Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-12 / 239. szám
Folg á r i y é delem Atomerőművek árnyékában Szé'es körű követelményrendszer környezetünk védelmére Korunk legnagyobb tudományos és tecbn’kai vívmánya av atommagokban rejlő magenergia felszabadítása. Az atomin gok több milliárd foltos parazsaknak tekinthetők, melyek koncentrált energiát hordoznak, de önként esnk nagyon gyéren csordogál belőlük a szabad energia. Az évszázad elején, a neutron felfedezésével és megismerésével a tudomány nagy lehetőséget kapott az atomi méretű világ, a koz- nv'-us világmindenség titkainak kutatásához, az elemek tula itloriságainak megváltoztatásához, a betegségek megállapításához, leküzdéséhez és nem utolsósorban az atommagok átalakításához, az atomenergia felszabadításához. AZ ENERGIAIGÉNYEK VÁLTOZÁSAI Az emberiség történelme során kezdetben a szabad energia természeti forrásait minden eddiginél hatékonyabban aknázta ki. Az ipari forradalom előtt energiaigényét könnyűszerrel kielégíthette, mégpedig a naperőmű szolgáltatta közvetlen, vagy közvetett, a növényi fotoszintézis transzformálta kémiai energiával. Az ipari forradalom rákényszerítette a ’zöld bioszféra évmilliók során felhalmozott napenergiájának, az úgynevezett fosszilis tüzelőanyagoknak a felhasználására. Ezt a szabadenergia- késk'etét a földnek oly mértékben rabolja ki, hogy a fosz- szilis kémiai fütűanyagkész- let kimerülése látótávolba került. Az emberiség tehát válaszút elé érkezett: visszatér a lágyenergiához, amit a naperőműből elrabolhat és ezzel visszatér a természeti életmódhoz, vagy keresi a keményenergia mélyebb forrásait, vagyis továbbfejleszti urbanizá- lódott életmódját. Az emberiség energiaigénye a társadalom fejlődésének gyorsuló ütemével párhuzamosan, rohamosan növekszik. Az évmilliók múlásával a föld- félszín alatt felhalmozott energiakészleteket — a kőszenet, a kőolajat és a földgázt — az utóbbi évek energia- válságáig tervszerűtlenül és mértéktelenül fogyasztotta. A rablógazdálkodás nagyfokú pazarlással párosult, olyannyira, hogy sokan már vészharangot kongattak e klasszikus energiahordozók jelene és jövője felett. A természeti energiák —, mint a szél, a víz és egyéb biotermikus folyamatok — a jelenlegi szükségletet csak részben fedezik. A geotermikus és a napenergiát egyelőre nagyon bonyolult, költséges módszerekkel és eszközökkel hasznosíthatnánk, bár ez feltétlenül á jövő egyik legfontosabb kutatási, fejlesztési iránya. A FELSZABADULÓ MAGENERGIA Ma azonban legkézenfekvőbb. legelérhetőbb, legfontosabb és egyben legjobban megvalósítható a magenergia felszabadítása, jelenleg maghasa- dási reakcióval. További lehetőség kínálkozik a magegyesülési reakció során keletkező magenergia hasznosítására. Technikai feltételei azonban még a kísérletes kutatás stádiumában vannak és a jövő század energiatermelő módszere lehet. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1977. májusi salzburgi világkongresszusán fölbecsülték az emberiség várható energiaigényének alkaulá- sát és a kielégítés lehetőségeit, a reális energiakészleteket és -tartalékokat, továbbá az elérhető energiaforrásokat. A záróokmány egyértelműen a m- genergia szélesebb körű fel- használására, az energiatermelő módszerek továbbfejlesztésére irányította a figyelmet. A legfrissebb adatok szerint a világon ma több mint 250 nukleáris erőmű üzemelés a világ- villamosenergia-ter- me'ésének 8 százalékát, az éri"-—úaigény 2,3 százalékát S7 " ’tátják. Az előrejelzések sze int a századfordulóra a világ nukleáris energiatermelő kapacitása elérheti a villa- mosenergia-termelésben a 14 százalékos, az energiafelhasználásban a 17 százalékos részarányt. A jövő nemzedéknek a boldogabb jövő érdekében, békében kell együtt élnie az atomerőművekkel, a radioaktív hulladékokkal, a nukleáris fegyverek árnyékában. A jövő évszázad tiszta ígérete a köny- nyű atommagok szabályozott egyesítése. Az emberiség most tanulja meg, hogyan ásson mind mélyebbre a kozmikus múltba, mind forróbb „parazsakért”. AZ EMBER MÁSODIK TŰZGYÚJTÁSA Hazai energiaigényünknek csak egy részét tudjuk a jövőben fedezni hagyományos energiahordozók felhasználásával. Hazai energiastruktúránk egyébként is kedvezőtlen, igen jelentős az importunk mind a szilárd, mind a folyékony, illetve gáz halmazállapotú energiahordozókból, villamos energiából. Növekvő energiaigényünk nagyobbrészt csak az atomenergia hasznosításával elégíthető ki. Az atomenergia felszabadítása az ember második tűzgyújtása a földön. Tűzgyújtáskor az éghető anyagból levegő jelenlétében szabadul fel az energia, tulajdonképpen olyan kémiai reakció, melyben a szénatomok egyesülnek oxigénatomokkal, miközben szénoxidok és más füstgázok, melléktermékek és salak keletkezik a fizikai törvények szerinti hőenergia felszabadításakor. Ez az energia- mennyiség — viszonyítva a reakcióban részt vevő atomok tömegéhez — aránylag kicsi. Az atomenergia felszabadítása csak maghasadási, vagy magegyesítési reakció során, különös feltételek között lehetséges. Ilyenkor nem az atomok külső elektronhéjain következik be a változás, hanem az atommagok belsejében és az atommagot alkotó nukleonok tömegéhez képest hatalmas magenergia szabadul fel. Az atomerőművek lényegében, csak az ^nergia felszabadításának módszerében térnek el a hagyományos erőművektől. Az atomenergia gyakorlatilag ma még egyedül hasadó anyagokból, szabályozott maghasadási láncreakció során szabadul fel. Megvalósítani csak kötelező biztonsági követelmények teljesítése árán lehet. Erre nemcsak az üzemvitel biztonsága, hanem a környezet védelme érdekében is szükség van. Ma az egész világon csak ezeknek a szigorú előírásoknak megfelelően engedélyeznek tervezni, építeni és működtetni atomerőmüveket. A kötelező biztonság az üzemvitel szempontjából elengedhetetlen. Amellett, hogy a nukleáris fűtőanyag hermetikusan zárt, fokozott különleges ötvözetű fémkazettákban van, a reakcióteret többszörös védelmi rendszer veszi körül és biztosítja. Az automatikus szabályozó rendszer garantálja, hogy a reaktorban optimális üzemállapot legyen és egyidejűleg az üzemzavart elhárító rendszerek — meghibásodás esetén is — biztonságosan működjenek. NEM VALH ^T ATOMBOMBÁVÁ Az atomreaktorban szabályozott, önfenntartó láncreakció valósul meg, az atomrobbanás kritériumai kizártak. Ennek ellenére sok emberben ellenérzést vált ki, mivel az atomerőműveket gondolatban az atombombával társítja. Ez teljesen alaptalan félelem. Az atomreaktorok ugyanis sohasem válhatnak atombombává. Mindkét esetben ugyan láncreakció alakul ki a hasadóanyagban, de míg a bombában az önmagát fokozó spontán folyamattá válik, addig az atomreaktorokban az ilyen megszala- dás után automatikusan lefékeződik. A láncreakció nem kívánatos mértékének visszaszorítására számos védelmi rendszert is beépítenek. Az atomerőművek üzeme nyilvánvalóan kockázattal is jár, akárcsak más energia- termelő erőműveké. Normál üzemi feltételek mellett természetes, hogy van radioaktív gáz-, gőz-és folyadékkibocsátás. Az is természetes, hogy keletkeznek radioaktív hulladékok. Az atomerőművek azonban még így is sok Ital tisztább üzeműek, természet- kímélőbbek. mint a hagyo- másosak. összehasonlításként példa lehet egy atom- és egy hagyományos erőmű radioaktív hulladékainak kibocsátása, A hagyományos erőműveknél ez többszöröse lehet az atommal működtetettnek. Ebből következik, hogy az atomerőművek a környezet sugárszennyezettségét, a környezet lakosságának sugárterhelését alig befolyásolják. Működő atomerőművek környezetében a sugáradag- termelés a természetes és a mesterséges eredetű értékeket kimutathatóan alig növeli. A normál üzemi kibocsátásokat az atutomatikus és félautomatikus üzemi környezeti sugárellenőrző rendszer mérőállomásai, laboratóriumai ellenőrzik, visszahatva a folyamatszabályozásra és a kibocsátásra. Ebben az ellenőrző rendszerben működnek a polgári védelmi RBV adatszolgáltató és ellenőrző rendszer mérőállomásai, laboratóriumai is. A környezet radioaktív alapszintjeit, a normál üzemi kibocsátás értékeit előírások és szabványok rögzítik. A atomerőművek nukleáris biztonsága, áz előrelátó tervezés, a kifogástalan korszerű technika, az automatizált üzemvitel, a beépített többszörös védelem azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden üzemzavar elkerülhető, vagy legalábbis elhárítható és nukleáris üzemzavari katasztrófa elkerülhető. Elvileg azonban előállhat olyan üzemzavar, amikor az eseménylánc végén, kritikus helyzetben, veszélyes mennyiségű radioaktív anyag kerülhet ki a környezetbe. Az atomerőmű környezetében élő lakosság és az anyagi javak védelme érdekében hatósági előírások szabályozzák az erőművek telepítését, létesítését és üzemeltetését, a védelem kiépítését, a környezeti sugárszennyezettség ellenőrzését, valamint az esetleges katasztrófa megelőzésének. elhárításának tervezését, begyakorlását. A hatósági előírások a nemzetközi konvenciók és ajánlások alapján szigorú megkötéseket tartalmaznak. FELKÉSZÜLTEN VESZÉLYHELYZETRE IS Az atomerőművek környezetének védelme széles körű hatósági előírás és követelményrendszer, mely a megelőzésre, illetve a következmények elhárítására vonatkozik. E követelményrendszer hasonló a katasztrófák, veszélyhelyzetek és a háborús megelőző, elhárító. mentő rendszabályokhoz. Szerle a világon ilyen aspektusból közelítik meg ezt a fontos kérdést. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a KGST- ajánlások is hasonló iudíttatásúak, a követelményrendszer, a szervezetek és a felkészülés egyforma. Valameny- nyi rendszabály beleilleszke-i dik a katasztrófaelhárítás feladatkörébe. 'sA polgári védelmi előírások szerint az atomerőmű közvetlenül veszélyeztetett három kilométeres sugarú védőzónájában és a közvetetten érintett 3—30 kilométeres sugarú körgyűrűn belül differenciált védelmet kell biztosítani. Helyileg a közvetlen veszélyeztetett területen a dolgozókat, a lakosságot óvóhelyek építésével és átmeneti kitelepítésével védik meg. A közvetetten veszélyeztetett területen az időleges elzárkózás, átmeneti kimenekítés előirányzott. Mind az egyénivédőeszköz-ellátás, mind az anyagi javak rbv-vé- delme teljes körű, kiemelten fontos. A tudományosan megalapozott üzemzavari szituációk esetében mind az üzemben, mind a veszélyeztetett környezetben megtervezték a megelőzés és elhárítás feladatait, és felkészültek végrehajtásukra. Veszélyforrások-e az atomerőművek*? Nem jobban, mint például a növényvédő szereket gyártó vegyiüzemek. A dolgozók és a környezet lakosságának, valarrtint anyagi javainak védelmi módszerei is hasonlóak. Elengedhetetlen a veszély egyértelmű és gyors felismerése, jelzése, s azonnal intézkedni kell, hogy a védelmi rendszabályokat az elzárkózást, a munkabeszüntetést, az esetleges kitelepítést, vagy kimenekítést megkezdjék fokozott sugárelienörzéssel. NORMÁLIS ÜZEMMENET Bár az atomerőművek biztonsági elemzése szerint az eddigi több ezer regjrtorév zavartalan üzemmenete megnyugtató biztosíték, mégis számolni kell olyan események bekövetkeztével, amelyek védekezésre és elhárításra kényszerítenek bennünket. Szerte a Világon hasonlóan értelmezik az atomerőművek biztonságát és ennek szellemében készítik fel a lakosságot, a hatóságokat az esetleges katasztrófafeladatokra. Rendszeres gyakorlatokat terveznek a hatóságok irányításával, a lakosság bevonásával. Mi is fel vagyunk készülve mind a Pakson épülő atomerőműnek, mind a környezetének, a lakosságnak szükség szerinti megsegítésére, a kö- vetUezmdhyek megelőzésére és a veszély elhárítására. Az atomerőmű létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban minden hatósági követelmény érvényesült, a normális üzemmenet biztosított, szükség esetére a védelmi és elhárítási szervezetek felkészültek. T. G. Sorokban Kiállítás Nagybátonyban. A fegyveres erők napja alkalmából a FÜTÖBER nagybátonyl gyárában szeptember 27. es október 10. között a fegyveres erők testületek technikáját bemutató kiállításon gazdag polgári védelmi anyagot is bemutattak. Egyebek között iparilag előállított és egyéni szükségvédőeszközöket, valamint a polgári védelemben rendszeresített RBV-védelmi műszereket. * Gyakorlat a szövetkezetben. Október 8—9-én a ceredi termelőszövetkezetben üzemi ösz- szetett polgári védelmi gyakorlatra került sor Az öt rendezvényből álló megyei sorozat utolsó akciójában az állatállomány, a takarmány védelmét oldották meg (többek között) a résztvevők. Pontosan Összehangolt munkára van szükség a paksi atomreaktor építésénél Impozáns látványt nyújt a hatalmas építkezés Pakson. Számtalan szakember munkájával valósul meg a beruházás. * Núgrád megyei fiatalok is reszt vesznek a szerelésben. —képek: kulcsár—; T
