Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-26 / 226. szám
fe!edékeny útépítők Pásztóról több mint egy éve elvonultak az útépítők, de a betonkeverő silóit és egyes alkatrészeit a helyszínen felejtették az Agasvár utcában. A szülők nyugalmát jelentené a berendezések elvitele, hiszen a gyerekek könnyűszerrel másznak fel a siló tetejére, balesetnek téve ki magukat. Munka és művelődés A váci Híradástechnikai Anyagok Gyára romhányi gyáregységében hét szocialista brigád dolgozik. Vállalásaik elsősorban a termeléssel kapcsolatosak — pótolni a lemaradást, csökkenteni a selejtszázalékot stb. Emellett sokat tesznek a szocialista módon élni” jelszó érdekében is. Patronálják az Iskolát, az óvodát — például a nyári felújításkor segitkez- tek, kirándulni viszik a gyerekeket a kerámiagyártól „kölcsönkért”, azaz bérelt autóbusszal, ajándékokkal kedveskednek kisdobos- és útlörőavatáskor, gyermeknapon és Mikuláskor. Egyik brigádjuk a szátok! gyógypedagógiai intézet növendékeit, másik a helybeli öregek otthonát keresi fel időnként segítségre készen. A kultúra területén a gyári rendezvények szervezéséhez járulnak hozzá. Rútságra járnak be alkalmanként a jobb programokra. Elég jó a forgalma a szakszervezeti könyvtári letétnek és a könyvbizományos- nak isForgószínpad Közművelődési körzeti Karancskesziben Jó művelődési ház ez, van No, van azért felnőtt cső- — Nem irigylésre méltó a itt sok minden! László sokfé- portja is a művelődési háznak! helyzetünk. Ezt azért mon- le programot szervez — vála- A rejtvényfejtők klubja épp a dóm, mert sokan azt hiszik, szol a negyven év körüli asz- fővárosba készül egy komoly Kesziben, fenékig tejfel az élet, szony, miközben a művelődési pályázat kapcsán, a fotószak- és mi vagyunk a ki válts égőkor tagjai járják a környező sok. Csak a munkánk lesz falvakat, lefényképezik a szép több. Az érintett község taná- házakat, rendezett, esztétikus csai között együttműködési portákat, hogy ezekből ván- szerződés szabályozza a mű- dorkiállítást rendezzenek. velődési házak munkáját. — Nagyon népszerű á Iá- Eszerint a keszi művelődési _ - nyok-asszonyok klubja, egy- hóz cssk módszertani irányító K odálv-est Itt volt Kodályné mást érik az iz8almas előadá- lesz. Litkén függetlenített, a is AzL már Lk minden •volt sok' «melyeket mindig az asz- többi köz.,égben pedig tűzteSr^JÄ«TL55ls: K»»OM szett a legjobban... ház felé ballagunk. — Gyakran tétszik járni művelődési házba? — Hát, ha van valami érdé- portákat, hogy ezekből kés... — Legutóbb mi volt? — Nekem nagyon tetszett a Képzőművésze*! v^ághéf 1SS2. Művészet a társadalomért Hogy? Hát ennyire játszódnék a „Hivatal”, jegyzetfüzet és toll nélkül is? Nem, beszélgetőpartnerem nyílt tekintetű kis konzervbemutatót és egy főzőcskét. a™;"nema "Városból" Jött A**0“ mondta »mit. mon- gyakran kopognak. Mindenki ján szervezünk. Legutóbb A pénz nem lesz több, a köz- Nógrád megyei Élelmiszer-kis- ségi tanácsok csak a tartalmi kereskedelmi Vállalat tartott munkára szánt összeget utalidegennek” mondta, amit mondott, hanem, mert úgy gondolja. Majd a népművelő segít eldönteni a dilemmát. László László, a karancskeják át a keszi művelődési háznak, a módszertani központnak. Szeptembertől még csak formálisnak tekinthető a körzetesítés, januártól indul a tartalmi munka. László László papírokat hoz, amit a népművelő kezébe nyom. — Az autóklub nemrég fe- a környéken született, ismeri jezte be az elsősegélynyújtó azokat a községeket is, ame——: művelődési ház ieazeatóia tanf,Dlyarn°t, m°®t kezdik az lyek most kerültek az irányl- 8 t0ja autóvezetői tanfolyamukat, tása alá. Ismerkedésre, tapo- Ahhoz hozzák a beiratkozok a gatózásra elég lesz ennyi idő. szükséges papírokat. Nagy az Segítői is kapott, egy új népérdeklődés, mert így nem kell művelő személyében. Tarjánba járni a jogosítványért. mosolyogva magyarázza: — Vannak kapcsolataink az Országos Filharmóniával, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kórusával, rendszeresek nálunk a komoly zenei hangversenyek, előadások. S ha nincs is miudig telt ház, érdeklődés van. Honnan? Nyolc évvel ezelőtt alapítottuk a zeneiskolát. Akkoriban azért jöttek el az emberek egy-egy komoly zenei előadásra, mert a gyerek, az unoka hegedűit, fújta a klarinétot. A falu zenei életében a kezdetektől szerepet játszik a zeneiskola kamarazenekara, a Kanalas együttes, a pávakör. Sa-. jót zenekarok, csoportok segítségével könnyebb eljutni Kodályig, Bartókig, és elmondhatjuk, hogy nálunk már kialakult a zene iránt érdeklődők, zenét értők csoportja, egyszóval a közönség. De ez nem csupán a községi értelmiséget jelenti. Nem csak a zenével ilyen meghitt Karancskeszi kapcsolata. A klubban, ahol beszélgetünk apró szobrocskák, figurák sorakoznak a szekrényen. — Sárád! Péterné vezetésével működik az Alkotó-kör. Nemcsak rajzolnak, festenek, hanem gyurmáznak, saját maguk által készített sós masszából figurákat készítenek, s ha a közeljövőben sikerül megszereznünk az égető kemencét, agyagozni is fognak. A esoport tagjai gyerekek, mert meggyőződésünk, hogy minden komoly dolgot és minden ismeretlent a gyerekek körében kell kezdeni. Így alakult a tónccsoport, az „Aprók tánca” is. Hisz a gyerekek nem szégyellnek táncolni, ugrabugrálni. .. Már kinőtt közülük egy KISZ-es generáció, így hamarosan lesz ifjúsági túnc- csoportunk, S talán lesz egyezer felnőtt csoportunk is. elgonSzeptembertői Karancskeszi öt község művelődési központja lett, módszertani irányítása alá került Ipolytarnóc, EgyLászló László kissé dolkodva mondja: — Sck minden nem tisztázott még, de az biztos, hogy nem vesszük el ettől az öt községtől a művelődési házat, háznsgerge, Litke, Mihálygerge azzal, hogy Karancskesziből, és Rárós. Miért? Nem azért, csináltunk centrumot, nagy mert ma ez így szokás, de ha rendezvényekkel, látványossá- már Kesziben valóban zajlik gokkal forgószínpadi jeleggel a művelődési élet, akkor vi- minden programot vándorol- gyen egy kis pezsgést a többi taíni fogunk, az emberek „he- községbe is. Hogyan? Futó lyébe” visszük. László tanácselnök: - veszprémi Az Idén szeptember 28-án kezdődik a képzőművészeti világhét, melynek szerepe abban van, hogy a festészet, szobrászat, grafika, Iparművészet törekvéseivel és tevékenységével párhuzamosan mozgósítja az embereket a vizuális értékek felismerésében, köz- kinccsé avatásában. Elősegíti a kapcsolatot a mű és a közönség között, végső soron hozzájárul ahhoz, hogy a világ óhajtott átalakulása felgyorsuljon a humánum és a minőség jegyében. Minél gyorsabban válik a társadalmi tudat részévé a művészi érték, annál nagyobb a hatása. Nem hagyatkozhatunk csupán a jövőre. Ezért indokolt minél több maradandó érték létrehozása, s meggyökereztetése a köztudatban. Ez a művészet és társadalom lényegi kapcsolataihoz tartozik. ♦ A képzőművészeti világhét eszméje 1073- ben valósult meg, s mottójának megfelelőén az ember és környezete formálását tűzte ki célul. Azóta évente megrendeztek öt kontinensen, bizonyos változó témakörökben. Volt olyan év, amikor az utcák és terek esztétikáját elemezték, máskor a gyermekek világa került előtérbe, tavaly annak jegyében szervezték a kiállításokat, hogy világunknak mennyiben tükre a művészet. Az idén generális kérdést vizsgáinak szerte a világon: mit tehet a művészet a társadalomért, az ember boldogságáért, a békéért, a holnapért. A művészet Stendhal megállapítása szerint ígéri és adja a boldogságot egyénnek és közösségnek, a tartalmas élet egyik forrása és biztosítéka. Igen, sokat tehet napjainkban is a művészet a társadalomért. Színes környezetet teremthet a közösségi tér fórumain és az otthonokban, a szép ruhától, ékszertől yz emlékműig minden műfaj és ágazat az ő terepe. A művészet hivatása napjainkban az, hogy az idő minden egységét, a tér minden pontját eszletizátja, s avassa a béke, a harmónia, az alkotás, az emberi jó szándék állomásává. Az Idei képzőművészeti világhét hazánkban is nemzetközi esemény. Nemcsak azért, mert Jóformán minden országban megrendezik, hanem mivel a hajdúböszörmény!, salgótarjáni, nagyatádi, siklósi művésztelepeken a hazai alkotók külföldiekkel — szobrászokkal, érmészekkel, festőkkel, iparművészekkel — együtt dolgoztak, cserélték ki tapasztalataikat. Ezen együttműködés jegyében ámyalódott, fejlődött képzőművészetünk minősége. Vajon a magyar képzőművészet mit tehet a világ vizuális megújhodásáért? Sokat, egyre többet, éppen azzal, ha ajánlásai az érték kivívott szintjét érik el, mint például Varga Imre Bartókja, amely Párizs egyik terét díszíti. De elsősorban nem is csupán ezzel. Az is jelentős lépés, hogy 4 Képzőművészeti és Iparművészeti Főiskolán egyre nagyobb szerepet szánnak a muráll* műfajoknak, amivel a művészet valóban megjelenhet a közösségi tér fórumain. Nagy szerepe van annak is, hogy a gobelin a betonból épült belső tereket színekkel puhítja. hogy az ötvösség nagyobb méretre növekedve értelmezi a sok helyen üres aulákat, a sgraffito, vagy az üvegablak feltámad évtizedes szendéiéiből, s a mozaik, seccó, freskó társaságában meghatározza a kiemelt építészeti tér szerepet. Elhanyagolt nálunk a kertműveszet, pedig szerepe előtérbe került a lakótelepek létesítésével, sokat lendíthetne az egyes, már-már egyhangúságot jelző, városrészek vizuális megújulásában, A képzőművészeti világhét október 5-ig tartó eseményeihez tartozik a mlnikerámía- tárlat megnyitása a Budapest Galériában, a kecskeméti kerámiastúdió kiállítótermének: felavatása és az ugyancsak Kecskeméten rendezett II. szilikátipari formatervezési trí- ennállé. Villányban u szobrász szimpozlon. E hazánkban rendezett nemzetközi kongresszusra köze] száz külföldi vendég érkezik minden földrészről. Ez a találkozó olyan eszmecserét. tapasztalatszerzést eredményezhet, mely jótékony energiákkal hat ki a képzőművészet fejlődésére az egész világon. önismeretre is tanít és ösztönöz ez a vil— laghét erőink és teendőink felmérésére, Ünnepi eseményei közé tartozik Dimitar Kirov bolgár festőművész retrospektív kiállítása a Műcsarnokban, Barcsay Jenő műveinek és Nicolas Schöffer, Párizsban élő világhíres honfitársunk új alkotásainak társaságában. Érdekességnek ígérkezik, hogy a Lucas Hildebrandt tervezte ráckevei Savovai-kastély teljes felújítása utáni első képzőművészeti tárlatot ugyancsak a világhét jegyében rendezik. Kiállítói Bazsonyi Arany, Patay László és Vecsési Sándor, mindhárman a szófiai szocialista triennálé díjazottjai. A művészet egyre többet tehet és tesz is a társadalomért. Azáltal is, hogy az új képző- és iparművészeti alkotások gazdagítják a köztereket, az iskolák, a kórházak, a várótermek, a közösségi tartózkodás számos térségét. A társadalmat, az emberek békéjét és harmóniáját szolgálja, amiről József Attila álmodott: „A költő-ajkán csörömpöl a szó, / de ő (az adott világ varázsainak mérnöke) tudatos jövőbe lát / s megszerkeszti magában, mint ti / majd kint, a harmóniát”. A költő ezúttal nem személy csupán, hanem a világ képzőművészete, mely a rontó és építő erők heroikus küzdelmében az embert, a társadalmat, a holnapot segíti. Losonczi Miklós j Pénzbüntetés köpködésért Annak, akit Pekingben rajtakapnak, hogy az utcán köpköd, pénzbüntetést kell az új egészségügyi rendőrségnek fizetnie. A pekingi városi hatóságok új környezetvédelmi rendeleté szerint a pekingi utcákat hat óra harminc perckor alaposan le kell söpörni. Büntetést kell fizetnie annak is, aki szemetet dob a sétányokra vagy az utcákra. A bevásárlási központoknak a jövőben utcaseprőt kell alkalmazniuk, a háztulajdonosoknak gondoskodniuk kell a falak és az ablakok tisztaságáról. A belváros lakosainak nem szabad többé jószágot és baromfit tartaniuk. Társadalmi munkaszervezés — de hogyan ? Rövid, ám annál sokatmondóbb levelet kapott a közelmúltban jó néhány KISZ- vczclő. Nem sérti az államtitkot, ha beleolvasunk egykét sor erejéig: „A KISZ X. kongresszusának határozata értelmében ifjúsági szövetségünk vállalta a margitszigeti Űttörőstadion felújítását, bonyolítását, költségei finanszírozását. A KISZ KB Titkárságának döntése alapján a stadion felújítási költségei egy részét létszámarányosan — társadalmi munkák vállalása mellett — a megyék között felosztotta. Ennek megfelelően kérünk, hogy ezer forintot 1982. november 15-ig ... számlára átutalni szíveskedj!” Meglehet látszólag nincs különösebb szépséghibája a mondandónak, hiszen nemes cél érdekében invitál- Csakhogy már lassan az akelőév második felében járva, július közepén keltezett levéllel nehéz lesz munkára bírni az alapszervczcteket. Egészen prózai okokból: ki-ki már az év kezdetén a taggyűlés demokratikus fórumán döntött arról, hol, milyen társadalmi munkán vesz részt. Sokhelyütt három.négy-öí napot is vállaltak, egyeztetve természetesen a helyi, vállalati, intézményi feladatokkal ... Járásonként, városonként körülbelül száz-százezer forint értékű munkálatokról lenne szó, tehát papíron, pénzben kimutatható munkáról, melynek végösszegét be lehet fizetni a számlára! Megvallva, riportban szerettük volna bemutatni, hogyan kapcsolódnak a fiatalok ehhez az akcióhoz, túl sötétre sikeredett a kép: — Nem kényszeríthetem az embereket erőszakkal — így egy üzemi titkár —, annál is inkább, mert a cégnél állandóan szervezzük a társadalmi munkát. — Iskolát, óvodát, bölcsődét, játszóteret kellene építeni a faluban — mondta a lakóterületi titkár. — Nekünk elsősorban a helyi igényeket kell kielégítenünk! Mintegy áthidaló megoldásként KISZ-tagonként negyven forint befizetése is megoldja a „gordiuszi csomót”, de azt hiszem, ez a „kötés” egy kissé gubancra sikeredett. Mert, két kérdés joggal felmerül: 1. Miért csak a hetekben szereztek tudomást a KISZ-szervczetek a januári titkársági döntésről? 2. Ilyen széles körű társadalmi munkaakciót lehet-e szervezni az önkéntesség figyelmen kívül hagyásával? Kíváncsian várjuk a választ. Lakótér a tetőtérben Balassagyarmaton (tanka) Országszerte vizsgálgatják a városokban, hogy miként lehetne olcsón több lakáshoz jutni. Ennek egyik lehetséges megoldása a tetőterek beépítése. Ott ugyanis már adva a tetőszerkezet és kevés változtatással — ha egyáltalán szükséges — megfelelő lakásokat lehet kialakítani. Balassagyarmaton épp a tanács járt elöl jó példával, bizonyítva a dolog életre valóságát, hiszen ugyancsak szűkében voltak az irodáknak. A megfelelő vizsgálatok után szakemberek fogtak a munkához és ma már ügyfeleket fogadtak az ízléssel berendezett tetőtérben. HÁROM KATEGÓRIA A tanács végrehajtó bizottsága utasította a városgazdálkodási vállalatot, hogy a kezelésében levő épületeket vizsgálja át és adjon javaslatot a tetőterek beépítését illetően. A vállalat — más cégek tervezőivel együtt — elvégezte a kapott feladatot és három kategóriába sorolta az épületeket. Az első kategóriába kerültek azok, amelyeknek olyan a statikai-műszaki állapota, hogy az esedékes fölújításkor már meg is oldják a tetőterek beépítését. A vizsgálatok szerint így huszonegy önálló lakás „nyerhető”- Az előzetes számítások alapján nem is drágán, hisz egy-egy új otthon körülbelül 350—380 ezer forintba kerül! A második kategóriába sorolt házak padlásainak átalakítása e pillanatban nem gazdaságos, hiszen a födémek kicserélésével járna. Ha azonban bármilyen oknál fogva a födémcsere szükséges lesz, akkor ismét előveszik a tetőtér beépítésének terveit, mert akkor minden bizonnyal „belefér” az átalakítás is a költségvetésbe. Ezeknél a lakóházaknál azonban már nem önálló lakások terveztetnek a padlástérbe, csak a meglevő otthonok szobaszámát bővíthetik ezen a módon. A harmadik kategóriába azok a házak kerültek, amelyeknek a tetőtereit nem lehet beépíteni, mert ezt már műszaki állapotuk nem teszi lehetővé. TERV SZERINT A városgazdálkodási vállalatnak precíz terve van a kezelésében levő lakóépületek fölújítására. Az első kategóriába besorolt házak még 1982-ben négy tetőtéri lakással bővülnek. A következő esztendőben nyolc, 1985-ig pedig még további kilenc átadását vették tervbe. A padlásterek nagysága szerint általában ötven négyzetméter körüli otthonok készülnek, de akad olyan épület is, ahol körülbelül hetven négyzetméteres önálló lakások alakíthatók ki. (hortobágyi) W Uj tűzvédelmi eljárás A fémek 500 Celsius-fok hőmérsékleten annyira megolvadnak, hogy mindössze 10 —15 perc szükséges és egy fémkonstrukciós épület, kártyavárként omlik össze. Márpedig a fémek az építkezések elengedhetetlen tartozékai. A moszkvai építőipari intézet kutatói új tűzvédelmi eljárást; dolgoztak ki erre a célra. A tűzfúvó kemencébe fémből készült gerendát helyeznek el, majd kitör a „tűzvész”. A hőmérsékletet fokozzák: 500, 800, majd 1200 fokra, de az oszlop felülete mindössze 400-ra melegedett fel. Mivel a kritikus hőmérséklet 500, így a védelmet az új, • granulált bazaltszálakból kialakított ásványi vatta jelentette. A felületre felviendő védőréteg vastagsága 28 és 50 mm között változhat. \
