Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

Körutazás Kemer óvóban

(HL rész)

Marinszk

O Kemerovo

O Uninszk-Kuznyeck OBek*ó

QKiszefjovszk QProkopjevszk Mezsdi

fclovokuznyeck Q O O

\ Miszkf

Kattan /'V-'Oszinnyikr

Kattan O

Másfél évtizedes múltra tekint

vissza Nógrád megye és a szovjetunióbeli Kemerovo terület baráti kapcsolata. Négyfordulós rejtvényjátékunk e kapcsolat 15. évfordulója alkalmából vezeti végig olvasóinkat a kuzbasszi iparvidék városain. „Körutazásunk” egy-egy útszakaszát — október 9. és 30. között — lapunk szombati számaiban ismertetjük, anélkül, hogy megneveznénk az érintett településeket.

Rejtvénykedvelő olvasóink feladata, hogy a néhány soros információk alapján kitalálják, és a mellékelt térképekre berajzolják az egyes útszakaszokat!

Játékunk fődíját — két egyszemélyes kemerovói utazást — azok között sorsoljuk ki, akik mind a négy útszakaszt pontosan jelölik be, és játékunk végén — november 4-ig — mind a négy térképet egy borítékban beküldik szerkesztőségünk címére: Salgótarján, Palócz Imre tér 4., 3Í00.

Hetente értékes nyereményeket sorsolunk ki azok között is, akik az útvonalakhoz kapcsolódó heti „körkérdések” helyes válaszát beküldik!

*

A négy forduló során Kemerovo terület 19 városából tizenkettőt érintünk. A rejtvényfej tőknek azonban egy térképen mindig csak azoknak a városoknak a „köreit” kell (egyértelműen!) összeköt niük, melyekre — megítélésük szerint — az adott információk vonatkoznak!!

Bár játékunk címe „körutazás”, egy-egy útszakasz nem feltétlenül egymás mellett fekvő településeket érint, de természetesen utunkat mindig onnan indítjuk, ahol a korábbi szakasz véget ért, és egy települést többször nem érintünk.

HL ÚTSZAKASZ

7. állomásunk Kemerow terület legnagyobb városa. Egyben a legrégebbi. Az oroszok első lakott települése a vidéken az 1618-ban ide épített vár volt. Nem sokkal később a település városi rangra emelkedett és saját címert kapott. A NOSZF után „nevében is megújult”, és csakhamar a medence legnagyobb ipari központjává vált. A városról Majakovszkij versben jósolta meg, hogy majdan „kohói száznaponként borítják tűzbe Szibériát”.

í. állomásunkon egy Mfhal- ■zov nevezetű peter vári milliomos nyitotta meg az első szénbányát, a közelében pedig érclelőhelye* fedezett feL A két település idővel „névdeg” is egyesült... Amikor 1917 februárjában megdőlt a cári önkényuralom, az elsők között szerveződött meg itt Szibériában a munkástanács. S mikor a napi 8 órás munkaidő bevezetésére vonatkozó kérésüket a bányatulajdonosok megtagadták, mi több elbocsátották a dolgozókat, a bányászok elfoglalták a lelőhelyeket. Tettüket — erről írt cikkében — Lenin is üdvözölte. 1918. május 11-én pedig Lenin írta alá a népbiztosok tanácsának rendeletét a város bányáinak állami tulajdonba vételéről.

9. állomásunk neve talán a legismertebb. A transzszibériai vasútvonal egyik csomópontjában létesült település ugyanis nevét a várost környező földrajzi övezetről kapta. A

Utunkat jövő héten innen

folytatjuk!

E HETI KÖRKÉRDÉSÜNK: Harmadik útszakaszunk egyik városában született az a katona — Nyikolaj Moszo- lov —, akinek tettét egy világhírű szovjet hősi emlékművön örökítette meg Vucsetics szobrászművész. Mi volt Nyikolaj Moszolov tette és hol található a róla mintázott szovjet hősi emlékmű?

(A választ október 2S-fg kérjük beküldeni szerkesztőségünk címére, „Körkérdés” megjelöléssel. A megfejtést és a nyertes nevét október 29-i számunkban közöljük.)

város dicső forradalmi hagyományokai rendelkezik, és itt létesült az első könyvtárak egyike, a Puskin könyvtár.

Október 3*-én emlékezünk

meg Kálmán Imre zeneszerző 100. születésnapjáról. A siófoki születésű muzsikus az operett fejedelme volt. Szerzeményei mindmáig népszerűek, darabjait a műfaj változásai sem tudtak eihomáKálmán Imre centenáriumára

lyosítaná.

Egykori szülőháza ma múzeum. Persze annak idején Siófok még kis falu volt. Egy Liedl nevű operaházi hegedűs ott vett ki magának szobát a nyári szünet idején, hogy zavartalanul gyakorolhasson hangszerén. A gyermek Kálmán Imre először tőle kapott zenei leckéket. Hatéves korában ismerkedett meg a színházzal. Siófokon vendégszerepelt egy vándor, úgynevezett daltársulat, amely egy fabódéban adta elő a Denevért.

Tizenöt évesen iratkozott be

a Zeneakadémiára. Koessler Jánosnak lett a tanítványa, akinél Bartók, Kodály, Doh- nányi, Weiner, Szármái Albert és Jacobd Viktor is tanult. Közben jogot is hallgatott a budapesti egyetemen. Egy napon megjelent a Pesti Napló szerkesztőségében, s felajánlotta, hogy szívesen ír zenekritikákat. A szerkesztő Molnár Ferenchez utasította. Az ő ösztönzésére kezdett zenei tárgyú cikkeket írni. (A két világháború között még nagy becsiben tartották egykori szerkesztőségi íróasztalát, amelyet később Cserna Andor zenekrfKkus örökölt tőle.) öt évig dolgozott Kálmán ebben a szerkesztőségben, de írt az Üj Idők című hetilapba is. Az idő tájt orfeumi és kabaréműsorok számára kup- lékat komponált; például Hel- tai Jenő szövegére a Dal a moziról című szerzeményét. Szégyellte a dolgot, hiszen Koessler osztályában a Zeneakadémián még szimfóniákról álmodott. De a Bánd Ferenc zeneműkiadó cég által felajánlott húsz korona honoráriumról mégsem tudott lemondani.

Utólag kiderült —, mesélte, sőt önéletrajzában le is írta —, hogy milyen érdekesség fűződött a Bárd-féle szerződéshez. „Olyan magánjogi szerződést írtam alá, amelyen akkor, tehát 1907-ben, okmányon először szerepelt a mozi sző! A húsz korona fejében eladtam a kupiét gramofon-lemezre való felvételre örökáron, s így lett ebből életem első hanglemeze”.

Kálmán „színpadi” zenéjét kezdetben bukás kísérte. Fényes Samu Pereszlényi juss című darabjához komponálta. Mindössze hatszor került színre Első sikere a Tatárjárás volt 1908. február 22-én mutatták be a Vígszínházban.

Százszor játszották és ezzel megkezdődött Kálmán világsikere A zeneszerző huszonöt éves volt. A Tatárjárást Karczag Vilmos, a bécsi Theater an der Wien színház igazgatója sietett átplántálni az osztrák fővárosba, ahol háromszáz előadást ért meg. Egy év múlva már ' játszották Moszkvában, New Yorkban, Londonban, Rómában, s ez volt az első magyar operett, mely Franciaországban színre került. És a százas, ezres szériák folytatódtak: Cigány- prímás, A bajadér, Marica grófnő, Zsuzsi kisasszony, A farsang tündére, A hollandi menyecske, Cirkuszhercegnő, Csikágói hercegnő, A mont- martre-i ibolya, Josephine császárnő. De valamennyi operettje közül a Csárdáskirálynő vitte el a pálmát. 1915. november 17-én a világháború idején játszották először Bécsiben. Magyarul egy évvel később csendült fel a Király Színházban. Noha javában dúlt a háború. Kálmánt meghívták a New York-i premierre, mégpedig azzal az ígérettel, hogy haióiát megvédik az esetleges ellenséges tengeralattjárók torpedói ellen.

4 NÓGRÁD — 1982. október 23., szombat

A magyar színház- és zenetudomány úgy tartja számon Kálmánt, lint olyan alLesz-e vasutas művelődési ház?

A bulldózer még nem tolta el

Először körbejárjuk kívülről, majd belülről is. Meghökkentő, tragikus állapotok. Repedezett, foltos falak, feketén tátongó kéménylyukak, piszkos oszlopok, melyek a mennyezetet hivatottak megtartani. A berendezés réges- rég túlvan a selejtezést jelentő elhasználódási fokon. Szegényes és fakó az egész ház, a salgótarjáni vasutas szak- szervezeti művelődési ház.

Dicső idők! Hol vannak már?! Araik«: rangot jelentett ide bejutni, s ezért csak ajánlóval léphetett be először a társaságra, művelődésre, szórakozásra vágyó. Lehet, hogy akkor szépek is voltak ezek a helyiségek? Ma örülhet a betérő, ha nem zuhan a fejére egy gerenda, s ha nem kap náthát a fűthetet- len művelődési házban. Természetesen nem égjük napról a másikra került ilyen állapotba az intézmény. 1981-ig a szakszervezetek megyei tanácsa irányítása alatt állt, évi hatszázezer forint költségvetéssel. Ez elég volt a tartalmi munkára, s a gyakran változó népművelők nem kardoskodtak a ház állagának megóvásáért. Az épület maga egyébként is az épület- és hídfenntartó főnökségé. Idén, amikor minisztertanácsi rendeletre a MÁV-é, a vasutasszakszervezeté lett az intézmény, az új gazdák igen meglepődtek a sose látott-hallott művelődési ház miatt.

A salgótarjáni vasutasok ae épület állagának fokozatos romlásával lassan-lassan „leszokhattak” volna művelődési intézménjrükrőL Erről azonban szó nincs, számos kiscsoport, klub működik ma is, s az idejárok ragaszkodása az intézményhez csodálatra méltó. Ezért is érintette őket érzékenyen hír, az intézményt megszüntetik, az épület már- már életveszélyes, felújítása milliókba kerülne, ennyi pénze pedig a MÁV-nak erre a célra nincs. Nincs? Ne fogalmazzunk ilyen sarkosan. A kérdés még nem dőlt «LJ

*

Sorsdöntő esemény színhelye volt minap a szóban forgó ház. Az esemény a ház sorsát volt hivatott eldönteni. Nem közvetlenül és azonnal, de az érintettek megbeszéléséHonthy Hanna és Latabár Kálmán a Csárdáskirálynőben

kötőt, akS a bécsi operett formáit kibővítette, változatosabbá varázsolta. Zenéjének magyaros koloritja a világ minden színházának közönségét vonzza. Dallamgazdagsága mellett ez volt és maradt mindig hatalmas nemzetközi sikereinek döntő tényezője. Utolsó operettjének, az Arizona Ladynek premierjét már nem érte meg. (1953-ban Párizsban elhunyt.) A darab ősbemutatója Bernben volt halála után.

Kristóf Károly

Vár a MÁV

bői kiragadott részletek érzékeltetik, a döntést nem is lehet elhamarkodni.

