Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

Szombat! társasjáték A miskolci Iskolák muzeális gyűjteménye: A Lévay József Könyvtár Hat év híján félezer esztendős ősnyomtatvány a Stuttgart­ban 1488-ban készült Gaufredius Summája. Éppen fél évszázada, hogy majd átmeneti szállás lett, gimnazistaként először te- felszerelése meg könyvtára kiüthettem szét a már akkor ide-oda kallódott, nagyrészt is több mint háromszázhet- szét is hordták. Az 1937-es ven esztendős múltat számié- katalógus 34—35 ezer kötetet ló könyvtár polcrengetegében, említ, ezek jelentős része el- Az 1560-ban alapított ősi mis- hányódott, majd a háború kolci gimnázium könyvtára az után a megmentett anyag egy intézettel volt egyidős. Áhí- része átkerült a sárospataki tattal és tisztelettel léptünk nagykönyvtárba. Ma — a kü- be mindig oda. A könyvtár lönböző vásárlásokkal együtt helyén most a Zrínyi Ilona — mitegy 36 ezer kötet lehet Gimnázium tantermei vannak, a könyvtár állománya, amely- a bibliotéka elköltözött a Fel- bői közel húszezer a feldol- szabadítók útjára, egy régi gozott Folyamatos munkával iskolaépületbe. Kapujánál sze- évi négyezer kötetet tudnak rény tábla hirdeti: „Lévay feldolgozná. József Könyvtár, a miskolci Dr. Kiss Józsefné, a könyv­iskolák muzeális gyűjtemé-. tár vezetője szívesen ismerte- nye”. ti meg az érdeklődő látoga­A második világháborúban tóval a könyvtár kincseit, a gimnáziumból hadikórház, Többek között talán a legér­Eende Sándor: Kézfogás Az emberiség történelme: dások által már-már hitünk- szilntelen küzdelem a magány vesztetten!..,. És az író, ebben ellen. az általános szorongásban, Fölébe kell nőnünk önma- roskadjon le az íróasztalá­gunknak azt hisszük. Ki kell hoz? Mert másként nem te­tűnnünk. Többet szereznünk, hét?! Mert mást nem sza- mint amennyi a fenntartá- bad?!... Egyedül az írás lenne tünkhöz szükséges. (Az állat, az ami nem gyilkol? (Föltéve, az értelmetlen lény nem te- hogy művész fogja a tollat!) izi ezt hanem annyit eszik De ha így van, ha azért csupán, amennyitől életben szabad írni: akkor nemcsak marad; a jóllakott oroszlán szabad, hanem — kell is. vem veszedelmes, tudják is S akkor lehet a kérdés, róla a szelíd állatok.) Több hogy szabad-e? Vagyis, hogy földet, nagyobb házat aka- szabad-e a pokol tornácán vünk, mint amekkora a szom- ezzel vesztegetnünk az időt, s szádunké. Fényesebb hírt és valamilyen marokra fogható maradandóbb hálát. Hogy ne ütőszerszám helyett a szép- legyÜ7Ííi--egyeitüi.~Tehát,^-h«m~ségr]ől beszélnünk mégis?! kitűnjünk. Kiválni a soka- Kosztolányi figyelmeztetése ságból minden áron. Kiemel- például: — Ha egyszer csak kedni az egyformák közül, a körmünk hegyére lehetne ha másképp nem megy, s ha írnunk, akkor ki kell majd különösebb tehetség nincs fejlesztenünk a körömhegyre- hozzá, akkor is tenni kell va- írás művészetét. Iamit érte. Akkor olyan kül- Írni tehát- kell. Ahogyan az sőt kell netán ölteni, ami mi- kell, hogy legyen kenyér, att okvetlenül rád néz valaki. Mindig. Olyan ruhába kell bújnod. Az a kenyér, ami a mi hogy ~Johiíakadjanük rajtad a nyelvünkön mindig is többet tekintetek. Ügy kall táncol- jelentett annál, ami. Nemcsak ttod, úgy kell ordítanod, úgy karéj a szalonna alá, nem- kell hadonásznod, hogy észre- csak tejeskávéba apritya, nem­vegyenek. csak zsírosán, sósan-papriká­Az emberiség történelme san, vagy vajasan, friss zöld- szüntelen küzdelem a magány hagymával, s nem csupán ellen — mondtam. S mert ez húshoz és főzelékhez fogyaszt- a harc sokszor reménytelen, va, hanem szimbólumként is. ezért fordul sok nemes szán- A szegénység-gazdagság vi­dék visszájára, ellenünk; és szonylatának szimböluma- áldozunk annyi életet javí- ként például. Jelentheti a tandó-könnyítendő szép vív- munka hozamát, sőt az értel- mányt önmagunk pueztításá- mét is, az egész évi küszkö- ra. Elég, ha Nobel Alfréd ke- dés eredményét. Elégtételt, serű és késői fölismerésére annyi kiserkent veríték és vagy Oppenheimer professzor könny után. Ha nincs kenyér, tiltakozására emlékezünk. akkor kerülhet az asztalra Reménytelen szerzet-e hát bármi, nélküle a legfinomabb az ember végképp?! teríték is szegényes. Századunkra nem a techni- És jelenti magát a létet, kai forradalom a legjellem- Nem egyenesen azért, mert zöbb, hanem legalább annyi- táplálék, hanem mert lánc is: ra az, hogy rádöbbent sorsa a legeltéphetetlenebb lánc. különlegességére, vagyis a ma- Egymáshoz köt, egymásra utal. gányosságra, s most már tu- Kézfogás. > datosan próbálja elviselni. Az- Maga a haza. az kísérleteket végez a meg- Az új kenyér fölötti öröm fogalmazására — méghozzá a nélkül elviselhetetlen volna a művészetek valamennyi ágá- magány... ban egyidejűleg. Egyre értei- A kenyér miatt van a tör- mesebben és meggyőzőbben, vény. Nálunk és az egész vi- S ez, alighanem, jó jel. Csak tágon. Vagy inkább így: — a n& tévesszük össze a pess zi- kenyérért. Minden törvény. S mizmussal, bármily keserű a lörvényvédte becsület gondolatokkal civódik is. A kételyekkel küszködő cm­...Akkor hát mi a szép eb- bér, a szépségről tűnődvén, ben p, világban? Ha eyyszer annak értelme vagy haszna itt állunk, tehetetlenül, egy- felöl gondolkozva, a friss ke- raásra várva, megverve, rész- nyér felé nyújtja a kezét. S ketve, annyi csalás után Hí- a meleg illattól derű önti el fosztottan, s folytonos csaló- az arcát. 8 NÓGRAD - 1932. augusztus 26., szombat tékesebbet amelyet „Miskol­ci Aldheim-töredék a VIIL századból" néven ismer a tu­dományos világ. A kézirattö­redék a Justinlani Instituti- onmri Libri IV. című könyv kötésében rejtőzött E könyv 1693-ban Jénában jelent meg, és 1847-ben ajándékozta a református gimnáziumnak Chyk Mihály, az iskola egy­kori tanulója, aki akkoriban Gesztelyen volt iskolamester, Itt látható Alvinczi Péter Az Úrnak szent vacsoráiról való rövid intés című, 1622-ben Kassán kiadott könyvének egyetlen ismert pédánya, Kecs­keméti C. János ugyancsak 1622-ben Kassán nyomtatott, Pázmány Péter kalauzának ti­zenharmadik könyvére való Felelet című könyve egyetlen ismert példánya. Vagy az ős­nyomtatványok közül itt őr­zik Gaufredius Summáját, amelyet 1488-ban Stuttgart­ban nyomtak, s az egyetlen ismert példány. De említhető egy múlt századi könyvminia- túra is: Petőfi versei. És per­sze még hosszan lehetne so­rolni a kincseket. A könyvtárban ma is áhí­taté* csend van. Elsősorban a társadalomtudományok Icai intenzívebben foglalkozók jár­nak ide. A pedagógia, a filo­zófia, az irodalomtörténet iránt érdeklődők, de sok or­vos is, újabban, mióta jogtu­dományi intézet is van a mis­kolci egyetemen, a jogászok. Jönnek a kutatók az ország minden részéből. Legutóbb egy debreceni kutató egy ré- ,gi kézírásos kötetben két, ed­dig ismeretlen Csokonai-ver- set fedezett feL A Lévay József Könyvtár munkája természetszerűen valamifajta zártsággal jár. A feldolgozó munka eleve zárt, az olvasótermi böngészés, visszavonult tanulás is csen­det igényel. Ami itt folyik, mégsem független, mégsem különálló a