Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-09 / 211. szám
Brno, vásárváros: Hit tudnak a magyar gépek? fl közlekedés fejlődése a sfalisztika tükrében A Statisztikai Kiadó gondozásában megjelent a Közlekedési és hírközlési évkönyv, amely az 1981-es évben elért eredményekről . tájékoztat, visszatekintve az elmúlt évtizedekben bekövetkezett fejlődésre. Az adatok szerint a MÁV és a GYSEV vonalain az elmúlt évben csaknem 273 milliónyian utaztak, 5 /százalékkal kevesebben, mint a megelőző esztendőben. A csökkentés tíz év óta folyamatos: 1970-ben az elszállított utasok száma még több mint 390 millió volt Érdekes megfigyelni, hogy az utasoknak alig több, mint 20 százaléka utazott teljes árú menetjeggyel, a többiek mindannyian igénybe vettek valamilyen fajta kedvezményt Á legtöbben — 254 milliónyian. — másodosztályon utaztak, aiig 20 millió utas tartott igényt a magasabb színvonalú, első osztályú kiszolgálásra. Növekedett az átlagos utazási távolság. amíg 12 évvel ezelőtt egy utas átlagosan 38 és fél kilométeres távolságra utazott tavaly csaknem 50 kilométerre. A Volán Tröszt távolsági autóbuszain tavaly ugyanamy- nyian utaztak, mint 1980-ban, összesen 710 milliónyian, átlagosan csaknem 20 kilométeres távolságra. A távolsági hajózás hívei tíz százalékkal szaporodtak, tavaly 1.200.000-en hajóztak a Dunán, s a többi folyón, több mint kétmil- lióan pedig a Balatonon. A légi személyszállításban tavaly haladta meg először az utasok t zárna ajz egymilliót. A helyi személyszállításban az autóbuszok vívták ki maguknak az első helyet: tavaly összesen 1,8 milliárd utast fuvaroztak. Villamost 710 millióan vettek igénybe, metróval pedig több mint 310 milliónyian utaztak. Alig több mint egy százalékkal mérséklődött a taxiközlekedés: összesen 56 és fél millióan taxiztak tavaly az országban. A személyforgalomból jelentős részt vállaltak a magán-személygépkocsik: 1981-ben 1,1 millió futott az ország útjain. A közúti gépjárműforgalom nyomonkísérésére rendszereseit tartottak forgalomszámlálást. A legtöbb megfigyelési ponton nőtt a napi forgalom, például az M 1-es autóúton Budaörsnél az 1980-as napi 8.700 gépjárművel szemben tavaly átlagosan 10.200-at figyeltek meg. Az 5-ös számú főútvonalon, Szegednél több mint ezer gépjárművel nőtt a napi forgalom. A budapesti hidak forgalma eltérően alakult: a Petőfi-hídé erőteljesen növekedett, az 1980-ban megfigyelt 47.000 gépjármű helyett tavaly átlagosán több mint 62.000 haladt át rajta naponta. Ugyancsak nőtt a Margit- híd forgalma: 55 000-ről 59.7 ezerre, a Lánchídé, s az Er- zsébet-hídé azonban csökkent. Telekszapcriíás Nagyorosziban Közpénzen és Önerőből Nógrádmegyeren befejeződött az idei útépítési program. A községi tanács 450 ezer forintos keretéhez körülbelül ugyanennyi megyei támogatás járult, s így sikerült öt utca burkolatát rendbetétetni. A munkálatok nagy része felújítás, karbantartás- volt, de mintegy 150 méterrel gyarapodott is a burkolt úthálózat a településen. A község gyermekeiért is épült út Megyerben, mely az új óvodához vezet, s a falu legkisebbjeit mentesíti a sárdagasztástól. Ez utóbbi teljesen társadalmi munkával készült, még a hozzávaló követ is így termelték ki a régi kőbányából. Üzletelés szerződésben Leginkább a vendéglátó szakmában kedvelt a szerzódéses üzemeltetési forma Nógrádban. A közelmúltbeli fölmérés szerint megyénkben harminc1 kereskedelmi egység működik szerződéses formában, s közülük huszonhárom szolgálja a vendéglátást. E szakmán beiül nyolc a büfék száma, hét az italboltoké, öt a presszóké. Bisztrót, pecsenyesütőt, vendéglőt egyet-egyet vállalt szerződő gazda. Eltekintve a vendéglátástól: az élelmiszerüzletek közül hatra kötöttek megállapodást, s egyetlen ruházati bolt vezetésére kínálkozott kisvállalkozó idáig.. Hosszú huzavona után lezárult 14 új építési telek kialakítása Nagyorosziban, a Géza fejedelem utcában. A község belterületén hosszabb kertek megosztásával sikerült kialakítani házhelyeket. A terület közművesítése folyamatosan zajlik, a villamosítás már megtörtént, jövőre pedig megépítik az utat is. Az új telkekből már négy elkelt, s a -további tíz iránt élénk az érdeklődés. Így a helybeli közös községi tanácson újabb házhelyek kialakítását is fontolóra kell venni. Telkesítenek a társközségben, Borsosberényben is, ahol tíz hagyományos családi ház megépítésére teremtenek lehetőséget. A magyar—csehszlovák árucsere-forgalomban mindig esemény a brnói nemzetközi gépipari vásár, amely szeptember 15-én 24. alkalommal nyitja meg kapuit. A magyar vállalatok közül a legnagyobb terüjeten a VIDEOTON, a METRIMPEX, a KOMPLEX, a BUDAVOX, a NIKEX és a CHEMO- KOMPLEX vonultatja fel újdonságait. A VIDEOTON legújabb számítástechnikai műszereivel, komputereivel, az ELEKTROIMPEX és BUDAVOX híradástechnikai berendezésekkel, a CHEMO- KOMPLEX vegyipari gépekkel, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat irodagépekkel, a KOMPLEX mezőgazdasági felszerelésekkel áll elő. A METRIMPEX különböző műszereket, a MO- GÜRT autóbuszokat, a TECH- NOIMPEX szerszámgépeket, kábelgépeket mutat be. Mivel az 1981—85-re aláírt magyar—csehszlovák megállapodás értelmében az árucsere mintegy 58 százalékát a gépipar termékei alkotják, a vásáron mindenekelőtt gépiparunkat igyekszünk bemutatni, hogy javíthassuk a forgalom összetételét. A HUNGEXPO a két- és a sokoldalú KGST-kooperáció bemutatására is törekszik. Figyelnek arra, hogy az élőszóban, szövegben nyújtott műszaki információ könnyen érthető legyen. A kiállított tárgyak közül minél többet igyekeznek megmutatni működés közben. A HUNGEXPO megkülönböztetett figyelmet szentel a csehszlovák piacnak, amelyen az idei árucsere-forgalom — a terv szerint — mintegy 140 millióval meghaladja az egy- milliárd rubelt Brnóban viszont már a továbblépésre gondolnak. ü. J Ruhagyári mozaik Múlt héten indították útjára a Salgótarjáni Ruhagyárból a legújabb líbiai export- szálliímányt A 3000 darabos árukészlet két különböző típusú munkaruha-kollekcióból' álL * Megkezdődtek a próbagyártások az IBM amerikai szálli- tógépes nagyvállalat részére — munkaköpenyekből. Az árumintát szabványos elkészítése után a megrendelő a közeljövőben véleményezi. * Űj kapcsolatokról folytattak tárgyalást a közelmúltban a ruhagyár képviselői a nyugatnémet SONIA céggel. A nyugatnémet szakemberek szeptember közepén keresik fel a / salgótarjániakat. A ruhagyár helyettes vezetője, Hajas András elmondta, hogy a kezdődő kapcsolatot szeretnék folyamatossá és hatékonnyá tenni. * A hónap közepén bérmunka- tárgyalások kezdődnek egy másik nyugatnémet partnerrel sátrak gyártására. A kezdeményezés biztató kilátásokkal kecsegteti a ruhagyáriakat. * JÖ ütemben halad a ruhagyár bővítése az újabb üzemrész emeletráépítésével. Az apró gondoktól eltekintve kellően halad a munka és bizakodnak a szakemberek, hogy jövő év március 31-ig határidőre elkészülnek. Holló a magasban Csak innen, fentről látja az ember: mily’ furamód lesz egyszerre másabb, szinte kiismerhetetlen szövevényű az a város, amelyről úgy hitte: ismeri, mint a tenyerét. Pedig nem szembetűnő a helyzetváltoztatás sem, hiszen az em- be- mindössze harmincméternyivel magasodik a készülő házak utolsó szintje fölé. De így, beszorulva a töronydaru aprócska vezérlőfülkéjébe úgy tűnik, mintha új szeme lenne a parányi járókelőkre, doboznyi házakra leleskelődő- nek. • Pedig, dehogy... * — Amikor először felmásztam a toronydaru legfölső lépcsőjére, én is mintha meg- változottnak láttam volna a világot. Apró, addig sosem észlelt részleteket fedeztem fel, és hajlamos lettem volna belefeledkezni a körém kitáruló panorámába. Ám ezt a luxust nem engedhettem meg magamnak: én nem kilátótoronyba, hanem munkahelyre jöttem. Hetedik éve ennek. Azóta is — hiszen építkezésről építkezésre . vándorolok ezzel a monstrummal — a munka legelső perce mindig rócsodálkozással telik el. Űj városok, új látnivalók. .. De ez csak igen-igen rövid ideig tart: mert jön a munka, s akkor aztán se tekintetem. se gondolataim nem kalandozhatnak el máshová, akár egyetlen másodpercre sem. A csaknem negyven méter magas toronydaru ott magasodik Salgótarjánban, szemben a vasútállomással, az úgynevezett nyugati városrész épülő házai között. Kezelője, a huszonnyolc esztendős Holló Ottó. Pillanatnyilag — talán tíz- tizenöt percre — nincs munkája: kifutott onnan lentről, a gém emelőhorga alól az utolsó, paneleket szállító teherautó is, s a következőre várni kell. — Látja, csak ilyen kevéske időm telik itt fönn semmittevéssel. Ami szerencse is, hiszen akkor érzem jól magam, ha dolgozhatok. Roppant sikerélmény, ha egy-egy hatalmas méretű panelt, vagy más terebélyes anyagot szinte milliméternyi pontossággal oda emelek be, ahová kell... És akkor lentről, mint a harcosok, ökölbe szorított kézzel köszönik meg precíz- ségemet a sárga sisakosok. A szerelők, hegesztők, építők. Ízes, zamatos tájszólással beszél, vékonyka bajusza alól csendesen jövő szavakkal a fiatalember, aki egyébként sosem vágyott a magasba. — Egri születésű vagyok. Iskoláimat is ott végeztem, s amikor szakmát kellett választanom, hát leginkább autószerelőnek mentem volna. Be is adtam a papírjaimat, de addigra „megtelt a ház”. Elkeseredtem kicsit, de mivel nem akartam tétlenül tengetni napjaimat, elszegődtem kőmuvestanulónak. S bár addigi, fiatal életem legfőbb vágya az volt, hogy gépekkel foglalkozzak, meg az első év után volt is már hely az autószerelőknél, nem hagytam ott a malteroskanalat. Akkor és most is azt tartom: amit egyszer megkezdek, azt következetesen végigviszem. Lehet szülői nevelés eredménye, de a tessék-lássék, félmunkától azóta is irtózom. Mert valamit, vagy rendesen, becsületesen, vagy sehogy... — És miként került „házak fölötti munkahelyre?” — Mondtam, hogy a gépek kiskoromtól kezdve érdekeltek. Amikor a legelső lehetőség nyílt arra, hogy toronydarus legyek, egyetlen másodpercig sem haboztam. Átestem különféle, igen szigorú egészségügyi vizsgálatokon, iskolákat, tanfolyamokat végeztem el, s kezelem azóta, mint mondtam, hetedik éve, ezt a gépet. — Milyen az élete a toronydarusnak? — Hát... roppant magányos. A munkában és a magánéletben is. Tudja, én naphosszat itt gubbasztok fenn. Nekem mellőzik a szavakat, hisz azokat innen úgysem érteném, marad hát a kézjelzés, a mutogatás, aztán meg, hogy nős sem vagyok, cs£ús úgy élek magamnak. No, meg persze, apámnak és édesanyámnak, akikkel a hét végeken azért csak-csak összejövünk. Mert, hogy vagyok itt, Salgótarjánban is... A gépemet —, s lehet mondani, vele együtt engemet is — hosszú idők óta bérel a Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalat. Dolgoztunk már együtt Szécsényben, Pásztón, Balassagyarmaton. Számomra ismeretlen helyek. S hogyan telnek napjaim a munka után? Hát. sétálgatok, leleülök valamelyik parkba, s elfigyelem a beszélő, vitatkozó embereket. Higgye el, jólesik seavakat hallani... És szeretem az erdők csendjét, a természetet. Kikapcsolódni igazából csak ott tudok. Mert roppant szellemi igénybevételt követel az én munkám, s gyakorta csak a koncentrált figyelésben jobban elfáradok, mint egy ténylegesen nagy erőbedobással pénzt kereső bányász vagy favágó. — És ezt jól megfizetik? — Mikor, hogy... Ez gyakorta nem rajtam, hanem az illetékes vállalatok szervezőin, munkabonyolítóin múlik. Hiszen természetes, hogy ha állok, önhibámon kívül is, kevesebb forint lesz a borítékban. Egyébként nincs ebben semmi titok: havonta öt- és tizenegyezer között keresek. — Mit csinál a pénzzel? — Nem iszom, nem dohányzóm, úgyhogy jócskán félre tudok tenni, takarékba. Nagy szenvedélyem a természetjáráson kívül az olvasás, a könyvvásárlás. S tudja, hogy manapság egy-egy jobb kiadványt már nem húsz forintért árulnak, erre is mélyebben a zsebbe kell nyúlni. Meg aztán, huszonnyolc éves korában, illik, már az embernek távolabbra is gondolni. .. — Családalapításra? — Pontosan. Magányosan nem lehet egy életet leélni. * Csaknem öt percbe telik, míg lelépkedek onnan föntről. az épülő ház fölé magasodó darufülkéből. Magára hagyom Holló Ottót, aki lehet. a hét év alatt már vá- rosnegyednyi terület beépítését segítette. Karácsony György Hörlesiirel Pásztón A pásztói tsz muzslai gyümölcsösében már egy hete tart a szüret és várhatóan ezen a héten fejeződik be. A mintegy 30 hektárról rekordtermést takarítanak be, az aszályos időjárás ellenére. A képen a lánctalpas gép által bevontatott konténereket villás emelő teszi a válogatás helyére. Előtérben a cefrének szánt körte, háttérben az osztályozok. Az étkezési körtét ládákba rakják a szorgos kezű pásztói asszonyok: a cél a ZÖLDÉRT és Budapest. Ilyen szép a termés — mutatja Sütő Józsefné. A megsérült ládákat a helyszínen javítja szabó János és Tóth János. NÓGRÁD - 1982. szeptember 9., csütörtök 3
