Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-24 / 224. szám

Pintér István dokumenlumripoitja: Á veréb is akció (10.) Még mindig..Classified" Florimond Duke 1983 nya­rán, Magyarországon járva egészen jól érezte magát, bár nem találta meg azt a helyet, amelyre ő mint Portourin fa­lucskára emlékezett, és ami nincs a térképeken. Vissza­térve az USA-ba, hosszabb be­szélgetést folytatott az emig­rációban ott élő, azóta el­hunyt Kovács Imrével, egy­kori parasztpárti politikussal. Ezt a beszélgetést Kovács részletesen ismertette a Münchenben megjelenő Űj Látóhatárban. A cikk eljutott Kádár Gyulához, aki könyvé­ben meglehetősen ingerülten szállt szembe ezzel a válto­zattal. Hol voltak a vitapontok? Duke — a cikk szerint — Kovács Imrének úgy mondta el a dolgot, hogy fogadtatásuk előkészítését Kállay Miklós miniszterelnök Szombathelyi Ferenc vezérkari főnökre bíz­ta. A VKF/2 egykori vezetője határozottan állította továbbra is, hogy ez nem így történt, ő kapott megbízást Szentmiklós- sy Andortól, a külügyminisz­ter állandó helyettesétől erre. Kifogásolta Kádár Gyula, hogy az amerikai — Kovács Irpre szerint — sehol nem em­lítette meg: eleve úgy állapod­tak meg velük, hogy előbb át­adják őket cselből a németek­nek kihallgatásra, és csak az­tán látnak majd hozzá a tár­gyalásaikhoz. Élesen tiltako­zott az ellen, mintha a néme­tek csak a magyar árulás kö­vetkeztében szereztek volna tudomást a Veréb-akcióról, és a három amerikai tiszt ennek következtében került volna a németek kezére. Ezt a feltéte­lezést cáfolandó Kádár Gyulá­nak voltak — ha nem is per­döntő — érvei: „Ha nem lett volna az előzetes megállapo­dás során a német kihallgatás­ról megegyezés, akkor ’ n'ím kellett volna őket formális le­tartóztatásba helyezni, hanem elrejtettük volna magánlakás­ban, vagy máshol, de semmi esetre sem a katonai elhárí­tás épületében. A külügymi­niszter és Kállay nagyon ko­molyan számítottak ezekre a tárgyalásokra: az igazán nem feltételezhető, hogy maguktól rendelték el az őrizetbevételt és a németek értesítését. Még kevésbé tehetjük fel, hogy akár a vezérkar főnöke, akár bármilyen katonai szerv önha­talmúlag járt el az ideérkezet- tekkel, hiszen ez ellen a Kül­ügyminisztérium azonnal éle­sen tiltakozott volna. Mindebből az is következik, hogy Kádár Gyula visszauta­sította Dukénak azt az állítá­sát, amely szerint Ujszászy árulta el a németeknek az ér­kezésüket Mert: „Mint már említettem, megérkezésüket — a megbeszélt Tito-mesével — hivatalosan közöltük a néme­tekkel, a valóságot elhallgatva. Elárulni csak azt kellett, hogy miért jöttek. Ezt nem Ujszászy árulta el”. t Való igaz. Duke 19S3 nyarán úgy emlékezett a Gestapónál elébe tárt Ujszászy-féle jegy­zőkönyvre, hogy abban ugyan minden benne volt, de az „a Veréb-misszió hivatását csak annyiban szépítette, hogy kül­dőjének nem az OSS-t jelöl­te meg, hanem az amerikai vezérkart. Menteni akarta bő­rét: nem kémkedni jöttek az amerikai tisztek, katonai meg­bízatásuk volt”. Az már tulajdonképpen mellékes, hogy Kádár Gyula nem ismeri el, miszerint az amerikai fogadtatását \ nem megfelelően készítették elő. Azt sem, hogy az amerikaiakat őrizetbe vevő tisztek és kato­nák a náluk lévő nylonharis­nyákat, töltőtollakat, karórá­kat, konzervkülönlegessége- ket elkapkodták. Amint Kádár Gyula nem ér­tett egyet a Kovács Imre által papírra vetett változattal, úgy meglehetősen éles hangon vá­laszolt Kovács is, a kifogások­ra. A még mindig szigorúan bizalmasnak számító, és vala­hol az Egyesült Államokban őrzött dokumentumok nélkül természetesen nagyon nehéz állást foglalni. Az azonban va­lóban nehezen elképzelhető, hogy a Veréb-akció résztvevőit olyan megállapodás alapján lettek volna hajlandók útnak indítani, hogy őket a VKF/2 formálisan letartóztatja, átad­ja a német biztonsági szolgá­latnak, és csak amikor az ille­tékes német szervek kihallgat­ták és visszaadták őket, akkor kezdődhetett volna el az ér­demleges tárgyalás. Ha egy­szer Duke ezredes Roosevelt elnök, az amerikai vezérkar és Külügyminisztérium tudtá­val, beleegyezésével és támo­gatásával érkezett Magyaror­szágra, tehát az Egyesült Ál­lamok teljhatalmú megbízott­jaként, nemigen képzelhető el, hogy az Egyesült Államok ve­zetői kitették volna hazájuk képviselőjét ennek a képtelen kalandnak. Az bizonyos, hogy Duke ez­redes azzal a megbízatással és abban a hiszemben érkezett, hogy Horthy kormányzóval és Kállay Miklós miniszterelnök­kel folytathat megbeszéléseket Magyarország háborúból való kiválásának reális feltételeiről, módozatairól Vagyis: összekö­tőként működik a két kor­mány között. Az akkor már több mint egyéves előtörténet­tel rendelkező berni titkos tárgyalások visszatérő kérdése éppen egy katonai misszió ma­gyarországi telepítése volt, hogy végre az amerikaiak biz­tosak lehessenek a dolgukban S hogy miként fogadták őket, e tekintetben Duke ezredes emlékezete lehet a megbízha­tóbb. Hiszen ő át- és túlélte az eseményeket, Kádár Gyulá­nak pedig valamit jelentettek. És ő akkor nem találkozott az amerikaiakkal. Duke ezredes­sel is csak 24 esztendővel ké­sőbb, egy Gellértben elköltött ebédnél. Végül joggal illethették té­továzással, határozatlansággal mindazokat, akik Bemen ke­resztül tárgyaltak az ameri­kaiakkal és akiknek ténykedé­se végül is a Veréb-akcióhoz, Duke ezredes és társainak ki­küldetéséhez vezetett. Hiszen végeredményben Hátszegi- Hatz Ottó útján már régen megkapták a magyar szervek azt az adó-vevő készüléket, amellyel a magyar titkosszol­gálat tarthatta volna a kap­csolatot az amerikai partne­rekkel. Ezt azonban nem hasz­nálták. Állítólag azért, mert Kállay Miklós miniszterelnök nem egyezett bele, sőt dühös volt, mert szerinte „ a kato­nák megint beleütötték orru­kat a politikusok és diploma­ták dolgaiba” Viszont — és ezt Kádár Gyula is elismeri — miközben ez az adó haszná­latlanul hevert, a magyar hír­szerzés főnöke, Hátszegi-Hatz- cal együtt szépen elmondta Canaris tengernagynak, a hitleri kémszolgálat főnöké­nek, hogy milyen kitűnő ame­rikai kapcsolataik vannak. Ez is jól jellemzi a kormányzói környezet 1943—1944-es tevé­kenységét Mindenesetre: volt egy Ve­réb-akció is. Lefolyása, ha a részletek esetleg nem is telje­sen pontosan, de mindezek után ismert a magyar közvé­lemény előtt. Azt azonban jó lenne tudni, hogy valóban küi- dött-e Roosevelt elnök üzene­tet Horthy Miklósnak. És ha igen: mi volt benne? Egyszer talán Washingtonban a kuta­tók előtt megnyitják azt a le­véltárat is, ahol Classified, „szigorúan bizalmas” jelzés alatt őrzik a Duke-íéle külde­téssel kapcsolatos aktákat. És akkor magyar történészek hoz­záláthatnak az alapos kutatás­hoz. Munkájuk eredménye nem lenne érdektelen. Hiszen bár­milyen jelentéktelen epizódja is volt a Veréb-akció a II. vi­lágháború történetének, azért sok jellemzőt árul el a korról és az akkor hivatalban lévők felelősségérzetéről.-Vége­műsor KOSSUTH RADIO; 8,27: Nem tudjuk, ha betegek vagyunk 8.37: Szkrjabin: Az extázis költeménye 9.00: ,.Vár egy új világ...'* 10.05: Kagylózene A képzelet szárnyán 10.35: Szigetek könyve 11.10; Világirodalmi Dekameron Domokos János válogatásá­ban 12.45: Hét végi panoráma 14-04: Daloló, muzsikáló tájak — Mátravidék 15.05: Bcnjarnino Gigli operaáriá­kat enekel 15.28; Zenélő Dominó 10.00: .....megláttam a kést, ahogy m egvillant”. Bakonyi Péter dokumentumriportja 17*05: Holnap közvetítjük 17.30: Városiasodó Európa 17.55: Arthur Rubinstein Chopin- mazurkákat zongorázik in.15: Homo-ludens 19.35: Hangalbum — Gellért Oszkár 20.35: on^r^ttkedvelőknek £1-"V T"v 'nnek-e a térképről? . nr,rc líiiipoiitika 22.30: Ül Zenei Újság 23-20: Szimfonikus zene 0.10: Melódiákoktól PETŐFI RADIO: 8.05: A Makám és a Kolinda együttes nagylemezéről 8.35: Pajkos diákok 9*18; Harminc perc alatt a föld körül Nemzetközi magazin 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.46: Népi muzsika 13.15; Külpolitikai arcképcsarnok 14.00: A Petőfi rádió zenedélután­ja 17.00: Térkép és útravaló 17.30: ötödik sebesség 18.35; Pophullám 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: Tudósítás a Csepel—Videoton bajnoki labdarúgó-mérkőzés­ről 20.50: Hídfők a végtelenbe IX. rész Ki hall engem? 21.50: Újdonságainkból — magyar táncdalok 22.15: Gulyás László: Békési esték 23.20; A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás műsor­ismertetés. — 17.05: Péntek este Észak-Macyarországan. Telefon­ügyeiét 35-510. (A tartalomból: Fogadóórán — Az óvó néni taná­csai. — Szabadegyetemi jelentke­zések Borsodban. — Programok a hét végére). Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. — 18.00: Észak-Magyaror­szági krónika. (Az építők Heves megyei szakszervezete az ötnapos munkahétről tanácskozott. — A Miskolc megyei városi, járási NEB beszámolót hallgatott meg a kör­nyezetvédelem és a vállalati ma­gatartás kapcsolata az ipari és mezőgazdasági üzemekben téma­4 NOGRAD - 1952. szeptember 2í., péntek [ ban). — 18.25—18.30: Lap. és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism. — 6Z.) 8.05: Iskolatévé. Élővilág (ált. tsk. 7. oszt.) 9.00: Fizika (ált. isk. 0. oszt.) 9.25: Technika (ált. isk. I. oszt.) 9.50: Lottősorsolás — 38. hét 10.00: Magyar irodalom (ált. Isk. 6. oszt.) 10.35: Deltácska. Vadállatok, hn7Íflll9tnlr 14.05: Iskolatévé. Élővilág (Ism.) 14.35: Hogyan tanítok tv-vei? 15.25: Magyar irodalom (ism.) 16.15; Hírek 16.20: a mürltzt kistenger. NDK rövidfilm (sz.) 16.40: Szülők iskolája 13/1. részi Újszülött érkezik 17.10: Reklám 17.20: Természetbarát 17.40: Csali. Horgásztízperc (sz.) 17.50: Reklám 18.00: Ablak 19.10: Tévétorna (sz.) 19.15: Esti mese (sz.) 19.30: Tv-híradó (sz.) 20.no: Delta 20.25: A fele sem Igaz! 20.55: A rajzfilmek kedvelőin k 21.05: Toni. Magyarul beszélő francia film 22.25: Tv-híradó 3. (sz.) 22.35: Tarkovszkij-sorozat Az én nagy barátom. Magyarul beszélő szovjet film. (sz.) 2. MŰSOR: 18 55* Nas ekran — a mi képer­nyőnk in °n- Tv-híradó (sz.) 20.09 ívrrv asszony. Magyarul be­szélő olasz filmsorozat r 1. résv (sz.) ’ '•> ?. rsv.) 21 ' m zenei pcUiv aiiiU (oZ.) Hangszóró mellett Vendégjogon Nógrádban A színek, de talán még az ízek (az őrhalmi burgonyáé például 0 is felidéződtek teg­nap délután a Petőfi adó hul­lámhosszán abban az igazán hangulatos úti riportban, me­lyet a szomszéd megye, Bor­sod, pontosabban Miskolc körzeti rádióstúdiója készített Balassagyarmattól Szécsényig címmel. Nyájas arcunkra volt ki­váncsi a vendég — őzt mu­tattuk hát neki! Végül Is a vendég joga-kí- vánsága, hogy mit szeretne látni és talán még az is —, milyennek? Különösen, ha mint most is történhetett, más célja is van a vendégjá­rásnak, mint „pusztán” szom­szédolás, át-meg-bekukkan- tás, vagy pláne mélyebbre- nézés az összehasonlítás, vagy egyszerűen csak a tapaszta­latszerzés célját elérve. „A palóc jó szívvel várja a ven­dégeket” — írta a minden hónapban kiadott műsorelő­zetesben a szerkesztő és hát miért is ne lenne ez igaz, amikor éppenhogy az, de ha már a vendég meg a jó szív így együvé került ország-vi­lág íülehallatára, mit mond­jon a más táján élő ember a maga jó szívéről? Bizony mindenhol jó szívvel várják a vendéget, de ha már nem vendég, hanem olyan „bete­lepülő”, mint amilyenről a riportban is hallottunk — a Palóc Múzeumban megszó­laltatott néprajzos Kapros Márta például, vagy a város­ban negyedszázada élő Kmet- ty Kálmán —, akkor van iga­zán súlya, hitele az elisme­rő szónak! Ügy tűnik a szerkesztésből, hogy. a hangulatos fél óra igyekezett megfelelni annak a képnek, amelyet különféle le­írásokból „palócországként” megismert már mindenki és ebben gondolkodott a két ri­porter is — Antal Magda és Település- szépitők Romhányban Számítani lehet a lakosok­ra Romhányban, ha községük (mely immár nagyközség) szépítéséről van szó, ha tár­sadalmi munkára van szük­ség. Tavalyelőtt elsők, ta­valy másodikok voltak a tár­sadalmi munkaakció megyei versenyében. A múlt eszten­dő második helyezését 2081 forinttal érték el! Szeretné­nek idén is helytállni, most már a nagyközségek kategó­riájában. Erre minden re­mény megvan: az első fél év­ben 1044 forint értékű mun­ka jutott minden lakosra, ez­zel élen állnak. Elsősorban a parkosítás előkészítését vég­zik ­22.10: Reklám 22.20: Súlyemelő-vb. Közvetítés Ljubljanából (sz.) (80 kg.) BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A nagymama elvesztette az eszét. Tv-Játék 21.20: Szórakoztató vetélkedőműsor 22.00: ez történt 24 óra alatt 22.15: Nemzetközi hatnapos motor­kerékpár-verseny 22.35: Szökések. NSZK tévéfilm — I. rész 0.05; Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Főiskolások vetélkedőműsora 21.15: időszerű események 21.45: C. C. Berglus; Karambol. Tv-játék 23.10: Zenés vetélkedőműsor MOZIMŰSOR: Salgótarjánt November 9.: Pél- ulán 3-tól ISKOLAMOZI I A ka- P’tány kalandjai. Színes, szovjet ifjúsági kalandfilm. Háromnegyed s és 8-tól: A szelíd vadnyugat (14). Színes, amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4 és 7-től: Ben Hur, I—II. Színes USA szuperprodukció. — Pásztói Mátra: Vlzimese. Színes, szinkro­nizált, angol—lengyel meserajz- film. — Rétság: Ratataplan. Szí­nes olasz filmburleszk. — Szé- csényi Rákóczi: Nürnberg, 1946. (14). Magyar dokumentumfilm. — Ersekvadkerti A vőlegény, avagy a kispolgári nász. Színes magyar iilmvígjáték. — Nagvlóc: Szóljon a rock! (14). Az AC'riC harrlrock- zenét Játszó e::_ '.les i973 as pá rizsi koncertje. Tolnai Attila —, akik sorra járták az érdek es nek-jelen- tősnek ismert helyeket. Ha a nógrádi embernek pillanat­nyi helyzetjelentésként is fel­fogható volt ez a riport, mert újra hallott a palóckutatás állásáról, idős Szabó István szobrászművészünk új ter­veiről, az ELZETT legfrissebb eredményeiről — oz ország közvéleménye mást is érzé­kelhetett és ez éppen a han­gulatos megközelítéseknek volt az érdeme. Mert milyen a jó riport, ha az a célja, hogy ne csak pusztán képet rajzoljon egyvalamiről? Ked- veltesse-fogadtassa el a té­máját — talán mégis ez a legfőbb szempont és ebben jeleskedett a miskolciak fél órája a „nagy adón” (de jó szokás ez is, csak ki ne szok­junk belőle valahogy!), de in­formáljon is, és akkor még ott az igazi cél, mindezekkel egyetemben — késztessen va­lamilyen állásfoglalásra... Ezek egyikének hiányában nem igen lehet jó riportról beszélni. Hát, a téma elfogadtatásá­ban nem volt hiány és az információk sem hiányoztak éppen csak annyi belőlük, amennyire egy-egy tájnak, ismert vagy kevésbé ismert helynek bemutatásához már csak az életízek miatt is szük­ség van. De hogy állásfogla­lásra késztetett volna, bárkit és bármilyenre? A probléma- mentesség, sajnos, nem ked­vez ennek és talán az sem mindig szerencsés, ha a ven­dég ráhagyatkozik a jól-rosz- szul, de többnyire régen és még régebbiek alapján írot­takra, vagy túlságosan igény­be veszi a helyi közléseket; mert mi tagadás, hajlamosak vagyunk sztereotípiákkal, már jól bevált és ismert dolgok­kal „operálni”, amikor a ven­déget tájékoztatjuk... Hogy Balassagyarmat és Szécsény között van a min­dig mindenki által felkeresett örhalom (a burgonya hazája) és az a Csitár, amelyik „nem az a Csitár” — ez már így van minden vendégjárás al­kalmával. De, hogy van a két pont között még sok minden más, sok mindenki más is, mint akiket és amiket rend­re felkeres a kedves vendég, meg azután vannak-lehetnek valóságos gondok is ezzel-az- zal... Mégis, jó volt hallani az őrhalmi derűt a sok mun­káról és a jó életről, a gyó­gyító erejű krumpliról, a cseppnyi palóchumort meg­örökítő visszaemlékezést, az egykori elnökről, a „krumpli­királyról”, jó volt, persze, hogy jó volt hallani idős Sza­bó István szobrászművészünk embert megőrző-megtartó terveiről, Kmetty Kálmán ba­lassagyarmati lokálpatrióta hitvallásáról az együvétarto* zásról a valódi emberi rang­ról és így talán mégis-mégis kerül elénk állásfoglalásra késztető mondanivaló, ak­kor is, ha minden amúgy sem férhet el egy fél órácskában — „kölcsönös megbecsülés és tisztelet fűzi össze az embe­reket itt... ” Rákóczi, Ma­dách, Mikszáth, Rózsavölgyi földjén, „palócországban”. De hát alighanem így van ez mindenütt körülö+Hink. (T. Pataki) szeptember 29-én, szerdán este 18 órától a salgótarjáni NOVEMBER 7., 20 órától a balassagyar­mati MADÁCH filmszín­házban Pécsi Ildikó Jászoi-díjas, érdemes művész zenés önálló estje Zongorán kísér: SZENTIRMAY ÁKOS Az előadóest kísérő műsora: (Balassagyarmaton 18, Salgótarjánban 19 órától) VERI AZ ÖRDÖG A FELESÉGÉT András Ferenc nagysikerű, színes filmvígjáteKa Főszereplők: PÉCSI ILDIKÓ, Pásztor Erzsi, Szabó Lajos, Spányik Éva, Anaiol Constantin Egységes, 10 Ft-os helyárak!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents