Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-05 / 233. szám

A bőség zavarával küzdünk. Felhívásunkra százak fogtak levélíráshoz, küldték tudósításaikat az úttörő- csapat, az iskola életéről, a különböző érdekes progra­mokról. Az alábbi válogatást a teljesség igénye nélkül készítettük, arra biztatva benneteket, hogy akinek leve­léből nem idézünk, ne veszítse kedvét, s számolunk újabb tudósítók jelentkezésével is. Nyári élmények A nyári vakáció feledhe­tetlen élményeket jelentett a pajtásoknak. Mocsári Nóra Hátságról a zánkai napokat elevenítette fel, s örömmel számolt be róla, hogy úttörő­tanács-titkárnak választották. Csonka Piroska a salgótarjá- szönthettek az első tanítási ni Budapesti úti Általános napon. Káliéról Sergely Rita Iskolából a salgóbányai Ba- tudósít az úttörőjelmondat rátság tábor utóhangjairól ír. választásáról: „Jó szóval ok- Lengyel, finn és csehszlovák, tasd, játszani is engedd, szép, még sok érdekesség. Rajunk életébe szeretnénk a szülőket is bevonni” — írja Szalai Éva. Juhász Márta, a pásztói Gárdonyi Géza Úttörőcsapat­ból először jelentkezett. Egye- bek között beszámolt róla, ilCI PjCI hogy az osztályban három őrsöt alakítottak, két új paj­tást és új osztályfőnököt kö­kola úttörőtanácsának titká­ra új kezdeményezésükről adott hírt. Szeretnék elvállal­ni a Karancs-hegységben le­vő romos kápolna felújítását, s e terv megvalósításához ké­rik szocialista brigádok, szak­emberek segítségét, eredeti rajzot a kápolnáról az iskola címére. Fegyveres erők Sok levél tudósít a közeli napokban, a fegyveres erők napja tiszteletére rendezett eseményekről. Zeke Andrea Pásztóról arról ír: a Muzslá- ra tervezett túra elmaradt, helyette az iskola aulájában pajtásokkal ismerkedett meg, komoly fiadat!” A pásztói 'játszottak. Szabó Gábor sal­gótarjáni pajtás sikeres ki­rándulásról tudósított. Sza­bó Erzsébet Kazárról a gyur- tyánosi túráról írt: „Rajtunk kívül még négy iskola diákjai képviseltették magukat. KISZ-esek és határőrök irá­nyításával akadályversenyen és sportprogramban vettünk részt. Az akadályverseny a következőkből állt: lövészet, memóriajáték, kötélmászás, áthaladás képzeletbeli akna­mezőn, célbadobás és ének­lés. .. ” Az ecsegi pajtások —, mint az Bratkovics Tünde, Figura Klára és Juhász Nándor paj­tások leveléből kiderül — riadólánccal mozgósították egymást, tábortűz mellett ün­nepeltek, másnap pedig a rácséi úttörőcsapattal ren­deztek közös akadályver­senyt. Fekete László Pásztóról Bog­nár Attila negyedik osztályos tájfutóval készített interjút, aki nemzetközi versenyen ne­gyedik helyezést ért el. Az ugyancsak pásztói Nagy Szil­via kirándulásról tudósított, amelynek fénypontja a lán­godévá verseny volt. Szeles Szilvia a közelgő üzemlátoga­tás előkészületeiről, Nagy Szilvia pedig a legutóbbi őr­si gyűlésről írt akikkel levelez. Kotroczó Ró­bert élményeit rímbe is szed­te, s arról ad hírt: „Munká­hoz láttak iskolánkban a szak­körök is. Az idén nagyobb választékra találnak a mos­tani ötödikesek, mint valaha. Továbbra is szeretnénk ‘ fenn­tartani a bábszakkört, amely az idén bizonyára már sze­repel is... ” A drégelypalán- ki Mózer Erzsébet a csillebér­ci Kazinczy anyanyelvi szak­táborról írt. „Az időgép az ezredfordulóra, Széphalom városába repített minket. Tíz napig közösen építettük, szé­pítettük a várost, megálmod- ramjukban. tűk kétezerbeli életünket.” Kajzinger Ervin Diósjenőről a szelidi-tó partja melletti tá­borozásról adott hírt. Csóna­káztak; úszóversenyeket ren­deztek, múzeumban jártak. Dózsa iskolában Kontra Ber­nadett javaslatát fogadták el. Az ő jelmondatuk: „Láss, ta­pasztalj, tanulj!” Egyébként a legtöbb tudósítónk ebből az is­kolából jelentkezett, példájuk követendő. Kisterenyéről Pogány Dóra számolt be a raj munkatér vek készítéséről, amelyben he­lyet kapott az idősek segíté­se, mozi- és könyvtárlátoga­tás. A salgótarjáni Sándor Jú­lia egyik klubdélutánjukról írt. Táncverseny, pingpong fakanállal, makaróni ügyes­ségi verseny is szerepelt prog­Váibarátok bajvívása Tanév eleji leendők A tanév első heteiben kü­lönösen mozgalmas az élet. A levelek zöme is ezt bizo­nyítja. „Az év első úttörőta­nács-ülésén csapatvezetőnk ismertette velünk az úttörő­év programját. Lesznek tú­rák, vetélkedők, versenyek, filmvetítések, zene, tánc és Kiss Gabriella, drégelypa­lánki pajtás adta ezt a címet tudósításának. A Magyar Rá­dió rendezett várakkal kap­csolatos vetélkedőt. A pajtá­sok derekasan felkészültek, a legtöbb gondot a mikrofon okozta. „Kérdések hangzottak el, könnyűek, nehezek. Meg­próbáltunk válaszolni, helyt­állni. Vívtunk, védtük a vá­rat, tudásunkat az ostromló kérdések özönében... ” Liptai Csilla, a salgótarjáni Beszterce-telepi Általános Is­Vfzszlntes: 1. Ezt is gyűjti a takarékos tanuló, (zárt betűk: e, a, b, é, e). 10. Kígyófajta. 11. ,,mely ápol, a...” (Vörösmarty). 12.. Hosszmérték. LT. 14. Vas­úti kocsi régiesen. 15. Balatoni üdülőhely. 17. Szamárhang. 18. VÜK része! 19. Elhunyt jugo­szláv államfő. 20. A fején van. 22. Római 99. 23. NB I-es csa­pat betűi keverve. 25. Sportklub rövidítve. 26. Ital. 27. Nyakbava- ló. 32. Drágakő. 34. Üttörők lapja, (zárt betűk: a, t, á, á). Függőleges: 1. Ibolya része! 2. Takarékossággal kapcsolatos köz­mondás. (zárt betű: i). 3. Betét után jár. 4. Találja. 5. Női ének­hang. 6. XT. 7. Régi mesterség. 8. Kupa fele névelővel! 9. Bejárat. 15. Autóközlekedséi tanintézet. 16. Szerencsejáték. 17. Papírra vet. 20. Névelővel székfajta. 21. Névelővel: ehhez folyamodik, hogy célját elérje. 24. Kecskehang. 28. Fa része. 29. Népdalban gyak­ran előforduló szó. 30. Szülő be­cézve. 31. Belső szerv. 32. Sér­tetlen. Beküldendő: vízsz. 1., 34., függ. 2., 16. Beküldési határidő: 1982. októ­ber 20. A legjobb megfejtők között az OTP Nógrád megyei Igazgatósá­gának Salgó Szocialista Brigádja áltál felajánlott nárom darab százforintos betétkönyvet sorsol­juk ki. Legutóbbi rejtvényünk hegyes megfejtése: Tekirdag. Könyvjutalmat nyertek: Kollár Krisztián, Salgótarján, Kemerovo krt. 21., BUzsonyik Katalin, Ér- sekvadkert,. Zrínyi út 13., Hor­Takarékossági világnap váth Viktor, Etes, Rákóczi út 87., RAdi Krisztina, Eger, Karaszek Mihály tér 7., Percze Andrea, Szécsény, Mező Imre út 22. Várjuk további leveleiteket és a helyes megfejtéseket. Címünk: NÓGRÁD szerkesztősége, 3100. Salgótarján, Palóc Imre tér 4. A borítékra írjátok rá: „Űttörősa- rok”. Á víz kincs A ligha szorul bizonyításra, hogy nap­jaink egyik féltett természeti erőfor­rása a víz. Jó néhány évtizeddel ez­előtt, amikor valójában még a fogyasztás sem szökött olyan magasra, mint a nyolc­vanas évek elején, s a különféle források és lelőhelyek feltárása sem bizonyult ilyen költségesnek, senki sem gondolta volna, hogy a víz épp úgy egyenlő lesz a kincs fo­galmával, mint a szén, az olaj, vagy éppen az urán. Amióta ugyanis a világ édesvíz- készletei — legalábbis az a tömeg, amelyik viszonylag könnyen és elfogadható áron ki­termelhető — ismertekké lettek, egyúttal körvonalazódott az emberiség termelő és természeti tevékenységének határa is. Víz nélkül ugyanis nincs élet. Ugyanakkor ma már nemcsak mennyisé­gi követelmények állnak az érdeklődés homlokterében, mind többet kell szólni a minőségről is. A vízi környezet védelme egy­re többször és egyre nagyobb súllyal kerül a terítékre. így van ez hazánkban is, ahol a vízgaz­dálkodás még igen bonyolult és sokrétű tevékenységet foglal magába. Többek között erről is szó lesz majd az őszi országgyűlé­sen. Az ágazat vállalt feladata, hogy a termé­szeti, társadalmi és gazdasági folyamatok zavartalansága érdekében a vízkészletek és vízszükséglet kedvező egyensúlyát kialakít­sa és fenntartsa. Mindezt hosszú távú nép- gazdasági terveken alapuló program szerint végzik — kétségkívül, eredményesen. Bizo­nyításul ide kívánkozik, hogy például az elmúlt ötéves tervidőszak alatt napi egy­millió köbméterrel nőtt az ivóvíztermelő ka­pacitás, csaknem 7 ezer kilométernyi ivó- vízhálózat épült meg. S ez egyúttal azt je­lenti, hogy kétmillió lakás részesült közmű­ves ellátásban, és naponta csaknem négy­millió köbméter vizet szolgáltattak a külön­féle művek. A jelentős fejlődés ellenére sem nevezhető gondtalannak az ellátás. Különö­sen alacsony például a közművesítettség még Szabolcs és Nógrád megyében. Ugyan­csak súlyos gond, hogy a gazdálkodás, oly­kor pedig a hanyagság és nemtörődömség következményeként több száz település kút­ja elszennyeződött, s többségük vizének fo­gyasztása a csecsemők részére kifejezetten káros. Csak emlékeztetőül: 1975 óta szinte min­den esztendő hozott árvizet, s közülük kü­lönösen próbára tette a szakemberek felké­szültségét az 1979- és az 1980. évi. Az előb­bi, a Tiszán és valamennyi mellékfolyóján (a Marost kivéve) szólította csatasorba a vízügyieket: velük együtt száz számra a közszolgálatiakat, s természetesen a közvet­lenül érdekelt lakosságot. A januártól már­ciusig tartó igen kemény munka eredmé­nyes volt, sikerült gátak között tartani az árhullámot. Ennél is súlyosabb volt a hely­zet egy esztendővel később, amikor a Kö­rösök vízszintemelkedése okozott gondokat, s a töltésszakadás miatt egy korábbihoz semmilyen tekintetben sem hasonlítható kü­lönleges helyzet állt elő. Ha lehet így fogalmazni, a vízgazdálko­dás feladatai csak gyarapodnak az észtén, dők múlásával. S bár ma már valamennyi­en tudjuk, hogy a víz nincs ingyen, mi több, egy-egy hálózat kiépítése sok-sok milliót emészt fel, mégis elvárjuk és reméljük, hogy mielőbb minél több lakos élvezi a ve. zetékes víz kiegyensúlyozott biztonságát; él­vezi mindezzel azt a nyugalmat is, ami az életszínvonal és az életminőség jelentős al­kotórésze. Terveink szerint 1985-re a lakás­állomány csaknem 60 százaléka — ami több mint 2,3 millió lakást jelent majd — ré­szesül közműves ellátásban. Az igényeknek megfelelően a víztermelés is számottevően növekszik majd, s ugyancsak arányosan fej­lesztik a közcsatorna-hálózatot is. Az ága­zat változatlanul nagy súlyt helyez az élet- és vagyonbiztonság szavatolására. A kor­mány egy korábbi döntésének megfelelően folytatják a védelmi művek építését és kor­szerűsítését, különös figyelemmel a legve­szélyesebb területekre. Sok gond forrása volt és gyakorta még ma is az a helyileg nem hasznosítható, úgy­nevezett káros vizek rendezett elvezetése. Ez idő szerint elsősorban Békés, Csongrád, Szolnok, valamint Borsod és Szabolcs me­gyék egyes körzeteiben folyik összehangolt vízrendezés, aminek eredményeként szá­mottevően csökken a hasznosíthatatlan föld­területek nagysága. | de kívánkozik: a vízgazdálkodási tár­sulatok a korábbiakban is jelentős feladatokat vállaltak magukra, tevé­kenységük hasznát mi sem jellemzi jobban, hogy napjainkban s a jövőben egyaránt nagy szerep jut a társulatoknak a helyi el­képzelések megvalósításában. Sátrán István I Mozaikok egy klub születéséről (GÁTLÁSOK) Z. Űr, amikor a doktornő agitálni kezdte, hogy, ugyan (A MEGNYITÓ.) csak egy stampedlival... attól még nem kerülsz az árokba. És Józsikám arra eszmél, hogy „Azokat köszöntjük most eí. ä megnyitóra körünkben, akiknek sikerült újból a kijózanító fedele van mar, menjen el, a megnyitóra, Wgyógyulniok az alkoholizmU5 a feje felett Azért örülök a betegségéből, vagy éppen har- klubnak, mert itt az egykori cukat vívják e káros szenve- sorstársak között tölthetem az dély ellen. Köszöntjük mind- időmet ők biztos nem erősza- azokat, akik ellenzik az alkoí1- koskodnak. Mondta a főorvos­holfogyasztást és küzdenek a asszony, hogy elhozhatjuk a nem ívás szabadságáért. Öröm, feleségeket, gyerekekét is. hogy Nógrád megyében első- Nem mondom, rájuk fér egy ként Balassagyarmaton ala- kia kikapcsolódás, szenvedtek kult meg az alkohol ellenes klub, itt a Mikszáth Kálmán majd meglátja, jó lesz ott, szórakozás, beszélgetés, — az istennek sem akart kötélnek állni. Húzódott, vonakodott mit képzelnek róla, majd pont a klubosdival nevetteti ki magát, vén ő már ahhoz.., A kifogások ellenére, végül mégiscsak, ott ült a többiek között a hangulatos teremben. Félszegsége, bátortalansága lassan oldódott és kíváncsi Művelődési Központban, öröm nyugtalanság váltotta fel. Minden szobába bekukkan­tott, elálldogált az asztali já­tékok mellett... Este kilenc­kor alig lehetett hazacsalo­gatni. .. (ELŐÍTÉLETEK.) Na, megérkeztek. Ugyan mi­lyenek, mennyiben különböz­nek tölünk? Visszafogják-c magukat, vagy bomlasztják a rendet? És figyeltek a kétke­dők, az árgusszemüek. Ama­zok meg, a poklot megjártak, észrevétlenül elvegyültek a lá­togatók között, s talán csak a szemük csillogót fényeseb­ben, a szivük dobbant heve­sebben, amikor felfedezték ezt a számunkra új világot. hogy csaknem ötvenen gyűl­tünk össze. Ez a klub lehető­séget nyújt a szabad idő kul­turált eltöltéséhez, az alkohol- mentes életmód betartásához. Kapaszkodó mindazoknak, akik nem akarnak visszaesni az alkoholizmus ördögi kör­forgásába.” (Részlet a megnyi­tó beszédből). Ha klub, hagy legyen igazi. Vezetőségválasztás. Az el­nök dr. Kadosa Ildikó ad­junktus, a balassagyarmati alkohológiai osztály főorvosa, mindenki személyes, kedves ismerőse, a klub megszervező­je. Titkára, egy fiatalember, maga is megjárta a hadak útját Az öttagú vezetőségben pedig van kórházi gondozó­nővér, gyógyult tanár, munkás zett ember, aki szívügyének már eleget. Azt sajnálom, hogy hetente csak egyszer, csütörtökön találkozunk — mondja F. József. — Mire való ez a klub? Aki inni akar, megszívja magát a hét hat napján aztán csütörtö­kön kimosakodva bevonul ide, na gyerekek, jöttem küz­deni az alkoholizmus ellen. Nem mondom a programok jók lesznek, na de kóla mel­lett, hogy szórakozzon a ked­ves vendég — méltatlankodik a barázdált arcú, legyint is hozzá nagyokat. 1 (A BÁBÁK.) Megszületett hát Nógrádban is az alkohol ellenes klub. Mi szükségeltetett hozzá? Adva volt, dr. Kadosa Ildikó szemé­lyében az a harcos, elkötelc­Legtöbbjük eddig csak a kocs- 05 egy volt beteg felesége. Ök tekintette a klub megalakitá­állítják össze a programot, tér- ,, aki szinte a kornyék vá­rnák bűzös füstjét ismerte. Közerővel Másfél millió Homokterenyén Másfél millió forint nem kis ek. A termelőszövetkezet szo- összeg egy községi tanács cialista brigádja a gazdaság költségvetésében. Ennyivel járművével több mint húsz il- gyarapodik Homokterenye, va- legális szeméttelep felszámolá- lamint két társközsége Nádúj- sára vállalkozott. Ugyanakkor falu és Mátranovák, az elkö- a hulladék tárolására kijelölt vetkezendő társadalmi mun­kahónap során A központi községben a Nógrádi Szénbá­nyák szocialista brigádjai új házhelyek telkein íeltöltést, terepelőkészítést végeznek. A labdarúgó pályánál vízelve­zető érköt ásnak ki s azt a helyszínen készlett betonla­területet körbekerítik. A mát- ranovóki Ganz-MÁVAG szoci­alista brigádjai, melyek a nyáron társadalmi munkában — 200 ezer forint értékben — központi fűtéssel látták el az óvodát, a tél beállta előtt ál­talános karbantartást végez­pokkal burkolják a. helybeli- nek az óvodai játékokon. „Zöld hullám" Salgótarjánban? A megyeszékhely központjá- keretében előkészületeket tett ban a litkei csomópontnál, il- a két „villanyrendőr” jelzései- tetve a Nógrádi Sándor téren nek összehangolására. Az működő forgalomirányító lám- összekötő vezeték számára vé- pák néha bosszúságot okoznak dőcsövet fektettek le. Ameny- a közlekedőknek, ugyanis nem nyiben a későbbiekben lehető­mindig működnek összhang- ség nyílik a készülékek cseré- ban. Ez érthető is, hisz mind jére, nem fordulhat elő a fen- a két lámpacsoportot egymás- ti bosszúság. Bár a tervekben tói független, külön berende- gyeplőre nem szerepel, a vé- , , a T. n,, . dőcsorendszert elkészítették a zes vezérli. A KPM megye. Centrum Aruház ^ közúti igazgatósága a terüle- SZMT-székház sarkánál lévő ten végzett felújítási munkák útkereszteződéséhez is. mészetesen a tagok javaslata *amennyi alkoholistáját kezel- alapján. te s aJsi jelenleg is kapcsolat­Lesz minden, ami egy jó **an a OVógyultakkal. Eh- klubhoz szükségeltelik. Ki- ^ez járult 0 városi tanács mű­rándulás, játék, műsoros est, vel°dési-egészségügyi-sport szabad szórakozás. osztályának anyagi és erkölcsi összecsendülnek a poharak támogatása, a művelődési ház A sikerre koccintani Illik, teremajánlata. És jelentkeztek Természetesen üdítő itallal. ® Patrónusok; a Vöröskereszt­(VÉLEMÉNYEK.) — Tudja, a gyógyult alko- listát akkor fenyegeti a legna­gyobb veszély, amikor vissza­kerül a régi körr vezetőbe. Vagy teljesen elszigetelődik, vagy megkeresi az egykori kedves cimborákat. És jön a hececlőoés; Na Józsi kám, csak egy pohárkával, szervezet, az MSZMP helyi szervezete, a TIT, az alkoho­lizmus elleni bizottságok. Az országban jelenleg csak­nem ötven alkohol ' ellenes klub működik. Megyétikben, a balassagyarmati az első. Jó lenne mintát venni róla. Hogy eOyre növekedjék a nem ivás szabadságáért küzdők tábora Kiss Mária NÓGRÁD — 1982. október 5., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents