Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)
1982-08-10 / 186. szám
Megújulás és innováció (I.) Kinek állítsunk szobrot? Divatos téma manapság az innováció. Dicsérik, vagy bírálják, de beszélnek róla. Nálunk inkább kritizálják a hazai innovációs gyakorlatot, ebben a vitában azonban kevés az előrelendítő erő. Mert többnyire általában elégedetlenkednek az innovációs gyakorlattal, ellenpéldaként szinte csak a Rubik-kockát hozzák fel. A Rubik-kocka — azonban — maradjunk ennél a példánál —, mint kizárólagos sikerpélda félrevezető, mert nem e századi jellegzetesség. Korunk nem a zseniális és magányos feltalálók kora, hanem a tervszerű, szorgalmas és a kemény, intézményes (nagyipari) kutató-fejlesztő munkáé. A nagyszabású és tartós sikerhez — és ez a lényeg — az egyéni intuíció és a vasfegyelmű gyári technológia elválaszthatatlanul nélkülözhetetlen. Évszázadokon át — némi túlzással — az volt a gyakorlat, hogy valaki kiötlötte az új terméket, aztán ehhez kezdték alaikítni a nagy (vagy kis) ipari technológiát. Ez olykor 50—100 évig is eltartott. Ma a technológiák szülik az új és új gyártmányokat, legfeljebb egy-egy új termékfajta (a számítógép, az integrált áramkör, vagy annak idején a penicilin, születik egyszerre saját nagyipari technológiájával. Félrevezető, ha mi Rubik Ernőnek akarunk szobrot állítani, amikor a kor gazdasági hőse sokkal inkább a névtelen technológus. (Ez persze, semmit sem von le Rubik Ernő és társai értékéből.) Nehogy bárki is úgy vélje, hogy a korszerű nemzetközi nagyipar csillagokat ostromló technikájával szemben leleményes és derék magyar iparosokkal és egy-két magányos mérnökkel messzire juthatunk! Többről van itt szó, mint az újítások elfogadása körüli huzavona megszüntetéséről. Ezért — bár a teljesség igénye nélkül — talán nem haszontalan felmérni, növekszik-e az innovációs folyamat hatékonysága a hazai gazdaságban? Az innováció építőkövei Az innováció fejlesztést, újítást, változtatást, ésszerűsítést, valaminek (gyártmány, gyár, intézmény) megszüntetését, vagy létrehozását jelenti, s lényegében bármiféle tevékenység megújítását szolgálhatja. Ezt a tevékenységet, a fejlesztést mindig is gyakorolták a társadalmak történetében, korunkban csak annyi az új, hogy a változások tempója gyorsult fel. Az alumíniumgyártás például annak idején 40 év alatt vált meghatározóvá a világ iparában. A világ ipari élvonalában a nagyüzemi gyártás kialakulásához a rádiógyártásban 26 évre, a számítógépeknél 21, az atomerőmű-iparban 14, a műszálaknál 9, az integráltáram- kör-termelésben 5 évre volt szükség. Az innováció fogalma elsősorban a műszaki fejlesztéshez, az ipari termeléshez kötődik. Végtére is, ha ennek jó a hatásfoka —, amit a termékek nemzetközi verseny- képessége és a cserearányok alakulása tükröz —, akkor valószínűleg a társadalmi, illetve vállalati tevékenység egyéb területem is megfelelő az innováció. Például a gazdasági és vállalat irányítási és intézményi rendszerben, vagy a szakemberképzésben. Hazánkban a műszaki fejlődést az helyezte új alapokra, hogy az 50-es évek végétől az ország adottságai és ipari hagyományai elsőbbséget kaptak a fejlesztési programokban. A viszonylag munkaigényes ágazatok — például a járműipar mellett a műszeripar és a híradástechnika — fejlesztése gyorsult fel. Az élre a korszerű termelési szerkezet kialakítása (a gép- és vegyipar súlyának növelése) került. Ezt szolgálták a 60-as és 70-es években indított, és a jelenlegi központi fejlesztési programok is. Ezek több ágazat munkáját helyezték korszerűbb alapokra: a közúti járműgyártást, az alumíniumipart; új ágazatokat teremtettek; a petrolkémiát, számítástechnikát; illetve több más ágazat számára alakították ki a kedvezőbb gyártási és innovációs feltételeket: például a petrolkémia a fólia- és a műszergyártást; a számítástechnika az átviteltechnika, valamint a műszer- és automatikai gyártási ág fejlesztéséhez. Feldolgozva előnyösebb A petrolkémiai fejlesztési program például a korszerű műanyagtermelés alapját rakta le hazánkban. Ennek eredményeként a műanyag alapanyag és a vegyiszálter- melés a 70-es évtizedben 20 százalékkal nőtt. Nem mindegy, hogy az év — megközelítően 350 ezer tonnás — műanyagtermelését hagyon hasznosítja a feldolgozóipar: félkész termékként adjuk-e el (pvc-porként, fólia alakban, vagy vegyiszálként), vagy: magasabb feldolgozottsági fokon. Sokszoros a hozamkülönbség, ha egy kiló feldolgozatlan műanyagot adunk el, vagy, ha ugyanezt a kilónyi műanyagot egy Ne vezérlésű szerszámgépbe beépítve értékesítjük. Hasonlóan jelentős az exportbevételi különbség akkor, ha alumínium fél- terméket exportálunk, vagy, ha ugyanezt az alumíniumot egy magas értékű műszaki gondolat megtestesítésére felhasználva tudjuk eladni. A hazai ipar termelési szerkezete a 80-as évek elejére megváltozott: az iparon belül a két legnagyobb termelési hányadot a gép- és a vegyipar adja. A további korszerűsítést szolgálja a VI. ötéves terv két új központi fejlesztési programja az elektronikai alkatrészgyártás, illetve a növényvédőszer- és intermedier-gyártás fejlesztése. A magyar gazdaság ágazati szerkezete megfelel a fejlett ipari országok termelési struktúrájának. Ez azonban nem mondható el az ipar termék- szerkezetéről. A termékszer- "kezet (és a vállalati technoló-1 gia) váltása viszont jórészt már a mikroszintű (és vállalati döntésű) innovációs körbe tartozik: a mindennapos műszaki fejlesztés feladatai közé. (Következik: Az alkotó erő beruházása) Gerencsér Ferenc Sínen a kisszövetkezet Hagyományos és kisér’eii munkák Kálión Nyugodt lelkiismerettel készülnek féléves közgyűlésükre a Káliói Építőipari Kisszövetkezet dolgozói. Nemcsak az alakulást megelőzően volt nagy a bizakodás a szövetkezeti tagságban, hanem fél év elteltével is elmondhatják: sínre kerültek, jó úton járnak. Ez idő alatt befejezett munkájáért több mint hétmillió forint árbevétel került a kisszövetkezet kasszájába. Az összeg zömét építési és szerelési teendők ellenértéke teszi ki. Felújította a berceli vakok intézetét, a Volán béri oktatási központját, a pásztói kollégium létrehozásában asztalosmunkákkal vett részt. A környékbeli kislakásépítéseket elsősorban részfeladatok ellátásával segitette. Hasznos kooperációs kapcsolatok kialakításával is jövőjét alapozta meg a kisszövetkezet. Lakatosmunkák elvégzésére teremtettek kapcsolatot a kállóiak az apci Az orvosi fecskendők javításával egyelőre kísérletképpen foglalkozik a kisszövetkezet. (Kulcsár József felvétele) Qualitallal és a Szerszámgépipari Művek érsekvadkerti gyáregységével. Lakatoster- mókek gyártására bedolgozóhálózatot szerveztek Bérceién, Kálión és Erdőkürtön. Nemcsak lakatosmunkákat bíznak a bedolgozókra, hanem — egyelőre kísérletképpen — az orvosi fecskendők javítását is ezzel a hálózattal oldják meg. A fecskendők javítására egy szabadalmi eljárás alatt levő technológiát vettek meg, jelenleg bérelt műhelyben próbálkoznak az új tevékenységgel, végleges bevezetéséről az esztendő végén döntenek. Addigra egyébként kerek 15 millió forint árbevételre kell szert tennie a kállói kisszövetkezetnek. A cél elérése most már csak a szorgalmas munkán múlik, hiszen teljesítőképességüket év végéig lekötötték a rendelők. Az igények kielégítésén túl saját telepüket új lakatoscsarnokkal gyarapítják a kállóiak, a régi műhely kicsi, korszerűtlen, nem alkalmas a szép számú és igényes munkát követelő rendelés teljesítésére. Eltűnőben a fehér foltok Balassagyarmati bútorok a déli megyékben Manapság a piacra betörni, nem tartozik á könnyű feladatok közé egy-egy gyár, vagy vállalat számára. Ennél csak egy nehezebb van, meg is tartani. Erről beszélgetünk dr. Szabó Dezsővel, a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár főkönyvelőjével, a szegedi ipari vásár kapcsán. A balassagyarmatiak első ízben mutatkoztak be Szegeden azzal a nem titkolt szándékkal, talán sikerül ezen a számukra még „szűz” tájon elhelyezni termékeik egy részét. négymillió forint értékű bútort értékesítettünk. — Mennyi volt ebből az új termék ? — Csaknem teljes egészében — legalábbis Bács-Kis- kun, Csongrád és Békés megyében. A nyilvánosság előtt eddig még nem szerepelt „TONIK” ifjúsági bútornak pedig olyan sikere volt, hogy minden valószínűség szerint a tervezettnél lényegesen többet kell belőle gyártanunk még az idén. Az ifjúsági bútor egyébként két színösszeállításban — zöldfehérben és narancssárga-fehérben — kerül a bútoráruházakba, még a negyedik ne— Ezt a szándékunkat si- gyedévben. Ára olcsóbb kér koronázta — mondja a főkönyvelő, aki történetesen szegedi származású, nemrég került Balassagyarmatra és a jelek szerint jól mérte fel a vásárban rejlő lehetőséget. — Szegeden — a korábbi szerződéseinken túl — csaknem Brigádok Bátonyban Visszalopni a versenyhelyzetet! MM — A korábbi lendület ma nem egészen van meg. Valamennyit lassult mind a vezetés, mind jén. — Miből vehető ez észre? — Hogy csak a felszínes dolgokat soroljam: a brigádrendezvények ritkábbak, a brigádgyűlések néha el-elma vezetőktől. De mást követelne a brigádoktól' is. Elsőnek a vezetőkön a sor. Most elő- a dolgozók szint- fordulhat, hogy az irányítók maguk sem tudják, mit is kérjenek a brigádoktól. Mert sokszor nem volna hasznos a tervet túlteljesíteni. Legtöbbször az a jó, ha a meglevő tervet hajtják végre, de azt a radnak, az önértékelés késik, legtökéletesebben. Ezt vinem elég alapos; a vállalások — épp a változó piaci helyzet miatt — nem lehetnek elég világosak, konkrétak. Tapasztalható, hogy egyikmásik brigád „bezárkózik”, nem bővítik magukat új taszont nehéz számszerűsíteni. Ezért felélednek a régi reflexek: „ebből ennyit kell és én majd tíz százalékkal többet csinálok!” Az új stílus azt jelenti; havonta, de ha kell, hetente beszélgessen el a veJelentékeny és gyakran újszerű föladataik megoldásában megyénk üzemei építenek a brigádmozgalomra. A tennivalók és a körülmények változása nem egy helyen „érvényteleníti” a korábban bevált, akkor hasznos versenymódszereket, s megköveteli a friss ötleteket, bátor módosító elhatározásokat. A FŰTÖ- BER nagybátonyi gyárában — az üzem rövid történetéhez képest — jelentős múltja van a brigádmozgalomnak, épp ez is kötelezi a kollektívát a to- vábblendüléshez kellő újítások meghonosítására. A témáról Danyi Balázst, a gyáregység párttitkárát kérdeztük. — Tapasztalható-e ebben az üzemben a versenyláz bizonyos mérvű enyhMése? gokkal. Űj brigádok sem igen zető a brigádokkal, és ilyen alakulnak, inkább a felbomlás gondolatával foglalkozik némelyik régebbi kollektívánk. — Miért nem ragadják magukkal a jó feladatok a csaposokat? — Míg korábban a termelést szépen megterveztük egy rövid távú programot állítsanak össze és értékeljenek. A rövid programokban megkeresni, észrevenni azt a pluszt, amit a brigádok belevihetnek a kötelező munkán felül. Ehhez kell a vezetés „művészete”. — Sok irányító mondhatná évre előre, addig lehetett erre: ilyen energiát nem érkonkrét és hasznos vállalásokat megfogalmazni. Ma hosz- szú távon és részletesen nem lehet terveznünk. Ezért az üzemi munkába való versenyszerű bekapcsolódás döcög. Túlteljesítésben a társadalmi munka az, ami megfogható, számszerűsíthető. Ezért erre vállalkoznak szívesen. — Hogyan lehetne a termelési föladatokba is „visszalopni’’ a versenyhelyzetet? — Ez az új helyzet új irányítási stílust követelne a demes belefektetni a versenyszervezésbe, mert talán nem is térülne meg. — Igen, ez nehéz probléma. Az irányítónak sok egyéb gondja van, ami elvonja figyelmét, kitölti idejét: anyag— Fegyelmezettségben példát mutat, vigyáz a gépre, ügyel a másik dolgozó egészségére, takarékosan bánik anyaggal, energiával, gondja van arra is, hogy a másik munkás keze alá dolgozzon, ne álljon sehol a munka. Ezek azok, amik a kis csoportok lelkiismeretességén múlnak. — Hogyan lehet ezt, mint versenyt értékelni? — Ez az, ami nehéz. A vezetőtől függ, mennyire becsüli meg a versenymozgalom hasznát. Mennyire akarja megőrizni a vetélkedésre való kedvet; mennyire óvakodik attól, hogy kialakuljon a baráti alapon való értékelés látszata is. — Elképzelhető-e, hogy a jövőben a brigádmozgalomnak a munkahelyen kívüli életben? — De még mennyire! Most azt tartanám a leghasznosabbnak, ha a tanulásra ösztönözne hatékonyabban a mozgalom. Nem „bizonyítványgyűjtésre”, hanem minőségi tanulásra gondolok. Olyanra, ami a munkában hamar hasznosul. Ezt persze megint nehéz lenne számszerűsítve „berendelés, létszám-átcsoporto- vasalni”. De mindenképp1 érsítás, szervezés, tehát napi operatív feladatok. Nehéz időt találni a fontolgatásra, a plusz lehetőségének megtalálására. De érdemes időt szakítani rá. — Miben nyújthat pluszt egy csapat? demes ösztönözni a tanulást, mert az a tapasztalat, hogy ha egy ember a szakmai, politikai tudásban korszerű szintre jut, akkor önmagától is minden helyzetben jó irányba mozdul. Molnár Pál hasonló, már forgalomban levő bútorokénál. A balassagyarmatiak termékei iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg a BŰTORKER, a DOMUS és a Skála—Coop részéről elsősorban az ifjúsági bútor iránt. Javasoltak ugyan egy-két módosítást, de máris igényt tartottak 10—10 garnitúra mintapéldányra és szeptember végéig bejelentik a gyárnak a konkrét igényeket is. — Szegeden a Szegedi Bútoripari Szövetkezet bemutatóterme kezdi meg a közeljövőben termékeink árusítását, s ez jó példa arra, menynyire felgyorsíthatja egy vásár az üzleti folyamatot. Itt kötöttünk újabb szerződést a Borsod DOMUS-szal is, pedig velük már hosszabb ideje eredményes kapcsolatunk van. Az Ipoly Bútorgyár jelentkezett egy 11 darabos szállodai garnitúrával is, amellyel egyébként már megpályázták több szálloda berendezését. Ebben is a legnagyobb rugalmasságot tanúsítják a megrendelőkkel szemben. — Ha a szállodák igénylik, nemcsak a bútort szállítjuk, de vállaljuk a szobák teljes berendezését is, a padlószőnyegtől kezdve a függönyökön és karnisokon át a lámpákig. A szállodai garnitúra — egyes elemek elhagyásával — alkalmas hálószobabútornak is. Mindez talán hozzájárul ahhoz, hogy a gyár tervei megvalósulhassanak, hiszen az elmúlt években 5—600 ezer forint értékben adtak el a három déli megyében az Ipoly termékeiből. Idén már 3—4 milliós forgalomra számítanak, s 1983-ra 15—20 milliót érő bútor értékesítése a cél, s ez a gyár 240 millió forintos termelési értékét figyelembe véve nem lebecsülendő mennyiség. — Sikerült-e valamilyen együttműködési szerződést kötni ? — Ügy tűnik, igen. Egy jugoszláv gyárral. A Stara Mo- ravica-i MEBLÓ bútorgyárral vettük fel a kapcsolatot ez ügyben. Egyes elemeket mi szállítanánk nekik, másokat viszont ők gyártanának nekünk. A tárgyalások jelenleg a KONSUMEX szegedi kirendeltségének közvetítésével zajlanak. (zilahy) A munka gyümölcse Már ötödik esztendeje működik a Pásztói és Vidéke ÁFÉSZ munkáskert-szövet- kezete, amelynek kezdeti 24 fős taglétszáma meghaladja a százat, területük pedig a 28 hektár felé közelít. A mun- káskert-szövetkezet lényege, hogy az ÁFÉSZ által bérelt területen munkások, kisebb számban értelmiségiek olyan gyümölcs- és málnatermesztést folytatnak, amely felvásárlásra kerül. Az idén vették át az első nagyobb termés áruit, málnából mintegy 500 ezer, gyümölcsökből több mint 100 ezer forint a várható árbevétel. Pályázat fiz egészségügyről filmeken Az egészségügyi dolgozók szakszervezetének Nógrád megyei bizottsága és a Vöröskereszt megyei szervezete pályázatot hirdetett a XVI. képekkel, valamint színes dia- pozitívokkal, az egészségügyi dolgozók életét, munkáját, a körülmények változását dokumentáló felvételekkel. A országos egészségügyi fotó- jelentkezési határidő: kiállításra és színesdia-bemu- tatóra. A pályázaton az egészségügyi szakszervezeti tagok, egyetemisták, főiskolások, szakiskolások vehetnek. részt fekete-fehér és színes papír1982. szeptember 5. A zsűri által kiválasztott pályamunkák október közepén lesznek láthatók a salgótarjáni Bányász Művelődési Házban. NÓGRAD - 1982. augusztus 10., kedd 3