Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

XXXVIII. ÉVF., 237. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1982. OKTÓBER 9., SZOMBAT 0 c ■ V. : S Vf 1 BIZOTTS ÁGA E-S A ' M EG YE! TANA C l A A VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! Jeles napon Tanácskozót! az őszi ülésszaka Napirenden: Közrend és közbiztonság — Időszerű vízgazdálkodási kérdések Pénteken délelőtt 10 óra­kor ismét megteltek a Par­lament üléstermének székso­rai: megkezdődött az ország- gyűlés őszi ülésszaka. Jeles napon: éppen 80 éve, 1902. ok­tóber 8-án ültek össze ebben az épületben először a képvi­selők. Legfelső államhatalmi, népképviseleti testületünk ta­nácskozásán részt vett Loson- czi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. Ott vol­tak a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és á kormány tagjai. A budapes­ti külképviseletek több veze­tője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg a ta­nácskozást, megemlékezve a nyári ülésszak óta elhunyt A miniszter bevezetőben megállapította: a magyar nép nem gondok nélkül ugyan, de szilárd belső békében él. Szo­cialista jogrendszerünk be­tűje és szelleme egyre átfo­góbban érvényesül. Belső szi­lárdságunk erőt és önbizal­mat ad a nehéz feladatok Venéczi János képviselőről. Venéczi János — a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága tit­kárságának tagja, az Ellenőr­ző Bizottság nyugalmazott tit­kára — 1936-ban kapcsolódott be az ifjúmunkás-mozgalom­ba, lett aktív harcosa az ille­gális kommunista pártnak. A felszabadulás után elkötele­zett kommunistaként tevé­kenyen részt kért mindabból a feladatból, mellyel a párt megbízta. Az országgyűlésnek 1963-tól volt tagja, fáradha­tatlan közéleti szereplését ál­lamunk több magas kitünte­téssel ismerte el. Az elhunyt képviselő emlé­két az országgyűlés jegyző­könyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le ke­gyeletüket. Ezt követően az országgyű­lés tudomásul vette a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, és dön­tött a jelenlegi tanácskozás napirendjéről: megoldásához. Mint mondot­ta: — Társadalmunk életében még nagyobb lett annak az értéke, hogy országunkban a közrend és a közbiztonság hosszú évek óta kiegyensú­lyozott, közállapotaink men­tesek a bűnözési hullámtól, a terrorizmustól, nálunk nem robbannak bombák és to­vábbra sincs szervezett bűnö­ző alvilág. A hatóságainkra is szigorúan kötelező törvényes­ség elegendő garanciát ad ar­ra, hogy aki tiszteletben tart­ja a törvényeket, az nyugod­tan éljen — hangoztatta a belügyminiszter, majd így folytatta: — Az utóbbi években ná­lunk is tapasztalható néhány százalékos kis mértékű növe­kedés a bűncselekmények szá­mában. Az összbűnözés csak­nem 60 százalékában vagyon elleni bűncselekményeket kö­vetnek el. E cselekmények kétharmada az állampolgárok tulajdonát károsítja. Nyugta­lanító, hogy az utóbbi évek­ben növekedett a szervezet­ten, csoportosan elkövetett és jelentős kárral járó bűn- cselekmények száma. Az ér­tékek őrzése, a társadalmi fe­gyelem erősödése, a bizton­ságtechnika, a felelősség és gondosság nem tart még lé­pést a megváltozott viszo­nyokkal. A társadalmi szem­lélet is elmaradt, mert a leg­többen még mindig „csak” rendőrségi ügynek tekintik a bűnüldözést. A miniszter elemezte azo­kat a jelenségeket, amelyek­kel a közvélemény is megle­hetősen sokat foglalkozik: a helyenként megnyilvánuló vandalizmust, az erőszakossá­got, a rongálást. Mindez a lakosság nemtetszését, jogos megbotránkozását váltja ki. Horváth István a közleke­dés biztonságával kapcsola­tos tapasztalatokról elmon­dotta: a dinamikusan növek­vő forgalom mellett a sze­mélyi sérüléses közúti közle­kedési balesetek száma nem növekszik. A közlekedési mo­rál azonban korántsem ala­kul kedvezően. Intézkedések vannak folyamatban, ame­lyeknek célja a közlekedési szabályokat szándékosan sú­lyosan megsértők sokkal szi­gorúbb felelősségrevonása. A miniszter szólt a határ­őrök, a tűzoltók fegyelmezett és nagy felelősséggel végzett munkájáról, e tevékenység ön­kéntes társadalmi segítőiről, az ifjúgárdisták és az úttö­rők közreműködéséről, ame­lyért az országgyűlés előtt mondott köszönetét. Befejezésül megállapította: a szilárd közrend és a köz- biztonság, a belső rend és nyugalom ^fenntartható, a belügyi szervek a jövőben is képesek és készek teljesíteni felelősségteljes feladatukat. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész felszólalásában hang­súlyozta, hogy az ügyészi ta­pasztalatok szerint a belügyi szervek munkája, ezen be­lül a bűnüldözés sokat fejlő­dött az elmúlt években. Fi­gyelemmel voltunk — mond­ta — azokra a gazdasági, tár­sadalmi, kül- és belpolitikai körülményekre, amelyek je­lentősen befolyásolják, bizo­nyos vonatkozásokban pedig meghatározzák a belügyi szer­vek feladatait Kifejezte egyetértését azzal a megálla­pítással, hogy a közrendet és a közbiztonságot veszélyez­tető cselekmények jellege és számszerű alakulása a ne­gatív jelenségek ellenére, ag­godalomra nem ad okot. Ha­zánk mentes a Nyugaton el­terjedt bűnözési hullámoktól és bűnözési formáktól, a kí­méletlen erőszaktól, a terro­rizmustól, a közrendet alap­jaiban megrendítő cselekmé­nyektől. A nálunk előforduló bűncselekmények kétharma­dát vétségek képezik és a bűntettek csaknem fele is csekélyebb jelentőségű. (Folytatás a 2. oldalon.) 1. A belügyminiszter beszámolója a közrend és közbiz­tonság helyzetéről az 1977—81. években; 2. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről; 3. Interpelláció Ezután — az elfogadott na- tér tett eleget alkotmányban pirendnek megfelelően — rögzített kötelességének, s tar- Horváth István belügyminisz- tóttá meg beszámolóját. Horváth István beszéde *-*■*-*+-*-*-** ***** ****** ***♦■*»»»-**»*•»*» **** A'»»■>«*»***** z országgyűlési képvise- 1 lök számára is véget ért a nyári „vakáció”. Teg­nap pontosan délelőtt tíz órakor az országgyűlés elnö­ke megnyitotta az őszi ülés­szakot, amely két fontos té­mát tűzött napirendjére: a belügyminiszter és az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­kének beszámolóját. A kép­viselők a tanácskozás szü­neteiben, a Parlament folyo­sóján elismerően szóltak a miniszteri beszámolókról. — Nagyon tetszett dr. Hor­váth István belügyminiszter beszéde. Nem a statisztikák­ra törekedett, hazánk köz­biztonságának jellemző voná­sait tárta fel. Őszintén, ahogy egyébként megszokhat­tuk az ülésteremben — mondta dr. Fancsik János, Salgótarján egyik országgyű­lési képviselője. Előtte a nyári, képviselői „szünidő­ről” faggattam. Ö sem unat­kozott, mert választóinak kö­telességgel tartozik. A Haza­fias Népfront körzeti bizott­sága szervezésében a közel­múltban az ifjúsági és műve­lődési házban vett részt Fó­rumon, amelynek témája a családpolitika volt, megjelent számos városi rendezvényen, most pedig a salgóbányai KISZ Politikai Képzési Köz­pontba készül a fiatalokkal való találkozóra. Félmondat­ban említi meg, hogy hama­rosan sor kerül a rheumato- lőgiaá országos konferenciá­ra, s ott sem marad elfog­laltság nélkül. Bizonyára örült volna el­ismerő szavainak Szigetvári János rendőr alezredes, a Sal­gótarjáni városi és járási Rendőrkapitányság vezetője, ha hallotta volna- Nem sok hiányzott hozzá, hiszen ven­dégként — a képviselő joga olykor meghívni — ő is részt vett az országgyűlés őszi ülésszakán. S örült volna egy másik nógrádi képviselő mondatainak is. Tőzsér Gás­pár azt hangsúlyozta: remek a kapcsolatuk a rendőrséggel, a helyi rendőri szervekkel, szívesen látják őt is rendez­vényeiken, s külön kiemelte, hogy tisztelete nem csupán a parancsnoknak szól. — Hogy én mivel foglal­koztam az elmúlt időszak­ban? — néz fel, s tekintete egy pillanatra megakad, mert szemben a televíziósok dol­goznak erős fényű lámpák­kal. — Legutóbb a nagybá- tonyi tanács ülésén jártam, örvendetesnek tartom, hogy a település dinamikusan fej­lődik. De talán még ennél is nagyobb szó, hogy olyan kis hely, mint Rákóczi-bányate- kift, a- napokban öregek nap­közi otthonát, új óvodát kap. Annak bizonyítéka, hogy igenis sok dolog történik a falvak lakómegtartó képessé­gének javításáért... — Tehát minden rendben a választókerületben? — Dehogy! — tiltakozik Tőzsér Gáspár. — Nógrád megyében az elmúlt eszten­dőkben sokat javultak az ivóvízellátás feltételei. Azt kérdezik, s persze azért ost­romolnak az állampolgárok Homokterenye, Mátranovák környékén, hogy mikor ér­nek meg a lehetőségek hoz­zá: oda is vezetéken keresz­tül jusson az egészséges ivó­víz. — A képviselő tudja rá a választ? — Bízom benne, hogy a tervciklus végén, vagy a kö­vetkező ötéves tervben sike­rül e gondot enyhíteni, a különböző szervek hozzáállá­sa bíztató — feleli diploma­tikusan. Dancsák Lászlóné is „víz­zel főz”: — Bizony, az idén nyáron nem egyszer hiába nyitották ki a pásztóiak a vízcsapot, a vízkorlátozást is el kellett rendelni — jegyzi meg, s persze hozzáteszi: a haszno­st víztározó e tekintetben óriási jelentőségű. Viszont, ami igaz az igaz •.. Dr. Hütter Csabának, a szécsényi termelőszövetkezet elnökének, a nógrádi ország- gyűlési képviselők csoportja vezetőjének felidézek egy né­hány évvel ezelőtti rádiónyi­latkozatot a szécsényi víz- helyzetről. Most hogyan áll­nak a vízzel? - — Nógrád megye a sok erőfeszítés eijenére a vezeté­kes ivóvízellátásban nem foglal el előkelő helyet. Ah­hoz, hogy a gondok csökken­jenek, egyre nagyobb körül­tekintésre van szükség a falvakban is, mert a 2—3 ezer főt számláló települése­ken is igénylik. Igénylik, mert a háztáji gazdálkodást könnyíti, s mert a talajban található vízkészletek bizony szennyeződnek. Szécsény kör­nyékén az Ipoly öblözetében találni egészséges felszín alat­ti vízkészletet. A célkitűzés, hogy a kutak bővítésével ez hasznosuljon. S zívesen beszélne még a mezőgazdasági, ipari vízszükségletekről, az öntözés fejlesztéséről, hogy legalább a vízigényes kultúrákra jus­son. A kötelesség azonban — egy hosszan szóló csengő — az ülésterembe szólítja. Az országgyűlés folytatta munkáját. M' Szabó Gyula Országos fotókiállítás nyílt „Nyelv, amelyet mindenhol megértenek../' Elénk érdeklődés közepette nyílt meg a színvonalas fotó­kiállítás. — kj — Sebesült nő az utcán, rohanó mentőautó, műtét közben, az öregkor virágzása, hallássérült gyerekek tanórája, szirmait bontó virág, véradásra készülődve — az emberi élet, a természet meg­annyi pillanata, amely elszáll, talán csak az emléket őrzi, áru a fotó, a róluk készült kép örök és maradandó. Tizenhárom tablón százharmincegy alkotás; fotók, színes diák. Ez látható az egészségügyi dolgozók XVI. országos fotóki­állításán és színesdia-bemutatóján a salgótarjáni Bányász Mű­velődési Házban. Az ünnepélyes megnyitóra tegnap került sor a Vöröske­reszt VI. kongresszusának elő­estéjén, a hatvanéves város­ban, a bányász kulturális hetek programsorozataként. A vendégeket: a megye, a város párt-, állami vezetőit — ak..<. között jelen volt dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titlcára. — Gonda János, az EDSZ Nógrád megyei bizott­ságának titkára köszöntötte. Méltatta a kiállítás jelentősé­gét, amely rávilágít a szebb, az emberibb élet megterem­tésének ezernyi lehetőségére, fejleszti a gondolkodást, for­málja az ízlést, közel hozza az emberhez a világ esemé­nyeit. Nagy József, az EDSZ mű­velődéspolitikai osztályának vezetője elmondotta, hogy 23 évvel ezelőtt, 1959-ben ren­dezték meg az első kiállítást, s immár hagyománnyá vált, hogy rendszeresen bemutat­ják az egészségügyben dol­gozók alkotásait, az életből merített fotókat, fényképeket, azt a „nyelvet”, amelyet a vi­lág minden pontján megérte­nek. Ezt követően a díjak átadá­sára került sor. A Magyar Vöröskereszt tiszteletdíját Kiss Sándor kapta a hallás­sérültek életét bemutató kol­lekciójáért, a Magyar Fotó­művész Szövetség tiszteletdí­jában Hajdinyák Gyula része­sült, az EDSZ vándorserlegét pedig dr. Radnay Tibornak ítélte oda a háromtagú szak- zsűri. A papírkép- és diapozi- tív-kategóriában többen kap­tak tiszteletdíjat, díszokleve­let. A kiállítás megnyitását tárlatvezetés majd diavetí­tés követte. Az érdeklődök a bemutatót október 17-ig tekinthetik meg a salgótarjáni Bányász Műve­lődési Házban. Szociális colokat szolgál Kommunista műszak Salgótarjánban Az idei második koinmnnis- ta műszakot — a párt városi végrehajtó bizottsága javasla­tára — október 16-án tartják Salgótarjánban. A tavaszi kommunista műszak lebonyo­lítása során előállított terme­lési értékből már zajlik Zagy- vapálfalván, a Budapesti úti Általános Iskola öt tantermes bővítése. A mostani kommu­nista műszak bevételéből a gazdasági egységek, intézmé­nyek, hivatalok szociális, kul­turális alapjait bővítik. A javaslat szeptemberben látott napvilágot, és azóta a gazdálkodó egységekben meg­kezdték az előkészítést, a szer­vezést. Nem mindenütt ragasz­kodnak október 16-ához, né­hol a helyi sajátosságokat ve­szik figyelembe. Mi újság például a város legnagyobb gyárában, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemekben? A kommunista műszakot három felvonásban, mégpedig ma, október 16-án és 23-án tartják. A közvetlen termelő és a termelést kiszolgáló rész­legekben a három műszakos v áltó műszakban foglalkoztatott dolgozók a fenti három napon tartanak kommunista műszak- kot. A kettő, illetve egy műszakban foglalkoztatott termelő dolgozók beosztását az üzemi lehetőségek alapján szerve­zik meg. A nem fizikai foglalkozásúak október 16-án aa első műszakban tartják a kommunista műszakot. A fizikai dolgozók gyártási programjának összeállítá­sánál elsődlegesen figyelembe vették a részlegek exportkö­telezettségeit, továbbá a korábban keletkezett gondok felszá­molását. A nem fizikai foglalkozásúak elsősorban olyan te­rületeken dolgoznak, amelyekkel a későbbi folyamatos ter­melést segítik. A kommunista műszak teljes bevételét a asóri.fürdői vállalati üdülő szennyvizesatornájának megépite­stre használják fel. 00185075

Next

/
Thumbnails
Contents