Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-02 / 205. szám

Az önállóság útján (1.) A vevő dönti el: miből, mit és mennyit A Romhányi Építési Kerá- bennünket — állítja határo- erőt követelő feladatot négy miagyár az esztendő első fe- zottan, erősíti meg vezető tár- hónap alatt oldották meg. lében még a nagyvállalati ke- sának véleményét Deák Sán- — Igazi csapatmunka volt, retek között végezte feladatát, dor, a gyár gazdasági igazga- melyben meghatározó szerepet oly módon, hogy eleget tett a tóhelyettese. Kisvártatva így játszott a kellő anyagi ösztön­központi előírásokból adódó folytatja: — Űj termékeinket zés és a ' kifogástalan külső kötelezettségeinek, miközben a belföldi vásárlók nyomban segítség is — summázza a megteremtette a július elsejé- elfogadták, megkedvelték- Pil- gyors átállást segítő, fontosabb vei bekövetkezett önállóság lanatnyilag a jelentkező igé- momentumokat Balogh Gyula, szabta új követelmények tel- nyéknek csupán az 50 százaié­jesítéséhez a folyamatos tér- kát tudjuk kielégíteni. Számi- Beszédes tények melés feltételeit. tásaink szerint még 350 ezer . _ négyzetméterre volna szükség Közben folyt a termelés. Uj de kor az idén. Hogy nem is akárhogyan, és Amíg idáig jutottak igen sok akármilyen eredményességgel, jelentős kereslet műszaki-technológiai, munka- bizonyítják az alábbi sokat­szarvezési és ösztönzési fel- mondó számok is. — Már az év első napjaiban adatot oldottak meg, sokirá- ~ ^z e's° ^ évben egymil- tapasztaítuk, hogy a belföldi nyú intézkedések sorozatát ’ó 720 ezer négyzetméter fali­csempét állítottunk elő, ami 7.7 százalékkal több mint egy évvel korábban. A padlólap gyártásánál 26 százalékos a Masuk mösött tudiák azt a íeílődés üteme. Az értékben! MaguK mögött tudjak azt a növekedés eléri a 2o százdé­kot. Eredményünk - nyereség Igazi csapatmunka volt piac kiegyesúlyozottá vált, ami hajtották végre, számunkra azt jelentette, hogy most már nekünk is a vevők szabják meg a követelménye­ket \ változás új helyzetet jelentett. Tettekkel kellett vá­laszolnunk arra, hogy mit szerint az R—ill-ban előállí- k ya rtsunk mi legyen a kielé- tott, először égetett csempét, kit tien génvek teljesítésének (biszkvitet) miként lehet hasz- módja — foglalja tömören nosítani a padlólap gyártásá- óssze ;-z első fél év termelést nál. Sikerült átépíteniük úgy L"lt. befolyásoló, legjelentősebb vál- a kemencekocsikat, hogy azok fel evben. az anyagmentes tér­te :á,ra ösztönző tényeit Ba- ma már megfelelnek a na- u-iIhÍÍ gn logh Gyula, a gyár műszaki gyobb méreteknek. Elkészítet- val h a ]a meg a te t' igazgatóhelyettese- ték az új termékekhez szükséges A piaci igényekhez való ru- szerszámkonstrukciók egy ré- galmas igazodás két irányban szét. A gyár vezetői döntésé­vé toz'atta meg a terme és ar- nek megfelelően akkor is foly- culatát. Az egyik a gyártmány- tatták az új termékek gyártá­fejlesztés volt Ennek eredmé- sát, ha azok kezdetben sok se- ^^kkafTzemben az idén nye tükröződik abban az uj fejtet eredményeztek. Az in- ^aza'^^al fz „veresée- dekorban, amely az egyem íz- dók a következő volt: csak !" szaza‘e ■ Az eiert nyereség léseknek megfelelően, jól vari- ,-gy tudjuk felderíteni a selej- J3®” foat°s sze,rePe volt a se- álható. (Egy-egy dekorhoz há- tet létrehozókat, kialakítani a lejt csökkenésének. A tavalyi rom-öt féle csempe tartozik.) csökkentéshez szükséges intéz- A másik előnyös változás a kedéseket. termelés struktúrájában követ- A kemencék gyorsítása ér­kezett be. Az igényeknek meg- ddtében pedig felülvizsgálták az R I gyáregységét az eggSZ égetési, technológiai átállították a padlólap gyár- folyamatot; s ahol kellett, ott , , tasara, mivel a belföldi ige- változtattak rajta. Eredménye- OZ UJ helyzet? nvek leien tosen ebbe az iranv- ként az eddigi 85 perces átfu­tási időt 70 perc alá szorítot­ták. — Ez vadéban szép műszaki teljesítmény volt — jegyzi meg a műszaki igazgatóhelyettes. ~ 11 százalékkal haladja meg a tervezettet. Az egy főre eső termelési érték 15 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt tet. Kedvezően alakult az el­ső osztályú falicsempearány: a tavalyi 58 százalékról az idén az első fél évben 68 százalék­ra nőtt. A padlólapnál az első osztályú részarány a tavalyi 70 11 százalékról az idei első fél évben 9 százalékra mérséklő­dött. Vajon mit hoz nyék jelentősen ebbe az irány ba tolódtak eL Újdonság volt továbbá az is, hogy az innen kikerülő padlólapok kettős célnak felelnek meg: nem csak padlólapként, hanem falicsem­peként is használhatják. Az meg már természetes, hogy Az említett sokirányú mun­ka és kedvező eredmények kö­zepette jutott el a gyár kollek­tívája fejlődésének újább ál­lomásához; az önállóvá válás- „ . hoz. Vajon mivel bíztatja őket Nem csak az előbbi, hanem az helyzet, milyen lehetősé­meretben es alakban jól iga- az egész átállás lebonyolítása, gdk vannak, mit kívánnak zodtak a mai divatigényekhez, az uj termékek gyártásának tpupi i Erről szól következő A változtatásokra elsősorban beindítása, a selejt elfogadható jrasUnk. a kialakult belső piaci helyzet, szintre való csökkentése is el- ' _ venesz _ a falburkoló csempénél jelent- ismerést érdemel. Mert a sok­kező túlkínálat kényszerített rétű, bonyolult, nagy szellemi (Folytatjuk.) Képmagnó A tévéadások képmagnós rögzítését ma már több napra előre programozhatják. De ha az adás időpontja eltolódik, például programváltozás mi­att, a műsor rögzítése nem si­kerül. Egy nyugatnémet cég az ilyen bosszúság elkerülésére olyan eljárást fejlesztett ki, amellyel a videokészüléket maga a tévéprogram kapcsol­ja be. Ehhez az kell, hogy az adók minden műsorszámnak a kezdetével egyidejűleg s egy egyedi kódjelet sugározzanak. Ha ezután valaki rögzíteni kí­ván valamely műsort, annak kódját betáplálja a képrögzí­tőjébe. Egy elektronika össze­hasonlítja a befutó jeleket a betáplált kóddal, s ha ezek egyeznek, a képmagnó elkezd működni. Színes kijelzés Az utóbbi években zsebszá­mítógépekben és elektronikus mérőeszközökben egyre gyak­rabban alkalmaznak világító diódákat számok és jelek áb­rázolására. Többnyire vörös diódákat használnak, de már készítenek olyan félvezető di­ódákat is, amelyek sárga, zöld vagy kék fényt keltenek. Már olyan jelzőberendezést is lét­rehoztak, amelyek tetszés sze- tint vörös vagy zöld fényt ad­nak. Ez a berendezés két kü­lönböző dióda kombinációjából áll: ezek más-más irányban eresztik át az áramot. A fe­szültség pólusváltozásával a -jelzés vörösről zöldre kapcsol­ható át, és fordítva, ez fel­használható vészjelzésre. Nikepanel-íizem Fűzfőn Űj Nikepanel-gyártó üzemet rendkívül megnőtt a kereslet épített a Fűzfői Nitrokémia. a szigetelőpanel iránt. Ezért Ezeket a födémszigetelésre ki- elhatározták, hogy Fűzfőn is válóan alkalmas kátránypapír- berendezkednek gyártására. Az ral borított polistirolhab ele- új üzemből elsősorban a du- meket eddig csak a Nitrokémia nántúli és a Duna—Tisza közi nyírmadai üzemében gyártót- építőipari vállalatok szükségét ták, évi 650 ezer négyzetméte- látják el, a nyírmadai üzem rés kapacitással. Az energia- pedig a Tiszántúlon kínálja takarékosság következtében keresett termékét. Szépségápoláshoz őrlik az uborkát Az uborkából készült kré- tákat nemesítettek a kutatók mek, arctejek, szeszek kere- a szépítőpárlat előállításához, settek itthon és külföldön, Az őrléssel nyert uborkatejet alapanyagát most készítik megfelelő tartósítás után ad- Kecskeméten, a zöldségter- ják át a kozmetikai iparnak, mesztési kutatóintézet labo- Az idei utolsó 5 500 litert is le- ratóriumáfoan A Caola Koz- szűrték augusztus utolsó nap- metikai és Háztartásvegyipari jaiban és megkezdték szállító­vállalat megbízásából új faj- sát. Mi lesz az „újsznlöll” sersa ? K özgazdászok fórumán tették fel a kér­dést a pénzügyminiszternek: nem félti-e a szocializmust a kisvállalkozások elburjánzá­sától? A válasz ez volt: „Több félnivalónk van néhány nagyvállalat tartós deficitjé­től, mint a vállalkozó szellemű, szakmájukhoz értő emberek korábbinál szabadabb társulá­saitól”. Az utóbbi évekre visszatekintve aligha van olyan kormányrendelet, amely akkora tár­sadalmi méretű vitát váltott ki, mint a kis­vállalkozások új formáinak zöld utat nyi­tó jogszabály. Különböző rendű, rangú em­berek jósolgatták: megint maszekvilág lesz Magyarországon — miközben hét végére ők maguk is fusizni hívják a kőművest, a fes­tőt, ha el akarnak végeztetni valami ha­laszthatatlan munkát portájukon. Óvatosak a vállalatvezetők a házon kívüli kisvállalkozások indításával. A körültekin­tés önmagában nem lenne hiba, ám egyre gyakrabban látni, hogy néhány úttörő sé­máit, módszereit igyekeznek másolni a töb­biek. Ez pedig éppen a vállalkozási szellem, az ésszerű keretek közötti kockázat hiányá­ra utal. Közben azonban a gyakorlat, az igé­nyek utat törnek maguknak. Álljon itt példaként az épületfelújító-ja­vító nagyvállalat esete. Náluk valóságos nép- vándorlás indult, miután szolid szövegű kör­levél tudatta a dolgozókkal: a cégre váró feladatok elvégzésére — munkaidő után — vállalati gazdasági munkaközösséget alapít­hatnak. A háromezres létszámból hétszázan jelentkeztek! Azóta hozzájuk járnak tanul­ni a társvállalatok. A cégbíróságon a vállalkozók tömege a folyosót is ellepi. Tanácsi alkalmazottak pa­naszkodnak, hogy annyi munkaközösség, ilyen-olyan polgári jogi társaság, kisszövet­kezet rohamozza őket engedélyért, hogy nem győzik a papírmunkát. A vállalkozásokat azonban sokféle, és főként sok helyről táma­dó idegenkedés veszi körül. A főhatóságok — különösen az „állami kassza” őrei — a nye­részkedéstől félnek. Ók szabályozni szeretnék, és ezáltal áttekinteni, ellenőrizni a kisvál­lalkozások működését. A jelek szerint azon­ban ehhez egyelőre hiányzik az ügyvitel, az egyszerűbb, könnyen áttekinthető nyilván­tartás. Ma egy öt asztalosból álló vállalati gazdasági munkaközösségnek kilencféle bi­zonylatot kell rendszeresen vezetnie, nem be­szélve az időszakos jelentési kötelezettségek­ről. Egy könyvelő felkészültségét is meghalad­ná a bizonylati fegyelem hajszálpontos betar­tása. Nem véletlenül riadoznak a túlzott ad­minisztrációtól azok szenvedő alanyai, akik a korongecsetet, vagy a körfűrészt esetleg mes­teri módon kezelik, ám a naplófőkönyvek szabályos kitöltéséhez nem értenek. Fura do­log, hogy miközben az unalomig hajtogatjuk az újításokban rejlő tartalékok fontosságát, a munka szervezése, ellenőrzése, nyilvántartá­sa terén — tisztelet a kezdeményező kivétel­nek — régóta elavult állapotok uralkodnak. Létezik egy másfajta, ennél sokkal veszé­lyesebb idegenkedés is a kisvállalkozásokkal szemben: a megcsontosodott szemléletű vál­lalatvezetők ódzkodása az újtól. Kétségtelen, hogy félelmeik nem nélkülöznek minden ala­pot, mégsem elegendőek ahhoz, hogy passzív ellenállással megfojtsanak, eredeti irányából eltereljenek egy „felülről” induló, de a töme­gek igényeivel egyező kezdeményezést. Gya­kori panasz, hogy a sok „kis szövi”, szerző­déses üzlet és társai elszívják a nagyiparból a jó szakembereket. Ez óhatatlanul bekövet­kezhet ott, ahol tétlenül szemlélik a kisvál­lalkozások „népmozgalmát”. Ha azonban megpróbálják azt beépíteni a vállalat műkö­désébe, saját gondjaikon is enyhíthetnek ez­zel. Hiszen alig akad ma termelőegység, ahol bőségeset: az erőforrások. Sokan sanda tekintettel néznek a várható jövedelemkülönbségekre is. Kétségtelen, hogy az említett építőipari vállalatnál egy kőmű­ves dudaszóra letenné a szerszámot és to­vábbra is menne fusizni, ha nem kapná meg a házon belül azt a pénzt vállalkozásáért, amit maszekolva megkeres. Jelszó lett a vég­zett munka szerinti jövedelemdifferenciálás. Ám ötven- százforintos „tétek” senkit sem serkentenek többre, a minőség javítására. Ugyanaltkor a termelés irányítóinak nem­egyszer be kell látniuk: azért a pénzért, ami ösztönzésre jut, nem lehetnek maximalisták. Ha példabeli kőművesünk havonta legálisan megkeresi a tíz-tizenkét ezer forintját, eny- nyi pénzért már lehet követelni, s ha kell, szigorúan büntetni is. Természetesen nem kockázatmentes mind­az, ami most elkezdődött. Fennáll a veszélye például annak, hogy az emberek munkai­dejükben pihenik ki a szabad időben végzett vállalkozói tevékenység fáradalmait. Tehetik is, ha hagyják nekik: ha a munkaköri köte­lességként rájuk háruló feladat — színvona­lában, szervezésében, elszámolási rendjében — messze elmarad attól, amit műszak után vé­geznek. A kisvállalkozások tehát — közvetve — a munka színvonalának minőségi javí­tását is szolgálhatják. a gazdasági élet újszülöttjeit ritkán veszi körül pátyolgató szeretet. De nem is baj, ha kemény próba során az marad meg csupán, ami életképes. Azt viszont magunk is védjük, oltalmazzuk, és — tanítsuk meg járni. Gazsó L. Ferenc Turbóiét A csehszlovák LET vállalat­tól kikerülő Turbóiét repülő­gépcsalád új taggal gyarapo­dott, az Aeroflot kívánságai szerint épült L—410 KVP-veJ, az L—41Ö M modellnek na­gyobb