Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

13 A-»v Szeptemberi tennivalók Hegeszfenek, szabnak, varrnak ki- és belföldi megrendelésre összehangolt munkával állítják egybe a hatalmas hídelemet a mátranováki hegesztők. Mind kül-, mind belföldre élénk ütemben termelnek a salgótarjáni járás üzemei szeptemberben. A behemót vasszerkezetektől a gyerekpi- zsamákdg sok minden készül a vidék dolgozóinak „közre­működésével”,. Acéloszlopok, vasvázak Nyolc darab hatalmas da­rut készre gyárt az ősz első hónapjában a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregysége. E feladathoz még öntvényeket várnak egy budapesti Gana- üzemből, s ezek megérkezése után hamar elszállíthatok lesz­nek Novákról az emelők. A gyáregység vasszerkezeti rész­lege hídelemeket és csarnok- oszlopokat készít. Az Árpád- bíd északi oldalának tizen­négy főtartójából nyolcat visz­nek szeptemberben a hely­színre a nógrádi üzemből. A Dunai Vasmű salakhabosító csarnokának vasszerkezetét teljes egészében elkészítik a hónap végéig. Ennek a mun­kának az érdekessége, hogy az acélvázakat fémtiszta felület­tel kell a megrendelőknek át­adni, hogy a helyszínen tűzi horganyzássai vegyék elejét a korrodálódásnak. Ezeken kí­vül egy borsodi ércelőkészítő mű vasvázát szabják, hegesz- tik a nováki szakemberek. Szeptemberi termelési értékük 35—40 millió forint között mo­zog várhatólag. Fazon divatközeiben Az idén tizenöt éves jánas- aknai Páva-varróüzem szep­temberben jelentős részben bérmunkával foglalkozik. Eze­ket az igényes feladatokat a közelmúltban kapták, így az előkészítést rövid idő alatt kellett, kell megoldani a tech­nológusoknak. Nyugatnémet cégeknek blúzokat varrnak a jánosaknaiak. Ezek fazonja a divat élvonalához igazodik, anyaguk a megrendelők által adott minőségi kelme. Saját — tehát hazai — anyagból női ruhákat varrnak a Páva Ru­hagyár megyénkben üzemének dolgozói. A női holmikat szov­jet piacon értékesítik a kül­kereskedők. Honi piacra fe­hérneműt, elsősorban gyerek­pizsamát állítanak össze a varrónők, összesen tízmillió forint fölötti termelési érték­kel rukkolnak ki szeptember­ben a varrodaiak, Úttörővezetők a gyermek mozgalomért Hz életkori sajátosságoknak megfelelten Nógrád megye nyolcvanhá­rom úttörőcsapatában csaknem huszonnyolcezer pajtás kezdte meg úttörőmozgalmd munká­ját e napokban. Vezetőik szá­mára a tanévnyitót megelőző­en tartottak több alkalommal felkészítő jellegű tanácskozá­sokat. Előbb a megyeszékhely November 7. Filmszínházában jöttek össze a csapatvezetők, iskolaigazgatók, kisdoboskép- zés-felelősek, hogy Kovács Ti­bor megyei úttörőelnök elő­adásában meghallgassák az út­törőszervezetek feladatairól szóló tájékoztatást. Mint az előadó elmondotta, kiemelt figyelmet kell fordíta­ni az úttörők, kisdobosok marxista—leninista szellemű nevelésére, az értelmi és ér­zelmi azonosulás kialakítására. — Az úttörők kezdeménye­zéseinek kibontakoztatásával — hangsúlyozta — növelni kell a gyermekönkormányza­tok szerepét, önállóságát. A mozgalom az életkori sajátos­ságoknak megfelelően kialakí­tott módszerekkel segítse elő a politikai-közéleti feladatok végrehajtását, s az úttörőcsa­patok kiemelten foglalkozza­nak a KISZ-életre való felké­szítéssel. A továbbiakban az általá­nos iskolai oktatási-nevelési terv segítéséről, az ötnapos tanítási hét úttörőmozgalmi következményeiről beszélt Ko­vács Tibor, majd a résztve­vők az időszerű ideológiai kér­désekről, s a tanévíndítás fő feladatairól hallhattak előadá­sokat. A felkészítés következő ál­lomása Pásztó volt, ahol a me­gye járásainak és városainak úttörőtestületi tagjai beszélték meg a mozgalmi évindítás mi­kéntjét. Kétnapos tanácskozá­suk során megvitatták az el­múlt időszak tapasztalatait, majd az idei teendőket hatá­rozták meg, elkészítve az út­törőcsapatok munkaprogram­jai vázát is. Mint a felkészítők tapaszta­latai tükrözik az úttörőmoz­galom nagy figyelmet fordít a megnövekedett szabad idő hasznos eltöltésére, kihaszná­lására, a szórakozási, művelő­dési, sportolási feltételek bőví­tésére. Fejleszteni kívánják az irányító tevékenységet, a mun­kamódszert, s mint többen hangsúlyozták: a döntések előkészítésénél jobban figye­lembe kell venni az életkori sajátosságokat. A több napon át tartó felkészítő tanácskozá­sok eredményessége arra en­ged következtetni, hogy az idei tanévben i,s bizton lehet szá­mítani a megye úttörőcsapata­ira, Mackók devizáért Egy másik varroda ugyan­csak tizenöt éves az idén. A Váci Kötöttárugyár kazán gyáregysége kapacitásának mintegy hatvan százalékát tő­késexportra fordítja. Tavaly­hoz képest több mint három­szorosra növelték a nyugatra irányuló kivitelt, pontosabban az erre szolgáló gyártást. A Lajtán túlra kerülő portékák száz százaléka saját anyagos termék. Szeptemberben és ok­tóberben különösen élénk ütemben zajlik az export. Nyugatnémet, holland és fran­cia cégeknek varrnak és in­dítanak útba melegítőket, il­letőleg szabadidő-ruhákat. Ki­használva a dollárbevétel le­hetőségét, ebben az időszak­ban a belföldi igények kielé­gítése második a fontossági lajstromban. Munkájuk össz­értéke nekik is túlhaladja a tízmillió forintot. VIDR3 PROtFTÄR'JÄt PGVESüOETEIfl NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 204. SZÁM ÁRA; 1,40 FORINT 1982. SZEPTEMBER 1., SZERDA 12 megye közt az élbolyban Nógrád Kompoter a közigazgatásban Négyezer intézménynek adnak adatokat Kétnapos szeminárium kezdődött tegnap a salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskolán a számítógépek államigaz­gatásban való hasznosításáról. Az összejövetel a „Takeh TPA felhasználói kör V. tanácskozása” nevet viseli. Azaz a tanácsi költségvetési elszámoló hivataloknak a TPA típusú komputerrel elvégzett ügyviteli műveletekről összegyűlt ta­pasztalatokat cserélték ki az ország minden megyéjéből egy­bejött szakemberek. Az igazgatási tisztviselő­ket Várhelyi Ernő, a megyei tanács pénzügyi osztályvezető­je köszöntötte, majd dr. Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyet­tes tartott átfogó előadást részben az aktuális gazdasági kérdésekről, részben a PM- rendeletek hatásáról a költ­ségvetési szervek munkájában. Az országos szakigazgatási szerv rangos tisztviselője az általános viszonyokról elmond­ta, hogy ma gazdaságunkban a belső félhasználást csak fo­kozódó erőfeszítésekkel lehet szinten tartani; a külgazdasági egyensúly fenntartása kapta meg a teendők közt a priori­tást. A fő figyelmet minden részterületen a kivitelre, az er­re kínálkozó lehetőségek fel­tárására, kihasználására kell fordítani. A gazdasági egysé­gek működésének nem kellő mérvű rugalmassága miatt az eredményesség még nem éri el a lehetséges mértéket; több leleményre, gyorsabb reagálásokra van szükség. A beruházásokkal és az import­tal a belátható jövőben még csínján kell bánni. Szakmai kérdéseket is taglalt a mi­niszterhelyettes. A költségve­tési kiadásoknak egyre na­gyobb hányadával gazdálkod­nak a tanácsok, eredményeként az egészséges decentralizálási folyamatnak. Ám ez a felelős­séget is megnöveli; hatéko­nyabb gazdálkodásra kell tö­rekedni. A lakossági adózta­tásról elmondta dr. Kállai Lajos, hogy jelenleg 1,6 millió polgár adózik, számuk a jö­vőben növekedni fog, ’ezért az ügyintézés rugalmasságát fokozni érdemes. Fontos — figyelmeztetett a miniszter- helyettes —, hogy a már ren­delkezésre álló sok információ minél nagyobb körben hasz­nosuljon a jövőben. Ehhez nyújtanak segítséget az elszá­moló hivatalokban működő számítógépek is. A tanácsi számítógépesítés mostani állapotáról, tovább­fejlesztési irányairól Háklár László, a Pénzügyi Számítás- technikai Intézet igazgatója beszélt a népes hallgatóságnak. A nyolc évvel ezelőtt elkez­dődött „komputerizálás” — amelyben egyébként Nógrád megye élen járt — ma ott tart, hogy az ország tizenkét megyéjében áll rendelkezés­re a Központi Fizikai Kutató­intézet és a Videoton közre­működésével készített számí­tógép az igazgatási feladatok elvégzéséhez. A többi vidéken a helybeli SZÜV-ök kínálják a kapacitást a tanácsi költség- vetési elszámoló hivataloknak. Mintegy négyezer intézmény számára szolgáltatnak fontos adatokat, információkat az ér­vényes pénzügyi helyzet rész­leteiről az illetékes „takeh” munkatársai; nem kevesebb, mint negyvenezer költségvetési alkalmazott illetményét szá­mítja ki, tartja nyilván a „számítógépesített” apparátus. A jelenlegi gazdasági helyzet­ben arra van kilátás, hogy a hetedik ötéves terv végére lesz minden megye felszerelve szá­mítógépekkel a fontos fela­datok gördülékeny megoldásá­hoz. A szeminárium — amelyen a politikai és társadalmi szer­vek képviselői közt ott volt Berki Mihály megyei tanács­elnök-helyettes — délután szekcióülésekkel folytatta munkáját. A tanácsi könyve­lést, a lakossági adót, és az illetménybefizetést elemezték szakcsoportokban a szakembe­rek. Ezután Hollókőn és Szé- csényben ismerkedtek a helyi nevezetességekkel az összejö­vetel résztvevői. Ma újabb szekcióülésen á számítógép alkalmazásának nógrádi és hevesi tapasztala­tait tárják a szakcsoport elé az előadók, majd plenárius üléssfel ér véget a kétnapos szeminárium. Nyitott kapuk Előadássorozatok, továbbképző tanfolyamok,^ országiáré kirándulások Ä közelmúltban megtartott VIII. országos küldöttgyűlé­sen megfogalmazott célkitűzé­sek szellemében készül az év­re a TIT Nógrád megyei szervezete. Bár a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat tevékenységét a korábbi években is a nyitottság jelle­mezte, épp az előző ötéves ciklus tapasztalatai igazolták a „kapuk” tágabbra nyitásá­nak létjogosultságát, szüksé­gességét. A társulat tevékeny­sége a megye közművelődési életében meghatározó jelentő­ségű, és — sajátos lehetőségei révén — olyan területekre is kiterjed, ahol más művelődé­si formák kevésbé honosod­nak meg. Az idei feladatok — s ez vonatkozott már az előző fél év munkájára is — mindenek­előtt a tudományos ismeret- terjesztés még meglévő „fe­hér foltjainak” felszámolásá­ra irányulnak. Ebhez természe­tesen változatos formák, haté­kony — a gazdasági tényező­ket sem figyelmen kívül hagyó — módszerek szükségesek. Példának okáért, mind több gyár, üzem kéri a TIT segít­ségét az úgynevezett át- és továbbképző tanfolyamok szervezésére, melyek a szak­ma! képzés nehézségein eny­hítenek. Hasonló célt szolgál­nak a TIT közhasznú tanfo­lyamai. A társulat megyei szervezete ezekből több tuca­tot — köztük szabó-varró, gyors és gépíró, makramé, el­sősegélynyújtó, — indít az ősz folyamán. A közhasznú tanfolyamok közé sorolhatók a nyelvtanfolyamok is, melyek idei választékáról valóban el­mondható, hogy „minden szinten — szinte minden” lesz. (Persze, hogy végül is melyek indulnak, az függ a jelentkezők számától, de már 15—20 fő esetén képes a TIT kielégíte­ni az igényeket.) Főként középiskolások köré­ben népszerűek az érettségi­A vásárváros készül a BNV-re Élénkül a kőbányai vásár­város, készül a szeptember 17-én megnyíló őszi Budapes­ti Nemzetközi Vásárra. Már naponta érkeznek külföldről a ' kamionok s a kiállítási árukkal megrakott teherau­tók. Benépesültek a pavilo­nok is, megkezdődtek a sze­relési, berendezési munkák. Az idei őszi BNV-n Ma­gyarországgal együtt 41 or­szág és a Palesztina! Felsza- badítási Szervezet kiállítói mutatják be íogyasztásicikk- újdonságaikat. A szocialista országok közül a szovjet a a jugoszláv, a csehszlovákiai és az NDK-beli vállalatok, a tőkésországok közül pedig az NSZK cégei jelentkeznek a legnagyobb területen. Több évi szünet után ismét a részt­vevők között lesz Algéria, Görögország, Kenya és Ku­vaiti Costa Rica, Ecuador, va­lamint Honduras pedig első ízben vonultatja fel export­cikkeit. A vásár kiállítóinak száma előreláthatóan megha­ladja a múlt évit: összesen mintegy 1500 hazai és külföl­di cég mutatja be árukínála­tát. A bemutatásra kerülő termékeket a könnyebb átte­kinthetőség érdekében 12 árucsoportba osztották. Az őszi BNV-vel egyidőben há­rom szakkiállítást is rendez­nek. A Hoventa nemzetközi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállítás az ötödik, a Protenvita nemzet­közi környezetvédelmi kiállí­tás a harmadik, a Studex- po oktatási eszközök nemzet­közi kiállítása a második al­kalommal nyitja meg kapuit. re, főiskolai, egyetemi felvé­teli vizsgára előkészítő tanfo­lyamok. A tananyaghoz kap­csolódó tudományos diákkö­rök pedig egyfajta tehetség- gondozással segítik a pedagó­gusok munkáját. Csaknem ezer szakember — közel ötezer előadása jelzi, hogy a TIT idei feladattervé­ben is meghatározó jelentő­ségű a szóbeli — legtöbbször szemléltetőeszközzel illuszt­rált — ismeretterjesztés, álta­lában előadássorozatok kere­tében. A sorozatok tematiká­ját a munkahelyi, lakóhelyi közösségek igényei, és a leg­frissebb tudományos eredmé­nyek alapján a társulat szak­osztályai dolgozzák ki, s te­szik közzé ajánlójegyzékek formájában. Hazánk nagyobb városaiban rendkívüli sikere van a TIT szabadegyetemeinek. Salgótar­jánban korántsem ilyen nép­szerű ez a kétségkívül igen rangos ismeretterjesztő forma, de a csillagászati és a kör­nyezetvédelmi szabadegyetem a jövőben bizonyára követés­re talál más tudományágak­ban is. Egyre többen igénylik viszont csoportos országjáró kirándulásaikhoz a TIT-elő- adókat. A TIT Nógrád megyei szer­vezetének modern salgótarjá­ni székháza sincs zárva az érdeklődők előtt. A szeptem­bertől ismét rendszeresen ját­szó stúdiómozin kívül az épü­let földszinti klubhelyisége minden délután várja a láto­gatókat. Természetesen nincs mód ar­ra, hogy a Nógrád megyei szervezet valamennyi lehetősé­gét felsoroljuk. Már csak azért se, mert a TIT „kapuin” belül nemcsak kielégítik, de várják is az új igényeket. >fe»i

Next

/
Thumbnails
Contents