Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)
1982-08-28 / 201. szám
Kulcsemberek flz ultrahangos, akinek hinni keli Kiss István nevű ember több száz lehjst Nógrác! megyében. Kiss István radiológus és ultrahangos anyag- vizsgáló ez már olyan meghatározás, ami csupán egyetlen emberre érvényes. Arra a 34 éves fiatalemberre, aki a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában egy ügyes, csinos kis készülékkel a kezében — ami mellesleg 32 ezer nyugatnémet márkát ér — tévedhetetlen biztonsággal megmondja, mi van az anyagban bévül, amit senki sem lát Máris pontatlanságon kapom magam, pedig a nagyvonalúság Kiss István szakmájában bűn. Az ultrahangos anyagvizsgálat ugyanis azt mutatja meg, hogy valami van a fémben (sík- vagy térszerű zárvány), hol van ez a valami, s Kiss István ezt a valamit hasonlítani tudja egy ismert másik valamihez. — Kissé mintha homályos volna ez az egész, nem gondolja? — Én egyáltalán nem, de magán kívül is akadnak páran, akik gyanakodnak az ultrahangos vizsgálat megbízhatóságára — válaszol a fiatalember, s azonnal kiderül, nem egyedül az újságíróval szemben kell megvédeni tanult szakmáját. — A lemez rétegességi vizsgálatánál már elfogadták az ultrahangot, a harc most azon folyik, hogy varratokat is nézhessünk vele. Az anyagvizsgálók zöme azt tartja, hogy varratellenőrzésre a röntgensugaras módszer az egyedül üdvözítő. Efelé hajlanak a tervezők is, akik szeretnek mindenféle dokumentációt szépen, gondosan lefűzni. A röntgenfelvétel erre kiválóan alkalmas, az ultrahangos eljárás nem ad kézzel fogható bizonyítékot. — Ezért is vádolják a módszert szubjektivitással — magyarázza, védi az ultrahangos anyagvizsgálatot Kiss István. — Irtóznak tőle, mert mint mondják az én szavahihetőségemen múlik az egész. Óriási felelősség ez, nem csak nekem — hiszen az én gondom másnak nem fáj, — hanem annak is, aki a vizsgálattal megbíz, s annak eredményét elfogadja. Az eljárás gyári hőskorában egy ízben Kiss István szagát is kétségbe vonták. Sürgősen munkába fogtak volna egy lemezt, megvizsgáltatták vele. Réteges — ítélkezett fölötte az ultrahangos. Az nem létezik! Biztos vagy benne? — tiltakoztak azok, akik máris vitték volna az anyagot. Halálbiztos — állította Kiss István. Akkor szétvágjuk! — így a többiek dühösen, és szét is vágták. A lemez réteges volt. Nem ez az egyetlen eset alapozta meg a VEGYÉPSZER ultrahangosának jó. nevét. Türelme inkább, s a két módszer okos kombinálása. — Az ultrahangos anyagvizsgálat az a módszer, amelyet sem erőltetni, sem túlbecsülni, sem pedig lejáratni nem szabad — mondja meggyőződéssel. — Mi hat éve dolgozunk vele, idén már varratokat is vizsgálunk segítségével. De nem erőszakoljuk rá a partnerekre: aki röntgennel kéri, úgy kapja, aki bízik az ultrahangban, az úgy. Idő kell ahhoz, hogy a szakmai vita letisztuljon. Különben is röntgen és ultrahang csak együtt, egymást kiegészítve tökéletes. — Tévedés ellen még egy ultrahangos anyagvizsgáló sincs beoltva. Ez esetben a melléfogás következményeképp felrobbanhat például egy vegyipari tartály. Nyugtalan álmaiban nem szokott ilyesmi fel- rémleni ? — Én nyugodtan alszom, mert biztos vagyok a dolgomban — ezt Kiss István olyan határozottan feleli, hogy hinni kell neki. — Még soha nem tévedtem, de olyan kollégámról sem tudok, aki hibázott volna. Ma Magyarországon csak tökéletesen felkészített ultrahangos anyagvizsgáló dolgozik. Az 1978 előtt keltezett vizsgákat mind érvénytelenítették, nekem is újra kellett járnom a tanfolyamot, s az a véleményem, hogy akik így döntöttek, azoknak igazuk volt. Kegyetlenül meggyötörtek bennünket, eszünkbe vésték, hogy „ultrahangos nem tévedhet!” Egyest adtak még hányaveti kézírásért is, hiszen az is lehet hibaforrás. Aki viszont onnan egyszer kikerült, azt nyugodtan odaengedhetik bármi munkához. Nemcsak tudása, hanem saját maga többszöri ellenőrzése is biztonságot ad. Egy mérés nem mérés! — ez az ultrahangosok egyik törvénye. Legalább háromszor meg kell ismételni különféle beállítással. — Még valamit a szavahihetőségről — tér vissza a szakmája iránti bizalmatlanságra még egyszer. — Minden eljárás annyira megbízható, amennyire a technológiai fegyelem jellemző az adott gyárra. Ez általános szabály, nem kivétel alóla az én szakmám sem. Kiss István most a megyében másodmagával ultrahangos anyagvizsgáló. Szeretettel és szenvedéllyel beszél munkájáról — mondatai sűrűn megspékelve hangnyalábokkal, széttartási szögekkel, etalonokkal, longitudinális és transzverzális hullámokkal, valamint egyéb „nyalánkságokkal”, mikről pillanatra sem merném állítani, hogy értem minéműségüket. Pedig ez a fiatalember, akit ma nehezen lehetne megfogni akár sugárfizikában, akár matematikában, egyáltalán nem tartozott a gimnázium büszkeségei közé. Akkortájt szívesebben csavargóit, mint a tudós könyveket forgatta volna, s ez rendre kitűnt bizonyítványaiból is. Németből egy ízben úgy engedték át, hogy előtte szent esküvéssel megfogadta, sohasem árulja el, kinél tanulta a nyelvet. Sok és nehéz volt pótolnivalója. De megérte, mert Izgalmas, változatos munkát végezhet, ami nemcsak kielégíti ambícióit, hanem újakat is ébreszt. Azt jnondja: — Szeretném elvégezni a felsőfokú ultrahangos-tan- folyamot is. Ott még sok újat tanulhatok. Szendi Márta Az ötnapas munkahét társadalmunk Jelentős vívmánya Beszélgetés Illés Miklóssal, a megyei tanács általános elnökhelyettesével és Medved Károllyal, az SZMT vezető titkárával Kérdés: — Milyen volt Nikrádban az ötnapos munkahét gondolatának fogadtatása? Illés Miklós: — A kongresszusi döntés, miszerint a VI. ötéves tervben fokozatosan át kell térni az ötnapos róun- kahétre, általában kedvező politikai fogadtatásra talált. A dolgozók túlnyomó többsége örömmel fogadta a hírt, felismerte, hogy az életkörülmények jelentős változását is magával hozza a döntés. Persze nálunk is találkozhattunk ennek ellentmondó, pesszimista nézetekkel. Voltak, akik azt kérdezték: miért csak most térünk át az ötnapos munkahétre, amikor például a szomszédos országokban már korábban bevezették? Mások arra vártak választ: miért ebben a nehéz gazdasági helyzetben? Nos, az előzőek figyelmen kívül hagyták, hogy hazánkban az élőmunka hatékonysága, a munkatermelékenység színvonala és növekedésének üteme nem állja ki az összehasonlítást a hozzánk hasonló fejlettségű országokéval. Az sem elhanyagolható tényező, hogy néhány éve tértünk át a 48 órás munkahétről a 44 órásra, valósítottuk meg a kéthetenkénti szabad szombatot, amely kilenc . százalékkal csökkentette a társadalmi munkaidőalapot, s ebben demográfiai okok is közrejátszottak. Azt sem titkoljuk, nem akartunk elhamarkodott lépéseket tenni, szükségünk volt más országok tapasztalatainak hasznosítására is. Medved Károly: — Miért ebben a nehéz gazdasági helyzetben vezettük be az ötnapos munkahetet? Az átállás egyik fontos követelménye volt az önerőből történő megvalósítás. Hogy fölöslegesen aggályoskodtak, bizonyítja, sikerült mozgósítani a termelő- egységekben a meglevő tartalékokat, s többnyire sikerült olyan fontos szempontokat figyelembe venni: a munkateljesítmény nem csökkenhet, az ötnapos munkahét bevezetése nem akadályozhatja a lakosság ellátását, az intézmények működését, a dolgozók keresete nem mérséklődhet, s emellett számos részproblémát is sikerült tisztáznunk. Így azt is, hogy nem mindig a szombat szabad bizonyos ágazatokban, az ebédidő nem tartozik bele a munkaidőbe. Mellesleg jegyzem meg, más országokban ez már régóta gyakorlat, s nálunk nem volt erre előírás. Az a véleményem Hazánk gazdasági feltételeivel és életszínvonal-politikai célkitűzéseinkkel összhangban hozott határozatot az MSZMP XII. kongresszusa az ötnapos munkahét bevezetéséről, általánossá tételéről- Ezt követően születtek meg az erről szóló állami intézkedések, majd miután a megye gazdasági egységei, különböző intézményei megteremtették a szükséges körülményeket, tavaly július elsejétől folyamatosan tértek át az ötnapos munkahétre. A tapasztalatokról beszélgettünk Illés Miklóssal, a Nógrád megyei Tanács általános elnökhelyettesével és Medved Károly- lyal, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa vezető titkárával. nekem is, a vitás kérdések tisztázása után egyöntetű volt: az ötnapos munkahét bevezetése szocialista társadalmunk egyik jelentős vívmánya. Nem biztos, hogy ezt jól tudatosítottuk a propagandamunkánkban, mert végül is — ha az ünnepeket, szabadságot is számba vesszük — minden harmadik napunk szabad! Kérdés: — A tapasztalatok mit mutatnak: miként sikerült az átállást valóra váltani, voltak-e zökkenők? Illés Miklós: — Az ötnapos munkahét bevezetése Nógrád megyében összességében zökkenőmentesen zajlott le, illetve néhány területen még most következik a java. A < megye lakossága tudomásul vette íjz átállásból reájuk háruló feladatokat. Egyik legfontosabb teendőnk volt, a lakosság különböző szükségleteinek megnyugtató kielégítése. Így sikerült többek között a közlekedésben, a kezdeti nehézségek után, zavartalanul megoldani az ötnapos munkahét bevezetését, méltán illeti dicséret a Volán 2. számú Vállalatát, a MÁV-ot. Az is igaz, hiába a menetrend sokoldalú egyeztetése, mindig lesznek olyanok, akiknek kifogásuk marad. A nyitvatartási idők is az igényekhez igazodnak. Az egészségügy területén megoldott a szombati, vasárnapi ügyelet, a gyógyszertárak nyitvatartása az orvosi rendelési idővel és az ügyelettel egyezik. A posta biztosította, hogy a pihenőnapokon pénzbeszedő járat gyűjti « kereskedelmi egységek bevételét, megoldották a kisebb települések telefonösszeköttetését, bár tudjuk ez még nem az igazi. Kulcsfontosságú a gyermekintézményekben az ötnapos munkahét bevezetése. Felmértük az igényeket, a két városban ügyeletes óvoda tart nyitva szombatonként. Elgondolkodtató, hogy kát-három gyermek miatt szükség van-e erre, vagy inkább más megoldás után kellene néznünk. A kereskedelem? Nincs sorbánállás hét végén, a kereskedelmi szervek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szombati, vasárnapi ellátásra. Munkájuk minősítéséhez azonban még több tapasztalatra van szükségünk A tanácsokon szombaton biztosítottuk az ügyfélfogadás feltételeit. Más kérdés, hogy az állampolgáraink kevésbé élnek ezzel a lehetőséggel. Medved Károly: — Fontosnak tartom, hogy az áttérés időszakában az üzemi demokrácia fórumai tartalmasán működtek, a gazdálkodó szervek több változatban készítették programjaikat az ötnapos munkahétre. A jegyei koordinációs bizottság ehhez a munkához megadta a kellő segítséget. Annak ellenére, hogy kezdetben a dolgozók egy része az ötnapos munkahét bevezetésétől idegenkedett, bebizonyosodott, az ötnapos munkahét tovább javítja a dolgozók élet- körülményeit, nagy lehetőséget teremt a családok kulturált pihenéséhez, a kikapcsolódáshoz. Mert az üzemek tervszerűen készültek fel ennek eredménye, hogy a kieső munka- időalapot általában a telje- sitménykövetelmények ' emelésével, a jobb szervezéssel, a dolgozók átcsoportosításával, a munkafegyelem javításával sikerült ellensúlyozni. Fontosnak tartom, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével nem csökkent a dolgozók keresete sem. Akadt azonban rá példa, hogy korábbi hiányosságokat az új munkarend számlájára írtak. Az az igazság : az ötnapos munkahét hatását „tisztáh” nem tudjuk még mérni a gyárakban, üzemekben, mert ezzel párhuzamosan léptek életbe takarékossági intézkedések, érvényesülnek újabb ár- és szabályzóhatások, folyamatban a termelés szerkezetének korszerűsítése. Tizenkilenc vállalatnál a tények azt mutatják, a termelés nőtt, a létszám mérJ séklődött, a korábbi esztendő hasonló időszakához viszonyítva javult a termelékenység. Kedés: — Az ötnapos munkahét bevezetésére szeptembertől kerül sor az oktatási intézményekben, majd a mezőgazdasági üzemekben. Ezzel kapcsolatban melyek a legfontosabb feladatok? Illés Miklós: — Tapasztal latszerzés céljából már az elmúlt oktatási évben tíz iskolában e rendszer szerint zajlott a tanítás. Tapasztalataink kedvezőek. Igaz a pedagógusok és diákok leterhel tséga egyaránt emelkedett, de az el- viselhetőség határain belül, nem esett vissza az oktatónevelő munka színvonala. Abban bízunk, hogy a most kezdődő tanévben mndenütt jól szervezetten, körültekintően sikerül az ötnapos munkahét általánossá tétele az oktatási intézményekben is. A mező- gazdasági üzemekben, 1984- ben vélik általánossá. Természetesen figyelembe kell venni az ágazat sajátosságait az állattenyésztéstől egészen a nyári kampánymunkákig. Hogy miként valósul meg, ez a termelőszövetkezeteken, állami gazdaságokon múlik, a feltételekről nekik kelj gondoskodniuk. Medvéd Károly: — Az ötnapos munkahéttel kapcsolatos feladataink nem szűntek meg, folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a helyi gondokat, kezdeményezni aa ésszerű megoldásokat. A szak- szervezeteknek például felvilágosító, propagandamunkájukkal is hozzá kell járulniuk a megnövekedett szabad idő szervezett hasznosításához, indokolt felülvizsgálni az intézkedési tervekben megfogalmazott tennivalók végrehajtását. Főként a munkarendéit, normák kialakítását, a műszaki, gazdasági, szervezési intézkedések hatását. Mert a3 ötnapos munkahét bevezetését nagy eredményként tarthatjuk számon valamennyien. Ez nemcsak lehetőséget jelent, hanem kötelességet isi Elsősorban azt követeli, hogy az ipari üzemekben dolgozója becsülettel teljesítsék a megszabott feladatokat, a szolgáltatásban, kereskedelemben tevékenykedők színvonalasabban elégítsék ki a lakosság igényelt. Az ötnapos munkahét igazi gyümölcse csak a teltételek között érhet be. — Köszönjük a beszélgetést! M. Szabó Gyula Megszűnnek a meddőhányók Az ukrajnai D ón-medence egyik legnagyobb szénbányájából egyre kevesebb meddőt hoznak a felszínre. A bánya- környék nem lesz többé holdbéli táj, á környezetszennyezést egy új berendezés munkába állítása csökkenti. A gépezet egyszerre három tárnát szolgál .'ki Az új technológia többféle hasznot hajt — egyrészt azzal, hogy a nagy nyomással összepréselt meddőt "a feltárt járatokba préselik, csökkentik a bányaomlás veszélyét, másrészt nem kell jelentős ősz- szegeket a meddő felszínre hozatalára költeni. Az azerbajdzsán energetikai tudományos kutatóintézet tudósat dolgoztak ki készüléket, amely jelzi a vihar közeledtét. A hordozható készülék 40 km-ig terjedő távolságból felfogja a zivatartevékenység során keletkező elektromágneses sugárzást, miközben figyelmeztető hangjelzést ad. Ezt a viharveszély közeledésének mértékében megismétli. A harmadik jelzés azt jelenti, hogy a munkát haladéktalanul abba kell hagyni. A készülék jó szolgálatot tesz majd az áramelosztó központoknak. A zivatarfelhők mozgását pontosan meghatározva a diszpécserek. egyes szakaszokon elvégezhetik a megelőző átkapcsolásokat. Jó eredményeket crnek el a Pásztói Állami Gazdaság tehenészeti telepén, ahol nem csak a tcjhozamokkal, hanem a borjúszaporulattal is elégedettek. Képünkön: ícjőgéppcl gyűjtik a tejet.