repülési teljesítményű változatával. Az új kisgép nekifutásához mindössze 400 méter, a leszól lása utáni kigurulásához pe­dig 250 méteres pályára van szükség. Ezt azáltal érték el hogy a gép szárnya terjedel­mesebb, s a hajtóműve na­gyobb teljesítményű, mint amilyen elődjéé volt. Az új típusú gép füves repülőtere­ken is föl- és leszáll, s jól ált ja a szélsőséges hőmérsékle' teket (a plusz 50 és a mínusz 50 Celsius-fok között.) Az új repülőgép minden üléssorát egyéni klímaberendezés látja el a tizenöt utas számára való friss levegővel. A gép gyorsan átalakítható teherszállító vagy mentő repülőgéppé. A gépnek van ejtőernyőugrásra és erdő­tűzoltásra alkalmas változata is. Pál Bertalan életútja Lakatosból gépészmérnök A Nógrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szécsényi takarmánykeverő üzemében eddig 39 70« mázsa nyáron learatott gabonát vásároltak fél a környező termelő- ; vetkezetekből. A felvásárlás még nem fejeződött be, jelenleg a rozs, a borsó és a bab felvásárlása folyik a szécsényi üzemben­Általában úgy ismerik Pál Bertalant, a Nógrádi Szén­bányák tervező- és földmé­rő irodájának szakosztály- vezetőjét, mint akinek nem kenyere a sok beszéd, ám annál többet cselekszik. A lakatosszakma megszerzése után a zagyvapálfalvai köz­ponti műhelyben dolgozott. Az Állami Műszaki Főisko­lát 1952-ben végezte el, ahol bányagépész-mérnöki képesí­tést szerzett. Az elmúlt há­rom évtizedben a vállalat több fontos területén tevé­kenykedett. Jelenlegi szak­mája iránti vonzalmát tük­rözi, hogy 21 éve folyamato­san tervez. Személyes pél­damutatással gyakorol hatást a Március 15. Szocialista Bri­gádra, s 1970 óta a vezető­je­— Jó munkánk eredmé­nyeként nyertük el a Válla­lat kiváló brigádja címet — emlékezik elégedetten a kö­zelgő 32. bányásznap alkal­mából. — Tervünket éveken és Darugyárnak kikötői da­ruk vasszerkezetét tervezzük, hogy csak a legfontosabba­kat említsem. Vajon mivel foglalkozik Pál Bertalan szabad idejé­ben? — Nagyon szeretem a mun­át mindig túlteljesítettük Jó kámat. Még otthon is ez kö­szellemű gozom. kollektívában dol­fő Hogy jelenleg milyen témákkal foglalkoznak? — A kányási IV-es eresz­ke személy- és anyagszállító ti le a szabad időm zömét. Azt mondhatom, hogy a hobbim is a tervezői munka. Amíg egészségi állapotom engedi, ettől nem szeretnék elszakadni. Még két éve van hátra a gumiszalag gépészeti terveit nyugdíjkorhatárig. Vezetői, már elkészítettük. A minap munkatársai úgy vélekednek láttunk hozzá a III. sikló róla, hogy soha nem keresi hasonló munkálataihoz. Je- a kifogásokat. Határtalan lentős feladataink vannak a szorgalommal dolgozik, mun- nagybátonyi szénosztályozó kája a bányai fejlesztés? .. korszerűsítésében. Ennek je- gépészeti berendezések terve­gyében készítjük el az új zésében meghatározó jellegű, vagonvontató tervdokumen- Munkaszeretete, kiegyensú- tumait, az akna Il-es szén- lyozott életútja példaként ál­bunker lábainak pótlásával lítható a fiatalabb bányász­kapcsolatos terveket, vala- generáció elé. mint a vagonsúly-kiegészítési rendszer megoldásának gépé­szeti terveit. A Magyar Hajó- (Fotó: Krckács) NÓGRÁD — 1982. szeptember 2., csütörtök s. gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents