Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)
1982-08-31 / 203. szám
Ähogy a párttitkárnő látja: Felhőktől mentes, de... Szeptember végén átadják a forgalomnak a 22-es számú főútvonal benczúrfalvi elágazójánál levő nagy teherbírású új hidat, amely a Ménes-p^tak fölött biztosítja az áthaladást. A nyolcmillió forintos beruházást az Egri Közúti ápítő Vállalat szakemberei végzik. —kj— Kallódó szakemberek Közhelyszerű megállapodásaink egyike, hogy „szellemiekben gazdag ország vagyunk”, s ehhez legfeljebb any- nyit teszünk hozzá, hogy a jól képzett szakemberek sokaságából csak kevesen dolgoznak képzettségüknek megfelelő munkahelyeken, munkakörökben. — Az első fél évben nehéz helyzetben voltunk, sokat és sokszor kellett magyarázni, hogy a népgazdaság külső feltételeinek megváltozott helyzetéből adódnak a mi gondjaink is. Fonalhiány miatt nem tudtunk folyamatosan dolgozni. Ez persze meglátszott a dolgozók teljesítményén és természetesen a keresetén is. A helyzetet értékelő, elemző taggyűléseinken a párttagsággal való rendszeres napi beszélgetések során mindegyikük a folyamatos termelés feltételeinek biztonságát szorgalmazta. Egyik taggyűlésünkön úgy döntött a tagság, hogy vegyem fel a kapcsolatot a budapesti központunk párt- bizottságának titkárával és a mielőbbi megoldás érdekében konzultálva keressük a legcélravezetőbb utat, a megoldás lehetőségeit. Az anyagellátási zavarokat tetézte, hogy időközben rá kellett állnunk a tőkésexporttermelésre. Ez olyan magas követelményeket állított a vezetők és dolgozók elé, amihez nem voltunk hozzászokva, amit korábban el sem tudtunk képzelni. Az új technológia elsajátításáért, az' új munkafogások megtanulásáért, a magas, szinte különleges igényekhez való mielőbbi igazodáséi bizony megfizettük á tandíjat A tőkésexport igényessége bonyolultsága, a tapasztalatlanság visszafogta a korábbi lendületet, ami aztán a termelékenység hatékonyság csökkentésében, végső soron az apadó nyereségben és a tervtől való lemaradásban jelentkezik. Az előbbiek miatt első féléves tervünket 87 százalékra teljesítettük — pergeti vissza a közelmúlt legérzékletesebb termeléssel kapcsolatos momentumait Nagy Erzsébet, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárának párttitkára. Bizonytalansági tényező Szerencsére az első igazi, mindenki számára sok tanulságot szolgáltató próbatételnek sikerrel tettek eleget a gyár dolgozói, köztük az alapszervezet kommunistái. Bár ahogy itt fogalmaznak a párttagok: egy kicsit hosszúra nyúlt a kritikus időszak. Sikerrel teljesítette első vállalkozói szerződéseit a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár. Berendezte és a megrendelő megelégedésére átadta a budapesti pénzügyi és számviteli főiskola, valamint a szombathelyi tanárképző főiskola egy- egy kollégiumát, valamint a pásztói Béke Tsz új székházát — ez utóbbit az íróasztaloktól székektől .a hűtőszekrényig, a függönyöktől, szőnyegektől a világítási berendezésekig. Előrehaladott tárgyalások folynak egy hazai touring hotel és Qgy szovjet szálloda — Tőlünk, valamint a gyár vezetőitől kapott információk alapján az alapszervezet tagsága igyekezett értelmes, elfogadható, meggyőző választ adni dolgozótársaink minduntalan visszatérő kérdéseire: mikor teremtődnek meg a feltételek a folyamatos termeléshez, — hangsúlyozta a párttitkár. A szükséges irányba való fordulás érdekében nemcsak most, hanem a jövőben is egyre gyakrabban kell szinte az egyik napról a másikra a termelés összetételén változtatni. — Jelen pillanatban sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint az első fél évben. A központ ellát bennünket szabott áruval. Hogy a konfekcióban dolgozó munkatársainkat jobban el tudjuk látni munkával, elvállaltuk a párositási munkákat. Előnye jelentkezik majd a minőségi reklamációk csökkentésében, mert - a hibás darabot itt helyben vállogatjuk ki a jók közül, nem kell Budapest« visszaszállítani Örömmel mondhatom, hogy ke- vesfebb gonddal és több sikerrel dolgozunk a tőkésexport teljesítésén. Ami viszont továbbra is tjosszant bennünket, az a hiányos kellékellátás De csak abban a pillanatban, mert elég időnk volt . arra, hogy e tekintetben megedződjünk. Sajnos az egész országban nincs megoldva ez a probléma, — veszi vissza a szót a párttitkárnő. Jobban elviselik Az előnyös változások jótékonyan hatottak a dolgozók munkakedvére, szorgalmára. Júliusban érezhetően jobb yplt a hangulat, augusztusban pedig már állásidő nélkül termeltek. — Az elmúlt időszak olyan tanulságra is felhívta a figyelmünket, hogy a dolgozók jobban elviselik, tudomásul veszik — még ha fizetéskor fel is zúdulnak, — a tőkésexporttal járó magasabb szakmai tudást, igényességét követelő feladatok elvégzését, minthogy ölbe tett kézzel üljenek a varrógépek, a munkaasztalok mellett állásórabérért — folytatja az előbbi gondolatot Nagy Erzsébet. Nemcsak gondok sugároztak a vállalat központjából, komplett berendezésére; felkérésre ajánlatok készültek egy líbiai oktatási centrum bebútorozására. A balassagyarmati Ipoly Bútorgyár — alapos előkészületek után — idén kezdte meg szállodai, kollégiumi, nagyirodai jellegű létesítmények komplex berendezését, vállalkozói tevékenységével mentesítve mind a beruházót, mind a generálkivitelezőt bonyolult kooperációk kialakításától, működtetésétől, ellenőrzésétől. Időközben hanem több olyan irányú intézkedés is született, amely jó irányba fordította a vállalat tevékenységét. Ezek az intézkedések megkönnyítették az alapszervezet párttagjainak nevelő, felvilágosító, agitáció: munkáját. — Űéy látjuk, azt tapasztaljuk, hogy az eddig tett központi erőfeszítések, a piacok megszerzésére, az alapanyagellátás javítására, a második fél évben meghozzák majd a kívánt eredményt. Három hete, három szalagon gyártjuk az újabb tőkésexportot, méghozzá kokkal jobban, eredményesebben, mint ezt megelőzően. Hasznosítjuk a korábban keservesen és drága áron megszerzett tapasztalatokat. Jobb lett a munkaszervezésünk, nőtt a begyakorlottság, s ami igen fontos: a folyamatos termeléshez biztosítják a feltételeket — vélekedik az alapszervezet párttitkára. A feltételek javulása mellett a jó eredmények kialakulásában fontos hajtóerő még a párttagság példamutatása. — A munkapadok mellett dolgozó párttagok becsülettel elvégzik feladatukat. Egyikük, vagy másikuk nagy ritkán elnagyolja munkájának egy részét. Ilyenkor az illetékes művezető és blokkvezető rögtön szól. Ezután egy beszélgetés következik, amelynek eredményeként a kisebb mulasztások nem ismétlődnek'meg. Ami jó dolog, hogy bármilyen gondról, problémáról, „kényes kérdésről” legyen szó, mindig megtaláljuk a közös hangot a gyár dolgozóival. Igaz addig sokszor kell magyarázni a jelenségek okait, de megéri, mert van értelme — állítja határozottan Nagy Erzsébet, majd hozzáfűzi: — A jogos kívánságokat pedig nemcsak tudomásul vesz- szük, hanem megpróbálunk rajta segíteni. Még hátravan Felhőktől ugyan mentes, de még nem- teljesen derűs a mostani helyzet sem. Egyet lehet érteni a párttitkárnő azon megjegyzésével, hogy a kollektíva a jelenleginél nagyobb feladatok elvégzésére képes. Erre szükség is lesz, mert a nagyobb megpróbáltatások ideje még hátravan. — venesz — új szállodai bútorcsaládot is ki- alakítottak Balassagyarmaton, amely sikerrel szerepeit a szegedi nyári vásáron, s amelyet bemutatnak a budapesti őszi vásár Hoventa pavilonjában is. Részt vett az Ipoly Bútorgyár a Magyar Kereskedelmi Kamara szállodai pályázatán is. Az ennek nyomán született új termék néhány garnitúráját — mielőtt a sorozatgyártást megkezdenék — a budapesti Szabadság Szálló szobáiban kipróbálják. Egy nemzetközi vizsgálat 28 ország adatait rögzítő statisztikája szerint, a megfelelő,korcsoportokban — ‘ százalékos arányokkal számolva —■ egyedül Romániában alacsonyabb a felsőfokú oktatásban résztvevők száma, mint Magyar- országon. Ugyanez a vizsgálat rögzíti a középfokú oktatásban résztvevők százalékos arányát is (szintén a megfelelő korcsoportokban). Magyarország, 69 százalékkal a mezőny utolsó harmadában foglal helyet. Mindehhez tudni kell, hogy Magyarországon mindenki, aki az általános iskola elvégzése után továbbtanul — a»ár szakmunkásképzőben, akár valamilyen szakiskolában — középiskolásnak számít. Legtöbbjük (40—42 százalékuk) a szakmunkásképzőket választja, s vajmi kevés a reményük, hogy tanulmányaikat felsőfokon — egyetemeken, illetve főiskolákon — folytathatják. Mintegy 30 százaléktik a különböző szakközépiskolákat. választja, s ők a gimnazistáknál jóval esélytelenebbül startolnak a felsőfokú oktatási intézmények felé. Különösebb magyarázkodás nélkül is érthető tehát az imént említett nemzetközi — egyébként az UNESCO által készített — statisztika; vagyis az, hogy miért szorulunk egy 28 országnyi mezőnyben az utolsó előtti helyre a felsőfokú oktatásban résztvevők arányát illetően. És most menjünk még lejjebb az „iskolahierarchiában”. Az általános iskoláról többnyire csak azt hallani, hogy sokan — az elfogadhatónál jóval többen — nem végzik el a kötelező nyolc osztályt. Meg azt is hallani, hogy a ma foglalkoztatott fizikai munkavállalók meglepően nagy hányada — egyes források szerint mintegy 40, más források szerint huszonvalahány százaléka — a szó valódi értelmében vett elemi iskolai végzettség nélkül dolgozik. Arról már sokkal kevesebb szó esik, hogy évről évre — és nem jelentéktelen arányban — nő azok száma, akik az átalános iskola után valamilyen szakmát tanulnak. S hogy minden munkaerő-prognózis azt jósolja: a szakképzett emberek (munkavállalók) aránya szükségképpen és rohamosan növekszik majd — már középtávon is! — a segéd- és betanított munkásokhoz képest. De mi lesz ezekkel a szakmunkásokkal? Mire készüljenek, minek tanuljanak? A Központi Statisztikai Hl-' vatal rendszeresen rögzíti az állami iparban végzett munka technikai jellemzőit. Legutóbbi elemzésükből kiderül, hogy 1977 óta — amikor igazi gépi munkát a munkások mindössze 25—27 százaléka, automatizált munkát pedig csak 4 százaléka végzett; s a fizikai munkások fele sem géppel, sem gépen nem dolgozott —, a helyzet úgyszólván semmit nem változott. A gépesítésben, az automatizálásban, a géppel dolgozók arányának növelésében — egyszóval: a műszaki fejlesztésben — rejlő intenzifikálási tartalékok kihasználatlanok. De hát a műszaki fejlesztés felgyorsítása nem csupán elhatározás, hanem mindenekelőtt pénz kérdése (is)! Egyetlen szélsőséges, ám jellemző példa: közismert a magyar telefonhálózat — nemcsak a világ —, s nemcsak az európai színvonalhoz, de saját gazdasági és társadalmi fejlettségünkhöz viszonyítva elmaradottsága. Ennek oka, h>;y soha nem jutott elegendő pénz az infrastruktúra, s ezen belül a telefonhálózat megfelelő fejlesztésére. A posta szakemberei azonban bevallják, hogy ha . például nagy hirtelenjében megkapnák azt a mintegy 160 milliárd forintot, ami a telefonhálózat kor- szerűsítéséhez nélkülözhetetlen. e hatalmas összeggel évekig nem tudnának mit kezdeni. Azért sem, mert nincs megfelelően képzett 'szakembergárdájuk a korszeUj bútorcsalád szállodák, kollégiumok berendezéséhez A salgótarjáni szolgáltató szövetkezet januárban nyitotta meg Zagyvapálfalván az irodagép-javító részlegét. A javítóműhelyben 11 szakember dolgozik, akik többek között vállalkoznak számláló-, könyvelő- és irodagépek, valamint Zsebszámológépek javítására. Képünkön Miricz Tibor Agco- ra nevű könyvelőgépet javít. —RT— KISZÖV-elnökségi ülés Balassagyarmaton rűsítéshez. „És általában — írta Holt- zer Lóránt, a Külgazdaság c. folyóirat egyik nemrég megjelent számában — a gépesítéstől és az automatizáltságtól függetlenül is igaz, hogy Kihelyezett ülést tartott a na- okban a KISZÖV-elnökség Balassagyarmaton az építőipari szövetkezetnél. A Balassagyar- ati Építőipari Szövetkezet gaz- asági és mozgalmi tevékenységét, az ipari szövetkezeteknél dolgozó fiatalok lakás- helyzetét értékelték. Az említett szövetkezet jól alkalmazkodik a megváltozott gazdasági körülményekhez a piaci igényekhez: az építési-szerelési tevékenység, szintentartá- sát, ezen beiül felújitási-kar- bantartuéi munkák részarányának növelését tervezik, az energiaracionalizálási programnak megfelelően a belföldi piacra és tőkésexpori-lehetőségek reményében kályhacsempét kezdtek gyártani, kislakásépítők segítésére beton- keverékei értékesítenek. A fél évben elért eredmények bizonyítják, hogy a célkitűzések reálisak voltak. Nem lebecsülendő természetesen a szocialista brigádtok vállalása, a közösség összefogása, a szellemi tartalékok mozgósítása. A jövő évi feladatok meghatározásánál figyelembe vették a gazdasági szabályozók prognosztizált változásait, a 42 órás munkahét bevezetésének tapasztalatait. Főbb tennivalóik: a terveszerűség fokozása, munkaidő teljes kihasználása, racionális anyag- és energiafelhasználás, gépi kapacitások maximális lekötése, termék- szerkezet szükség szerinti korszerűsítése. A szövetkezeti demokrácia tartalmasabbbá tételével segítik elő a gazdasági célkitűzések megvalósüását. hogy mind többen éljenek a szövetkezeti tagsági jogokkal, felismerve" a közösség érdekében az aktív véleményalkotás szükségességét. Nagy figyelmet fordítanak a dolgozók szociális ellátására, a mtinka- körülményekre, a szabad idő tartalmas eltöltésére. Az ifjúsági bizottság felmérést végzett az ipari szövetkezeti fiatalok lakáshelyzetéről. Már az ifjúsági parlamenteken is megfogalmazódott, hogy a szövetkezetek jóval kevesebb anyagi támogatást tudnak fiataljaiknak biztosítani, mint az áílfimi vállalatok. Számos fajtája van azonban a támogatásnak: különböző nagyságú kamatmentes kölcsön, végleges juttatás, fuvardíj- kedvezmény, hulladék-, bontott és állványanyag biztosítása, segítség az anyagbeszerzésben, gépkölcsönzés és természetesen a szocialista brigádok társadalmi munkája. Űj kezdeményezés a STSSZ- nél a társasházépítés beindítása. Szó esett még az ülésen a szövetkezetek első féléves gaz- dálkódáséról, az üdültetés ez évi tapasztalatairól, a munka- védelem helyzetéről- és jövő évi feladatairól. ha a munkaerő-állomány szakmai struktúrája fejlettebb a mindenkori termelés — tárgyi és szervezettségi körülmények által meghatározott — szívonalánál, akkor ez a képzettségi tartalék a gazdasági fejlődés potenciális alapjává, forrásává válhat”. Legyen szabad megismételni, hogy közhelyszerű megállapításaink egyike: mi, akik szellemiekben, jól képzett szakemberekbe:’ <- gazdag ország vagyunk, csa„.s olyan termékekkel erősíthetnénk világpiaci pozícióinkat, amelyek nagy szellemi munkahány adót. tartalmaznak, magas műszaki és szellemi színvonalat képviselnek. Lassan itt az ideje, hogy firtassuk: kik azok, s hol vannak ók, akik képesek ilyen termékek gyártására? Vértes Csaba NÓGRÁD — 1982. augusztus 31., kedd 3
