Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-17 / 218. szám

Megyénk legnagyobb ipari üzemében, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a hétfoko­zatú előhúzó gépeken naponta huszonöt tonna acéláru készül, melyet belföldi piacon ér­tékesítenek. Demokráciáról — munka közben A szénpor ellenére Is tiszta a légkör Mondják, s jómagam is tu- tani, sokkal célravezetőbb, ha vagy ittasság miatt hazakül- dom: kemény, néha erős fizi- a kettőt összehangolt egység- deni. kai munkát igénylő és nem ként fogjuk fel. Hiszen csak — Ne haragudjon, nem in­teljesen gondmentes üzem a nagybátonyi szénosztályozó és a hozzá szorosan tartozó má­sik egység, a kötélpálya. Csak­nem háromszáz különböző képzettségű így juthattunk arra az ered- kább a „híres” 220. számú menyre, hogy az irányítottak igazgatói utasításnak van eb- mind nagyobb tömege vegyen ben inkább szerepe? Ami, ha részt a döntések meghozatalé- jól tudom, azt írja elő: első ban, mondjon véleményt, je- esetbeni ittasságkor a dolgo­dé főleg anél- lezzen, kritizáljon, avagy ért- zót a munkából ki kell állíta­küli dolgozik három műszak­ban azért, hogy a külszíni fej­tések és az aknaüzemek szene eljusson rendeltetési helyére. Poros, a többség iparkodásá­ból tervet túlteljesítő és — sen egyet. Ez pedig elősegíti ni és fegyelmivel kell büntet­a termelést és a vezetők jobb munkáját. — Szóval, maguknál min­den rendben? — Nem mondhatnám — vá­szókimondó világ ez, a maga laszol Pádár Jánosné. — A káromkodásokkal tarkított vér dolgozók ügyeivel még többet mondja" ni, másodjára pedig el kell bocsátani. — Természetesen ez is visz- szatartó erő, de a fő motívum a nagyobb önfegyelem. Simon Zoltán főművezető A nők helyzete és szereke a mezőgazdaságban Beszélgetés Orosz Tibornéval, a TOT nőbizottságának titkárával Néhány hét választ el ben­nünket az októberben meg­tartandó II. országos nőkon- ferenciátóL Hazánk nőtársa­dalmának képviseletében a Magyar Nők Országos Taná­csa számol majd be az elmúlt öt esztendő nő- és családpoli­tikai eredményeiről, közte a kerültek a városi életformá­hoz, ami jelentős eredmény. Persze ez nem jelenti azt, hogy az ország minden pont­ján ilyen ma az élet. Vannak még nagyon szűkös körülmé­nyek között gazdálkodó tsz-ek is, ahol nem tudják tagjai­kat, közük a nőket folyamata­mezőgazdaságban dolgozó nők san foglalkoztatni. Találkoz­óiét- és munkakörülményeiről is. Ez alkalomból kerestük fel Orosz Tibomét a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa nőbizottságának titká­rát. — Mit vár a termelőszövet­kezeti mozgalom az országos nőkonferenciától? A mező- gazdaságban dolgozó nőkkel kapcsolatosan milyen eredmé­nyekről, gondokról hallunk majd? — Tavaly a mezőgazdasági 'termelőszövetkezetek IV. kongresszusán a küldöttek — a gazdálkodás értékelése, ni még olyan véleményekkel is — igaz csak elvétve —, hogy az asszony továbbra is maradjon csak a tűzhely őrzője”. — A mezőgazdaságban mi­lyen körülmények között és hogyan dolgoznak a nők? — A munka minősége, a nők munkájának magasabb szintre emelése a cél a tsz- ekben is. Bár azt hiszem, hogy a mezőgazdaságban sokkal nehezebb e téren előbb­re jutni, mint például az iparvállalatoknál. Ma a terme­lőszövetkezetekben dolgozók között mintegy 180 ezer a szakmunkás, és csupán 9 szá­zalékuk a nő. A dolgozó nők 43 százaléka betanított mun­kás. A 20 ezer felsőfokú vég­megvitatása mellett összegez­ték a szövetkezeti mozgalom társadalompolitikai eredmé­nyeit is. Meghatározták a szövetkezetekben dolgozók, köztük a nők élet- és munka- zettségű tsz-tag és alkalmazott körülményeit javító tenniva- közül pedig 2000 a nő. Ezeket lókat. Reméljük, hogy most a számadatokat azonban nem az országos nőkonferencián is szabad kiragadva értékelni, megfelelően foglalkoznak majd Látni kell azt, hogy a nagyüze- a termelőszövetkezetekben dől- mi mezőgazdaság előtt a kis- gozó nők helyzetével, problé- parcellás földművelés nem ige- pyelseglwr^szhangbtiT'keTl máival és segítséget kapunk nyel szakképzett dolgozókat. E7t^ve’embe véve Azt sem szabad figyelmen ki- lavrtani. Ezt tigye.embe veve vül hagyni, hogy a mezőgaz- a szövetkezetek a jovoben h eseteket, amikkel ha elvétve is, de találkozni lehet még. — Milyen a nők aránya a vezetésben, mennyire alkal­masak az irányító munkára? — Nemcsak a mezőgazda­sági termelőszövetkezetekre vonatkozik az a megállapítás, hogy egy helyben topogunk a nők vezető munkakörbe kerü­lését illetően. 1415 termelő- szövetkezetünk van, az elnök­nők száma pedig tíz. Érdekes­„családi ségként mondom el, hogy kö­zülük négy Csongrád megyé­ben dolgozik. Az elnökhelyet­tesek között 20—25 a nő, míg a főkönyvelők 27 százaiéira nő. A középszintű vezetők között viszonylag sok a nő, 8—9 százalék. Az a tapaszta­latunk, hogy a nők megáll­ják helyüket a vezető posz­tokon, és elfogadja őket a tagság is. Az elmúlt 5 évben javult a helyzet a vezető és irányító testületekben mint­egy 40—42 százalékkal nőtt a nők aránya. — Hogyan segítik a mező­gazdasági termelőszövet.keze- zetek a nők, a családanyák életét? — A TOT IV. kongressz»-' sán is elhangzott, hogy a szö­vetkezeti tagok élet- és mun­kakörülményeit a társadalmi célokkal, valamint a szövet­kezeti gazdálkodás eredmé­feladataink telje­— Az én ajtóm mindig és mindenki előtt nyitva áll. Nem kell előre bejelentkezni, engedélyt kérni, nyugodtan el­leménynyilvánításaival, fé- kellene foglalkozni, mert ha rületlen mondataival egye- megmagyarázzák nekik a te­temben. Nem ritkák a mell- endőket, azok fontosságát, a és asztaldönget esek, majd cél érdekében még társadalmi ^ ^ ^ A, gyakorta az azt követő, meg- munkában is jönnek segíteni, mondhatják”*”’ véleményüket juhászod©« szövegek: „De az- Nemrégiben például, polgári- Állítom, szabad légkörben dói­ért ne haragudjon, fonok...! védelmi gyakorlatot tartót- gozunk. Nem mondom, hogy — Hogyan lehet itt így, de- timk, ahol . egyetlen ember ki- teljesen hiba nélkül, a lehető mokratikus szellemet kialakí- vetelevel mindenki megjelent, legtökéletesebben, hiszen pél- tani? — kérdem Simon Zol- ol>'an. munkát végeztünk, dául bért sosem fogunk tudni tán főművezetőt. — Miképp ho§y orom volt nézni. De úgy. elosztani, hogy mindenki lehet a feladatokat megértet- ö°nd_ még az is, hogy az egy- elégedett legyen, de a főbb ni, ha — mint mondták, — szerű dolgozó azért nem mer kérdésekben mindig sikerül sok az önfejű, az intézkedé- véleményt mondani, mert ha egyetértés. És ez természe- cek felülbírálására hajlamos, ®zol> nagyszájúnak tartják, le- tes, hiszen nekünk a dolgo- a vélt sérelmeket is valósnak hurrogjak, esetleg fél attól, zékra kell támaszkodni, mert feltüntetők nem csekély szá- h°8y elmarasztalják. ma? Szőke Győző főbtzalmíhe­— No, ez azért így nem lyettes: pontos! Igaz, néha elszabadul- — Nálunk, akármilyen vé­nák az indulatok, de szerin- lemény is hangzott el, azért tem becsületesebb dolog szem- sohasem alkalmaztunk retor- től szembe véleményt monda- ziót. Megette volna a fene az ni, semmint az ember háta egész demokráciát, ha ilyen mögött sugdolózni, áskálódni, eset akár csak egyszer is elő- *" Természetesen gyakorta vannak fordult volna. Hiszen nem-e nézetbeli különbségek, de az- éppen ezt: a véleménynyil- ért is vagyunk, hogy ezeket vánítást, az őszinte beszédet tisztázzuk, dűlőre vigyük, kérjük a dolgozóktól?! Nem Am, hogy kérdésére vá- mondom, előfordul, hogy vá­laszoljak, elmondhatom: még lakit legorombítanak, vagy el- ilyen nehéz helyzetben is, marasztalnak, de hát a de- mifit amilyenben vagyunk, mokráciát gyakorlóknak köte- sikerül megtalálni a kö- lességeik is vannak! Fegye­zös hangot. Ennek ékes bi- lem nélkül lehetne akár ezer zonyítéka, hogy a tervezett fórum, akkor sem mennénk háromszázötven fős létszám semmire. helyett csak háromszázan va- — Sajnos — mondja Bara- gyunk, mégis a féléves tér- nyi Géza —, nekem is becsú- vCinket majdnem százöt szá- szott hiányzóm, háromezer fo- zalékra teljesítettük. Tudja, ríttál kevesebb prémiumot mit jelent ez „prózában el- kaptam. Nem mondom, hogy mondva?” Hogy több mint örömmel vettem tudomásul, de 532 ezer tonna szenet osztá- hát az biztos, hogy rendnek lyoztunk és továbbítottunk. Ez kell lenni. Mert egyoldalú pedig igazolja, hogy dolgozó- volna, hogy mi a béreiosztás- ink nemcsak jogaikat ismerik, tói kezdve szinte mindenbe hanem tudják felelősségüket belebeszélhetünk, hozzánk meg is. - nem szólhatnának. — Nálunk — mondja Sze- — Űjabban örvendetes — herényi János főbizalmi — a kapcsolódik a témához Veres demokrácia ma már igen köz- Miklós kötélpályái íőműveze- vetlen módon érvényesül, tő-helyettes —, hogy mindin- Igaz, volt idő, amikor a mun- kabb fellelhető már az a so- kahelyi demokrácia közvetlen kát emlegetett öntudat. Elhi- formáit tartottuk elsődleges- szi, hogy az emberek gyakran nek, s volt, amikor a kép- saját maguk között „osztják viseleti rerídszer fejlesztésében ki” a lógósokat, a íegyelme- láttuk a megoldást. De rájöt- zetleneket? Ennek eredménye, tünk: nem helyes egyiket a hogy az utóbbi időben keve- másik rovására előtérbe állí- sebb embert kellett italozás az ő véleményük nélkül csu­pán szócséplés lenne a de­mokrácia. A szénosztályozó felett (úgy tűnik) derült az ég— Karácsony György nőpolitikái sítéséhez. \ — Ma már megfelelő a nők helye és szerepe a szövetke­zeti mozgalomban? — Általában igen. A 930 ezer tsz-tag mintegy 40 szá­zaléka, az aktív dolgozóknak pedig egyharmada nő. Ök vég­zik az összes mezőgazdasági dasági termelőszövetkezetben igen magas a nők életkora, és az idősebb generáció már nem szívesen vállalkozik a továbbtanulásra. Nehezíti a nők szakmai előbbrejutását az is, hogy a mezőgazdaság iparszerűvé válása, a techni­ka térhódítása a szakmunkás­munkák 40 százalékát./ S ha ;g^Hyf elsősorban a férfiak kö- hozzatesszuk azt is, hogy az 1981-es adatok szerint a ház­táji gazdaságok termelési ér­téke csaknem 34 milliárd fo­rint, s ez köztudomásúan nagyrészt a lányok, asszonyok keze munkájából ered, már választ is adtam a kérdésére. — A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése után és kü­lönösen az utóbbi öit évben sokat változott a falu. A nagyüzemi mezőgazdaság ipa­rosította, városiassá tette a községeket. Hogyan hatott ez az ott élő nőkre? — Amióta a nők bekapcso­lódtak a szövetkezetek gazdál­kodásába megoldódott rend­szeres és állandó foglalkozta­tásuk. Ez a változás kihatott esaládi életükre is. Közelebb rében növelte. A családi te­endők miatt kevés nő vállal­ja, hogy lakóhelyétől távol le­vő iskolába járjon. Más meg­oldást kell keresni. — Hogyan alakult a mező­gazdaságban dolgozó nők jö­vedelme az elmúlt időszak­ban? Érvényesül-e az egyen­lő munkáért egyenlő bér el­ve a termelőszövetkezetekben? — Lényeges javulás tapasz­talható a nemek közti bér­aránytalanságok esökkentésé­igyekeznek javítani dolgozóik élet- és. munkakörülményein. Például támogatják a körze­tükben lévő gyermekintézmé­nyeket, bővítik a dolgozók üdültetési lehetőségeit. Kie­melten foglalkoznak, törőd­nek a nagycsaládosokkal és a több mint 50 százalékot ki­tevő nyugdíjassal és járadé-' kossal. Ma már 255 ísz-nek önálló üzemi konyhája van, 22-ben pedig üzemi büfé mű­ködik. A mezőgazdasági csúcs­munkák idején a helyi ven­déglátó segíti megoldani a tagság étkeztetését. A tsz-ék­ben is jár a munkaruha, és a lehetőségekhez képest kul­turáltak a munkakörülmények: Túlvagyunk már azon az időn is, amikor az asszonyok kaszával a válukon 3—4 ki. lométert gyalogoltak a földek­re. A szövetkezetek megoldják ben. A szövetkezetekben dolgo- a dolgozók szállítását is. Egy­Befonozók Diósjenőn Az elmúlt hét végén nagy volt a nyüzsgés a diósjenői főutcán. A lakosság társadal­mi munkában járdát épített. A tanács által biztosított anyagot — a betont — a Rét­sági Vízgazdálkodási és Ta­lajvédelmi Társulás szállítot­ta, a helybeliek pedig — ki­ki a maga portája előtt — te­rítették az anyagot. Több mint fél kilométer öntött betonjár­dát készítettek a szorgos helybeliek. A tervezett sza­kaszból estére csak pár mé­ter maradt beton nélkül, de e hét végén ott is megépítik a járdát. _________ T öbb is, kevesebb is Az első fél évben (sajnála­tos módon) a tavalyihoz ké­pest több mint kétmillió fo­rinttal nőtt a selejt a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyárban. Ennek jelentős hányada, csaknem hétmillió keletkezett a munkavégzés hanyagsága, s más emberi mulasztások miatt. Különö­sen a zománcozás közben adódtak súlyos gondok, ame­lyek megszüntetésére a vál­lalat és a gyáregység vezetői már megtették a szükséges in­tézkedéseket. örvendetes vi­szont, hogy a szolgáltatók ál­tal végzett garanciális költ­ség és a javított készülékek száma is lényegesen csökkent a múlt évihez viszonyítva. Nemrég dolgozik az EDZETT szécsényi gyáregységében Szép Teréz, eredeti szakmája szerint varrónő, aki a biz­tonsági zárak szerelésével ismerkedik. Persze akad segí­tőtársa is, Balázs Erzsébet, zók 70 százaléka a végzett mun­ka minősége és mennyisége szerinti teljesítménydíjazást kap. Gond ott van, ahol a teljesítmény nem mérhető, például az adminisztratív munkakörökben. A férfi és nő közötti bérkülönbségek csökkentését bizonyítja, hogy szóval sokat javult a mező- gazdaságban élők, köztük az asszonyok helyzete azzal együtt, hogy még Nógrádban is vannak nehezebb körülmé­nyek között gazdálkodó szö­vetkezetek. A fejlődést iga­zán csak az képes lemérni, aki ismerte az ötvenes évek amíg 1973-ban 56 százalék faluját.1 aki tanúja volt a múlt­volt a keresetek közötti in­dokolatlan különbség — a nők kárára —, addig ma már ez mindössze 10—12 százalék. De mint minden átlagszám ez sem tükrözi a kirívó, konkrét nak. A szövetkezeti mozgalom fejlődésében pedig vitathatat­lan érdekük van a falun élő lányoknak és asszonyok­nak. Nógrádi Tóth Erzsébet Közlekedésbiztonsági napok kezdődnek _ Évente kétszer, tavasszal és tagdíj ellenében a jelentkező ősszel rendezi meg az autó- azonnal kézhez kapja klub­klub a közlekedésbiztonsági tagsági igazolványát, mely a napokat. A rendezvények a salgótarjáni autóklubnál szeptember 27-től október 3- ig tartanak. Az őszi akció folyamán a klub — hétfőtől péntekig 7— 18 óráig, szombaton 7-től 13 óráig — minden magánautós kocsiján elvégzi a műszeres fényszóró-beállítást. A salgó­tarjáni műszaki állomás gár­dája díjtalanul nyújtja e szol­gáltatást azok számára is, akik egyébként nem tagjai a klubnak. A megyei közlekedésbizton­sági tanáccsal közösen KRESZ-vetélkedőt hirdet meg a salgótarjáni autóklub ok­tóber másodikéra, délelőtt tíz órára. A vetélkedő résztvevői az autóvezetés elméleti isme­reteiről adhatnak számot, a legjobban felkészültek jutal­mat kapnak. A közlekedésbiztonsági na­pok ideje alatt a máskor fel­számított nyilvántartási díj fizetése nélkül, kedvezménye­sen lehet belépni a klubba. A kitöltés napjától számított egy évre szól. Várhatóan október közepé­től sorrendben harmadszor indítja a Magyar Autóklub salgótarjáni szervezete a Csi­náld magad tanfolyamot. A 11 órás tanfolyam' keretében elméleti és gyakorlati oktatás segítségével sajátíthatják el az autósok járművük kisebb javításának. karbantartásá­nak fogásait. Űj szolgáltatással gyarapít­ja a meglevőek körét a sal­gótarjáni autóklub. Garan­cián túl, 10—20—30 ezer ki­lométer megtétele után térí­tés fejében apróra átvizsgál­ják a jelentkező autóját, rao- terrevíziót, olajcserét hajta­nak végre. Az új szolálta­tást — mellyel hiányt pótol a klub — csak klubtagok vehe­tik igénybe. | NÓGRÁD — 1982. szeptember 17., péntek 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents