Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

Á Demokratikus Ifjúsági Világszövetség — a békéért Beszélgetés Valid Maszrival, a DÍVSZ elnökével Valid Maszri — a DÍVSZ új elnöke, adták hírül Prágá­ból a tudósítók, akkor, ami­kor a világszövetség soron kö­vetkező XI. közgyűlésén a li­banoni tagszervezet jelölhe­tett erre a tisztségre. A kül­döttek ezzel véleményüket is nyilvánították, hiszen Cseh­szlovákia fővárosába is elér­kezett a hír: Izrael megkezd­te Nyugat-Bejrút ostromát. Ezen a közgyűlésen az izra­eli agresszió ellen béketünte­tést is szerveztek. Valid Masz­rival, a DÍVSZ elnökével a közgyűlésen kezdeményezett béke-világkampányról, a szö­vetség soron következő és táv­lati feladatairól beszélgettünk. — Mikor kapott utoljára ott­honról hírt? — Az állapotok miatt egy­re nehezebb a kapcsolatot tar­tani az otthoniakkal. Nemrég egy barátom hozta az értesí­tést, hogy a hozzátartozóim jól vannak. Minek tagadjam: aggódom értük. De nekem most ,az a dolgom, hogy kép­viseljem otthoni tagszerveze­tem és hogy elvégezzem azt a munkát a DIVSZ-ben, ami­vel a közgyűlés bízott meg. — A béke, a leszerelés, a békés egymás mellett élés ügyéről szólva sok elvi hatá­rozat született a legutóbbi köz­gyűlésen. Ezek mellett említe­ne konkrét programokat is? — Igen. Világkampányt in­dítottunk a békéért, s ez a következő évekre konkrét fel­adatok egész sorát jelenti. Felhívásunkat Lidicében fo­galmaztuk meg. Jelszavunk: Egységbe ifjúság! Jogunk van a békéhez! Szükség is van er­re az egységre, hogy képesek legyünk minél szélesebb körű kapcsolatok kialakítására, a józan ész diktálta párbeszé­dekre. Jogunk van a békéhez, s ezt szeretnénk tudatosítani minden érintett kormány- nyál. Olyan politikai platform megteremtésére törekszünk, amely az eddigieknél is szoro­sabb együttműködést tesz le­hetővé a nyugat-európai bé­kemozgalmakban résztvevők­kel — elsősorban a fiatalok­kal. A ml küldötteink is ott voltak Stockholmban, ami­kor elindult az a békemenet, amelyik Finnországon és a Szovjetunión, Magyarorszá­gon és Ausztrián át hirdette jogunkat a békéhez — az élet­hez. Folynak már a Hollan­diában ' tartandó rendezvé­nyeink előkészületei is, amely az „Ifjúsági dialógus a béké­ért és leszerelésért” nevet vi­seli. — Gondolom, fájdalmas ér­zésekkel kell ezekben a na­pokban küszködnie, hiszen amíg itt Magyarországon ön a DÍVSZ békét hirdető akciói­nak előkészületein munkál­kodik, a hazájában — Liba­nonban — pedig pusztítanak a fegyverek. — Igen. A helyzet valóban megrendít. De a DÍVSZ mun­kájának, s ezen keresztül az én munkámnak is az értel­mét csak aláhúzza ez a ket­tősség. Talán a már említett okok miatt egy kicsit türel­metlen is vagyak, hiszen na­gyon szeretném, ha az én ha­zámban is végre béke len­ne, s nem a fegyverek dik­tálnák a „rendet”. Sok a ten­nivalónk. Mert, ha csak rá­nézünk a térképre, az első pillantásra látjuk, hogy nem­csak a Közel-Kelet az egye­düli háborús tűzfészek, ahol nehéz napokat élnek az em­berek. Mivel az agresszorok a békét világméretekben fe­nyegetik, a világ egyetlen pontján sem mindegy, hogy hol, mi történik. A DÍVSZ megalapozottan, történelmi múltjának megfelelően dön­tött úgy, hogy a következő években tevékenységének legfőbb vezérfonala a béké­ért folytatott erőteljesebb harc lesz. Hiszen a béke és a leszerelés ügyéről szólni nem­csak a kormányok, de a köz­vélemény és így az Ifjúság is illetékes. A fiatalok is aktív részesei, formálói kívánnak lenni az emberiség jelenét és jövőjét érintő és meghatáro­zó döntéseknek, cselekedetek­nek. A DÍVSZ álláspontját az ENSZ-ben is elmondta Bara­bás Miklós, a szövetség újjá­választott főtitkára. — Tüntetések. Felszólalások. Tiltakozó nyilatkozatok. A szolidaritás bizonyítására milyen lehetőségei vannak még a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetségnek ? — A Prágában rendezett fó­rumon, ahol 113 országból 124 tagszervezetünk vett részt, a közgyűlés ideje alatt ülé­sezett háromszakosított szer­vezetünk, köztük a Nemzetkö­zi önkéntes Szolgálat az If­júság Szolidaritásáért és Ba­rátságáért. E szakosított szer­vezeten belül konkrét segít­séget is tudunk nyújtani. Et­től a tagszervezettől kap se­gítséget az én hazám is. A lehetőségeken, kereteken be­lül ez anyagi támogatást je­lent, amelyet eljuttatunk az arra rászorulóknak. — Engedjen meg ismét egy személyes kérdést. Amikor megtudta, hogy ön lett a DÍVSZ elnöke, mire gondolt? — Arra, hogy nehéz és meg­tisztelő megbízást vállalok el. Arra, hogy tisztességgel kép­viselni fogom libanoni tag- szervezetünket, de ezzel együtt a világszövetséget is. Arra gondoltam: munkámmal sze­retném bebizonyítani, hogy a DÍVSZ tenni tud — és sze­mély szerint én is tenni tu­dok, ugyanúgy, mint minden ember — a béke és a lesze­relés ügyéért. — Most mire készül a DÍVSZ? — A közgyűlés által meg­határozott irányelvek, szem­pontok alapján a béke-világ- kampány különböző akcióit szeretnénk kidolgozni. Még ez év végén sorra kerül a XI. közgyűlés után az első végreható bizottsági ülés, ahol sok más fontos napirendi pont mellett ezeket a terve­ket is szeretnénk megvitatni, s az addig szerzett tapasztala­tokat összegezni. Bízunk ab­ban, hogy munkánk eredmé­nyes lesz — mondotta a DÍVSZ elnöke. Ambras Sándor Vasutasbrigád a Mátra alján A Hatvan—Salgótarján Pályafenntartási Főnökség József Attila Szocialista Brigádja az elmúlt napokban a Mátrában egynapos kiránduláson vett részt. A nagyon kedvező időjárást kihasználva az értekezletet is a fes­tő! környezetű, Mátrakeresztes melletti erdő hűsítő fái alatt tartották meg. A brigádérte­kezletet a község életének megismerésével, megtekintésével kapcsolták egybe. ár A Somoskőújfalu—Hatvan vasútvonalon a vasút melletti fák kivágását kezdték meg a közelmúltban. A vonatokkal utazók többen kifogás tárgyává tették, mondták, miért kell a fákat pusztítani. Nem erről van szó! jK pályafennarási főnökség műszaki ügyintéző­je elmondotta, hogy a fák túlságosan közel vannak a vasúti vágányokhoz, és zivatar ese­tén könnyen előfordulhat, hogy a vágányok­ra dőlnek, és a vasúti forgalom biztonságát veszélyeztetik. De a veszélyhelyzetek meg­szüntetésén kívül még azt is megtudtuk, hogy a későbbi időben sorra kerülő vonal­villamosítás —, mármint a régóta ígért vil­lamos mozdonyok közlekedtetése — előkészí­tő munkáinak megkezdését is jelenti. így te­hát á vasút melletti fák megérettek a kivá­gásra. Megnyugtató viszont az is, hogy a kivágott fákat csemetékkel pótolják végig a vonalon, amely a villamosítás munkálatait, illetve az üzemeltetést sem fogja zavarni. — szűcs — Pályázat a nemzetiségi olvasótábori mozgalom továbbfejlesztésére A hazánkban élő nemzetiségiek olvasótá­bori mozgalmának továbbfejlesztését szolgá­ló pályázatot hirdetett a Hazafias Népfront Olvasó népért munkabizottsága, az Állami Gorkij Könyvtár, a Művelt Nép Könyvter­jesztő és a Könyvértékesítő Vállalat A pá­lyázat elsődleges célja a táborok közműve­lődési tevékenységének korszerűsítése, új elemekkel történő gyarapítása. Meghirdetői olyan módszerek közreadását várják, ame­lyek megkönnyítik a nemzetiségi irodalom bemutatását, támpontot nyújtanak az alkal­mi kézikönyvtárak, állományának megfelelő összeállításhoz, s ahhoz, hogyan lehetne a népzenét és a közös éneklést jobban hasz­nosítani a tartalmi munkában. Arra is ja­vaslatot kérnek, miképp érhető el, hogy a fiatalokkal a táborozás után se szakadjon meg a kapcsolat. Ä pályázaton bárki részt vehet elgondolá­saival, ötleteivel. A pályamunkákat magyar, vagy nemzetiségi nyelven, legfeljebb 30 gé­pelt oldalnyi terjedelemben, szeptember 30- ig nyújthatják be az Állami Gorkij Könyv­tárnál (1056. Budapest, Molnár u. 11.) A pályaműveket szakemberekből álló bizottság1 értékeli. Az eredményt 1932 novemberében, a nemzetiségi báziskönyvtárak országos mun­kaértekezletén hirdetik ki. A díjazottak ér­tékes könyvjutalomban is részesülnek. KOSSUTH RADIO) 8.25: Bnrbra Streisand éneke) zenés Játékokból 9.04: Hangképek az első országos táncháztalálkozóról 9.44: Zenevár 10.05: Robin Hood 10.33: Pergolesl és Clmarosa vlg- operáiból 11,21: Kinek ló? A válaszolunk hallgatóinknak különkiadása 11.11 Pries Anna 12.15: B "-állom magának 13.08: ÜJ lemezeinkből 14.10: Árvácska 15.05: Kóruspódium 15.27: Ismered a RlgolettótT 16.10: Leopold Stokowski vezényel 17.05: Nem a világvége 17.36: Délutáni Rádiószínház Hannus mester 19.15: sporthiradó 19.30: Évszázadok mestermővelböl 20.10: Világirodalmi Dekameron 20.40: Töltsön egy órát kedvencel­veivel 21.40: A Dúcánál. Történelmi figyelő 22.30: verbunkosok, nóták 23.24: oj Melódia-lemezeinkből 0.10: Bordalok népszerű'operet­tekből PETŐFI RADIO: 8.05: A Magyar Rádió és Televí­zió gyermekkórusa énekel 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből Román dallamok 13.00: Kanenoljuk a győri körzeti itúdlót 4 NÚGRAD - 1982. augusztus 12., csütörtök 13.30: Éneklő Ifjúság 14.00: Az én rádióm. A mikro­fonál: Ember Mária. 15.00: Hogy tetszik lenni? — Gyulán 16.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Rádióexpressz 18.35: Örökzöld dallamok 19.38: Beverjy Hills két részletet énekel Lehár A vig özvegy című operettjéből 19.55: Slágerlista 20.55: Tudomány ég gyakorlat Gyógyító vérkészítmények — új dlagnosztikumok 21.10: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Umbulda 22.20: Fényes Szabolcs szerzemé­nyeiből 23.20: Slágerek a nyárról MISKOLCI STODIÖ: 17.00: Hírek. Időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké­peslap. Telefonügyelet: 35-510. A tartalomból: Az ország második legnagyobb lakótelepén. Beszélge­tés Csorna Károllyal, a szövetke­zet elnökével. Szerkesztő: Dohog Tséla. 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Újfajta kalászos vető­Termelési gyakorlaton a diákok ■wimmiii—■——MH———■—<——Ma— Ilyenkor visszatérő kérdés; mennyire ismerik meg a fia­talok a vállalatok munkáját, tevékenységét, a dolgozók mindennapjait. Elérik-e a termelési gyakorlatok célju­kat? Válaszért a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat salgótarjáni új iparte­lepének lakatosüzemébe és a Beszterce-lakótelepi épít­kezésre kopogtattam be. A lakatosüzem előtti S2»- bad területen exportra ké­szülő vas- és acéltermékek. Mellettük munkásruhába öl­tözött fiatal lányok. Festik, mázolják egy majdani hűtő­ház szerkezeti elemeit: a sal­gótarjáni Madách Imre Gim­názium és Szakközépiskola — szeptembertől II. B. ma­gasépítőipari osztályának ta­nulói. — Milyen élményekkel, ta­pasztalatokkal gazdagodtak a négy hét alatt? — kér­dem tőlük. Vörös Gabriella nagy lé­legzetet vesz, majd így vála­szol. — Jó hangulatban, szíve­sen jöttünk ide. Előre tud­tuk, hogy festeni fogunk. Azt viszont nem hogy mit és miként. Az első napokban megismertettek bennünket az ecsettel és a festékkel, a festés technikájával. Kezdet­ben érdekes volt, majd egy­re egyhangúbb lett. Pálmai Gyöngyvér úgy fű­zi tovább az előbbi gondola­tot: — Szívesen végeztünk vol­na más munkát is, de nem adtak, mondván, ml ezért jöttünk ide. Ha ehhez hoz­záveszem, hogy 15 leánynak három öltözőszekrénye volt, s a büfében rendszeresen el­fogyott az áru, ml« mi sorra kerültünk, akkor a kép nem a legkifogástalanabb. — Csatlakozom Gabiék vé­leményéhez — veszi át , a szót Bárdos Ági. — Volt amikor kellemesen teltek az órák, de ez nem a munká­nak, hanem Münzberg Pis­ta bácsi festő csoportvezető­nek köszönhető. Mindig mo­solyogva, viccelve, mégis határozottan és nagy türe­lemmel irányított bennünket. Az itt dolgozó munkásokkal megértettük egymást, önálló brigádban voltunk, és nem jutott Idő a beszélgetésre. A Beszterce-lakótelep F—9-es jelzésű tízemeletes épületének negyedik szintjén is a Madáchból vannak ter­melési gyakorlaton. Itt a IX. C-sek dolgoznak. Vass Attila mondja: — Változatosan színesen teltek napjaink. Véséssel és albafalazással foglalkoztunk. A vésés nehezen ment, a fa­lazást már szívesen csinál­tuk, érdekelt benünket. Lel­kes oktatóink Nagy Norbert és Kelemen József kőműve­sek még az utolsó napokban is mondtak és mutattak újat. — Kezdetben voltak prob­lémáink — kér szót Menich Gábor —, mert a munkások szerint nem dolgoztunk meg a nyolc forintos órabérért. Az_ idő múlásával egyre in­kább megelégedtek munkánk mennyiségével és minőségé­vel. Lehoczki Hajnalka a kö­vetkezőkkel folytatja: — Nem ment minden si­mán, meg kellett tanulni fo­lyamatosan dolgozni, erőnket arányosan beosztani. Megis­mertük az itt dolgozók mun­kakörülményeit, elméleti tu­magvak kerülnek forgalmazásra. Kisiparosok vásári utcája.), 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzeíes. TELEVÍZIÓ: 16.00: Hírek 16.05: Pergő képek Amatőrfilmesek műsora 1G.30: „Eletet az éveknek.” 17.00: Tollassuli VI/0. rész 17.15: Gyerekek a házban Magyarul beszélő NSZK kisjátékfilm-sorozat 6. rész: Meghívom Karit 17.45: Reklám 17.50: Telesport 18.15: Jelenlét — századunk aranya 19.00! Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Lázadó hajó Magyarul beszélő angol film 21.35: Hű-háttér 22.25: Tv-hlradó. 3. 2. MŰSOR: 18.03: Ein abend mit der bühne ,.Rosengarten” des (fásunkat sikerült a gyakor­latban rögzítenünk. Sok hasz­nos élménnyel gazdagodtunk. A két helyen szerzett be­nyomások egymásnak ellent­mondóak. Ezek okait kutatva jutottam el Szeles György­höz, a vállalat személyzeti és oktatási osztályának előadó­jához és Szatmári Bélához, a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola műhely­főnökéhez. Szeles György így vála­szol : — A tanulók jelentős ter­melési értéket hoztak létre. Az iskola kérésének megfe­lelően igyekzetünk részükre munkát biztosítani oly mó­don, hogy figyelembe vettük a vállalat gazdasági érdeke­it, s ennek megfelelően egészséges megoldásokat ke­restünk. Ügy érzem ez a leg­több esetben sikerült. A la­katosüzemben a festést az ott dolgozó lányok mennyi­ségben és minőségben á leg­jobban oldották meg. Ez tük­röződik a 11 forintos órabé­rükben. Lehet, hogy nekik nem tetszett ez a munka, de meg kell mondanom, nem tartom célravezetőnek a he­tenkénti máshol történő dol­gozást, mert ez sok plusz szervező munkát igényelne, de nem tudnának folyamato­san részt venni a termelésben Egyébként évközben szinte teljesen megismerik a válla­latot, mert mindig máshová vannak beosztva. Az öltö­zőkkel kapcsolatos észrevéte­leiket jogosnak tartom. Min­den évben felkészültünk a diákok fogadására. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a kinti munkahelyeken meglepetést jelent a gyerekek megjelené­se. Pedig az elmúlt tíz év­ben utánpótlásunkat csak­nem a Madáchból biztosí­tottuk. Az innen hozzánk kerülő fiatalok jól megállják a helyüket. Szatmári Béla a követke­zőkkel folytatja: — Az idén 191 tanulónk volt termelési gyakorlaton. Ebhői 58-an dolgoztak a Nóg­rád megyei Állami Építőipa­ri Vállalatnál. A különböző vállalatok lehetőségeikhez mérten igyekeztek olyan munkát adni tanulóinknak, amilyeneket mi a tanterv alapján kértünk. Egyes ese­tekben — mint például a NÁÉV-nál — kértek tanuló­kat olyan munkák elvégzésé­re, amelyhez fiatajaink már kaptak előképzettséget, vagy középiskolai oktatásuk során megszerzik. A festés egyéb­ként tananyag, a NÁÉV-nál végzett festőmunka fontos exportkötelezettség határ­időre történő teljesítését is jelenti. A lányok e munkát vállalták. Megértem őket, hogy nem volt olyan válto­zatos, mint az iskolai élet. A Beszterce-lakótelepen vi­szont alkotóbb, gondolkodta- tóbb munkát végeztek a gye­rekek. Villanásnyi képek jelzik a majdani szakemberek gya­korlati képzésének ellent­mondásosságát. Vajon mi marad meg bennük: a jó, vagy a kevésbé követendő? Később, a gyakorlatban ki­derül. * Tóth Gábor Zebegényben nya­ranta kéthónapos képzőművész- szabadiskolát ren­deznek Szőnyi Ist­ván egykori kert­jében. A szabadiskolán Akt-festés !■ Ill—lull Lajos Kossuth Glmnaslums Budapest , A pécsi Körzeti stúdió műsora 18.35: Még egyszer — gyerekeknek I 19.30: Tv-hiradő 20.00: Queen Ida együttese 20.30: A danik földjéfi NSZK dokumentumftlm 71.15: Tv-híradó. 2. 21.35: Most és mindörökké UI/2. rész BESZTERCEBÁNYA: !9.30: Tv-hiradó 20.00: Emberrablás. Tv-iáték (ism.) 21.20: Zenés feltöróláték 21.55: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A népgazdaság irányításáról 22.40: Hírek 2. MŰSOR! 20.00: Táncminiatűrök. A szlovák művészegyüttes műsora 21.00: vasll Bilak válogatott írá­sairól 21.29: időszerű eseménvek 21.50: Tenn Christoph. Francia tv- filmsorozat 3. rész (ism.) 22.45: Az ókori Görögország Svájci dokumentumfilm- sorozat 2. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 1 és háromnegyed 6-tól: OJra szól a hatlövetű. Színes, szinkronizál* amerikai western. 8-tól: A vidéki Lány. (14). Színes francia—svájci film. — Balassagyarmati Madách: A csontok ütja. Színes, szinkro­nizált román történelmi kaland­film. — Pásztói Mátra: Nürnberg 1946. (14). Magyar dokumentum­film. 8 órától: A rendőrök há­borúja (16). Színes, francia bűn­ügyi film. — Szécsényi Rákóczii Olaszok hihetetlen kalandjai Le- ningrádban. Színes, szinkronizált látványos olasz—szovjet bűnügyi filmvígjáték. — Kisterenyei Pető­fi: Tűzszekerek.. Színes, szinkro­nizált angol filmdráma. — Ersek- vadkert: Alma. (14). Színes, fan­tasztikus amerikai ftlmmusieal. — Nagylóc: Szexis hét vége (16). Színes, szinkronizált olasz—fran­cia film. — Jobbágyi: Meztelenek és bolondok (14). Színes, szink» ronizált amerikai filmvigj átéS. ,

Next

/
Thumbnails
Contents