környezettől. Mint dr. Kiss Józsefné mondja, a közeljövőben előadássoro­zatot terveznek az iskola és a könyvtár történetéből, terveik között több kiállítás ia szere­pei Más épületben, más keretek között él az ősi könyvtár. Mégis ma is — mint kisgim- nazista koromban — tisztelő áhítattal lépek be oda. A tu­dománynak és az egyetemes kultúrának a könyvtár polca­in sorakozó kincsei iránti tisztelettel. Benedek Miklós Vajon nem túlzás-e emlé­kező írást közreadni egy temp­lomról ilyen „rövid” jubileum alkalmából? Főleg ha eszünkbe jut a vormsi, a pisai dóm, a reimsi székesegyház, a pári­zsi Notre-Dame. A kérdés persze túlzó. Ismerve a ma­gyar történelmet, s azon be­lül szűkebb szülőföldünk, Nógrád történetét, mindenkép­pen figyelnünk kell ezekre az évfordulókra. A XII—XIV. századi Nóg­rád megye egyik legnagyobb hatalmú és birtokú családja a Kacsics nemzetség volt. Kö­zülük is a legkiemelkedőbb Tamás erdélyi vajda, akit ké­sőbb Szécsényi Tamásnak kez­denek nevezni. A véreskezű oligarcha, a jó politikai ér­zékkel rendelkező földesúr jól kiszámított egyéni érdekből 1332 elején kolostoralapítási kérelemmel fordult XII. Já­nos pápához Rómában. A pápai engedély 1332. már­cius 9-én kel, s ebben így fo­galmazta meg kegyes határo­zatát minden katolikusok atyja: „Hozzánk intézett kéré­sedből azt olvastuk ki, hogy ... a mindenható isten dicsé­retére és dicsőségére és lel­ked üdvére az esztergomi egyházmegyében Szécsény ne­vű helységben a saját birtoko­don hajlékot kívánsz temp­lommal (oratóriummal) és szükséges mellékhelyiségekkel fölépíteni, mi tehát helyeslőleg fogadva előterjesztésedet ... megengedjük, hogy az általad választandó kolduló rend tag­jai számára fölállítsad a ko­lostort és oratóriumot... Kelt Avignonban március 9-én.” Ez a kolduló rend a feren­ces rend lett, a kolostor s ve­Mondjuk: C* Mottó: „Minden szóról eszébe jut valakinek valami" Jó csapatot összehozni alko­tó munka. Pontosan kell is­merni hozzá a célokat és a tényleges lehetőségeket. S tisztázni érdemes a frontvana- lakat is, hogy szemmel látha­tó legyen: ki van az egyik, ki s másik odalon. Ezen infor­mációk birtokában lehet hoz­zákezdeni a csapattagok kivá­lasztásához. Gyakorta előfor­dul, hogy a csapat nem min­dig a legjobbakból áll össze. Mert éppen attól csapat, hogy mindenki meghatározott posz­ton áll benne, s vannak olyan posztok, amelyeket csak gyengék tudnak hasznosan betölteni. Ezeken a posz­tokon a kiváló képes­ség ártalmas irányba fordul. Ezért ha nincsen a tehetséget kitöltő feladat, üdvösebb le­mondani róla az összeállítás­kor. Csapatkapitányból pél­dául csak egyre van szükség. Egy-két „árnyékkapitány" je­lenléte zavart okozhat a csa­pat működésében. így hát megnyugtatóbb, ha az utóbbi­ak a kispadon ülnek, vagy a nézőtérről figyelik a játékot Cseles emberekből is elég ket­tő-három a csapatba. Mert vannak a játéktérnek olyan részei, amelyeken nem cse­lezni kell, hanem egyszerű megoldásokkal tisatázni a helyzetet. Ha ezeken a terü­leteken cselezők állnak, baj­ba hozzák az egész csapatot Osztogatóból is elegendő egy, inkább azokból kell több, akik megiramodnak a tért ölelő indításokra. Hosszú távon a csapat játéka attól a faktor­tól függ, amelyik nincs a já­téktéren, hanem a háttérben intézi az ügyeket Ha ez lelki- ismeretesen, szakértelemmel szervez, menedzsel, díjaz, ak­kor a csapat az ellenfélnek — csapás. mól— 2 feladat az volt hogy az ördögárok fölött, körülbe­lül négyszáz méteres magas­ságban két lucfenyő között ki- f eszi tett kötélen mind a né­gyen és minél gyorsabban át­jussunk. A módszer nem volt meghatározva, lehetett volna kötéltáncosként kötélen járni, ezt azonban senki sem tehette meg a felszerelés miatt Ma­radt a hagyományos, máskor is jól bevált módszer: kézzel kapaszkodva, lábbal csim­paszkodva, háttal a mélység­nek átjutni. A kiképzés régi szabályai szerint.. De Szeplősről mindenki tud­ta, hogy irtózik a mélységtől, egyszerűen nem képes arra, hogy háttal az Ördögároknak elinduljon, hiszen a szakadék szélére is úgy kellett kivon­szolni. Az idő sürgetett. Nem sokat vacakolhattunk. Elég volt arra gondolni, hogy le­maradunk a feladatról — leg­szívesebben egyszerre , indul­tunk volna valamennyien. De itt volt még Szeplős, az alig százhatvan centiméterével, a vékony, napnemlátta madár- csontii csuklójával, berezelt vézna alakjával, ahogy a zsák­ján guggolt, mint aki elérke­zett a régen keresett latriná­ra. Fegyverét is úgy tartotta, mintha seprő lenne. Nem 60- kat beszéltünk, azt hiszem, valaki azért az orra alatt mondott annyit: „nem értem, hogy került közénk-." Én indultam elsőnek. Soha olyan súlyosnak nem éreztem a zsákot és a fegyvert, igaz, akkor már Szeplős flintája is nálam volt, átértem. Aztán jött a két zsákkal Kocó... És mint a cirkuszban, még a dob­pergést is hallani véltük: Csontos rámászott a kötélre, de csak az egyik lábával ka­paszkodott Becsalogatta a fal­fehér Szeplőst az ölébe és át­jött vele.-” — pat — 3 Kell egy csapat! — Hirdet^ te „Régi idők focija” cimű filmjében Sándor Pál rende­ző, aki maga is állandó csa­pattal, azaz stábbal vonul ki immár közel egy évtizede a forgatásokra. Igen, kell egy csapat! Na­gyon kell! — tudjuk — vagy inkább csak érezzük mind­annyian. És nem csak akkor, ha kedvenc labdarúgó-együt­tesünkről derül ki, hogy „már nem a régi”. Bár a példa va­lóban jó. Hiszen lehet, hogy ugyanazok a játékosok alkot­ják a kezdő tizenegyet Még­is azt mondjuk; nincs csa­pat Pedig helyesebb volna a csapatszellem, az egyetakarás hiányáról beszélni. Lám, tudatunkban a kettő ugyanaz! Hogy miért? Talán mert az igazi csapat több mint amekkora erőt tagjai összesen képviselnek. Honnan a többlet? Csakis az „ügy”, a cél elérésében való hit és lel­kesedés sokszorozhatja meg egy csapat erejét. Mert, hogy el ne feledjük^ „ügy” nélkül csapat sincs! Legfeljebb csoport banda vagy más néven nevezett la­za közösség. Csapat csak valamiféle cél elérésé érdé-' kében jöhet létre. Kell egy csapat! — hirdet­te filmjében Sándor Pál ren­dező. Kellenének értelmes célok! — hallom a „partvonal” mel­lől. De nagyon félek, hogy ez a másik jelszó, nem több mint egyszerű kibúvó..., — tér *A kisorsolt szót Skultéti Pálné, Sámsonhára, Petőfi őt 4«. szára »lattl olvasónk küldte be. Nyereményét — egy 100 forintos könyv­utalványt — postán küldjék el. Továbbra is várjuk olvasóink javaslatait! A javasolt szó — a mellékelt szelvényre írva — szeptember 4-ig küldhető be, szerkesz­tőségünk címére: Salgótarján, Palócz Imre tér 4., 3100. (A boríték­ra kérjük ráírni: „Egy szóval is nyerheti”) Szombati társasjátékunkkal legközelebb szeptember U-i számunk­ban jelentkezünk. ■ t MONDJUK: ? ■ Hafszázötven éves templom Szécsényben le együtt a templom építése 1332 nyarán megkezdődött, 1334-re már állt -is az épület, felszentelése valószínűleg egy­beesett Szécsény mezővárosi jogainak megszerzésével és ki­hirdetésével, ami a hű ud­varonc, ekkor már a király „ájtatos rokona” eddigre megszerzett. Nyilvánvaló, hogy a ma Is álló, impozáns méretű temp­lom nem azonos az eredeti gótikus épülettel. A korai épí­tészeti emlékeket ma csak a szentélyben valamint a sekres­tye páratlan hatású boltozatán tudjuk felidézni. A templom sorsa egy volt a városéval, az itt élt jobbágyokéval. Gisk- ra zsoldosai csaptak le, a tö­rök • pusztított, majd a pestis üldözte el a lakókat. A XVIII. század végén indult a temp­lom újjáépítése és 1694—1733 között a ma is látható barokk stílusban épült újra. A templom páratlan művé­szettörténeti látványt nyújt. A főoltár 1738-ban készült, a legszebb magyar barokk ol­tárok között tartják számon. Szent Katalin és Szent Bor­bál'. szép szobrai mellett egy- egy angyalfigura a környék hajdan volt földesurainak a Forgách és a Cziráky család­nak a címereit tartja. A fő­oltár mellett a néhány évvel ezelőtti restaurálás során csúcsíves, hármas ülőfülkét találtak, amely kétségkívül ; a templom XIV. századi korá­ból származik. Ritkasága egy másik kis fülke is a szentély déli falában, az úgynevezett mihráb, azaz a Mekka felé né­ző imafülke. A török uralom emlékét idézi. A berendezé­sek nagy része XVIII. száza­di, így például a tabernáku- lum, a keresztelőmedence, a stallum. Ez utóbbit, miként sok más fa berendezési tár­gyat Oszler Liborius ferences asztalos testvér és rendtársai készítették. A mellékoltárok is e századból valók. Négy van: Szent Ferenc, Szent Jó­zsef, Szent Antal és a fáj­dalmas Szűz oltára. Valameny- nyi szép, provinciális alkotás. A szobrokat, amelyekből bő­ven találunk kitűnő magyar szobrászok (például Hebenst- rajth József) készítették. A szó­szék is igazi pompás barokk alkotás. Gazdag mintázata, szép szobrai méltán biztosíta­nak neki előkelő helyet mű­vészettörténetünkben. Ugyan­ez nem mondható el az orgo­náról, amely szép ugyan de hangzásra nagyságra nézve nem tartozik a legjelentőseb­bek közé. A figyelmes szemlélő talál még néhány érdekességet a templomban. Így például a ha­jó és a szentély közötti falon Balassa Pál 1777-ből datált latin nyelvű emléktábláját; a kolostorba nyíló ajtó mellett az 1760-ban meghalt rendfő­nök Bede József emléktáblá­ját. ö maga Is de temetke­zett a küszöb alá, mély alá­zatosságát bizonyítandó. A szerzetesi kripták egyébként a szentély alatt vannak, de a XVIII. század óta a templom mellé az úgynevezett cinterem- be, majd a temetőbe is te­metkeztek a ferencesek. A templommal szoros egy­séget alkot a gótikus sekrestye hazánk egyik legszebb e kori műemléke. A nyolcszögletes pillérekből kiinduló bordahá­lózaton díszített záróköveket látni, maga az oszlopfő is fi­gurális kompozíciójú, a négy evangélista szimbolikus áb­rázolása látható rajta. A fe­lette csatlakozó úgynevezett Rákóczi-szoba kevésbé díszes ugyan, de a Rákóczi-hagyomá- nyok miatt ma is gyakorta látogatott. A torony — a ferences épí­tészetnek megfelelően — a templom oldalára épült. Bel­seje hat emeletre osztott, szép gótikus, csúcsíves ajtókat lá­tunk benne. A legfelső emele­ten az újjáépítés befejezésé­nek dátumát szabad szemmel is láthatjuk: 1750-t véstek be­le. Eredeti sisakja a háború­ban elpusztult. Az épületegyüttes záró ré­sze a kolostor. Hangulatos, boltíves kerengő je, gyönyörű­en faragott ajtajai jelenleg nem tekinthetők meg. Az épü­let gazdára és felújításra vár. A szécsényi templom gazdag építészeti elemeivel művészet­történeti értékeivel nem csak szülőföldünknek Nógrádnak, de az egyetemes magyar mű­velődéstörténetnek is megbe­csülendő értékű emléke­P. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents