Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-11 / 213. szám

Az ifjúsági parlamentek nyomán Mi valósult a felvetésekből? B8 fél esztendeje, hogy me- Az 1961—82-es tanévben szak­gyeszerte lezajlottak az ifjú- mérnöki képzésen nyolcán, sági parlamentek, a szociális- főiskolán ketten, középiskolá­ban huszonkettőin, szakmun­kásképzésben. pedig huszon­ta demokrácia e jelentős fó­rumai, amelyek a fiatalok szá­mára lehetőséget nyújtanak hárman vettek részt, míg po­jogaik gyakorlásához. A par­lamenti szabályzat szerint a tanácskozáson elhangzottakra, az illető üzem, vállalat, in­tézmény vezetőjének érdem­litikai és szakmai tanfolya­mokon több mint félszázan. Nagy figyelmet szentelünk a pálykezdő fiatalok munkába állására. A főiskolát végzet­válaszolnia, illetve tek részére például tíz hóna­vállalat vezetőitől azt tuda­koltuk, hogy eleddig milyen KlSZ-szervezet intézkedések történtek az if- gyarapítja az júsági parlamenteken fölve­tett kérések, javaslatok meg­oldására. Ugyanakkor ez év augusztus 31-ig mindössze három bal­eset történt, s ez okból alig több mint húsz napot marad­tak távol munkahelyüktől a fiatalok.» A huzalmű gyár­részleg pácol ójának vezérlő­termében dolgozók a helyiség levegőcseréjét tették szóvá parlamentükön, s egy elszívó- berendezés átépítését javasol­ták. Anyagi lehetőségeink ben kell megfelelő intézkedéseket kell pót biztosítunk arra, hogy még ez évben lehetővé teszik tennie. Az alábbiakban négy megismerjék á vállalat, a gyár kérésük teljesítését szakirányú tevékenységét. A pénztárcáját a lehetőség, hogy a fiatalok munkaidő után termelőmunkát végez­hetnek, s ezért pénzt kapnak, amiből a külföldi és hazai kirándulások költségeit fede­zik. Az ifjúsági parlament­ben elhangzott a lakástámo­gatás kérdése is. Az idén hat lalati ifjúsági parlamenteken Javullak a szociális feltételek Pinceklub, több sportolási lehetőség Timmer Zoltán, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat igazgatója: — A munkahelyi és a vál­Dr. Csontos József, az Or­szágos Bányagépgyártó Vál­lalat salgótarjáni bányagép­gyárának igazgatója: — Az elmúlt év végén tar­tott ifjúsági parlamentünkön számos hozzászólás elhang­zott, s ezek elsősorban nem a személyes problémákat, ha­nem a közösség egészét érin­tő gondokat tették szóvá. Az elhangzott kifogások zömének öröklakást adhatunk dolgozó­inknak, éven aluliak kapnak. Kevesebb baleset» Tóth Károly, a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek személy­zeti főosztályának vezetője: — Csupán a legfontosab­bakat említem a három gyár­elhangzott javaslatokra ifjú- s ebből ötöt harminc ságpolitikai intézkedési tervet készítettünk, amely három esztendőre határozta meg a tennivalókat. Három nagyobb kérdéskört ölel föl ez a mun­katerv: a fiatalok munkahe­lyi beilleszkedésének segíté­sét, az élet- és munkakörül­mények jobbítását, a művelő­dési, tanulási lehetőségek bő­részleg ifjúsági parlamentjén vitásét. Mi történt eddig? Ré­megvalósulása folyamatban elhangzottakból, illetve az gi óhaj a fiatalok részéről a azóta történt intézkedésekből, pinceklub létrehozása. A vál­ván. így például a sportpá­lya, öltöző, fürdő felújítá­sát már megkezdtük, erre mintegy egymillió-négyszáz­A kovácsoló és öntöde gyár- részleg a fizikai munkát vég­ző fiatalok lalat biztosítja a szükséges anyagkat, az ifjúság pedig beilleszkedésének társadalmi munkával segíti a mihamarabbi átadást. A KISZ munkáját, illetve pénztárcá- év első felére várható. A "for- a szocialista brigádok és az ját növeli a húUadékanyag- gácsolóműhelyben átépítést üzemi négyszögek tettek kőnk- gyűjtési kezdeményezés, hi­»- ------j.---- szen ^ befolyt pénzösz­s zeget teljes egészében saját céljaikra fordíthatják az alap­ezer forintot fordítottunk, s elősegítését szorgalmazta. En- a munkák befejezése a jövő ne^ érdekében a patronálok, hajtunk végre, melynek befe­jezése után kézmosási reggeüzési lehetőség nyílik. A rét lépéseket. Az üzemfenn­tartási gyárrészleg a fiatalo­kat ért balesetek magas szá­parlamenten kifogás hangzott mát kifogásolta. Bizonyára szervezetek. Bővítettük a spor­- ----- • önmagában is sokat mond az tolási lehetőségeket is, vala­i xjtézkedésről az a számadat, mint a pályakezdés megköny- mely szerint 1981 első nyolc nyítésére megkülönböztetett el a tekatoscsamok fűtésé­vel kapcsolatban. Sajnos, a csarnok tervezésekor „altrt­tervezték? a fűtést, így az hónapjában hét baleset tör- figyelmet szentelünk a most egész rendszert újjá Mtett tént, s a kiesett munkanapok első ízben munkába lépő fi­építeni, egy nagy teljesítmé­nyű termoventillátor alkalma­zásával, miáltal az.előírt hő­mérsékletet biztosítani tuőjuk. száma meghaladta * százat, atal-oknak. Az elhangzott válaszok csupán töredékét képezik árok­nak az intézkedéseknek, amelyek az ifjúsági parlamentek nyomán az adott vállalatra, üzemre, intézményre hárulnak. Hiszen a fiatalokkal való törődés nem lehet kampánymun­ka, hanem a mindennapos teendők sorába tartozik. Minde­zek figyelemmel kísérése, úgy tűnik egyre inkább beépül az ifjúságpolitikába, egyre többen fölismerik annak jelen­tőségét, hogy csak a fiatalabb nemzedékkel együtt érhető el színvonalasabb, eredményesebb munka. Mindez nemcsak lehetőség, hanem immár több mint tíz esztendeje, az fi­zik a vállalatunknál, érthető júsági törvény életbe lépésével kötelesség ís_ hát a tanulás iránti vágyuk. Hatból üt lakás a fiataloké Géezy Imre. a balassagyar­mati kábelgyár igazgatója: — Kétszázhatvarchat har- rrri»e éven aluli fiatal dolgo­T. fc. Térképészet a környezetvédelem szolgálatában Segítség a területi tervezéshez X környezet minőségi je- kívüli értékelését szolgáló kő- gyei fontosságának felismerő- zös térképmodell-kószítési me­se, illetve a különböző kör- todika kidolgozásához. A kör­nyezeti minőségekben rejlő nyezetminősítő térképezés kül- értékek kutatása, világszerte földön is nagy érdeklődést a hetvenes években került a keltő módszerét és tematiká- figyelem homlokterébe. En- ját dolgozták ki a Magyar nek nyomán a világ sok or- Tudományos Akadémia Föld- szágában megkezdték a kör- rajztudományi Kutató Intéze- nyezeti károsodások, a legége- tében. Az így készült térké- tőbb környezeti problémák- pék különösen jól hasznosá­nak (például a levegő, a fo- hatók a területi tervezés, ü­SLÄÄÄb'.'Ä -a-“­pékén való rögzítését is. A Az intézetben elkészültek ■térképábrázolásokban azon- például- a Komárom megye ban még nincsenek ehhez különböző környezeti faktora- egységesen elfogadott megöl- it ábrázoló, 1:150 000-es mé- dások. A KGST-országokban retarányú minősítő térképek, már hozzákezdtek az ember amelyek módszere és jelkul- környezetre gyakorolt hatásá- csai más térségek felvázolá- nak gazdasági és gazdaságon sára is használhatók. Tisztábban, takarékosabban Kupac helyett" konténer A Salgótarjáni Ingatlanke- után elszállíthatnak, zelő Vállalat új konténerszál- módszerrel nemcsak lító gépkocsit állított üzem­be. Ez, — a húsz meglevő tar­tállyal — lehetővé teszi, hogy ezentúl, a vállalat építési- felújítási munkáihoz az anya­got ne az út mentén, a há­zak közelében tárolják, ha­nem konténerben szállítsák a helyszínre. Ugyancsak ezek­ben az óriás edényekben gyűjthetik össze a faltörme­léket, hulladékot, melyet az­Az új tisztáb­bak lesznek a megyeszékhely útjai, de takarékosabban le­het bánni az anyaggal is, hi­szen az esetleges maradék nem kerül ebek harmincadjá- ra, hanem a konténerrel to­vábbjut a következő munka­helyre. Ha tehát ezek után homok-, vagy más építőanyag- „depó” zavarja a forgalmat, az' nem a vállalat vétke, in­kább valamelyik környező magánépíttető felelőtlensége. NÓGRÁD - 1982. szeptember 11., szombat Előadás és kiállítás Nem mindennapi program­ra gyűltek össze a minap a megyei tanács bélyeggyűjtő körének tagjai. Völgyi Lász­ló Veterán gyűjtő tartott elő­adást a carte-maximum gyűj­tésről. Ezzel a kifejezéssel a bélyeggyűjtők olyan együt­test jelölnek, ahol ugyanazt a motívumot, témát ábrázoló képes levelezőlap és bélyeg szerepel együtt. Az előadó ne­gyedszázadot felölelő gyűjte­ményének legszebb 110 pél­dányát tette közszemlére. A föld alatti bányamúzeum gyűjteményéből AM már jSrt tarjára föld alatti bánya­múzeumban, annak is érde­mes elmenni a salgótarjáni Bányász Művelődési Házba, ahol szeptember 19-ig érdekes bányáseattörténeH kiállítást tekinthet meg. Mint ismeretes, a bányamúzeum nagyságát és alapítási idejét tekintve Euró» pában a harmadik, külön ér­tékének számít föld alatti el­helyezése egy korábbi bányá­ban. Ez Magyarország első műemlék bányája, Salgótar­jánnak pedig második műem­léke. A mostam kiállítás első­sorban azért érdemel figyel­met, mert ízelítőt ad az ed­dig gyűjtött anyagból, amely­nek jó része a föld alatti bá­nyamúzeumban nem volt megtekinthető. A bemutatott bányászati emlékek ha nem te jelentenek különösebb megle­petést a bányászkodás tárgyi emlékei iránt érdeklődőknek, mindenképpen gazdagítják — és részben fölfrissítik — az eddigi ismereteket. A kiállítás — nagyon helye­sen — viszonylag kevés írott információt kínál, így nem terheli meg a látogatót. A kö­zölt szövegek azonban tömör­ségükben is pontosan hírt adnak arról, amiről a tár­lókban és a falakon maguk a tárgyak és dokumentumok be­szélnek. Mindenesetre, ismé­telten plasztikusan erősítik meg azt a közismert tényt, hogy Nógrád egész modern ipara a szénnek köszönheti lét­rejöttét A Bél Mátyás által már 1741-ben emlegetett, Sál-1 gó mellett füstölgő fekete gödrök” a későbbiekben való­di kincsnek bizonyultak, a szén megteremtette az a küz­delmes hősi múltat, amely a munkásmozgalom-történet ha­zai történetének lapjain örök fénnyel ragyog, s amelyre napjainkban is joggal büsz­kék lehetünk. A kiállítást be­vezető sorok is utalnak arra, hogy a soproni Brennberg- bánya után az ország jelentős szénbányája Nógrádban nyílt meg, 1786-ban Nógrádverőcén, 1948-ba* pedig Inászón meg­nyitották a Mária-tárát. A széntermelés 18«l-tffl vált szervezetté a salgótarjáni szén- medencében, valójában ezt te­kintjük a bányászkodás igazi kezdetének. Szinte a kezdetek­től számíthatjuk azoknak » hősi küzdelmeknek a sorát is, amelyet a bányászok a létért folytattak, 1884, 1906, 1922, 19®6 sztrájkjai, az 1944-es ká­rán c.s lejtési ellenállás, a bá­nyák 1946-ban történt államo­sítása kiemelkedő állomásai e küzdelemnek. A kiállítás tárgyait szemlélve ezt a fon­tos utalást is érdemes szem előtt tartania a látogatónak. Salgótarjánban a József-tej- tősaknát, amelyben a bánya­múzeum kapott helyet, 1981- ben nyilvánították műemlékké. A bánya egyébként 1951-ig üzemelt. A lejtősaknai rész és a kihúzóakna a csatlakozó részekkel az 1930-as évekből való. A kiállításon tanulmá­nyozhatunk egy érdekes táb­lázatot is, amely a nógrádi szénmedence évenkénti szén- termelését dokumentálja a salgó- Tarján vidéki szénbányászat Csakúgy, mint a helyes megindulása óta. Eszerint a Karancskeszi— Ságújfalu, Sal- gó—Róna, Mátranovák—Ság­újfalu és Nagybátony vidéke községekkel határolt 300 négy­zetkilométeres területen ki­emelt szén mennyisége 1976. január 1-ig 166 720 177 tonna volt. A művelődési ház reprezen­tatív előtere kitűnő helyet nyújt e kamarajellegű tárlat­nak. Középen egy hatalmas, úgynevezett társláda (az SZTK őse) áM. Az egyik tárlóban kezdetekre utal a szénhordó kosár a múlt századból, a kő- zetjövesztéshez használt ék, a kézi csigafúró, a csákány, a farbőr, az olajmécses és így tovább. Érdekesek a további­akban azok a korabeli felvé­telek, amelyek a székvölgyi Lajos-tárót, az inászói Fe­renc-, a rónai Susztáv-aknát, a zagyvái szénrakodót és gép­műhelyt, vagy a salgótarjáni orvosi rendelőt ábrázolják. Számos más fotó is figyelmet érdemel, például az, amelyik az 1865-ből származó bánya- határkövekről (László-táró, Jó- zsef-akna), a valamikor Euró, pa-hírű Somlyói viaduktról, vagy éppen az utolsó föld alatti bányalóról készült Sal- góbányán 1954-ben. A kiállí­tott Selmecbányái dokumentu­mok, a bányakapitányi dísz­kard, vagy a díszegyenruha zubbonya stb., ugyancsak hoz­zájárulnak a tárlat izgalmas és hiteles légkörének kialakí­tásához. arányban kiállított képzőmű­vészeti alkotások. Közülük most csak Bóna Kovács Ká­roly néhány itt látható művét, Vájár című szobrát s a Csil­ledöntés című olajképét em­lítjük. (Itt is megjegyezzük, érdemes volna egyszer Bóna Kofács bányászattal kapcso­latos műveinek bemutatását is megszervezni, nemcsak azért mert hiszen például szülővá­rosában, Salgótarjánban a bánya részéről is több nagy­szabású megrendelésben ré­szesült annak idején, Ruda- bányára, Várpalotára emlék­művek, érmek sorát készítette s 1941-ben kizárólag bányász­témájú képeiből rendezett ki­állítást. Hanem azért is, mert Salgótarján képzőművészeti hagyományainak kellő feldol­gozását is segíthetné egy-egy ilyen jellegű tárlat, hiszen e hagyományok megfelelő fel­dolgozása még mindig várat magára, így a benne szerepet játszó művészek életművének reális értékelése is, például ■ Bóna Kovács Károlyé, Bátki Józsefé és Fayl Frigyesé is). A bányásznap alkalmából megnyitott kiállítás megtekin­tését különösen a fiataloknak ajánljuk figyelőtökbe, akik már a mai Salgótarjánban születtek, s akik számára min­denképpen haszonnal jár, ha többet tudnak e vidék múlt­járól, amelyben oly meghatá­rozó szerepet játszott a szén.' T. É. wm A rétsági korszerű óvodában harmonikusan ötvöződik a gyermekek testi és szellemi nevelése. Az óvoda udvarának sportszerein játékos formában erősödnek a gyermekek. Gyógyítás légnyomáskamrában Egy holland tudós 1956-ban kísérletével bámulatba ejtet­te a tudományos világot. Nagy belső túlnyomással rendelke­ző kamrába olyan kísérleti állatot helyezett el, amelynek vérét — bizonyos időtartám- ra — a dextran nevű szinte­tikus vérpótlóval helyettesí­tette. A halál nem állt be, mégpedig azért, mivel néhány atmoszféra nyomás közepette az élő szervezetben erősen megnövekszik az oxigéntarta­lom, s mi több, a testnek azok a részei kapnak oxigént, amelyek a szokásos feltételek mellett hozzáférhetetlenek a vörösvértestek számára, amik ennek az „életeliximek” a ter­mészetes hordozói. Gyakorlatilag minden be­tegség oxigénelégtelenséggel jár együtt, sokak számára ez a fő veszély. Éppen ezért a veszély nyomás alatt való megszüntetésének lehetősége napjainkban sok baj orvoslá­sának útjává vált. Jelenleg a nyomáskamrában már sike­resen végezhetők sebészeti műtétek a 70—80. életévükön, túl járó betegeken is. Vissza­adhatok az életnek olyan em­berek, akik rendkívül sok vért veszítettek. De sikeresen gyó­gyíthatók e módon égések, szemelváltozások és bizonyos fogászati megbetegedések is. A hiperbárikus gyógyítás szá­mára több országban légnyo- máskamfák egész sorából ál­ló komplexumokat létesítet­tek ' Képünkön egy szovjet hi­perbárikus . sebészeti műtő egymásba-' nyíló két helyisé­gébe nyerhetünk betekintést a jókora acélajtón keresztül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents