Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-12 / 214. szám
jelentjük... ’ -Évente 20—22 játékfilm ké- ízül hazánkban, á MAFILM Lumumba utcai stúdióiban és külső helyszíneken. A filmek nagy része a nyári hónapokban „forog’.’, egyrészt, mert a színészeknek ilyenkor van szabad idejük, másrészt a Külső felvételek is egyszerűbbek a napsütésben, mint hóban, fagyban, vastag felhőkkel takart égbolt alatt. Így hát zajlik az élet, hajnalonként benépesülnek a stúdiók, a filmgyár elől pedig színészeket, felszereléseket szállító autókonvojok indulnak útnak szerte az országba. A Dialóg Stúdió két stábja is munkában van. Dobrai György —, aki Az áldozat című filmjével mutatkozott be a közelmúltban —, most Szökevények címmel forgatja új filmjét Horváth Péter forgatókönyvéből, Szabó Gábor operatőr közreműködésével. A film alcíme egyébként: Vérszerződés. A főszerepeket két fiatal színész: Bubik István és Epres Attila alakítja, mellettük Kádár Flóra, Tomanek Gábor és Dégi István kapott jelentősebb feladatot a produkcióban. A történet két fiatalemberről szól, akik megszöknek a katonaságtól, s bujkálás közben izgalmas kalandokat élnek ót. A szökés tragikus véget ér... A külső felvételek egy része a márianosztrai, iiletve nagymogyoródi büntetésvégrehajtó intézetben készül és érdekességként hozzátehetjük: arra alkalmas, jó magaviseletű rabok is szerepelnek a filmben — önmagukat alakítják. Jelenet a Szökevények című készüld magyar filmből Ugyancsak a Dialóg Stúdió .>jegyzi” az elsófilmes Szurdi Miklós Vidékiek című filmjét. A rendezőről tudni kell: a szolnoki Szigligeti Színházban tevékenykedik színpadi rendezőként, s öccse Szurdi Andrásnak, aki Transzport című filmjével hívta fel magára a figyelmet. A Vidékiek operatőre Szalai András, konzultánsa pedig Verebes István, aki játszik is a filmben. A többi főszereplő: Szakácsi Sándor, Udvaros Dorottya, Linka György, Végvári Tamás, Ivancsics Hona és Töreky Zsuzsa.. A forgató- könyvet is Szurdi Miklós írta. Cselekménye egy vidéki színházban játszódik, ahová váratlan vendég érkezik: egy nagybeteg Kossuth-díjas író. Azért jött, mert úgy tudja: az ő darabjának bemutatására készülnek. Ez azonban csupán kegyes hazugság, hogy megszépítsék élete utolsó heteit. így hát nincs mit tenni: az író érkezésének napján „eljátsszák”, hogy az ő darabját' próbálják. Ám a csel túlságosan is sikerül: az író ottmarad a városban, hogy végigkísérje a próbákat a bemutatóig. Emiatt felborul a színház rendje, a színészek kénytelenek megtanulni a szerepüket, díszleteket, jelmezeket kell készíteni a bemutatásra sohasem kerülő színdarabhoz, és jó képet kell vágni az egészhez. A film — mindezzel — azt a kérdést feszegeti: meddig van értelme az álhumanizmusnak? Az egész produkció műterem helyett hiteles környezetben — a kecskeméti Katona József Színházban — kerül filmszalagra ezekben a napokban. Ugyancsak mai témájú filmet készít Visszaesők címmel — saját forgatókönyve nyomán — Kézdi Kovács Zsolt az Objektív Stúdióban) Kende János operatőr társaságában. A négy főszerepet Tö- rőcsik Mari, a filmen rég nem látott Monori Lili, valamint Molnár Tibor és Székel'/ B. Miklós játssza. Az Objektív Stúdió filmje lesz az Elveszett illúziók is amelyet Gazdag Gyula rendez, operatőre pedig ifj. Jan- csó Miklós. A cím nem véletlenül hangzik ismerősen: Spiró György és Győrffy Miklós forgatókönyve Honoré de Balzac egyik leghíresebb regényét adaptálta, helyezte át a közelmúltba, az 1960-as évekbe és hazai környezetbe. Hőse egy vidékről a fővárosba került fiatal újságíró, akit Máté Gábor személyesít meg. Partnerei: Udvaros Dorottya, Básti Juli, Margittay Ági. Bessenyei Ferenc, Major Tamás, Sinkó László, va Bessenyei Ferenc cs Sinkó egyik jelenetében Constance Engelbrecht NSZK- beli színésznő, a Viadukt egyik női főszereplője. lamint két külföldi színész: az angol Robert East és a lengyel Boguslaw Linda. A szereposztás érdekességei: több mint másfél •. évtizedes „kényszerszünet” után ismét a felvevőgép előtt áll Béres Ilona. (Annak idején egy film forgatása közben megbetegedett, emiatt beperelte a filmgyárat, meg is nyerte a „fájdalomdíjat”, de utána, hogy úgy mondjuk feketelistára került...) Erdős Pál elsőfilmes rendező a nepirég alakult Társulás Stúdió keretében dolgozik Adj király katonát című filmjének utómunkálatain. Szereplői amatőrök, a cselekmény színhelyei pedig vidéki tanyák, füstös vasúti fülkék, munkásszállók és Pestre keKertbaráfok Bortermelő tájainkon a szőlőszüret szinte már népünnepély. Szorgoskodik a család apraja, nagyja. Nem ünneprontás azonban már most emlékeztetni arra, bogy a jó bor készítésének két fontos feltétele van. Az egyik, kiváló minőségű szelőt termesztet- ni és szüretelni, a másik perVg. hogy szigorúan tartsuk be a .borkészítés alapszabályait. Egyszóval. a borkezelés legalább olyan nagy tudomány, mint a szőlőtermesztés Jő szőlőből is lebet csapnivalóan rossz, élvezhetetlen bor. az Elveszett illúziók rült ágyrajárók kietlen, sivár szobácskái... Már csak az utómunkálatok vannak hátra a magyar —amerikai—NSZK közös produkcióban készült Viadukt című filmből, amely a hírhedi vonatrobbantó, Matuska Szilveszter életét dolgozza fel Si- mó Sándor rendezésében. Ma- tuskát A lovakat lelövik, ugye? című ámerikai filmalkotásból is jól ismert Michael Sarrazini játssza, partnerei között van az NSZK-beli Her- linde Ruff, Constance Engelbrecht, Tordy Géza, Bács Ferenc, Udvaros Dorottya, Újlaki Károly, Derzsi János, Müller Péter és a kis Ábel Anita. Sándor Pál is már csak az utószinkronizáláson dolgozik: Szerencsés Dániel című új filmje, amely Mezei András novellájából készült, rövidesen a bemutatásra váró filmek sorát gazdagítja. Ragályi Elemér kamerája előtt Margittay Ági, Töröcsik Mari, Garas Dezső, Kern András, Soltész Sándor és Rudolf Péter kelti életre az 1956 decemberének első napjaiban játszódó történet figuráit: egy Bécsbe tartó vonat. utasait, akik között egyaránt vannak Nyugatra menekülő nyilasok, és ellenforradalmárok, volt ÁVH-sok, karrieristák, utcalányok, no meg két fiatalember, akik közül a cselekmény fő szála bonyolódik. Végül: javában folynak két újabb, érdekesnek ígérkező film előkészületei. Zsombolyai János magyar—amerikai közös produkcióban rendezi majd Libikóka című új filmjét, Kardos Ferenc pedig Zrínyi Miklósról, a hadvezérről készít nagyszabásúnak ígérkező történelmi filmet, Kardos István forgatókönyvéből, Mennyei seregek címmel. Garai Tamás tanácsadója ügyeljünk arra, hogy a szüretelés során lehetőleg m'né! kevesebb homok és egyéb, nem odavaló anyag kerüljön a darálóba. A mustot, ha van rá mód és főleg idő, 122 napig hagyjuk ülepedni és úgy szűrjük le a tisztára mosott hordókba. A szüret és a borkezelés alapja az ideális tisztaság. A must erjesztését lehetőleg olyan helyen csináljuk, ahol legalább 20—25 Celsius-fok hőmérséklet ván mert így gyorsabb és tökéletesebb az erjedés. Hat község iskolája Álsóto'don Iskolai ügy ritkán kerül a közérdeklődés középpontjába annyira, mint a cserháti aprófalvak iskoláinak sorsa. Be- körzetesíták-e Pásztora, kollégiumot biztosítva a gyerekeknek? Vagy a szülők akarata vágya érvényesül és hétközben is otthon tudhatják csemetéjüket, azaz helyben oldják meg kikörzetesítéssel az ügyet? Alsótold, Felsőtold, Cserhátszentiván, Kutasé, Bokor, Garáb lakóit foglalkoztatta a kérdés. Áprilisban született meg véglegesen az a döntés, hogy az utóbb említett elképzelést valósítják meg. A tanévkezdés, augusztis 31-e már az al- sótoldi intézményben köszöntött rá a 98 gyerekre. Mit hozott á kiskörzeti ösz- szevonás ? — ezt kérdeztük meg a leginkább érintettektől. A válaszok érthetően nem adhatják még a változás értékelését, csupán helyzetjelentéssé állnak össze, a körzet lakóinak hangulatáról tudósítanak. Klátyik András tanácselnökhöz kopogtunk be legelsőnek. — Amikor eldőlt, marad iskolája ennek a településcsokornak, meg kellett oldani az elhelyezését Alsótoldon, a székhelyközségben. A járás, a naegye is segített, pártfogolta az ügyet. A pátbizottság lehetőséget adott rá, hogy évi 86 ezer forintért bérbe vegyük a pártalapszervezeítől a nemrég felépített pártházat. Beépített faszerkezettel, válaszfalakkal négy tantermet sikerült kialakítani, a könyvtári helyiségben is tanítanak. Egy másik teremben mozdítható munkaasztalokat helyeztek — télen itt tornaszoba lesz. A régi kultúrházban kettő, a régi iskolában egy terem van. Sok vitánk volt már a Volánnal, de most őszintén csak dicsérni tudjuk megértésüket a megfelelő buszjáratok kialakításában. A gyerekek napközit igényelhetnek, az étkezést jelenleg az óvoda konyhájáról biztosítjuk. Hogy a körzeti iskolában magasabb színvonalú legyen az oktatás, új pedagógusokat is felvettünk — jelenleg 10 nevelőnk van, négy új,tanerő érkezett. — Hogyan fogadták a lakosok az új iskolát? — Mivei átérezték, az ő akaratok érvényesült, nem hagyták cserben az ügyet akkor sem, amikor gyakorlati tennivalókra került sor, a szülők társadalmi munkát végeznek az étkezde építésénél is. És nem csak az alsótoldíak, a társközségekből is jönnek! A falvakban a születési szám úgy alakult, hogy évekre előre tudjuk, lesz egy-egy első osztályra való hatéves. Ezen az őszön új igazgatója lett a körzetnek Begia Vilmos személyében, aki orosz szakos lévén egy régi-réígi gondot is megöld, nem kerülnek immár hátrányba az itt végzők a továbbtanulásnál. — Bár sok minden újszerű volt. hiányzott a gyakorlat, rögtön az első napon zökkenőmentesen beindult az órarendszerű tanítás, a napközi. A szülők érdeklődéssel nézték végig a termeket, nagyon tetszetc nekik, három kivétellel mindenkinek napközit is kértek. Először csak két csoporthoz volt keretünk, de a túlóra terhére egy harmadikat is sikerült létrehozni. A tanulólétszámhoz igazodva az 1—3., a 4—5. és a 7—3 osztályok összevontan, a második és a hatodik szólóban működnek. A felszereléssel nem volt különösebb gondunk, mivel a megszűnt tagiskolákban sok szemléltetőeszköz íelhalmo-’ zódott, több helyről még most is jön címünkre például térkép, könyv. Ami egyedül hiányzott, az az orosz tanításában szüliséges eszköztár. Körösi József korábbi iskolavezetőnek egy kissé kényes kérdést teszek fel: ‘ — Hogyan fogadták a költ lektívák a változást? — Őszintén mondhatom, jó a légkör. Nem jártak nagyon rosszul a régiek: a pótlékokat ugyanis alapbéresítették. Igaz, a túlóra kevesebb lesz... Az átjárás nem különösebb gond sem a felnőtteknek, sem a gyerekeknek. Javult a szakos ellátottság: fizikát és kémiát kivéve szaktanárok oktatnak. . A szülők közül egy felsős és egy alsós anyukát sikerült megkeresni Magvető Oyörgyné lánya hatodikos — a legjobban a napközit és az orosz belépését dicséri. Eddig' bizony nagyon nehéz volt a középiskolai továbbtanulás, hiába szerettek volna például kereskedőtanulónak jelentkezni, esetleg különvizsgával jutottak be. Puszta Andrásék kislánya még csak másodikos. És jön az utánpótlás is.. — Ha nem marad meg az iskola, nem vállaltunk volna második gyerekei, biztosan... Talán még a házat is eladtuk volna, mert a kollégium- bajárásba nem tudtunk volna beletörődni. Férje rábőlint és hozzáfűzi: — Több a gyerek minden tagközségben mostanában. A körzeti óvodában valószfnűleg másik csoportot is indítani kell. Mégsem fog kihalni, elfogyni a lakosság! Ebben nagyon sokat jelent az iskola, az óvoda — azt érezzük, lehet itt élni. érdemes! G. Kiss Magdolna , Nyelvtani feladat készül az 5—6. osztályban Sorsbalescl Vannak kérdések, amelyekre nincs válasz. Csak válaszok vannak, különböző, egymással sokszor ellentétes válaszok. Bármelyik elfogadható és támadható is egyben. Dönteni mégis kell. Megtenni valamit, vagy nem tenni. Elfogadni, vagy elutasítani. Az ember tehát mégiscsak érvel, indokol, töpreng. Például ezen: adjon-e pénzt a koldusnak? Koldusok talán mindig lesznek. Vajon miért? Lehet valaki olyan szegény, hogy ilyen alantas módon kelljen biztosítania a megélhetését? És ha így van, valóban az koldul, aki rászorul? A szegénység legtöbbször büszkévé, dacossá teszi az embert — nem szorulok senkire, nem vagy jk rosszabb, mint a többi. Lehet, hogy szélhámosok a koldusok? Ha így van, egyenesen nevetséges, aki pénzt ad. Miről is van szó? Egy két forintról. Nem is pénz. Eny- nyit sajnáljon az ember? Mikor naponta a tízszeresét is elkölti többé-kevésbé fölösleges dolgokra. A koldusnak mégiscsak szerencsétlen sorsa van, a társadalmi értékskála legaljára csúszott. Ha csal. akkor is. Lehet, hogy dolgozhatna. Lehet, hogy van pénze, de elissza. Lehet, hogy mániákusan kuporgat, a szalmazsákja tele van ötszázasokkal. Akárhogy is van, mégiscsak koldul. Áll a fal mellett ma- gábaroskadtan, ül a hideg kövön nyomorékságát mutogatva. A koldus magát gyalázza a fizetségért: nyomorék vagyok, elesett vagyok, szegény vagyok. Tőle sajnáljon az ember egy forintot? Mit fizet meg azzal a forinttal? Nem a saját lelki nyugalmát? Nem azt az érzést: én különb vagyok nala, én adok neki, és nem ó nekem? Kegyes leszek, és még a hálájára sem tartok igényt. Mert én egészséges vagyok, es nincsenek anyagi gondjaim. Ennek az érzésnek semmi köze a jótékonysághoz. Akkor ne kapjon pénz a koldus? De hát tényleg azon a pár forinton múlik....? Ha kilenc csaló mellett egy a rászoruló, ki vehetné a lelkér e, hogy elmulasztott segíteni rajta? Bármilyen megfontolásból. Vagy ki meri kimondani a gyűlölködő mondatot: kaparj kurta, neked is lesz? Áz alamizsnától persze a koldus koldus marad. Egy forint, tíz forint, száz forint —'• a lényegen nem változtat. Mindegy, hogy a hordó lyukát egy percig vagy másfél óráig fogja be tenyerével az ember. Ez igaz, de ezreket mégsem lehet adni a koldusnak. Mármost segít a kevés, vagy nem segít? Nem jó koldust látni. Mint egy baleset, mondhatni sorsbaleset: riasztó, félelmet keltő, idegesítő. Jobb volna, ha nem volna. De van. Vannak koldusok, a jobbsorsúak számára egyúttal erkölcsi kihívásként is, amely kihívásra válaszolni kell. Egyedül helyes válasz, kizárólagos megoldás nincs Mit tehet, mit tesz az ember? Hol ad pénzt, hol n^m. Emberismeretére támaszkodva próbál dönteni, hogy valóban rászorul-e az illető. Vagy elfordítja a fejét, mintha nem vef+e volna észre. De azért töpreng. Nem is egy-két forinton, hanem azon. hogy milyen az ei- kölcsös, etikus emberi magatartás. Ennyi haszon legalább van a dologban. Bencsik Gábor I NÓGRÁD — 1982. szeptember 12., vasárnap 5