— Ezekben a hónapokban

zajlik a MÁV valamennyi művelődési házának vizsgálata. Hogy egy-egy ház menynyi anyagi támogatást kap, s további működéséhez milyen lehetőségeket, nem mi döntjük el — mondja Szabó Zol- tánné, a vasutas-szakszervezet kulturális osztályának főmunkatársa. — Mi javaslunk, a végső szót' pedig a MÁV titkársága, elnöksége mondja ki. Szeretném, ha nem tévesztenék szem elől a MÁV helyzetét, lehetőségeit. Országszerte vannak intézményeink. Köztük olyanok is, amelyek hasonló helyzetben vannak, mint a salgótarjáni. Ugyanakkor a gazdasági helyzet, a vasút anyagi helyzete nem kedvez a művelődési

beruházásoknak. A következő évben negyven százalékkal

csökken a jóléti alapunk. Ezt tudniuk kell, mielőtt elmondanák véleményüket a salgótarjáni vasutas művelődési

ház ügyében.

A helyi főnökség képviseletében jelenlévők tudomásul véve mindezt igyekeztek mindent megtenni művelődési

bázisuk érdekében. Lukács István, helyi szakszervezeti főbizalmi:

— Sem a nőnapot, sem a

vasutasnapot — mindkettőnek nagy hagyományai vannak nálunk — nem tudtuk megünnepelni hely hiányában. Ezek az események nem most voltak, de a dolgozók felháborodása most is tart. Az intézmény megszüntetése rossz közérzetet, hangulatot teremtene, amit semmi mással nem lehetne feloldani, mint egy új művelődési házzal.

— Apropó. Szó volt róla, hogy az új kereskedelmi épületben helyet kap a művelődési intézmény is. Ez most, hogy áll? — tette fel a kérdést Berta Attila, a miskolci területi vasutas művelődési bizottság előadója.

— Többször módosították a tervet. A legújabb tervben a kulturális célokat szolgáló blokk már nem szerepel — válaszol Szűcs László, a művelődési ház tiszteletdíjas igazgatója, majd beszámol a mostani körülmények között működő csoportokról, s arról, mire adna lehetőségeket a felújított intézmény.

Kecskés Zoltánné, a KISZ- szervezet titkára;

— Ifjúsági klubunk van, jő kapcsolat fűz bennünket a

Tizenöt nyár

Szabadiskola

Szőnyi István olyan pompás rezidenciát hagyott hátra pályájának lezárulása után, hogy az egykori zebegényi kúria egyszerre válhatott emlékmúzeummá és nyári szabadiskolává. 1968-ban Dániel Kornél festőművész lett a létesítmény igazgatója, nevéhez fűződik a zebegényi szabadiskola összetett koncepciója.

Megmaradt ugyanis a nagyközönség számára Szőnyi István múzeuma, ahova a nagynevű mester művei vonzzák a látogatókat; ez az intézmény kulturális alapszolgáltatása. Hatalmas parkjában pedig a nyári zebegényi szabadiskola működik Szőnyi István szellemében, aki évtizedekig volt a képzőművészeti főiskola tanára, s nemzedékeket nevelt föl. Tizenöt év alatt mintegy háromezer hallgatója volt a zebegényi nyári szabadiskolának. A művészet jelöltjei egyhónapos vagy kéthetes kurzusokon vettek részt. Az ügyszeretet és a lelemény példája, hogy az eredeti ezerforintos havi tandíj nem emelkedett, a harmincforintos ebéd- sem, csak a szállás lett szebb és alkalmasabb a közös munkához. A rendszeresen visszatérő hazai résztvevők mellett a szabadiskola tagjai között találhatunk japán, amerikai, svéd, német, francia, arab, jugoszláv, csehszlovák hallgatókat. Ebbpl a csoportból kitűnik a magyar származású 86 éves Singer Anna Mária, aki a budapesti iparművészeti iskolát 1910-ben végezte el, s jelenleg Mexikóban él. Hímes tojásokat fest. A zebegényi szabadiskola egyik alapító tagja, minden évben az elsők között érkezik. Ebben része van Zebegény varázsának, de a szabadiskola szervezettségének is. Annak, hogy Hincz Gyula,

Volán KISZ-szervezethez, a* SKÜ-höz. Együttműködésünk, közös programjaink nehezí- tője a kérdés: HOL?

Mindez azonban nem hathatja meg azokat, akik az országos gondokkal küszködnek. Hasonló helyzettel az ország több pontján találkoznak.

— A ház felújításához négymillió forintra lenne szükség. Be kellene rendezni, és működtetni, újabb pénz. Megéri- e, kell-e? Ezt a pénzt az ország vasutasainak zsebéből, a jóléti alapból kellene elvenni — mondja Szabó Zoltánné. — Salgótarján gyárváros. A környező üzemek valamelyikének művelődési háza nem fogadná be a vasutasokat?

— A déli városrészben csak az ifjúsági művelődési ház van, rengeteg feladattal. A városközpont felé pedig a ZIM, oda se férünk már be. Ebben a városrészben kevés a művelődési ház, nekünk kellene lakóterületi feladatokat is ellátni.

*

Mikor már-már holtpontra jut a szócsata, Kecskés Zoltánná menti meg a helyzetet;

— A József Attila KISZ- szervezet egy alapszervezete már vállalta, hogy felújítja a nagytermet, ha anyagot kap. Mi is vállalunk munkát, ahol kelL

Lukács István szakszervezeti főbizalmi;

— Tizenkét szocialista brigád várja, hogy segíthessen, munkával, pénzzel. Néhány ezer forintot szerezhetünk téglajegy árusításávalAz ezrek csak ideig-óráig

jelenthetnek megoldást, ezt valamennyi jelenlévő tudja. A felajánlásoknál azonban nem kell egyértelműbb biztosíték, a salgótarjáni vasutasok valóban akarják a művelődési házat, s nem hiányzik belőlük a készség, a jóakarat, hogy a házért minden tőlük telhetőt megtegyenek. Kár, hogy ez a minden, a feladat megoldásához- kevés. Megnyugtató végső válasz azonban csak a jövő év elején várható. Szűcs László, az intézmény vezetője aki oly sokat járt már a házért, most így értékel:

— Tudomásul kell venni a

realitásokat. Azért reménykedhetünk, mert annyit elértünk, hogy holnap nem söpri el a buldózer a vasutas művelődési házat.

Veszprémi Erzsébet

Zebegényben

Somogyi József, Végvári Lajos

vállalták a művészeti igazgató szerepét, rendszeresen korrigáltak. A hallgatók festészettel, szobrászattal, kerámiával, tűzzománccal foglalkozhatnak. Itt készült munkáik egy részét a Szőnyi István Múzeumban gyűjtik, az egyes szemeszterek végén pedig a legjobb alkotásokból kiállítás nyílik Zebegényben.

Természetesen nem főiskolákat pótol e nyári kurzus, az önkéntes hallgatók mégis fejleszthetik itt képességeiket. A szervezők arra is törekednek, hogy a kultúra teljessége és friss áramlatai hozzáférhetővé váljanak. Ennek jegyében tartanak művészettörténeti és zenei előadásokat Hann Ferenc, Pap Gábor és Czigány György közreműködésével. Az utóbbi időben szabadtéri színház létesült, amely Zebegény és a Duna-kanyar kulturális életét is fellendíti, miközben élményt nyújt a szabadiskola résztvevőinek.

A fejlődésre mi sem jellemzőbb, minthogy az egykori hallgatók közül külön csoportot képez a zebegényi grafikai műhely Kórusz József festőművész irányításával, aki tizenöt éve a szabadiskola tanára is. Ebből a körből olyan alkotók emelkednek ki, mint Artner Margit és M. Kiss József, akik azóta díjakat nyertek, sikeres önálló kiállításokon szerepeltek. A zebegényi szabadiskola másik jelentősége, hogy a magyar képzőművészet nemzetközi határait tágítja. Nemes vonása: a nagyatádi, nyíregyháza-sóstói, hajdúböszörményi, villányi nemzetközi művésztelepek mellett kapuja nyitott minden autodidakta és amatőr számára.

Losonczi Mikló«