Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-08 / 236. szám

Közös közlemény Alkofmánynapi ünnepség a Szovjetunióban az afgán párt* és állami küldöttség látogatásáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsú elnökének meghívására 1982. október 4—7. közölt, párt- és állami küldöttség ólén hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköz- társaságban Babrak Karmai, az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtitkára, az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság Forradalmi Ta­nácsa elnöke. Kádár János és Babrak Karmai elvtársi légkörben és a kölcsönös megértés szelle­mében tárgyalásokat folytatott. Ezeken részt vett a Magyar Népköztársaság ré­széről: Losonczi Pál, az MSZMP PB tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke, Várkonyi Pé­ter, az MSZMP KB titkára, Marjai Jó­zsef, az MSZMP KB tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter, dr. Kapolyi László ipari államtitkár, dr. Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője, dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Kiss Dezső, a Magyar Népköztársaság afganisztáni nagy­követe. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság részéről: Szaleh Mohammad Zeral, az ANDP PB tagja, a KB titkára, a Nemzeti Hazafias Front Központi Tanácsa elnöke, Mahmud Barjaluj, az ANDP PB póttagja, a KB tit­kára, és nemzetközi osztályának vezetője, Iszmail Danes, az ANDP PB póttagja, bá­nya- és iparügyi miniszter, Sah Muham- med Doszt, az ANDP KB tagja, külügymi­niszter, Sahzar Lévai, az ANDP KB tag­ja, a délkeleti biztonsági övezet párt- és állami vezetője, Mohammad Anvar Far- zam, az ANDP KB póttagja, a Forradalmi Tanács elnökségének titkára, Jeclani Bakh- tari, Afganisztán magyarországi nagykö­vete. I. A küldöttségek áttekintet­ték a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt együttműködésének kérdéseit és megállapították, hogy a két ország együttműködésé­nek fejlődése szempontjából nagy fontosságú a pártközi kapcsolatok erősítése. Kife­jezték készségüket vezek to­vábbi bővítésére, amit a párt­közi együttműködésről a lá­togatás során aláírt új meg­állapodás is tükröz. Áttekintették továbbá a Ma­gyar Népköztársaság és az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság baráti kapcsola­tait és a két ország együtt­működése fejlesztésének kér­déseit. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy az együtt­működés az afganisztáni áp­rilisi forradalom után, s kü­lönösen annak második sza­kaszában politikai, gazdasági, kereskedelmi, kulturális és műszaki-tudományos téren egyaránt elmélyült. Megálla­podtak a kapcsolatok tovább­fejlesztésében, s ennek érde­kében a küldöttségek tagjai külön megbeszéléseket is tar­tottak. 'A magyar fél kifejez­te készségét, hogy lehetősé­geihez mérten hozzájárul az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság gazdasági, kultu­rális, oktatási és műszaki-tu­dományos fejlesztési tervei­nek megvalósításához­A két ország baráti kap­csolatainak fejlesztése céljá­ból barátsági és együttműkö­dési szerződést írtak alá. Ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a szerződés szilárd ala­pul szolgál a Magyar Nép- köztársaság és az Afganisztá- táni Demokratikus Köztársa­ság együttműködésének ki- szélesítéséhez és a két nép ba­rátságának elmélyítéséhez. Kádár János tájékoztatta Babrak Karmait a Magyar Népköztársaság fejlődéséről, a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredmények­ről, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszu­sa határozatainak végrehaj­tásáról, a párt és a kormány nemzetközi törekvéseiről. Bab­rak Karmai nagyra értékelte a Magyar Népköztársaságnak a fejlett szocialista társada­lom építésében elért eredmé­nyeit és külpolitikáját, ame­lyet a társadalmi haladásért küzdő népekkel való szolida­ritás hat át. II. Babrsk Karmai tájékoztat­ta a magyar vezetőket az Af­ganisztáni Népi Demokratikus Párt országos konferenciája és Központi Bizottsága IX. plé­numa határozatainak sikeres végrehajtásáról. Ezek a hatá­rozatok az imperialista, hege- monista és reakciós erők állal indított hadüzenet nélküli há­borúval való szembeszállásra, az ország helyzetének további stabilizálására, valamint an­nak a nemzeti demokratikus jellegű társadalmi-gazdasási átalakulásnak a gyors ütemű megvalósításúra irányulnak, amely a feudális maradványok felszámolását és a mindenfaj­ta kizsákmányolástól mentes új társadalomi felépítéséhez szükséges feltételek biztosítá­sét célozza. Kádár János hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársa­ság támogatja az Afganisztáni Népi Demokratikus Pártnak, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Ta­nácsának és kormányának sokoldalú erőfeszítéseit, ame­lyek az áprilisi forradalom vívmányainak továbbfejlesz­tésére irányulnak. A szocializ­must építő magyar nép nagy­ra értékeli az afgán nép jelen­tős eredményeit, amelyeket az ország társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedéséért, az életkörülmények javításá­ért vívott küzdelemben elért. A magyar fél nagyra becsü­li az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság haladó külpo­litikáját, amely el nem kötele­zett, antiimperialista és a bé­kés egymás mellett élés elvein e lapul. Határozottan elítélte azokat a manővereket, ame­lyeket az imperialisták és szö­vetségeseik szerveznek az Af­ganisztáni Demokratikus Köz­társaság ellen. Üdvözölte az afgán kormány javaslatait, amelyek a térség országai biztonságának megőrzésére irányulnak és azt a célt szol­gálják, hogy külső beavatko­zás nélkül fejlődjenek a ma­guk választotta úton. A fe­lek aláhúzták az ország bel- ügyeibe történő külső, többek között fegyveres beavatkozás következtében Afganisztán kö­rül kialakult helyzet politikai rendezésének szükségességét. A magyar fél támogatásáról biztosítja az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság őszin­te törekvéseit, amelyek a po­litikai rendezéssel kapcsola­tos konkrét megegyezésre irá­nyulnak. A felek meggyőződé­se, hogy az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság és szomszédai kapcsolatainak rendezése kedvező hatást gya­korolna a térség biztonságára és stabilitására. III. A két ország vezetői aggo­dalmukat fejezik ki amiatt, hogy a nemzetközi életben nö­vekszik a feszültség. Elítélik a fegyverkezési verseny foko­zására, a katonai erőegyen­súly megbontására, a nemzet­közi feszültség növelésére és a hidegháború újjáélesztésére irányuló imperialista törekvé­seket. Rámutattak azoknak a döntéseknek a veszélyeire, amelyeket a közép-hatótávolsá­gú amerikai nukleáris raké­ták Nyugat-Európa országai­ba történő telepítése, a neut- ronfegyver gyártása, valamint a szocialista országok elleni gazdasági szankciók jelente­nek a világ békéjére és biz­tonságára. hangsúlyozták, hogy a jelen­legi konfliktusokkal terhes nemzetközi helyzetben elen- gedhetelenül szükséges vala­mennyi haladó, békeszerető, erő . cselekvő összefogása és kölcsönös szolidaritása a há­borús veszély leküzdése,' a fegyverkezési verseny megfé­kezése, az enyhülés vívmánya­inak megőrzése, a feszültség- gócok felszámolása, a népek szabadságának megvédése ér­dekében. Kinyilvánították szándékukat, hogy továbbra is határozottan fellépnek az eny­hülés megőrzésért és elmé­lyítéséért, annak katonai te­rületre való kiterjesztéséért. Támogatják a Szovjetuniónak a nemzetközi biztonság meg­szilárdítására és a bizalom helyreállítására Irányuló erő­feszítéseit. E cél elérésére tett fontos lépésként értékeli a Szovjetunió kötelezettségvál­lalását, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Reményüket fejezték ki, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok genfi tárgyalásai a stratégiai fegyverzetek korlá­tozásáról, az egyenlő bizton­ság elvén alapuló pozitív ered­ményekhez vetetnek. A két fél egyetért abban, hogy a kiélezett nemzetközi helyzetben fokozott jelentősé­ge van az európai enyhülésnek és a biztonság erősítésének, az európai államok együttmű­ködése és kapcsolatai fejlesz­tésének. A madridi találkozó sikeres befejezése és az euró­pai bizalomerősítő és leszere­lési konferencia megrendezése nagymértékben elősegítené ezt IV. A lengyelországi események­kel kapcsolatban a felek megállapították, hogy azok is tükrözik a nemzetközi impe­rializmusnak a feszültség nö­velésére irányuló törekvése­it és egyben támogatásukról biztosították a Lengyel Egye- sült Munkáspártnak, és a Lengyel Népköztársaság kor­mányának a helyzet mielőb­bi rendezése, a konszolidációs folyamat megszilárdítása ér­dekében tett intézkedéseit. A felek szükségesnek tart­ják, hogy az enyhülés ered­ményei Európában fennma­radjanak és tovább fejlőd­jenek, s lehetőség szerint a világ más részeire is kiterjed­jenek. Áttekintve Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika hely­zetét, Kádár János és Bab­rak Karmai kifejezték teljes támogatásukat Leonyid Brezs- nyev elvtárs által a közel­múltban tett szovjet javaslat iránt, miszerint a NATO és a Varsói Szerződés jelentse ki: nem vonják be Ázsiát, Af­rikát és Latin-Amerikát e szövetségek tevékenységi kö­rébe. Hangot adtak meggyő­ződésüknek, hogy a javaslat megvalósítása nagymérték­ben hozzájárulhat az eny­hülés erősítéséhez és a há­borús veszély csökkentéséhez. Kádár János és Babrak Kar­mai nagyra értékelte a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság, a Laoszi Népi Köztársa­ság és a Kambodzsai Nép- köztársaság erőfeszítéseit, amelyek szuverenitásuk, füg­getlenségük megvédésére, Délkelet-Ázsia béke-, barát­sági és együttműködési öve­zetté való átalakítására irá­nyulnak. , Fontosnak ítélték, hogy Ázsia, beleértve az öböl és az Indiai-óceán térségét is, a béke és a biztonság övezeté- vá váljék. Elítélték a térség­ben levő államok belügyeibe történő külső beavatkozási kísérleteket, az imperialista fenyegetéseket és mesterke­déseket, valamint a katonai támaszpontok létesítését. A felek támogatásukról bizto­sították a Mongol Népköztár­saságnak az ázsiai és csendes- óceáni államok békéjének és együttműködésének biztosítá­sára tett 1981. évi javaslatát. V. Aggodalmukat fejezték ki a Libanonban és körülötte ki­alakult helyzet miatt, amely komolyan veszélyezteti a vi­lág és a térség népeinek bé­kéjét és biztonságát. Elítélték a Libanoni Köztársaság el­leni, súlyos áldozatokat köve­telő, a szélsőséges imperia­lista körök által támogatott izraeli agressziót, valamint a Palesztinái arab nép elleni vérfürdőt. Állást foglaltak az izraeli agresszió azonnali be­szüntetése, az izraeli csapa­tok Libanon területéről való kivonása és a Libanoni Köz­társaság szuverenitásának, területi Integritásának bizto­sítása mellett. Támogatásuk­ról és szolidaritásukról biz­tosították a Palesztinái arab népet és a libanoni haladó erőket az izraeli agresszió el­leni harcukban. Felhívták a figyelmet, hogy a közel-keleti válság igazsá­gos rendezése és a térség bé­kéje csak tárgyalások útján a Palesztinái arab nép elide­geníthetetlen jogainak, köz­tük saját nemzeti állama lét­rehozása jogának figyelem­bevételével és minden érde­kelt fél, így a PFSZ részvé­telével biztosítható. Ezzel kapcsolatban támogatásukról biztosították a Leonyid Brezs- nyev elvtárs által tett szov­jet javaslatot Mindkét fél támogatásáról biztosította a gyarmatosítás és a dél-afrikai fajüldöző rendszer ellen küzdő afrikai felszabadító mozgalmakat. Megerősítették, támogatják a Swapo vezetése alatt, a ha­zájuk szabadságáért és füg­getlenségéért harcoló namí- biai hazafiak igazságos küz­delmét, valamint a namíbiai problémának az ENSZ határo­zatai teljes végrehajtásán ala­puló rendezését. A felek ha­tározottan elítélték a pretó- riai rezsim Angola-ellenes ag­resszióját. Szolidaritásukat fejezték ki Latin-Amerika népeinek har­cával, amelyet a függetlensé­gért és szuverenitásért, a társadalmi haladásért és a nemzeti felemelkedésért foly­tatnak. Mindkét fél megerő­sítette szolidaritását az im­perializmus ellen harcoló forradalmi Kubával. A két fél a jelenlegi nem­zetközi kapcsolatok egyik fontos tényezőjeként nagyra értékeli az el nem kötelezett országok mozgalmát, mely­nek egyik alapító tagja és aktív résztvevője az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaság. Ebben a vonatko­zásban hangsúlyozták a moz­galom haladó, antiimperialista jellege és akcióegysége meg­őrzésének és megerősítésének szükségességét. VI. Mindkét fél megerősítette készségét, hogy fejlessze és erősítse a szocialista közösség, az el nem kötelezett orszá­gok és a világ haladó erőinek szolidaritását, a békéért, a nemzetközi biztonságért, a szabadságért, a népek függet­lenségéért, a faji megkülön­böztetés és az újgyarmatosí­tás elleni közös harcban. A tárgyalópartnerek kife­jezték meggyőződésüket, hogy a látogatás, valamint a baráti és elvtársi megbeszé­lések hatékonyan hozzájá­rulnak a két nép és a két ország együttműködése elmé­lyítéséhez, valamint a nem­zetközi béke és biztonság megszilárdításához. Babrak Karmai kifejezte szívből jövő köszönetét a me­leg fogadtatásért és szívélyes vendégszeretetért, melyben őt és kíséretét részesítették. Babrak Karmai meghívta Ká- dá" Jánost és Losonczi Pált, ho“v tegyenek hivatalos, ba­ráti látogatást az Afganisztá­ni Demokratikus Köztársa­ságban. A meghívást örömmel elfogadták. Az alkotmány napját ün­nepelték csütörtökön a Szov­jetunióban. Az ország jelen­legi, negyedik alaptörvényét 1977. október 7-én hagyta jó­vá a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza, a szö­vetségi és a nemzetiségi ta- nácfc. Az új szovjet alkotmány elfogadása nem lezárását, ha­nem kezdetét jelentette egy évekig tartó, Országos tör­vényelőkészítő munkának. Új alkotmányt fogadtak el mind a 15 szovjet szövetségi köz­társaságban és a húsz auto­nóm köztársaságban is. Az új alaptörvénynek megfele­lően módosították a válasz­tási törvényt, a Legfelsőbb Tanács és a Minisztertanács működését szabályozó törvé­nyeket, a bírói és ügyész» rendszerrel kapcsolatos ren­deleteket- Üj törvényeket hoztak a társadalom és a gazdaság életét érintő kér­désekben, beleértve az ál­lami tervezést, a beruházá­sokat. Részletesen törvénybe iktatták a szovjet állampol­gárok kibővített jogait és kö­telességeit, módosították a nemzetközi szerződések meg­kötésének, ratifikálásának, végrehajtásának rendszerét, felülvizsgálták a büntető- és a polgári törvénykönyvet, korszerűsítették a gazdasági törvénykezést. Párttagokkal szembeni követelmény A LEMP pártellenőrzési bi­zottságainak fokozott aktivi­tással kell közreműködniök a párt eszmei-politikai kon­szolidálódásának folyamatá­ban. Határozottan kell rea- gálniok a marxista—leninista alapelvektől való mindenfaj­ta eltérésre, valamint a párt szervezeti szabályzatának leg­kisebb megsértésére is. Mint a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Pártel­lenőrzési Bizottságának ülésén elfogadott határozat hangsú­lyozza, szigorúan meg kell büntetni minden olyan párt­tagot, aki megsérti a társa­dalmi igazságosság szocialista alapelveit, vagy az etikai, er­kölcsi normákat. Meg kell szabadítani a pártot az esz­meileg idegen emberektől, az opportunistáktól, a karrieris­táktól, s minden olyan tagtól, aki véletlenül sodródott a párthoz. Nukleáris érők Japánban A Japán Nemzetvédelmi Hi­vatal (hadügyminisztérium) vezető tisztségviselői csütörtö­kön megerősítették, hogy az ország észaikl részén — a Szovjetunió elérhető közelsé­gében — telepítésre kerülő amerikai F—16-os vadászgé­pek nukleáris hadviselésre is bevethetők. Erre azonban nem kerülhet sor, mivel az Egye­sült Államok tudatában van Japán antinukleáris. alapelvei­nek — próbálták megnyugtat­ni a hivatal képviselői az el­lenzéki parlamenti képviselő­ket, akik interpelláltak az ügyben. (Az alapelvek szerint Japán nem gyárt, nem birto­kol, és nem szerez be nukleá­ris fegyvereket.) Ugyanakkor a kormány képviselői kényte­lenek voltak elismerni, hogy Tokió nem képes ellenőrizni, vajon az amerikai gépek nukleáris robbanószerkezetek­kel felszerelve érkeznek-e az országba. Választás előtt Spanyolországban Három héttel a választások előtt, Spanyolország felboly­gatott méhkashoz hasonlít. A kampányban a baloldal, és különösen a győzelmet remé­lő szocialisták felháboro- dottsággal emelik fel szavu­kat az újabb puccskísérlet el­len, amelyet öt nappal ezelőtt leplezlek le. A polgári lapok is nagy terjedelmet szentel­nek az államcsínnyel kap­csolatos értesüléseknek. Számos megfigyelőnek az az érzése, hogy a szocialisták ellenfelei az államcsíny lelep­lezését eleve> a választási kampányra időzítették, meg­határozott taktikai célból. Az egymásnak ellentmondó, ki- I szivárogtatott majd néhány órá i belül cáfolt hírek ugyan­is tovább növelték a bizony­talanságot, a választók egyes köreinek félelmét újabb ka­tonai puccstól. A legfrissebb közvélemény­kutatások továbbra is a szo­cialisták győzelmét jósolják, de sokakat elgondolkodta­tott a puccskísérlet. Azt a következtetést vonják le, hogy a hadsereg jobboldali tisztjei nehezen tűrnék el a szocia­listák hatalomra jutását. Kampányának első sikerét aratta szerdán este a Spanyol Kommunista Párt. Madridi nagygyűlésén több mint tíz­ezren vettek részt. Santiago Carillo, a párt főtitkára éles szavakkal ítélte el az újabb puccskísérletre szőtt össze­esküvést, s egyebek között le­szögezte: fel kell göngyölíte­ni a szálakat és a bűnösöket keményen meg kell büntetni. Szovjet—nyugatnémet tárgyalás Az NSZK új kormánya a fennálló szerződések alapján szolid, őszinte és megbízható kapcsolatokra törekszik a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal — jelen­tette ki Helmut Kohl nyugat­német kancellár csütörtökön Bonnban azon a megbeszélé­sen, amelyet Mihail Szolo- mencevvel, az Crcrzorázági Szovjet Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság miniszterel­nökével, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttag­jával folytatott. A keresztény—liberális koa­líció célja az aktív békebiz­tosítás, az „igazi” enyhülés — tette hozzá Kohl, aki Lothar Rühl kormányszóvivő köz­lése szerint ugyanakkor „ag­godalmát fejezte ki a len­gyelországi és afganisztáni helvzet miatt”. Kohl külön kiemelte az európai közép-hatótávolságú fegyverekről folyó genfi tárgya'áook jelentőségét, a nemzetközi helyzet - alakulása szempontjából, s szükségesnek nevezte, hosv még időben, 1983 ősze előtt konkrét ered­mények szülessenek ezeken a tárgyalásokon. Az új nyugat­német külpolitika központi eleme ezen a téren a NATO 1979-es úgynevezett kettős határozata lesz, amely a tár­gyalások kudarca esetére elő­irányozza az új amerikai ra­kéták nyugat-európai telepí­tését — fejtetne ki a nyugat­német kancellár. A hatnapos NSZK-beli lá­togatáson tartózkodó Mihail Szolomencevet csütörtökön fogadta Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter is. Genscher egy csütörtöki rádiónyilatkozatában is le­szögezte: az új bonni kor­mány nem akar változtatni az enyhülési és keleti politi­kán. A Varsói Szerződés min­den tagállama bízhat ebben — hangoztatta Genscher. A négy nyugatnémet válla­lat ellen elrendelt amerikai embargóval kapcsolatban a nyugatnémet külügyminisz­ter azt a véleményét juttatja kifejezésre, hogy „ez a prob­léma hamarosan megoldást nyerhet” a nyugati országos közötti véleménycsere során.

Next

/
Thumbnails
Contents