Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

XXXVIII. ÉVF., 230. SZÁM ÄRA: 1,40 FORINT 1982. OKTÓBER 1., PÉNTEK Hazaérkezett a Minisztertanács elnöke Becsből Eredményesebben gazdálkodnak a ZOLDÉRT-ek Csütörtökön hazaérkezett Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, aki Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárjának meghívására felesége társasá­gában hivatalos látogatást tett Ausztriában. A Minisztertanács elnökét, feleségét és kíséretét a Ke­leti pályaudvaron Sarlós István, a Minisztertanács elnök­helyettese, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter és Szarka Károly külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Andreas Berlakovich, az Osztrák Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Példás kapcsodat osztrák kancellár tárgyalásai­ról. A lap részletesen ismer­tette a szerdai díszebéden el­hangzott pohárköszöntőket, kiemelte, hogy mindkét rész­ről példásnak ítélték a két A Wiener Zeitung, az oszt­rák kormány hivatalos lapja csütörtökön első oldalán fény­képpel illusztrált tudósítást közölt Lázár György minisz­terelnök és Bruno Kreisky ország viszonyát, hozzájárulá­sát az enyhülési politikához. „Mindent meg kell tenni a békéért” — idézte az Arbeiter Zeitung, az Osiztrák Szocialis­ta Párt központi lapja minisz­terelnökünk kijelentéseit. A polgári Die Presse ugyan­csak fényképet közölt Lázár György és Bruno Kreisky tár­gyalásairól. A poihárköszön- tőkből idézve, a lap idézte miniszterelnökünk megállapí­tását arról, hogy a két ország együttműködése sokkal széle­sebb körű, mint az egyébként fontos gazdasági együttműkö­dés, s az emberi kapcsolatok is egyre szorosabbak. (Közös közlemény a 2. ol­dalon.) Ülést tartott a Minisztertanács Lakásépítés — Táppénzrendszer Külföldi társulások A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén megvitatta és elfo­gadta a lakásépítés és -fenn­tartás, valamint a lakásgaz­dálkodás és -elosztás tovább­fejlesztését szolgáló jogszabá­lyokat, amelyek célja a lakás­hoz jutás esélyeinek javítása, a lakosság arányosabb teher­viselésének kialakítása, a sa­ját lakás építésében való ér­dekeltség fokozása, a lakás- fenntartás állami terheinek mérséklése, itovábbá a helyi tanácsok önállóságának bőví­tése. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az egészségügyi miniszter jelentését a táp­pénzrendszerről 1973-ban ho­zott határozat végrehajtásá­nak tapasztalatairól. Megálla­pította, hogy az állami és tár­sadalmi szervek, valamint az egészségügyi hálózat munkája nyomán az utóbbi években megállt 0 táppénzesek ará­nyának növekedése. A Minisz­tertanács a társadalmi fegye­lem növelése, az ellenőrzés fokozása útján lehetőséget lát az indokolatlan táppénzkifize­tések további mérséklésére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a külföldi részvé­tellel működő gazdasági tár­sulások magyar vám szabad területen történő létesítéséről szóló előterjesztést felhatal­mazta a pénzügymi nisE-tert, hogy a szükséges jogszabályo­kat kiadja és — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — indokolt esetben. egyedileg engedélyezhesse a jogszabá­lyok egyes pontjainak alkal­mazását vámterületen műkö­dő vegyes vállalatokra is. SZÖVOSZ-tanácskozás A ZÖLD BRT-vállalat ok többségénél bevált az önálló­ság, az állami támogatás meg­szűnése ellenére általában az elmúlt évinél jobb gazdasági eredményeket értek el — ez derül ki a ZÖLDKER-központ- ban elkészült vállalati összesí­tőkből. Az év első nyolc hó­napjában a ZÖLDÉRT-ek ösz- szesen 456 ezer tonna árut forgalmaztak, 5 százalékkal, — mintegy 20 ezer tonnával — többet mint az előző év ha­sonló időszakában. Az önállóság nyomán vala­mennyi vállalat törekszik a belső tartalékok fokozott fel­tárására. A korábbiaknál na­gyobb gondot fordítanak a szállítási távolságok csökken­tésére. Sok helyen a párhu­zamos munkák részbeni meg­szűntetésével jelentős létszá­mot takarítottak meg, össze­sen több mint 800 dolgozó vál­toztatott munkahelyet. A nagy mennyiségben tárolt alma és burgonya minőségének foko­zott megóvásával is jelentős megtakarítást értek el. Bár még nem vált általá­nossá, néhány helyen már a vállalatok az ügynöki tevé­kenység „felélesztésével” szó szerint elébe mennek a vevő­nek, feltárják a még meglé­vő piaci lehetőségeket. Bor­sod éi> Baranya megyében pél­dául a ZÖLDÉRT-ek üzletkö­tői a vendéglátóegységeket, a gyermekélelmezéssel, közét­keztetéssel foglalkozó vállala­tokat naponta felkeresik a friss áruválasztékkal. A jó tapasztalatokat, a gaz­dálkodás javítását szolgáló ötleteket a hamarosan megala­kuló ZÖLDÉRT-egyesület ke­retében a tagok egymásnak közreadják. Szem előtt a gazdaságpolitika fö követelményei A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának El­nöksége csütörtökön kibőví­tett ülést tartott, amelyen je­len voltak a MESZÖV-ök el­nökei és az országos szövet­kezeti vállalatok igazgatói is. Az elnökség megvitatta az ÁFÉSZ-ek, a lakás- és taka­rékszövetkezetek, valamint a szövetkezeti vállalatok 1983. évi főbb szövetkezeti felada­tainak irányelveit. A jövő évi tennivalók meg­határozásakor a fogyasztási szövetkezeti szerveknek a ko­rábbiaknál is következeteseb­ben kell érvényesíteniük a gazdaságpolitika fő követel­ményeit — hangsúlyozták az elnökség tagjai. Az 1983. évi főbb szövetke­zeti feladatok közé tartozik az alapvető élelmiszerekkel és a napi közszükségleti cik­kekkel helyi igények kielégí­tése; a szolgáltatások köré­nek bővítése; a boltok szer­ződéses üzemelésének további elterjesztése; a szövetkezeti közös vállalatok fokozottabb segítése a gazdaságos áru- beszerzésben. A kiegyensúlyo­zott ellátás színvonalának megőrzése, a vásárlási kö­rülmények további javítása érdekében célszerű a szövet­kezetek és vállalatok önálló­ságának fokozása. Az ország külgazdasági egyensúlyi hely­zetének javításához az export- árualap bővítésével és az im­porttermékekkel való taka­rékossággal járulhatnak hoz­zá a szövetkezetek. A fogyasztási szövetkezetek­ben a hatékonyság javításá­nak fontos tartaléka á szövet­kezeti irányítás, a belső ér­dekeltség, s a belső mechaniz­mus továbbfejlesztése — ál­lapította meg az elnökség. n Magyar Hők Országos Tanácsának ülése Csütörtökön a Parlament Vadásztermében ülést tartott a Magyar Nők Országos Ta­nácsa. A tanácskozáson meg­vitatták az október 30—31- re összehívott, III. országos nőkonferencia tartalmi és szervezeti kérdéseit. Duschek Lajosné elnök a nőtanács elé terjesztette a II. nőkonferen­cia óta végzett munkát ismer­tető beszámolót, amelyet az októberi konferencián vitat­nak meg. Az országos testület a beszámolót megtárgyalta és elfogadta. (MTI) Hűszaki és közgazdasági hánap Nógrádban Minőség — versenyképesség: ezt a nagyon is akmális té­makört választották a ren­dező szervek az októberi mű­szaki és közgazdasági hónap rendezvényeinek vezérgon­dolatául. Hogy miért ezt, ar­ra csak nagyon egyoldalú vá­lasz