Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

Intőbb nekem kevesebbet. Viták, panaszok és vétkek könyvei Egymillió forint értékben készített osztrák exportra kábeldobokat a Balassagyarmati Fémipari Vállalat ez évben. _gy_ A gazdálkodás = tájékozódási futás (II.) Nem lehet büntetlenül tétlenkedni Ha egy mezőgazdasági nagy­üzemről el lehet mondani, hogy kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodik, akkor az alsótoldit feltétlenül meg kell említeni. Szántói­nak aranykorona értéke alig több 13-nál, összes mező- gazdasági területéé ennek ta­lán a fele. Ennek ellenére az átlagos jövedelmezőségű termelőszövetkezetek kategó­riájába tartozik. Igaz, ebben nagy szerepe van annak az „injekcióinak”, amit két évvel ezelőtt kapott az ócsaiaktól az „Erős segítse a gyengét” moz­galom keretében. NEHÉZSÉGEK A KÖBÖN A szövetkezet jelenlegi hely­zetéről, terveiről, az egyelőre kissé még homályba vesző jövőről beszélgetünk Fehér Sá­muellel, a termelőszövetkezet elnökével. — A múlt évet csaknem négymilliós nyereséggel zár­ták. Meg tudják-e ismételni ezt az eredményt az idén is? —■ Aligha, gabonából mint­egy másfél milliós kiesésünk van. Meglehetősen költséges­nek bizonyul a szarvasmar­ha-állományunk lecserélése és a gesztorságunk-alatt működő gazdasági társaság sem hozza a vártat. Mielőtt bárki azt hinné, hogy az alsótoldiak elfelejtettek gaz- lálkodni, le kell szögezni, „mindössze” annyi történt, hogy amúgy összejöttek a ne­hézségek. Ezekből egy kiszá­mítható, előre is látható volt, kettő nem. A három együtt valóban próbára teszi a mos­tanában erősödő, szárnyait bontogató nagyüzem teherbí­ró képességét. A tavaly még virágzó üz­letnek tetsző befőzésigumi- gyűrű-kiszerelés ugyancsak fonnyadőban van. S ennek nem az -az oka, hogy a ma­gyar háziasszonyok bojkottál- ják e befőzésnél nélkülözhe­tetlen kis cikkecske vásárlá­sát... — Az ok kezdetben alap- anyaghiány volt, most mikor már lenne, a megrendelés hi­ányzik. Első ellenlépésként megkezdtük a műanyag konté­nerek gyártását, de ehhez is elfogyott az alapanyag. Je­lenleg dolgozóink a Hatvani Konzervgyárban találtak mun­kát — hála kapcsolatunknak — a gyárnak mossuk az üve­geket. ALKALMAZKODÄSRA CSAK HETEK A fentiekből talán kitűnik, hogy a guminál talán csak a termelőszövetkezet rugalma­sabb. Ez bármennyire is elis­merésre méltó, nem ok ar­ra, hogy ódákat zengjünk ró­la, annál is inkább, mert itt a rugalmasság létkérdés. Bár a gazdaság helyzete nem a legrózsásabb, ereje van — ta­valy csaknem kétszeresére nö­velte előző évi árbevételét és nyereségét — megszívlelendő az elnök megjegyzése. — A tenni akarás következ­tében elszenvedett kudarc el­szívlelhető, a tétlenségből származó nem. Az már bűn lenne. Alsótoldon messze állnak az ilyen vétektől és töretlen len­dülettel kutatnak új lehető­ségek után. A cél, minél több vasat tartani a tűzben, más­ként a biztonság csak hiú áb­ránd marad. — Két-három évvel ezelőtt a változó körülményekhez va­ló alkalmazkodás legalább fél évet jelentett. Ma legfeljebb néhány hetet — véli az el­nök, s aligha téved sokat S mig az ember azon töp­reng, mire állhatnak még át egy termelőszövetkezetben né­hány hét leforgása alatt gu­migyűrű-kiszerelés, műanyag- konténer-gyártás és konzerv­gyári bérmunka után, már jön is a folytatás. — A napokban készült el az első ötvendarabos 0 szé­ria azokból a transzformátor- szekrényekből, amelyeket a Csepeli Transzformátorgyár rendelt tőlünk. Ha megfelel, következik a szerződéskötés. — Mennyi idő telt el az első tárgyalástól a gyártás végéig? — Ügy három és fél hét... FELTORNÁZTÁK MAGUKAT Erre is el lehet mondani, „csak egy ugrás a Sugár”! Az elnök azonban óvatos az új termék fényében törté­nő napfürdőzéssel kapcsolat­ban. S bizonyára oka is van rá. Miben lehet ma egyálta­lán biztos? A két éve alakult GT — azaz az ócsai és az alsótoldi termelőszövetkezet által létre­hozott gazdasági társaság — ma már jóformán semmit nem gyárt azokból a termé­kekből, amelyek előállítására létrejött. Ennek ellenére — vagy éppen ezért? — műkö­dik és, ha átmeneti nehézsé­gek vannak is, azért „hoz a konyhára”. Nem is keveset. Tavaly éppen 3,7 milliós nye­reséget. Nagyjából annyit, mint a közös egész nyeresége. Mondták is rögvest az elnök­nek, ezek szerint, ha nem lett volna GT, „lehúzhatták volna a rolót”, ö meg szép csönd­ben megjegyezte, hogy azért gazdasági társaság hiányában sem áztatták volna lábukat a Zsunyi-patak vizében... Ami a vizet illeti, az alsó­toldiak az idén választóvíz­hez érkeztek. Alapon kívüli tevékenységük árbevétele ez évben először meghaladja az alaptevékenységét, az arány körülbelül 60:40 százalék lesz. Tavaly hozzávetőlegesen for­dított volt az arány. Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk, nem ez a vál­tozás segített a közös gazda­ságnak. Az állami támogatás mellett ennek is szerepe van abban, hogy a 37 megyei ter­melőszövetkezet közül a régeb­ben hátul kullogó alsótoldi ta­valy huszonegyediknek tor­názta fel magát, feladva ez­zel a leckét sok más nagy­üzemnek. Természetesen a következő években is lesz még egy-két feladatuk, amelynek megoldá­sáról újfent számot kell adni­uk, hogy felsőbb osztályba léphessenek. (Vége) Zilahy Tamás Kinek-kmek teljesítmé­nye szerint. Igazságos is, szükségszerű is az elv, s tö­kéletes vele az egyetértés mindaddig, míg valakinek borítéka nem "bánja. Mert a differenciált bérezésnek mindig vannak „áldozatai”. De vajon „áldozatok”-e ők va­lóban? A salgótarjáni síküveggyár­ban áprilisban 2,9 százalékos alapbéremelést hajtottak vég­re a fizikai állományba tar­tozók közt. Teljes a vélemény­azonosság: soha ennyire in­dulatmentesen, ilyen olajo­zottan nem sikerült még az összeg szétosztása, mint az idén. Mégis — hónapok múl­tával, még szeptemberben is voltak, akik panasztétellel próbálták levezetni békétlen­ségüket. Ebből is kitűnik, a szigorúan a produktumhoz igazított díjazás még ma sem teljesen sima ügy. — Hét önelszámoló, önálló bérgazdálkodó egységünk van — mondja Horváth Mihály munkaügyi osztályvezető. — Az osztozkodást rájuk bíztuk, kötelező erővel csupán két dolgot írtunk elő: az összeg nagyságát, s azt, hogy az egy emberre jutó átlag százhúsz százalék a minimum, amit adhatnak. Ezen túl felhívtuk még néhány szempontra a figyelmet, de ezek nem uta­sítások, hanem irányelvek voltak. MAJD A BIZALMI! A kötelező minimum elő­írásával a forint szétaprózá­sát akarták meggátolni: in­kább kevesebben, de a való­ban jó munkások és érezhe­tő mértékű javítást kapjanak. A húzóüzem 500 fizikai mun­kásának egyharmada ezúttal nem részesedett a lehetőség­ből, a többi viszont a hatvan­filléres minimumtól 1,60-ig terjedő órabéremelésről ka­pott értesítést. S ez minden bizonnyal nemcsak számukra húzóerő.., — A döntés ntári engem ketten kerestek meg, nem tu­dom, tekinthető-e ez vissza­jelzésnek — így az osztályve­zető. — Mindketten a gyár­ban töltött évekre hivatkozva kevesellték azt, ami nekik ju­tott. Elmondtam, hogy a fi­gyelembe veendő érdemek közt a hűség mindenképpen a teljesítmény után követke­zik, s mindkettőt szakszerve­zeti bizalmijához küldtem. Személyre szólóan ők mérle­gelték, hát akkor magyaráz­zák is meg! A Zagyva III. húzóüzem gyáregységvezetője, Együd János kivált a munkakörök szerinti különbségtételben hal­latta szavát, a személyes reklamációk azonban őt sem kerülték meg. Igaz, mindösz- sze ketten nyitották rá az üvegkalitka ajtaját, egyikük éppen bizalmi. Az idősebb ember helyeselte ugyan, hogy munkaköre ezúttal nem ré­szesedik az összegből, de tit­kon azért remélte: a „kivé­telezettek” között benne lesz. Nem így történt. Akkor le­mondok! — heveskedett a bizalmi. Együd János csak a karját tárta szét. Ha neki ennyit jelent csupán a tiszt­ség ... — Jött az egyik szállító is — folytatja a fiatalember. — Hogy az ő nehéz fizikai mun­kája nekünk csak ennyit ér?! Aláírom, valóban nehéz. Csak az a baj, hogy semmi máshoz nem ért, sehol máshol nem használható. Ezért nem ka­pott. VAN EGY NOTESZ... Az egyedi kifogásoktól kü­lönben sem tart a gyáregy­ségvezető. Van őneki egy notesza, afféle „bűnösök könyve”, amibe egész évben feljegyzi, ha valaki ittasan jön be, ha nem használja a védőeszközt, s minden m egye­bet, amiből nem lett ugyan fegyelmi ügy, de lehetett vol­na ... — Nemcsak felírom, hanem meg is mondom: maga ezért nem fog kapni legközelebb béremelést! A vétkek könyve különben igen használható lehet, mert ilyet húz elő a zsebéből Bozó István művezető is. Egyik tagja annak a hatosfogatnak, mely a húzóüzemi négyes cso­port 59 embere közt elosztot­ta a pénzt. — Több órás vita után alakult ki a ceruzás lajstrom — emlékezik vissza a műve­zető. — Tíz filléreken is ösz- szeperlekedtünk, mert azt akartuk, az kapjon többet, aki önálló, aki szükség ese­tén hajlandó rádolgozni, aki­ben bízni lehet. Ezt honorál­ni kell! ök, hatan mondták ki a végső szót. Nem lehetett könnyű. Valami az érvek ak­kori összecsapásából még most is érezhető. Mit is mond Bok­ros Ferenc főbizalmi? — Hajdanán tíz-húsz filléres különbségekkel kezdtük a dif­ferenciálást. Ma ötforintos el­térések is vannak, s mindig az kap többet, akinek már egyébként is több van. Nem tudom, meddig mehetünk még el. Rá vagyunk szorulva egymás munkájára, meg az­tán az áremelkedések is egy­formán vágnak mindenki zse­bébe. SZELÍD SZEMREHÁNYÁS Utóbbi gondolattal Karcagi Andor leszedésirányító is egyetért, de továbbszövi: — Az áremelkedések miat­ti feszültséget mi nem tudjuk levezetni, kizárólag a teljesít­ményeket vehetjük figyelem­be. Talán gazdagítani lehet­ne a bérszabályozást egy, a garantált emelésre vonatkozó elemmel, de ez nem a mi dol­gunk. Tőlünk azt várják, hogy béremeléskor azokat helyez­zük előtérbe, akik a prímet viszik a munkában, s ez így helyes! Gáspár Ferenc bizalmi is erre bólint rá. — Minden csoportban van­nak olyanok, akiket mindig a munka sűrűjében látni, s olyanok, akiket cipel magá­val, eltűr a közösség. Azt hiszem, még évek kellenek ahhoz, hogy a dolgosabbja ne restellje a többi előtt a bő­vebben mért honoráriumot. Mindig akad egy-kettő a vas­tagabb béremelést kapottak közt, aki szelíd szemrehá­nyást tesz: inkább nekem ad­tatok volna kevesebbet, csak amannak is jutott volna ... Ez nem humánus szempont! Nem ösztönzi a gyengébbet, visszafogja a tehetségest, Egyébként feltűnő, hogy a szociális szempontok méltány­lása véletlenül sem jutott eszébe a személyre szóló dön­tést meghozóknak. Pedig nem is olyan rég, még ez is más­ként volt. Szendi Márta Markolódaruk Elkészült a 32 tonna teher továbbítására alkalmas mág­neses markolódaruk új soroza­ta. Az új daru a legnehezebb körülmények között is képes működni. Most fejeződik be eredeti megoldású máglyázó daru szerelése. A Szovjetunió­ban ilyet még nem készítettek A darut a moszkvai Sarló és Kalapács gyár egyik folya­matos technológiai sora szá­mára rendelték. Feladata a présgépből kikerülő acél al­katrészek máglyába rakása. A terméket 24 méter magasra tudja emelni Segítségével a fémfeldolgozó ipar egyik leg­munkaigényesebb és legkevés­bé termelékeny munkamű­veletét szüntethetik meg. Biztonságos sorompó Győrből Vasúti fénysorompóval ősz- mú AFIT-nál. A nagyforgal- szehangoltan működő félkaros mú vasúti kereszteződésekben közúti sorompó gyártását fokozott biztonságot adó auto- kezdték meg Győrött a 15. szá- mata berendezést a Közleke­dés és Postaügyi Minisztéri­umtól, valamint a MÁV-tól kapott megbízás alapján a vál­lalat műszaki gárdája alakí­totta ki. Az első példányokat rövide­sen üzembe helyezik Győrött, az Újlak utcai vasúti átjáró­nál. Az év végéig további negyven sorompót adnak át a MÁV-nak, s jövőre várhatóan 60-ra kapnak megrendelést. (MTI) A Gránit és Csiszolófeoronggy gozik Pauló János esztergályo és palástmegmunkálása, de sz kön: készülnek a fűrészélező ár romhányi gyáregységének készre megmunkálójában dol- s. Feladatai közé tartozik a kiégetett korongok oldalélezése ükség esetén elvégzik a kívánt fazon kialakítását is. Képün- korongok. Gyógytej Svédországban egy olyan tejterméket készítenek, amely enyhíti a gyomor- és bélpana­szokat, azokat is, amelyeket antibiotikumoknak a bevétele okoz. Az új termék alapanya­ga egy tejsavbaktérium, a Lactobacillus acidophilus. Er­ről már régen tudják, hogy kedvezően hat a gyomor- és bélműködésre. A termékből gyógyszer és élelmiszer egy­aránt készíthető, ez utóbbiban szójaolajjal, fehérjeanyagok­kal és vitaminokkal dúsítják. Az új termék készítése so­rán a tejet néhány másod­percig 140 Celsius-fokon hő­kezelik, hogy eközben elpusz­tuljanak mindazok a baktéri­umok, amelyek az L. acidop­hilus baktérium vetélytársai lehetnek. Utána a tejet 24 órán át 37 Celsius-fokon savanyít­ják. A tejterméket egyelőre csak kórházakban használjálfc

Next

/
Thumbnails
Contents