Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-20 / 246. szám
Rendszeresen szerveznek a munka mellett szakmunkástanfolyamokat az Ikladi Ipari Müszergyár berceli gyáregységében, ahol az idén máj usban öten vizsgáztak az öntő mesterség elsajátításából. KözéjUk tartozik Kun László — képünkön —, aki a Bér célén gyártott villanymotorok alumínium szerkezetének készítésében vesz részt. Terjed a No-Fines Kulcsátadás A Salgótarjáni Tervező és zat Pálfalván további három Építő Szövetkezet befejezte a követi, melyből kettőt szeret- salgótarjáni Déryné úton a nének ugyancsak az idén át- 6 jelű 19 lakásos épületet. A ' adni. A meglevőkön túl is gázfűtéses, szőnyegpadlós, épülnek a környéken hasonló korszerű, komfortos otthono- szerkezetű lakóházak, melyek kát az OTP értékesíti. A vá- közül újabb hatnak a tervei ros más részein már bevált készültek és érkeztek meg a technológiával épült első há- NOMBER-hez.--------------------------------------------------------!-----------------------------------M ár tárolnak Télen is lesz elegendő vöröshagyma, alma, burgonya A Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál a napokban megkezdték a télre való felkészülést. A varsányi termelőszövetkezettől tizenkét vagonnyi burgonyát vásároltak fel, öt vagon vöröshagyma tárolásáról gondoskodnak, amely az országosan is jó hírnévnek örvendő rákóczifalvi termelőszövetkezetből érkezett, és hét vagonra való almát is elraktároznak a vitaminsze- gényebb időkre. A vállalat saját tulajdonában levő és bérelt tárolóhelyiségeiben gondosan kezelik a beérkező árut, hogy mennél kevesebb veszteséggel, a vásárlók köz- megelégedésére adhassák majd el a téli hónapokban. Jelenleg (október utolsó napjáig) tart a kedvezményes vásár is, amelyen a starking- és jonatánalmát kilónként hat forint ötven fillérért mérik, burgonyából pedig, húsz kiló fölötti vásárláskor ötven fillér kedvezményt adnak. Szállítóvállalatok egymásközti versenyére Rugalmasabb fuvarozási módszereit A lecsökkent ütemű beruházások miatt ma már nem a fuvarozók válogathatnak kedvükre a szállíttatok között, hanem fordítva, a szállítóvállalatoknak kell egymással versengeniük partnereik kedvét keresve. A Volán Tröszt és vállalatai új módszerekkel, szolgáltatásaik bővítésével igazodnak a szigorodó gazdasági feltételekhez. Több száz közületi gépkocsit vett át üzemeltetésre a Volán, vállalva ennek fejében a tulajdonos vállalatok fuvarigényeinek teljes körű kielégítését. Ugyancsak több céggel kötött megállapodást annak érdekében, hogy ösz- szehangolják beruházási lehetőségeiket, közösen szerezzenek be speciális áruféleségek szállításához szükséges eszközökét, vagy raktárakat építsenek. A korszerű, teljes szállítási lánc kialakításában is születtek eredmények: az építkezőket segíti a Volán— vasút—TÜZÉP hármas megállapodása nyomán a kavics sóder háztól házig fuvarozása. A személy- és kisteherfu- varozás rugalmasságának fokozására új érdekeltségi rendszervariánsokat dolgoztak ki, melyeket saját belátásuk szerint alkalmazhatnak a vállalatok. Viszonylag régi ösztönzési módszer az önelszámolás, mostani korszerűsített változata a régi jól dolgozók megtartását, s ugyanakkor az üzletfelek érdekeit szolgálja. Egy másik módszer, hogy a taxik vezetői önvezényléssel, az igé- i nyékhez alkalmazkodva vehetnek részt a forgalomban. Ez kedvező az utasoknak is, hiszen akkor van az utcán több kocsi, amikor valóban szükség van rájuk. Szerte az országban alakultak munkaközösségek buszok, kocsik takarítására, speciális rakodásokra, gumiabroncs-javításra több helyen különféle földmunkák elvégzésére alakítottak gazdasági társulást. Beszélgetések a lakásgazdálkodásról (2.) A lakásépítés finanszírozása. pénzügyi feltételei Nyilvánvaló, hogy a Minisztertanács határozatának rendkívül sok, a lakosságot közvetlenül érintő és orientáló pénzügyi következménye van, több új, ilyen vonatkozású jogszabály, rendelet lát napvilágot. Néhány alapvető tudnivalóról kérdeztük Németh Zoltánt, a Pénzügyminisztérium közlekedési, építésügyi és lakáspolitikai főosztályának vezetőjét: ÉPÍTKEZÉS SAJÁT ERŐBŐL — A lakásépítés pénzügyi feltételeivel, illetve a szociálpolitikai kedvezményekkel kapcsolatban manapság gyakran használt fogalom: az úgynevezett saját erő. Mit értenek ezen? — Mindenekelőtt azt, hogy a lakásépítési (-vásárlási) kölcsönöket csak az építtető (vásárló) saját anyagi eszközeinek kiegészítésére lehet nyújtani — mondotta. — Ez egyrészt azt. jelenti, hogy, ha valaki meglevő ingatlanát eladja, vagy lakásbérleti jogáról térítés ellenében lemond, s emellett épít, vagy vásárol másik lakást, akkor az eladási árat, vagy térítést a lakás építésére (vásárlására) köteles költeni. Amennyiben ez az összeg nem fedezi a költségeket (az árat), akkor a fennmaradó kiadásaira kölcsönt kaphat. Másrészt azt is jelenti ez a szabály, hogy nein kaphat kölcsönt, akinek nincs fedezete az őt terhelő költséghányadra. A meglevő anyagi eszközöket viszont az építtető (vásárló) akkor is köteles a lakásra fordítani, ha ezzel túllépi a saját erőből befizetendő kötelező ösz- szeg minimális mértékét. Nem lehet tehát egy új lakást építeni (vásárolni), hogy a meglevőt eladva az árából csak a kötelező részt fizetik be az építésre (vásárlásra) és az azon felüli összeget másra fordítják. 'A saját erő egyébként nemcsak készpénzt jelent A már elkészült épületrészek költségvetés szerinti kivitelezési költségét saját erőként kell számításba venni, akárcsak a helyszínen tárolt (az építkező tulajdonát képező) építési anyagot, sőt, a még le nem szállított, de megrendelt és kifizetett építési anyagot is. Házilagos kivitelezésnél saját erőnek számít a már elvégzett és a vállalt saját munka, természetesen csak olyan mértékben és összegben, amely reálisan teljesíthető. — Végül Is mekkora az úgynevezett salát erőből fedezendő minimális hányad? — Ezt a következő táblázat jól ábrázolhatja: Építési (vásárlási) forma Családi ház többszintes, vagy csoportház A táblázatban közölt százalékos mértékek csak minimumok, amelyeknél kisebb nem lehet, de sok esetben nagyobb lesz a saját erő aránya. Például akkor, ha az építkezés (vásárlás) költségesebb (drágább), mint a társadalmilag ma elismerhető méretű és felszereltségű lakás átlagos építési költsége (ára). — Kérem, mutassa be ezt egy példa segítségével! — Szívesen. Mondjuk, egy lakás építési költsége (eladási ára) 580 ezer forint. A hitelpolitikai irányelvek alapján nyújtható legmagasabb összegű kölcsön például családi házra 300 ezer forint, többszintes épületeiméi 360 ezer forint. Ez esetben a saját erő pénzben kifejezve kétgyermekes házaspár számára a következő: költség kedvezmény saját erő családi házra többszintes építkezésnél Ha esetünkben a munkáltató a költség 20 százalékának megfelelő 104 ezer forint ösz- szegű támogatást nyújt, akkor a saját erő családi háznál 116 ezer forint, többszintes építkezésnél 56 ezer forint. Amennyiben viszont a hitelpolitikai irányelvek alapján az adható kölcsön legmagasabb összege az előbb feltételezettnél kisebb, any- nyival nagyobb lesz a saját erő pénzben kifejezett ösz- szege. — De az építtetők egy része a „saját erőt” házilagos munkával is teljesíti. — Így van. Ezért lehetséges, hogy az építési költségek terheit az építtetők, különösen a szerényebb keresetű fiatalok saját munkával csökkenthessék. A félkészház- kivitelézési módszer lényege, hogy általában az épületszerkezeti részelt szervezett kivitelező, s a befejező szakipari munkákat az építtető készíti el. TANÁCSI ÉRTÉK ESlTÉStJ LAKÁSOK — Mit kell tudni az úgynevezett tanácsi beruházásban értékesítés céljára épített lakások vásárlásáról? — A vevőt a lakásügyi hatóság határozattal jelöli ki, a jóváhagyott lakásdgénylési névjegyzékre felvett és ilyen lakásra jogosult igénylők közül. A lakásügyi hatóság a kisajátítottak, vagy szanáltak elhelyezésére is juttathat ilyen tanácsi lakást az erre vonatkozó szabályok szerint. Ezeknek a lakásoknak az eladási árát az építtető tanács végrehajtó bizottsága az építési költség alapján állapítja meg. Az üzlethelyiségek, garázsok és más, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, melyek a tanácsi értékesítésű lakásokkal együtt épültek, csak készpénz ellenében értékesíthetők, akár a vevő kizárólagos, akár a vevők közös tulajdonába kerülnek. — Az ilyen lakások vásárlásához is nyújtható állami támogatás? — A tanácsi értékesítésű lakások egy részénél —, h Munkáltató támogatás van: nincs: 20 % 40 % 10 % 30 % tanács a kontingensből erről rendelkező határozatban jelöli ki a vevőt — állami támogatást kell nyújtani, átmenetileg 1985. december 31-ig. — Mekkora lehet az állami támogatás mértéke? — Egyszobás lakás esetében 60 ezer forint, másfél szobás lakás esetében 70 ezer forint, kétszobás lakás esetében 80 ezer forint, két és fél szobás lakás esetében 90 ezer forint, háromszobás lakás esetében 100 ezer forint. Az állami támogatást’ legfeljebb a vásárló jogos lakásigényéhez mérten a felső határnak megfelelő szobaszámú lakásra lehet megállapítani. Ebből a szempontból csak a vásárlóval közös háztartásban élő házastársat (élettársat), továbbá az általa eltartott 580 000 Ft 60 000 Ft 520 000 Ft 220 000 Ft 160 000 Ft gyermekét és más eltartott családtagot lehet figyelembe venni. . MUNKÁLTATÓI ' TÁMOGATÁS — Már több mint tiz éve létezik a dolgozók lakásépítéseinél a munkáltatói támogatás. Csali milliárdokkal mérhető az eddig így nyújtott segítség. Most még jobban előtérbe kerül ez a forma. — Az 1983. január 1-től hatályos új jogszabály kidolgozása során lényeges szempont volt, hogy a munkáltató^ pénzügyi lehetősége, a lakásépítési alap képzése az eddigieknél kiegyensúlyozottabbá váljék, a támogatásra felhasználható eszközökkel rugalmasabban lehessen gazdálkodni, bővüljön a támogatható építési formák köre, növekedjék a társadalmi ellenőrzés. A munkáltató pénz- beni, valamint egyéb és természetbeni támogatást is adhat. A pénzben i támogatást — lakásépítési alapjából —a következők szerint nyújthatja: hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönt ad, vissza nem téríthető támogatást ad, a tanács, vagy az OTP részére költségeket térít, dolgozói elhelyezésre alkalmas lakóépületeket, lakásokat épít, vagy ilyen lakások építéséhez hozzájárul. — A társadalmi munka el- lenértéke is lehet forrása a munkáltatói lakásépítési alapnak? — Igen, méghozzá úgy, hogy a munkáltató szerv gazdasági eredményességétől függetlenül is ad lehetőséget a lakásépítés támogatásához. Ezért, véleményünk szerint a szakszervezetnek, a KISZ- szervezetnek egy-egy munkáltatónál az eddiginél lényegesen nagyobb részt kellene vállalnia az ilyen munkák szervezésében, mert az igazi kölcsönös támogatás, az igazi öntevékenység a kollektíva segítsége lenne. — Bizonyára időben megjelennek majd azok a jogszabályok, amelyek előírják, hogy a gazdasági egységeknél hogyan képezhető erre a célra pénzügyi alap. — Igen, de ezek ismeretében a munkáltató szerveknek vagy a kollektív szerződésben, vagy —, ahol ilyen nincs —, külön szabályzatban kell meghatározniuk, hogy a helyi igényeknek, lehetőségeknek és a jogszabály előírásainak megfelelően milyen támogatást nyújtanak dolgozóik lakásproblémáinak megoldásához. Ezeket a szabályokat a munkáltató szerv vezetője a szakszervezettel és a KISZ-szervezettel kölcsönösen alakítja ki. Előnyben kell részesíteni a fiatal házaspárokat, a többgyermekes családokat, továbbá — a leszerelést követő két éven belül — a sorkatonai szolgálatot teljesítő dolgozókat is- A támogatás módját és mértékét ismertetni kell a többi dolgozóval, tehát a támogatást nyilvánosságra kell hozni; ez növeli a társadalmi ellenőrzést HITEL: FELÚJÍTÁSRA, TATAROZÁSRA — Áttérve egy másik, közérdekű témára: mire lehet még kölcsönt igényelni az OTP-től? — Lakóházak (lakások) felújítására, tatarozására, lakások műszaki megosztására, vagy kisebb lakások összevonására, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá alakítására, lakások bővítésére (toldaléképítés), lakások korszerűsítésére és közművesítésre, meglevő lakások, lakóépületek utólagos hőszigetelésére, valamint a gazdaságosabb, ésszerűbb fűtési módok bevezetésére. — persze, hitelek eddig is léteztek. Mekkora összegben? — A nagyságrendeket érzékelteti, hogy az V. ötéves tervben (1976—1980.) mintegy 180 ezer olyan felújításra, korszerűsítésre, bővítésre került sor, amelyhez több mint nyolcmilliárd forint kedvezményes állami hitelt vettek igénybe. A hiteligénylők száma, s a hitelek összege dinamikusain emelkedett. Tehát a hitelek, a pénzügyi feltételek összhangban kell, hogy legyenek a népgazdaság teherbíró képességével. Ezért a kedvezményes állami kölcsön felső határát az évenkénti hitelpolitikai irányelvek határozzák meg. A kedvezményes állami kölcsön általában legfeljebb az építési költség 70 százalékáig nyújtható, kamata évi három százalék, törlesztési ideje legfeljebb 15 év. Ha az adós a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt fizeti vissza a kedvezményes kamatozású kölcsöntartozását, akkor a fennálló tartozásából annyiszor egy százalék engedmény illeti meg, ahány évvel korábban fizet. LAKÓINGATLANOK VÁSÁRLÁSA — Kapható-e kölcsön akkor is, ha az állampolgár nem az államtól vásárol? — Igen, a nem állami tulajdonban levő lakóingatlanok (lakások, családi házak) megvásárlásához a megfelelő fizetőképességű, ingatlanszerzésre jogosult állampolgárok kölcsönt vehetnek fel az Országos Takarékpénztártól. — Nem ritka az az eset, amikor a magántulajdonban levő lakóház bérlője jobb jövedelmi és lakáskörülmények között él. mint a tulajdonos, akit ráadásul a tulajdonával kapcsolatos olyan terhek is sújtanak, mint a javítás-karbantartás, de a lakbér erre távolról sem elég. Ez az új OTP-kölcsön segíthet ezen a helyzeten? — A személyi tulajdonú lakásban lakó bérlők és a tulajdonosok közötti feszültségek oldódhatnak és a bérlő tulajdonossá válásával megszűnhetnek az ellentmondásos, gyakran nyilvánvalóan igazságtalan helyzetek. A lakóingatlanok megvásárlásához egyébként az OTP legfeljebb tíz évre nyújt kölcsönt. A kölcsön feltételei részletesen megjelennek majd a jogszabályban. E feltételek közül a legkézenfekvőbbek egyike, hogy a kölcsönt az OTP a vételár kifizetéséhez adja, ezért az eladó és a vevő között létrejött adásvételi szerződést be kell mutatni. Cserhalmi Imre A juh- és bárányhús a világ összes hústermelésének csupán kis hányadát adja, ennek ellenére fontos választék bővítő kát — két tengerentúli ország, szerepe van, igen sok ország- Üj-Zéland és Ausztrália adja, ban a lakosság nélkülözhetett ahol a juhtenyésztés elsődleges len tápláléka. Fogyasztása —' célja a gyapjú-előáUírás s a mint ahogy termelése is — el- hús csak ennek melléktermé- sősorban azokban az orszá- ke. A hetvenes évek elejéig gokban terjedt el, ahol a mar- ez a két ország szinte kizáró- hahús a legkedveltebb húsfaj- lagosan uralta a világ exporttá. Emellett a bárányhús, piacát (Ausztráliában 1970- amely az egyik legdrágább — ben a 180 milliót is meghaladás igen ízeletes hús, a ma- ía a juj10k száma), de ezt kö- ga nemeben luxuscikknek sza- ... , ' vetően rohamos allomanycsókA világ juhhúsexportjának kenés indult meg, ami a kivizömét — majdnem 80 százaié- telt is visszavetette. Európáéi lem ma előtt állnak a hazai juhtenyésztők, hiszen az őshonosnak számító cigája juh ban három szocialista ország kétszer annyi tejet ad, mint a — Románia, Magyarország és magyar juhállományt alkotó Bulgária — a legfontosabb merinói fajta. A juhtej illet-, juh- és bárányhúsexportőr (a ve a belőle készülő kaskavál Szovjetuniónak is jelentős az sajt iránt pedig külföldön ausztráliait megközelítő juh- nagy és tartósnak ígérkező a állománya van, de nem tartó- kereslet. Ugyanakkor a racka zik a nagy exportőrök közé), juh bárányának prémje a per- Hazánkban évente egyszer — zsával azonos minőségű szőrtavasszal — körülbelül 2,5 mét ad. Az őshonos, de Ma- millió birkát szabadítanak meg gyarországon mintegy 200 éve téli bundájától (ennek sajnos élő juhfajtának, a ciktának csak 50—55 százaléka használ- viszont olyan hosszú a gyap- ható a finomabb fésűs termé- ja, hogy évente kétszer keli kök előállítására^ Persze nagy nyírni. Hús, tej és gyapjú
