés egyforma. Valameny- nyi rendszabály beleilleszke-i dik a katasztrófaelhárítás fel­adatkörébe. 'sA polgári védelmi előírások szerint az atomerőmű közvet­lenül veszélyeztetett három kilométeres sugarú védőzóná­jában és a közvetetten érin­tett 3—30 kilométeres sugarú körgyűrűn belül differenciált védelmet kell biztosítani. He­lyileg a közvetlen veszélyez­tetett területen a dolgozókat, a lakosságot óvóhelyek építé­sével és átmeneti kitelepítésé­vel védik meg. A közvetetten veszélyeztetett területen az időleges elzárkózás, átmeneti kimenekítés előirányzott. Mind az egyénivédőeszköz-ellátás, mind az anyagi javak rbv-vé- delme teljes körű, kiemelten fontos. A tudományosan megalapo­zott üzemzavari szituációk esetében mind az üzemben, mind a veszélyeztetett kör­nyezetben megtervezték a megelőzés és elhárítás felada­tait, és felkészültek végrehaj­tásukra. Veszélyforrások-e az atom­erőművek*? Nem jobban, mint például a növényvédő szereket gyártó vegyiüzemek. A dolgo­zók és a környezet lakossá­gának, valarrtint anyagi ja­vainak védelmi módszerei is hasonlóak. Elengedhetetlen a veszély egyértelmű és gyors felismerése, jelzése, s azon­nal intézkedni kell, hogy a védelmi rendszabályokat az elzárkózást, a munkabeszün­tetést, az esetleges kitelepítést, vagy kimenekítést megkezd­jék fokozott sugárelienörzés­sel. NORMÁLIS ÜZEMMENET Bár az atomerőművek biz­tonsági elemzése szerint az eddigi több ezer regjrtorév zavartalan üzemmenete meg­nyugtató biztosíték, mégis szá­molni kell olyan események bekövetkeztével, amelyek vé­dekezésre és elhárításra kény­szerítenek bennünket. Szerte a Világon hasonlóan értelme­zik az atomerőművek bizton­ságát és ennek szellemében készítik fel a lakosságot, a hatóságokat az esetleges ka­tasztrófafeladatokra. Rend­szeres gyakorlatokat tervez­nek a hatóságok irányításával, a lakosság bevonásával. Mi is fel vagyunk készül­ve mind a Pakson épülő atom­erőműnek, mind a környeze­tének, a lakosságnak szükség szerinti megsegítésére, a kö- vetUezmdhyek megelőzésére és a veszély elhárítására. Az atomerőmű létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban minden hatósági követelmény érvényesült, a normális üzem­menet biztosított, szükség ese­tére a védelmi és elhárítási szervezetek felkészültek. T. G. Sorokban Kiállítás Nagybátonyban. A fegyveres erők napja alkalmá­ból a FÜTÖBER nagybátonyl gyárában szeptember 27. es október 10. között a fegyveres erők testületek technikáját be­mutató kiállításon gazdag pol­gári védelmi anyagot is be­mutattak. Egyebek között ipa­rilag előállított és egyéni szükségvédőeszközöket, vala­mint a polgári védelemben rendszeresített RBV-védelmi műszereket. * Gyakorlat a szövetkezetben. Október 8—9-én a ceredi ter­melőszövetkezetben üzemi ösz- szetett polgári védelmi gya­korlatra került sor Az öt ren­dezvényből álló megyei soro­zat utolsó akciójában az állat­állomány, a takarmány védel­mét oldották meg (többek kö­zött) a résztvevők. Pontosan Összehangolt munkára van szükség a paksi atom­reaktor építésénél Impozáns látványt nyújt a hatalmas építkezés Pakson. Számtalan szakember munkájával valósul meg a beruhá­zás. * Núgrád megyei fiatalok is reszt vesznek a szerelésben. —képek: kulcsár—; T

Next

/
Thumbnails
Contents