Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-17 / 218. szám

\ VOÖ PRDLETÄRiÄl EGYESCDETBa ' NOGRAD A2 MSZM.P NÓGRÁŰ MEGYEI BIZOTTSÁG* 6S A MEGY6T TANÁCS LA PJÁ': 1parc?Mc-íc©res1<ecMmf napok kezdődtek a megyeszékhelyen Kihasználatlan XXXVIfl. ÉVF.P 218. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK A kormány tárgyalta Egyszerűsítik a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatást r A kormány Hivatala közli: Tájékoztatási A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén áttekintette a me­zőgazdaság ár-, és pénzügyi 6zabályozási és támogatási rendszerét. Megállapította, hogy ezekben alapvető vál­toztatásra nincs szükség, in­dokolt viszont olyan módo­sításokat végrehajtani, ame­lyek arra ösztönöznek, hogy a termelés jobban igazodjon a szükségletekhez, s hogy egy­idejűleg növekedjen az érde­keltség az eszközök jobb ki­használásában, az anyaggal és az energiával való takarékos gazdálkodásban. E célból 1983. január 1-től emelik a főbb mezőgazdasági termékek, va­lamint a termelésben felhasz­nált egyes munkaeszközök és anyagok beszerzési árát. A kor­mány módosította a mező­gazdaságban alkalmazott ke­resetszabályozást, a műszaki fejlesztési alapképzést, illet­ve a termelési adókra vonat­kozó egyes rendelkezéseket is. Határozatot hozott a Mi­nisztertanács a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi szakigaz­gatás egyes központi és he­lyi intézményei szervezetének egyszerűsítésére és működésé­A megméretés ideje Nincsenek illúzióim. Az idei őszi BNV-n a nem szakem bér látogatók zömének ugyanaz jut majd az eszébe, mint évek óta mindig. Ki-ki vérmérséklete, ízlése, szükséglete szerint tervezgethet, vágyakozhat, dühönghet, legyinthet. És azt kérdezheti: minek ez az egész? Fenn az ernyő, nincsen kas. Fölvonul több tucatnyi fejlett, közepesen fejlett és fejlődő ország számos vállalata, elhozza dús kínálatát, meg­annyi nélkülözhetetlen-nélkülözhető és fölösleges cikkét, élen járó színvonalú és minőségű termékét, meg a közepe­seket és persze a vacakot, a bóvlit is. Mi pedig csak néze­lődünk — és nem vásárolunk. Mert amit megvennénk, azt úgysem hozza be a külkereskedelem, a hazai gyártóktól pe­dig nem rendeli meg a belkereskedelem. Születnek majd újabb újságcikkek, tévéműsorok, amelyekben egymásra mu­togat gyártó és kereskedő, miközben a riporterek ugyan­olyan reménytelenül keresik az igazságot, mint a fogyasz­tók azt az árut, amire éppen szükségük van. Aztán mégis csak vásárolunk. Tessék csak visszaemlé­kezni az elmúlt évek karácsonyaira, húsvétjaira, névnap­jaira, születésnapjaira, házassági évfordulóira, vagy éppen lakáscseréire, új lakásba költözéseire és a hétköznapokra, amikor egyfolytában rohamoztuk az üzleteket, amikor idő­ről időre föltűnt valami, amiért megérte sorba állni, ami­ből vásárolni kellett. S ha nem tűnt föl semmi különleges, akkor is vásároltunk, mert ajándék kell, ruha kell, lakás és lakásberendezés kell, s kell sok minden más, rengeteg a kielégítetlen szükséglet. Szóval kell, nélkülözhetetlen az őszi vásár. Annak elle­nére, hogy a világot recesszió, sőt válság sújtja, és ennek hatása alól — pedig de jó is volna — mi sem tudjuk ki­vonni magunkat. S miközben elkerülhetetlen kényszerűség az importkorlátozás, mégis kell ez a reprezentatív fölvonu­lás, kell a tér a gyártóknak, ahol megmutathatják a leg­jobbakat, a legkorszerűbbet, ahol összemérhetik teljesítmé­nyüket. És kell a fogyasztónak, s nem utolsósorban a ke­reskedőnek a tájékozódás lehetősége, hogy ki, mit, milyen áron képes előállítani, szállítani. Igen, kell ez a felhajtás, s összes ellentmondásaival, bosszantó butaságaival együtt is örülnünk kell, hogy újra sor kerül rá. Mert azt is jelzi: a szükségszerű korlátozó intézkedések korántsem jelentik az import megszüntetését, s szó sincs arról, hogy kiürülnek az üzletek. Amíg ebben a hazában a gyárak, az üzemek piacképes termékeket képesek előállítani, addig az üzletek­ben vásárolni is lehet. Bel- és külföldi árut egyaránt. Hogy is lehetne elképzelni másként? Ahhoz, hogy a fogyasztók szükségleteinek megfelelően importáljunk — ez vitathatatlan —, exportálnunk kell. De miközben a nagyvilágban a vásárlás egyre könnyebb, ad­dig eladni — jövedelmezően eladni — esetenként úgy tet­szik, lehetetlen. Legalábbis azoknak, akik a könnyebb, és így szükségszerűen a csődbe vezető utat választják és azt mondják: semmit sem tudunk tenni, illetve egyet tehetünk, kihirdetjük: térdre, imához. Pedig ők is tudják: az ima sem a vállalaton, sem a nép­gazdaságon nem segít. Bár tudnák, akik mégis így beszél­nek, hogy segít viszont a gyors alkalmazkodás, a nehézsé­geket legyűrő önmegújító cselekvés, a tehetséges emberek ötleteiben rejlő lehetőségek felismerése, és ezeknek a le­hetőségeknek a szervezett munkával való kiaknázása. S bár tudnák, hogy miként kell rugalmassá, produktívvá szer­vezni a munkahelyeket! És bár gyakorolnák! Minél töb­ben. Most veszem észre, hogy én is fohászkodom. Miközben magam is tudom — az imént írtam le —, az ima nem se­gít. De tudom, hogy segít a józan helyzetfelismerés, a rea­litásoktól el nem szakadó önértékelés, a konstruktív gon­dolkodás, a produktív együttműködés, az eredményes cse­lekvés. Hogy mennyien képesek minderre, ezt tükrözi a ma nyíló őszi nemzetközi vásár. •. g. i­nek egyidejű korszerűsítésére. A szervezeti módosítások 1983. január 1-én lépnek életbe. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság hatá' rozatát a veszélyes hulladék' anyagokat kezelő üzemek or­szágos hálózatának létesítésé­ről. A program öt közepes kapacitású, bármilyen össze­tételű hulladék; feldolgozásá­ra alkalmas égetőtelep, és 8 lerakótelep létesítését irá­nyozza elő. A szolgáltató jel­legű hálózatot a veszélyes hul­ladékokat termelő vállalatok gazdasági társulás formájában hozzák létre és üzemeltetik. Havasi Ferenc és Marjai József látogatása az Ipari Minisztériumban Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese csü­törtökön látogatást tett az Ipa­ri Minisztériumban. Méhes Lajos a Politikai Bizottság tagja, ipari miniszter, vala­mint a minisztérium szakmai és politikai vezetői tájékozta­tót adtak a minisztérium mun­kájáról, a létrehozása óta el­ért eredményekről és a meg­oldásra váró gondokról. Meg­vitatták az ipar feladatait a népgazdaság egyensúlyának javításában és véleményt cse­réltek a minisztériumi irányí­tó munkát befolyásoló új fel­tételekről, a központi ipar- irányítás és a vállalati gaz­dálkodás kapcsolatainak kor- szerűsitését szolgáló elképze­lésekről, teendőkről. Havasi Ferenc és Marjai József elismeréssel szólt a minisztérium munkájáról és azokról az eredményekről, amelyeket a minisztérium irá­nyításával a magyar ipar ,a nehezebb gazdasági feltételek közepette is elért különösen az energiagazdálkodás, a közpon­ti fejlesztési programok ki­dolgozása és megvalósítása, a lakosság ellátása terén. Hang­súlyozták, hogy az iparnak a jövőben még nagyobb mér­tékben kell hozzájárulnia a két fő gazdasági cél elérésé­hez, a külgazdasági egyensúly javításához és az életszínvo­nal megtartásához, az élet- körülmények javításához. (MTI) nagyobb lett a Pécslcő Üzletház Őszi ajándék a vásárlóknak Már a megnyitást követő első nap vásárlók és érdeklődők ezrei keresték fel a kibővített, megfiatalított Pécskő Üzletházat. — kj — Tegnap immár negyedik al­kalommal nyitották meg Sal­gótarjánban a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat szeptember 25-ig tartó kereskedelmi napjait. A ren­dezvénysorozat idején har­minckét szállító és gyártó vállalat — közöttük a Triál, a Taurus, a Tisza Cipőgyár, a Ravill, a Piért, a Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruháza­ti Vállalat, a Hollóházi Por­celángyár, a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat, a Hódiköt, a • Corso Cipőkereskedelmi Vállalat — mutatja fel leg­újabb, megvásárolható termé­keit. A rendezvénysorozat alkal­mából ötvennégy, különféle akció keretében kínálják a sok, különleges árut a vásár­lóközönségnek. Az idei iparcikk-kereskedel­mi napok megnyitójának szín­helyéül nem véletlenül vá­Iaszották a megyeszékhelyi Pécskő Üzletházat. Amelynek alapterülete a most befejező­dött munka végeztével csak­nem egyharmadával növeke­dett. Az eddigi kihasználatlan, szeliős helyeket a Lakó- és Kommunális Épületeket Ter­vező Vállalat Finta József, Ybl- és állami díjas építész tervezőkollektívája modern, korszerű, tágas vásárlóhelyek­ké alakította át, s vált ezál­tal a Fécskő Üzletház a me­gye legnagyobb ruházati cik­keket értékesítő kereskedel­mi egységévé. A kivitelezési munkát a Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalat szak­emberei végezték el rekord- gyorsasággal, alig három és fél hónap alatt úgy, hogy köz­ben az árusítás zavartalanul folyt. A csaknem négymillió fo­rintba került átalakítás és bővítés révén a beépített „zsibongóban” a korábbinál lényegesen nagyobb alapterü­leten kapott helyet az illat­szer- és finomkozmetikai osz­tály, amelyet a Duna Élelmi­szer- és Vegyiáru Kereskedel­mi Vállalattal közösen üze­meltetnek, s megnövelték a Módi divatbutik alapterületét is. Önkiszolgáló lett a papír­osztály, s az eddigieknél lé­nyegesen nagyobb, kényelme­sebb árusítóhelyek fogadják a vásárlókat a cipőosztályon, valamint a gyermekkötöttá­rukat értékesítő részlegben. A tegnap ünnepélyesen át­adott, átalakított üzlet- és be­vásárlóház jelentősen javítja nem csak Salgótarján, hanem a megye lakóinak jobb áruel­látását is. Tegnaptól egyébként a vá­ros számos pontján tart az al­kalmi, különleges cikkeket is felvonultató iparcikkvásár. Gazdag program után Hazautazott a Csehszlovák Nemzeti Front delegációja Nógrádhól A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontja besztercebányai kerületi bi­zottságának háromtagú dele­gációja, amely a HNF megyei bizottságának meghívására tartózkodott megyénkben, teg­nap a háromnapos program- sorozat utolsó mozzanataként tovább folytatta baráti látoga­tását. A vendégek és kísérőik a reggeli órákban sétát tettek a megyeszékhely vásárcsarno­kában, hogy tanulmányozzák milyen az árufelhozatal, mennyibe kerül egy magyar háziasszonynak a napi zöld­ség- és gyümölcsfélék beszer­zése. Ezután Balassagyarmat­ra utaztak, ahol a Magyar Kábel Művek balassagyarma­ti gyárában Géczi Imre igaz­gató és Páll Imre, a HNF vá­rosi bizottságának titkára fo­gadta a nemzeti front dele­gációját. A gyár munkájáról s a megye iparában betöltött szerepéről elhangzott tájékoz­tató után a vendégek megtel kintették a gyárat. A látotta­kat Jan Marejka, a Szlovák Szocialista Köztársaság Nem­zeti Frontja besztercebányai kerületi bizottságának vezető titkára, a delegáció vezetője méltatta, s egyben beszámolt a nemzeti front előtt álló fel­adatokról is. A kora esti órákban a Cseh­szlovák Nemzeti Front dele­gációja hazautazott megyénk­ből. Befejeződlek a magyar—finn gazdasági tárgya ások Csütörtökön a Külkereske­delmi Minisztériumban ve­gyes bizottsági jegyzőkönyv aláírásával zárultak a ma­gyar—finn gazdasági tárgya­lások. A világgazdasági kör­nyezet kedvezőtlen hatását a két ország közötti szabad ke- ■eskedelmi megállapodás csak részben ellensúlyozhatta. Az elmúlt évben a finnországi magyar export az előző évi szinten maradt, míg az ‘ im­port csökkent. Ebben az év­ben — elsősorban a Szolnoki Papírgyárnak gyártott finn berendezések szállítása kö­vetkeztében a magyar import várhatóan növekszik. A jövő évben a kereskedelmi forga­lom élénkülését elősegíti, hogy a még vámköteles áruk vám­jait mindkét ország kölcsönö­sen tovább csökkenti. A meg­állapodás szerint a magyar, illetve a finn áruk vámja a másik országban 1985. január 1-én végleg megszűnik. A gaz­dasági kapcsolatok hosszabb távú megállapodását célozzák azok a vállalatok közötti ke- retznegáilapodások, amelyek többek között szintetikus anyagok, számítástechnikai berendezések, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szállítását irányozzák elő, vagy termelési együttműkö­désre vonatkoznak. Az eddi­gi 25 ilyen megállapodásból 16-ot a vegyiparban, 8-ot a gépiparban alakítottak ki, 18 további tárgyalás folyik. Az el­múlt évben a magyar export- szállítások 16, az import 6 százalékát az együttműködési megállapodások keretében bo­nyolították. A vegyes bizottság megjelölte as együttműködés további irányait. A jegyző­könyvet magyar részről An- talpéier Tibor, a Külkereske­delmi Minisztérium főosztály­vezetője, finn részről Pauli Opas külűgyminisztériumi fő­osztályvezető írta alá. Pauli Opas finn külügymi- nisztériumi főosztályvezető­nek, a magyar—finn gazdasá­gi vegyes bizottsági ülésért részt vevő finn delegáció ve­zetőjének, a magyar—finn gazdasági kapcsolatok fej­lesztése terén sok éven át ki­fejtett eredményes tevékeny­ségéért az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Zász- iórendje kitüntetésit adomá­nyozta. A kitüntetést Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter nyújtotta át csütörtö­kön a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban. Az átadásnál jelen volt Marjai József mi­niszterelnök-helyettes. j

Next

/
Thumbnails
Contents