Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-14 / 215. szám

Á személyiség, különösen a jó hírnév jogi védelme A tudományos-technikai forradalom előrehaladásával, a műszaki ismeretek ug­rásszerű növekedése követ­keztében napjainkban a termelési technikát irányí­tó, szakképzettséggel ren­delkező ember, s ennek folyamányaként a személyi­ség szerepe és jelentősége tár­sadalmi méretekben fokozó­dik. A mindennapi életben a jövőben egyre gyakrabban fo­gunk találkozni a személyiség kérdéseivel, ezért e probléma a közérdeklődés homlokteré­be került. A Magyar Televízió a „Jogi esetek” című műsorá­ban korábban foglalkoztott a személyiségvédelem néhány joggyakorlati kérdésével, e téma országosan is nagy ér­deklődést és visszhangot ■váltott ki, ezért kíván­juk megyénk lakosságát e tekintetben néhány alapve­tő jogi kérdésről tájékoztat­ni. Alapvető jogi szabály hogy a Magyar Népköztársaságban minden ember jogképes, te­hát jogai és kötelezettségei le­hetnek. Az ember jogképessé­ge halálával szűnik meg. Al­kotmányunk legfontosabb sze­mélyiségi jogokat minden ál­lampolgár számára alanyi jogként biztosítja. Ezek: az élet, egészség és testi épség védelme, a tudományos és művészeti alkotótevékenység szabadsága, a lelkiismereti szabadság, a személyes sza­badság és sérthetetlenség, a levéltitok és a magánlakás tiszteletbentartása. Fontos jogelv, hogy az állampolgári jogokat a szocialista társada­lom érdekeivel összhangban kell gyakorolni, a jogok gya­korlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek tel_ jesítésétőL Az alkotmány rögzíti azt is, hogy az ál­lam polgárai a törvény előtt egyenlőek és egyenlő jogokat élveznek. A személyiségi jogok két csoportra oszthatók, mégpe­dig a személyhez fűződő jo­gokra és a szellemi alkotá­sokhoz fűződő jogokra. A sze­mélyhez fűződő jogok védel­me kiterjed a jó hírnév vé­delmére is. A jó hírnév az ember becsületében és embe­ri méltóságában kifejezésre jutó társadalmi értékítélet. A jó hírnév sérelmének külön­leges esete a hamis kádervé­lemény, amikor a munkáltató volt dolgozójáról valótlan ada­tokat, jellemzést, minősítést közöl. Ilyennek kell tekinteni azt is, ha a vélemény csak a dolgozó hibáit közli, de el­hallgatja a dolgozóra nézve előnyös tényeket. A minősí­tés során az emberek megíté­lésének alapja végzett munká­juk és magatartásuk. Ez fe­leljen meg a valóságnak és legyen határozott, ne tartal­mazzon ködös általánosításo­kat, hanem konkrétan, bizo­nyíthatóan ismertesse a dol­gozó előnyös és hátrányos tu­lajdonságait. A Legfelsőbb Bí­róság az egyik e tárgyban meghozott törvényességi hatá­rozatában megállapította, hogy személyhez fűződő jo­got sért a dolgozóról valótlan adatokat tartalmazó tájékoz­tatás. Ha ez a sértettet elhe­lyezkedésében is akadályozza, tehát a személyhez fűződő jog megsértése vagyoni kárt is okoz, az egyéb jogkövetkez­mények mellett a polgári jo­gi felelősség szabályai szerint kártérítés is igényelhető. A személyzeti munkára vonatko­zó, s a minősítés tartalmát előíró jogszabályok azt nem teszik lehetővé, hogy a mun­kaviszony megszűnése után a volt munkáltató új minősí­tést készítsen, de a bírói gya­korlat szerint még tájékozta­tás, vagy véleménynyilvání­tás sem minősítheti a volt munkáltató volt dolgozóját. Ha mégis megteszi, a hírnév­Befejeződött az országos amatőrjátékfilm-szemle Eredményhirdetéssel és a 'díjnyertes alkotások vetíté­sével zárult vasárnap Tatán az első országos amatőrjá­tékfilm-szemle. A találkozón 45 alkotást mutattak be. Az egyik első díjat Baják And­rás és Szánthó Tamás szom­bathelyi alkotópárosnak ítél­ték oda „Öttől hétig” című, a másikat a budapesti Pau- lovics Péternek „Eine kleine nachtmusik” című alkotásá­ért. Egy második, egy har­madik és több különdíjat osztottak ki. — Az első ilyen, kizárólag játékfilmeket értékelő szem­le megfelelt a várakozásnak — mondta az MTI munka­társának Mihályfy László filmrendező, a zsűri elnöke. — A játékfilmek jóval több időt és eszközt, nagyobb szervező munkát igényelnek, mint más műfajok, mégis örvendetesen megnőtt ké­szítőik tábora. A bemutatottt alkotások témája — a bur- leszktől kezdve a komoly hangvételű, társadalmi kér­déseket érintő filmekig — nagyon sokrétű volt. Joggal nevezjk az amatőr filmezést a XX. század népművészeté­nek, hiszen a szakmunkások és szellemi dolgozók, fiata­lok és nyugdíjasok egyaránt sokan tevékenykednek az al­kotó kollektívákban. Bár a bemutatott filmek színvona­la nagyon eltérő, a most dí­jazottak között több olyan is van, amely akár a televízió, vagy a híradómozik prog­ramjában is „helyt állna”, örvendetes a döntés tehát, hogy a Magyar Amatőrfilm- és Video Szövetség a jövő­ben kétévenként megrendezi a játékfilmek szemléjét. rontásért fokozottan felelős. A Legfelsőbb Bíróság megál­lapította, hogy „az ember munkájának, munkájával kap­csolatos emberi magatartásá­nak az értékelése a személy­hez fűződő jogokat érinti, al­kalmas lehet a jó hírnév sér­tésére és az embert a mun­kavállalásban, tehát személyi­ségi értékeinek a kifejtésé­ben, személyiségének az ér­vényesítésében akadályozhat­ja.” Az ilyen minősítés a pol­gári jog által védett személy­hez fűződő jogok sérelmét is jelenti, ezért a polgári jogi személyiségvédelmi eszközök alkalmazhatók. Megállapítod ta, hogy „a személyzeti mun­kában nem érvényesülhetnek szubjektív szempontok, a, mi­nősítés nem válhat a szemé­lyes ellentétekből fakadó el­lenszenv megnyilvánulásának eszközévé. Nem lehet a minő­sítést megtorló eszközként al_ kalmazni.” A jó hírnév sérel­mét állapította meg a Legfel­sőbb Bíróság, amikor a mun­káltató munkaügyi perben ki­jelentette: dolgozója „méltat­lan” arra, hogy vele újabb mun­kaszerződést kössön, vagy amikor a -vállalat dolgozóját alaptalanul „munkamegtaga­dónak” nevezte. A jó hírnév sérelmének szankcióját a nyilvános elég­tételadás különböző formái­ban, így különösen a jogsér­tés megtörténtének bírói meg­állapításában, a jogsértés ab­bahagyására történő kötele­zésben, illetőleg a további jogsértéstől való eltiltásában, nyilatkozattal a megfelelő nyilvánosság biztosításával a jogsértő részéről elégtétel adásában, a sérelmes helyzet megszűntetésében, a jogsér­tést megelőző állapotának a jogsértő részéről vagy költ­ségén történő helyreállításá­ban, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítésében, il­letőleg jogsértő mivoltától va_ ló megfosztásában, végül a 'fent már említetteknek megfe­lelően a polgári jogi felelős­ség szabályai szerint vagyoni vagy nem vagyoni kártérítés megítélésében határozhatjuk meg. Megszívlelendő jó tanácsként természetesnek tartaná e cikk írója, hogy akik. az ismerte­tett jogintézményekkel össze­függőben sérelmeik orvos­lását kívánják elérni, jogban jártas szakembert (ügyvéd, vállalati, szövetkezeti jogtaná­csos, jogsegélyszolgálat, stb.) keressenek fel, hogy tőlük részletes tájékoztatást kapja­nak jogaik érvényesíthetősé­gét illetően, vagy bírósági pa­nasznapon kérjenek tanácsot, segítséget, mondják jegyző­könyvbe kereseti kérelmeiket. Meggyőződésem, hogy egymás személyiségének kölcsönös tiszteletbentartásával, a sze- mélyiségi jogok érvényrejutá. sának megfelelő biztosításával, közös jóindulattal és az eset­leges félreértések jószándékú együttes tisztázásával elejét vehetjük a személyiségvédelmi perek szaporodásának. Dr. Horváth János megyei bíró Nagybátonyi „oknyomozás" Hogyan lesz népszerű a KISZ? Az Ifjúsági mozgalom zsar­gonja csak így említi: tö­megbefolyás. Ami voltakép­pen a KISZ lényegét adja: a mozgalmi életet széles kör­ben népszerűvé 'tenni, meg­ismertetni, elfogadtatni. Mint az ifjúság egyetlen rétegpo­litikai szervezete, ráhárul az a feladat, hogy nemcsak a KISZ-esek berkein belül, ha­nem ennél tágabb területen kell híveket toborozni. Aki valamennyire is jártas a KISZ-életben, az tudja, mennyire nehéz az úgyneve­zett elméleti „vonzó progra­mot” a gyakorlatba átültet­ni. Üj módszerek, kezdemé­nyezések szükségeltetnek. A salgótarjáni járásban ez év elejétől működik a Nagy- bátony—Kisterenye nagy­községi KISZ-bizottság, amely arra hivatott, hogy az e területen élő munkás- és diákifjúság mozgalmi mun­káját megszervezze, a KISZ- en kívül tömegbefolyást erő­sítse, s növelje a taglétszá­mot. — Elmondhatom, hogy iga­zolta várakozásainkat az új bizottság létrejötte — hang­súlyozza Vincze Béla, a sal­gótarjáni járási KlSZ-bizott- ság titkára. — Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy az adminisztrátori mun­kát, a bürokratizmust növel­tük, hanem nagyonis reális követelményeket kellett ki­elégítenünk. A két község lélekszáma meghaladja a ti­zenhétezret, közülük több mint hétezren harminc éven aluliak, szükség van tehát egy koordináló, a helyi gon­dokat, problémákat jól is­merő, és azt kellőképpen megoldó szerv tevékenysé­gére. Hogy ez miként valósul meg, arról a helyszínen ér­deklődtünk Szép Erikától, a nagyközségi KISZ-bizottság titkárától. — Nincs-e valamiféle ri­valizálás a két község kö­zött, illetve az ifjúságon be­lül, mondjuk egy-egy ren­dezvény, esemény kapcsán? Hiszen, például mit szólnak a nagybátonyiak, hogy a nagyközségi KISZ-bizottság Kisterenyén „székel”? — Kezdetben voltak effé­le „féltékenység!” megjegy­zések, hogy például miért kell ért a rendezvényt itt csinálni és miért nem ott, vagy miért oda megyek előbb Szép Erika: „Az egyik meg­oldás a klubmozgalom fel­lendítése lenne.” és nem ide... de nem ez volt a jellemző. Hiszen előbb-utóbb nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy ahol a feltételek jobbak és adottak, annak a helyszín­nek Van elsőbbsége. De mon­dom, ez már a múlté, a helyzet így hozta, hogy Kls- terenyén van az irodahelyi­ség, noha ugyanannyit dol­gozom Nagybátonyban is. Ez egyébként is formai és mel­lékes kérdés az a néhány kilométer távolság igazán nem jelenthet távolságot mozgalmi értelemben. A forma mellékességét, a tartalom elsőbbrendűségét bizonyítandó a KISZ-titkár hosszasan sorolja az elmúlt hónapok munkáját. A gaz­dasági területeken a tervek végrehajtására az ötnapos munkahétre való átállás se­gítésére helyezték a hang­súlyt. Nagy figyelmet fordí­tanak az újításokra, a meg­levő versenyformák erősíté­sére, s a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsához ha­sonlóan a termelőszövetkeze­tekben is szeretnék bevezet­ni ezt a formát. Egyelőre a téeszek nem ismerik föl a benne rejlő lehetőségeket, így még csak a homoktere- nyei termelőszövetkezetben működik a fiatal agrárszak­emberek tanácsa hátha pél­dájukat mihamarabb mások Is követik ... A diákfiataloknál a leg­fontosabb a tanulás. A KISZ programja szerint csökkenni kell a bukásoknak, s javulni a tanulmányi eredmények­nek. ‘ — Ügy tapasztaltuk, hogy a tanintézetek és az üzemi KISZ-szervezetek között né­hol még falak vannak — fűzi hozzá Szép Erika. — Éppen ezért számos közös rendezvényt, eseményt szer­vezünk, melyeken a lakóte­rületi, az üzemi és az isko­lai KISZ-alapszervezetek va­lamennyien jelen vannak. A szeptember 11-i ifjúsági nap erre kiváló lehetőséget nyúj­tott, hogy csak a legfrisseb­bet említsem. — Mindezek a KISZ-mun- ka, a mozgalom népszerűsé­gét is növelik. De egyálta­lán, mennyire népszerű itt a KISZ? — Ha a számokat nézzük, a következő a helyzet: a 42 alapszervezetben kötél 1100 KISZ-es ténykedik, az utóbbi hónapokban, szerve­zésünk eredményeképpen több mint ötvennel gyara­podott a taglétszám. Tehát, ezek ' a számok. Ami a való­ságot illeti, azt kell monda­nom, bőven vannak még tartalékok. A nagybátonyi harisnyagyárban például igen alacsony a szervezett­ség, a Páva Ruhagyár 17,5 százalékos aránya pedig egyenesen ijesztő ... Mivel lehetne vonzóbbá tenni a mozgalmi életet? Föltétlenül figyelembe kell vennünk a helyiek sajátos igényeit, a lehetőségeket és feltételeket egyaránt, nos úgy látjuk, hogy az egyik megoldást' az ifjúsági klubmozgalom fel­lendítése hozná. A közel­múltban, sajnos nemcsak hí­ressé, hanem kissé hírhedté vált nagybátonyi ifjúsági klubot gazdag programot nyújtó szabadidős-klubbá alakítottuk át. A kisterenyei cigányklub és a rákóczi-tele- pi irodalmi színpad 15—15 ezer forintot kapott a járá­si KISZ-bizottságtól a tar­talmi munka jobbítására, és a többi szabadidős-helyekre is nagy figyelmet fordítunk. E rövid beszélgetésből is kitűnik, teli van elképzelé­sekkel az új bizottság, s ahogyan az eddigi nyolc hó­nap bizonyítja, az eredmé­nyeknek sincsenek híján. Csak tartós legyen ... T. U Télre készülnek a méhek Befejeződött a 'mézbegyűj­tés időszaka — a méhészek már a telelésre készülnek, cu­korszirupot helyeznek el a lcaptárakbari, s ezt a méhek mézzé érlelik, hogy a hideg hónapokban se maradjanak eleség nélkül. A Hungaro- nektár Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat értékelése szerint az ez évi szezon eredményes volt. ör­vendetesen növekedett az ér­tékesebb akácméz és a többi fajta mennyisége is, így az exportkínálatot is bővíthetik. A méhészkedés továbbra is kifizetődő tevékenység, mert beruházást lényegében nem igényel, s a magyar méz ke­resett termék külföldön. Az elmúlt években emelkedett is a termelési kedv, hobbi- méhészkedésből mind gyak­rabban alakul ki gazdasági számításokon alapuló méhé­szet. A Hungaronektár sok­oldalúan támogatja a mint­egy 40 ezer méhész munká­ját; az induláshoz felvehető OTP-kölcsön kamatainak égy részét átvállalja, eszkö­zökkel látja el őket s meg­szervezi a folyamatos méz- átvételt. Korábban gondot je­lentett a kaptárellátás, a vál­lalat ugyan évi tízezer „méhotthont” készített, az igényeket mégsem tudta ki­elégíteni. Kaptárgyártó üze­mében most gazdasági mun­kaközösség alakult, tagjai szabad idejükben, hét vége­ken fokozzák a gyártást. A vállalat albertfalvai fel­dolgozó üzemében is gazda­sági munkaközösséget hívtak életre a megnövekedett fel­adatok ellátására. , Üzlet Átutazóban Hatvanban, a Horváth Mihály utca egyik kocsmájában frissítjük ma­gunkat: ki üdítővel, ki sör­rel. Gyűrött arcú, fonnyadt szőkeséget cipel be a krimó- ba a karján egy dijbirkózó- külsejű ifjú. Minden szem a jövevényeket nézi, szomszéda­ink susmutolásából pedig ösz- szeáll a „káderlap” is: az irigylésre méltó izomzattal megáldott ifjú a város hír­hedt verekedője. Ha iszik, természetesen. Most a jelek szerint színjó­zan és pofozkodás helyett. üz­letel. Zsebébe nyúl, ötszáz fo­rintosokat vesz elő, nyújtja a pincérnek. Azaz, két darab­ban ugyan, de egy ötszázast ad át. — Szétszakítottam és most kellene erre a gádzsira a pénz — bök a nyúzott szőkeségre.. — Ragaszd már össsze, ha­ver! A pincér kelletlenül int: — Nincs nekem erre időm. A belső teremben esküvő van, nem érek rá a celluxszal va­cakolni. Az ifjú keze megáll a le­vegőben a fél ötszázasokkal, aztán hirtelen mentő ötlete tá­mad. — Tudod mit? Adsz érte nekem négy kilót, aztán rend­ben is vagyunk. , A vendéglátóipar derék al­kalmazottja bizonyára nem hiányzott az iskolából, ami­kor az anyagi ösztönzést taní­tották. Ujjai villámgyorsak, mutatványoshoz illő mozdula­tokkal emeli ki a brifkóból a négy darab százforintost. , Elvégre az üzlet az üzlet: nem mindenki kereshet pár pillanat, alatt száz kemény fo­rintot. Döntetlen 7. L.-tői kapom ajándékba az alábbi történetet, öröm­mel adom tovább, megteszi akár tanmesének is. Hazafelé menet megállt a piacon egy helyütt mutatós barackot lát a ládákban. A gyerekeire gondol, beáll a sor­ba és kér kőt kilót, miközben maga is az ínyén érzi már a finom gyümölcs aromáját. I L. azonban szereti nyitva tartani a szemét. Nemcsak akkor, amikor kiválasztja a megkívánt áru,t, hanem akkor is, amikor a trükkös ujjak a zacskóba rejtik a portékát. Az éberség pedig meghozza a ma­ga hasznát: a vevő észreve­szi, hogy az ép és szép gyü­mölcsökből egy árva szem sem kerül a zacskóba. Helyettük rohadt, poshadt, már semmi­re sem jó egykor volt gyü­mölcsöt suvaszt a kereskedő a mindent jótékonyan leplező stanicliba. 1. L. hirtelen kapcsol, a bal zsebében rOtt lapul egy ba­rátjától kapott reges régi, semmit sem érő, legföljebb kellékpénznek használható pa­pírpengős. Ártatlan _ arccal nyújtja is kereskedőnek, ami­kor átveszi a zacskói. — Hogy képzeli uram?! — kiált mérgesen a kereskedő, amikor látja, hogy át akarják ejteni. — Ez a pénz nem jó pénz! I. L. ártatlan képpel moso­lyog: — Na és’! Ez a barack sem ]ó barack! AZ Számla Ifjúsági tábor a hegyek lágy ölén. Dicsérhetném a klímát, a rémek időjárást, a gazdag programot — de inkább a sörről szólok. Mert a keserű ital olyan jelentős szerepre tett szert, hogy a sö- rösflaska lehetne az If­júsági tábor jelképe, cí­mere, vagy jelvénye. Kinek hogy tetszik. Eszembe is jut, hogy jó volna megtudakolni a vendéglátóipartól: ugyan mennyi üveggel fogyott a tá­bor ideje alatt Elképesztő fejadag jönne ki. Kollégámmal várunk a sorunkra a sátorponyva előtt,, amikor tanúi va­gyunk egy eszmecserének. If­jú táborozó cseveg a pult mögött, álló ugyancsak ifjú gatyás elárusítóval: kellene egy számla. Két láda sörről. A papírt pedig szépen haza lehet vinni, le lehet fűzni a könyvelésben. Azaz: szépen fel lehet venni a sörök árát. Vagy egy kis suskussal az ..üdítő ital” árát, hiszen a mi viszonyaink ismeretében nem valószínű, hogy egy ifjú­sági szervezet bármely ak­tivistájának sok száz forintos sörcechet térít Midenesetre, egy dolgot két­ségek nélkül megállapítha­tunk : igencsak életrevaló em­ber ez az ifjú táborozó. Ide­jekorán megtanulta, hogy a papír nem beszél, hogy a nagykapu mellett ott a kis­kapu... Hogy közpénzből is lehet ma­gánsörözni. Meg... De a le­hetséges variációk még a jö­vő rejtelmei közé artoznak. Tappog „Megyek a vonaton, érted, aztán látom, érted, hogy egy nagy mélák pasas, érted..." Szóval volt az ÉRTED. Egy tőmondatban is hatszor. Az­tán következett az „ezek mennek most”, újabban meg arra figyelek, hogy mindenki és minden TAPPOG. A ti­zenhét éves Őszi hever a bog­rács mellett az illatos fűben', keze egy hasonló korú le­ányzó kecses domborulatain. És Őszi kommentál, mindent kommentál. Így: ■ „Eltappog nék én itt egy hétig is... körültappog­lak..„ odatappogok a kondor­hoz... eltappogjuk az időt... egyszer majd csak hazatappo- gunk... ha nem jön a tappo- gó, jó lesz a stop is... legföl­jebb otthon elverik a tappo- gómat...” Rémképet látok. Őszi . fog egy szatyrot, belép az ABC- áruházba — aztán mesél. Így: ,.Letappogtam a tappo- góba, kezembe vettem egy tappogót. Körbejártam a tap- pogót, s amikor nagy nehezen megtaláltam.. beletettem a tappogót a tappogóba. Aztán odatappogiam a tappogóhoz. A tappugó beletappogta a tap- pogó árát a tappogóba...” És így tovább, és így to­vább. Amíg csak meg nem üt a tappogó. Brrrrr!’ Szóval, amíg meg nem üt a guta. Kelemen Gábor NÓGRÁD — 1962. szeptember 14., kedd 5)

Next

/
Thumbnails
Contents