lenne, mert a minőségi követelményeket ugrásszerű­en növeli a piaci verseny ki­éleződése. Nos, ettől sokkal mélyebbek a választás okai. Mindinkább érezzük, hogy a világ átalakulóban van, s jelentős fordulatok kezdetén állunk. Nemcsak a műszaki, hanem az általános társadal­mi fejlődésben is elérkeztünk ehhez a fordulathoz, amely­ben nem maradhatunk pasz- szívak, mert a fejlődésben eddig elfoglalt gazdasági he­lyünk forog kockán s ehhez fűződve társadalmi stabilitá­sunk is. A körülöttünk for­rongó világ változásaira a minőség irányába tett for­dulat lehet a válaszunk, s Aoha teendőink részleteire re­ceptet nem lehet adni, leg­fontosabb jellemzőnek az al­kalmazkodás fokozását jelöl­hetjük meg. Mindezt szem előtt tartva és szűkebb pátriánk gazdasá­gát e szemszögből vizsgálva, összevetve helyzetünket és fejlődési lehetőségeinket, út­jainkat a szigorú valósággal — döntöttek e témakör ja­vára az október 1-én kezdő­dő XII. nógrádi műszaki és közgazdasági hónap szerve­zői: a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének megyei szerveze­te és tagegyesületei, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat, valamint a Magyar Közgazdasági Társulat me­gyei szervezete. A XII. nógrádi műszaki és közgazdasági hónap esemény- sorozatában több mint 80 kü­lönféle rendezvény részvevői lehetnek — és reméljük, hogy lesznek is — az érdeklődő szakemberek. A fő gondolat­körben és az ehhez szerve­sen kapcsolódó témakörök­ben több mint 90 tudomá­nyos előadást, termékbemu­tatókat, kiállításokat, anké- tokat, fórumokat és filmvetí­téseket rendeznek a tudomá­nyos szervezetek és egyesüle­tek. Az idei műszaki és közgaz­dasági hónap rendezvényso­rozatának is jellemzője, hogy a gazdag és sokoldalú prog­ramot nemcsak a megyeszék­helyen, hanem Salgótarjánon és Balassagyarmaton kívül Érsekvadkerten, Jobbágyi­ban, Kazáron, Kisterenyén, Nagybátonyban, Pásztón, Romhányban és Szécsényben rendezik meg. A műszaki és közgazdasá­gi hónap ünnepélyes meg­nyitása alkalmából — októ­ber 5-én, délután — dr. László Andor nyugalmazott államtitkár, a TIT közgazda- sági választmányának alel- nöke tart érdeklődéssel várt előadást a Minőség és az irányítási rendszer egyes kér­dései címmel Salgótarjánban a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskolán. A központi gondo­lathoz kapcsolódnak olyan előadások és rendezvények, mint például Korunk és a szövetkezetek, bányagazda­sági ankét, vagy például a Munkahelyi környezet és a minőség kapcsolata, s A vál­lalati rugalmasság számítás- technikai háttere stb. A figyelem felkeltése ér­dekében külön kiemelésre tart számot A műszaki és közgazdasági értelmiség hely­zete Nógrád megye iparában című előadás, valamint az a A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat távfűtési üzemében adottak a feltételek a fél hónap múlva kezdődő távfűtési idényre. A vállalat kezelésében levő kilencvenhárom hő­központ tervszerű megelőző karbantartó munkálatait el­végezték. A rendszer feltöltése után 2500 köbméter vízmeny- nyiség keringetésével elégítik ki a megyeszékhely fűtési igé­nyeit. Ha az időjárás nem szól bele, a szokásos időben, ok­tóber közepén megkezdik a távfűtést. Ülésezett a KISZ megyei bizottsága Szemlélet, szokások, szolgáltatások a közművelődésben Csütörtökön összehívták Sal­gótarjánban a KISZ Nógrád megyei bizottságát. Az ülésen több témát megtárgyalt a tes­tület. Elsőként Rampasek Péter terjesztette elő a KISZ balas­sagyarmati városi bizottságá­nak beszámolóját a város kö­zépfokú tanintézeteiben vég­zett mozgalmi munkáról. A négy iskola fiataljainak poli­tikai, ideológiai, erkölcsi ne­velése érdekében kifejtett te­vékenység igen sokrétű. A KISZ KB tizenéves határoza­tának végrehajtása, a vallásos befolyásoltság leküzdése, a re­ális történelemszemlélet for­málása, a tartalmas politikai képzés, a tanulmányi munkát segítő akciók számos feladatot jelentettek. A város diákságá­nak 57 százaléka bejáró, 15 százaléka kollégista — az ok­tató-nevelő intézményeknek és a KISZ-nek együtt kell dol­goznia a tudatformálásban. Cél, hogy ne legyenek tarta­lom, érzés, meggyőződés nélkü­li vélemények, hogy az élet realitásaira, becsületes mun­regionális környezetvédelmi tanácskozás, amelynek előadá­sai az országos helyzet kere­tében vizsgálva adnak szá­mot Borsod, Heves és Nóg­rád megye környezetvédelmi állapotáról és feladatairól. Itt kell szólni az észak-ma­gyarországi gazdasági körzet urbanistáinak II- találkozójá­ról, valamint a Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza kép­viselőinek részvételével sorra kerülő számítástechnikai prospektuskiállításról és gépismertetésről — ami az országhatáron túli kitekintést is jelenti. Meggyőződéssel hisszük, hogy a XII- nógrádi műszaki és közgazdasági hónap ren­dezvénysorozatával is hozzá­járulhatunk megyénk gazda­ságának az új helyzethez iga­zodó fejlesztéséhez, a műsza­ki és közgazdasági értelmiség — de általában az értelmi­ség — alkotó, kreatív akti­vitásának előmozdításához. Pádár András kára, helytállásra készítsék fel a fiatalokat. A beszámolóhoz és a feladattervhez sokan hoz­zászóltak. Ezt követően a közművelő­dési munka tapasztalatairól egészítette ki írásos előterjesz­tését Ponyiné Oszvald Katalin, a KISZ megyei titkára. Hang­súlyosan szólt a szemléletfor­málásról. A legfontosabb és egyben egyik legnehezebb fel­adat a művelődés, a tanulás szükségességének elfogadtatá­sa. A közművelődés nemcsak a mozgalmi munka színesítője, helytelen a rendezvénycentri­kus gondolkodás. A folyama­tos önképzés, egyéni művelő­dés (a munkahelyeken például az általános iskolai végzettség megszerzése, szakmai tovább­képzés), alakítja a kulturális szokásokat, formálhatja a szo­cialista életmódot. A szabad idő növekedése is szükségessé teszi az amatőr művészeti mozgalom fejlesztését, hiszen így egyéni érdeklődésüknek megfelelően, képességeiket kibontakoztatva, szórakozva művelődhetnek a fiatalok. A fellépési lehetőségek biztosítá­sa mellett a KISZ-nek felada­tai \4annak a szakmai színvo­nal emelésében is — termé­szetesen ezt csak a közműve­lődési intézményekkel együtt­működve, közösen valósíthat­ják meg, kerülve a párhuza­mosságot. Az ifjúsági klub­mozgalomról is hasonlókat le­het mondani. Jelenleg 120 nyilvántartott klub van a me­gyében. A klubok tartalmi munkájában a szórakozás ka­pott elsődleges szerepet, sok esetben gondot okoz az igazi közösségi élet, a politizáló lég­kör hiánya, és hogy a működ­tetők, fenntartók nem érzik mindenütt magukat az ifjúsá­gi klubok gazdáinak. A fel­adatok megfogalmazásakor többek között a már említett együttműködést, az ötnapos munkahét általánossá válásá­val együtt járó tennivalókat, a kulturális szolgáltatás fejlesz­tésének konkrét tennivalóit emelték ki. A legfontosabb, hogy a közművelődés a moz­galmi munka szerves részévé váljon, folyamatos tevékenység legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents