Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)
1982-08-26 / 199. szám
Hezfetzdasáff üzemet és itagyválfslatek ÍH.) Tűzhely és elektronika A lítkei termelőszövetkezetben Fekete Dezső főkönyvelő jóvoltából tekinthetünk be a közös gazdaság, valamint a BRG és a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár között évek óta fennálló kooperációba. ELFELEJTENI A STABIL PIACOT — Mindenekelőtt mit jelent a litkeieknek ez az együttműködés? — Ez évben az alapon kívüli tevékenységünk részesedése a szövetkezet összes árbevételéből mintegy 42 százalék. Forintban 35 millió körüli, s ennek fele' származik a két „naggyal” való kooperációból. A termelőszövetkezet a korábban kapcsoló mezőgazda- sági nagyüzemek közé tartozik, s ezt jól mutatja az STV-vel fennálló több mint tízéves kapcsolat. Jelenleg hatvanötén dolgoznak bérmunkában a különböző termékek előállításán, amelyért az idén 9 millió forintos árbevételre számítanak. — Hogy ítéli meg a kapcsolatot. biztonságát, jövedelmezőségét, jövőjét tekintve? — Kezdjük a végéről, mert minket ez foglalkoztat leginkább. Nos, úgy gondolom a következő években is számíthatunk a nagyvállalatra, s ennek elsődleges biztosítéka éppen az elmúlt tíz év. Ismerjük gondjait, nehézségeit — érezzük is néha, de azt kell mondani, együtt sírunk, együtt nevetünk Ami a biztonságot illeti, mi is tudjuk, akármeny- nyire is szomorú, de el kell felejteni a stabil piacot, a biztos értékesítési lehetőséget. Ez nem rajtunk múlik, ezért keseregni sem érdemes. Csak egyet tehetünk, minél jobban meg kell felelnünk a partner igényeinek, minőségben, határidőben egyaránt. Ami a bérmunka jövedelmezőségét illeti, arról csak any- nyit, jóval meghaladja az alaptevékenységét. Ezért is vállaltuk és vállalnánk többet is. Ha lehetne... AMI NEHEZEN JÖN ÖSSZE Hallgassuk meg mindjárt a partner, az SVT képviselőjét, Plachy György műszaki igazgatóhelyettest is, így lesz egész a kép: • — A litkeieken kívül kooperációs kapcsolatban állunk a szügyi termelőszövetkezettel és most van kibontakozóban egy másik együttműködés a nagybárkányiakkal sok más — nem mezőgazda- sági — szövetkezet mellett. — Mi a véleménye a lit- keiekrői ? — Az eltelt tíz év alatt majdhogynem igényes ipari üzemmé fejlődtek. Rugalmasak. Van vállalkozókedvük, fegyelmezettek, jó minőségű munkát végeznek. Ebben természetesen mi is segítünk, erőnkhöz mérten, hiszen közös az érdekünk. A termelő- szövetkezetek ipari tevékenységükkel pótolják a mi létszámunkat, s ez a termelés növekedését eredményezi. — Milyen szakértelmet igénylő munkát végeznek Lit- kén? — Egyszerű betanított, de fizikailag nehezebb tevékenységet folytatnak. Ha jól tudom, az ott dolgozók 90 százaléka betanított munkás. — A szügyiek véleménye szerint a kooperáció gazdaságossága megfelelő, viszont a termelésük biztonságát a gáztűzhelyek piaci kereslete határozza meg, s ez ingadozik. — Égjük vélemény sem új számunkra. Érthető, hogy mindenki gazdaságosságra és biztonságra törekszik. Ez azonban nehezen jön össze. Ennek ellenére a három termelőszövetkezet már a nagybár- kányiakat is számítva — az SVT összes árbevételének mintegy 5—6 százalékát adja majd. TÖBBET IS VÁLLALNÁNAK Ismét Fekete Dezsőé a szó, ezúttal a BRG-vel folytatott kooperáció kerül nagyító alá: — A BRG salgótarjáni gyáregységével valamivel fiatalabb a kapcsolatunk, de ígéretesen fejlődik. Idén mintegy 7 millió forint értékű bérmunkát végzünk nekik, a tavalyi öttel szemben. Jövőre viszont nagyarányú termék- váltás lesz nálunk, ettől kicsit félünk, bár a gyár vezetői biztosítottak minket az ideihez hasonló nagyságrendű megrendelésről. A litkei BRG-üzemben öt- venen dolgoznak, többségükben nők. Viszonylag jól felszerelt műhelyben, jó munkakörülmények között. A termelőszövetkezetben újabb üzem kialakításán fáradoznak, amennyiben megbízást kapnak, vállalnak a gyár megbízásából más munkát. Netán többet is... Mit szól mindehhez Bihá- mi János, a BRG salgótarjáni gyáregységének főmérnöke? — Gyárunk érdeke mindenekelőtt azt kívánja, hogy saját, belső kooperációs lehetőségeinket használjuk ki a három gyáregység között. Természetesen, ha „házon belül” megoldhatatlan a kapacitáshiány, vagy technológiai igény merül fel, külső partnereket keresünk. — A . híradástechnika kényes ágazat. Egyrészt precízmunkát igényel, másrészt a divatcikkek után itt a legrövidebb egy-egy termék életciklusa. Azaz sok múlik a gyorsaságon, a rugalmasságon. Hogy birkóznak meg ezzel a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ? — Kedvezőek a tapasztalataink a litkeiekkel és a diós- jenőiekkel kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy egyszerűbb tevékenységet végeznek a szövetkezetekben, mint bent a gyáregységben. Partnereink ma már lényegesen rugalmasabbak, s ez létszükséglet, hiszen ebben az ágazatban gyakori jelenség például a telefon alapján történő gyártásindítás. A papírok ráérnek, a gyártás nem, hiszen mi a nemzetközi piacon kereskedünk. Mindez nem jelenti, hogy a BRG nem tesz meg mindent partnerei érdekében. Anyag-, vagy alkatrészszállításnál a termelőszövetkezetek élveznek elsőbbséget, az esetleges nehézségeket a gyáregységen belül hidalják át, tudva, hogy bent egyszerűbb az átállás. — Ha most jelentkezne egy mezőgazdasági üzem, hogy bérmunkát vállalna, tudnának-e adni? — Nem! Nagyon sokan jelentkeznek megyén belül és kívüliek egyaránt. Ám nekünk elsősorban a már meglevő kapcsolatainkat kell erősíteni. Ezek igényeit kell kielégíteni. Ha a szülőnek van egy-két gyereke, illik őket táplálni... (Folytatjuk) Zilahy Tamás A természet kiárusítása ' „Egyetlen földrészen sem halad előre olyan kíméletlen ütemben a természet kiárusítása, mint Európában”. Ezt a keserű igazságot röviddel ezelőtt a Nemzetközi Természet- védelmi Unió tette közzé: a települések, az ipar és az erőművek céljaira évente közel egymillió hektár föld megy veszendőbe. Annál inkább növekszik a nemzeti parkok és más védett területek jelentősége. Ilyenekből 100 000 négyzetkilométernyi van Európában — a földrész összterületének mindössze egy százaléka. És részben még ezt az egy százalékot is veszély fenyegeti! A fekete-tengeri Du- na-delta például mintegy 300 madárfaj költőtelepe. Éppen itt szabályozzák a folyamot és fúrnák olajat keresve. Példamutató például az olasz Abruzzi nemzeti park: 300 négyzetkilométeren élnek még barnamedvék, farkasok és parlagi sasok. Hatvanhat — a Ismét jelentkezik a televízió népszerű műsora, a Hatvanhat. A fórumsorozat újabb adásának vendége ezúttal —, várhatóan szeptember végén — Soós Gábor, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára lesz. Az adásban szóba kerül majd a búzatermés hozama, a zöldség-gyümölcs árak alakulása, a tsz-dolgozók jövedelme, valamint a háztáji gazdaságok támogatása és a parlagon maradt földek sorsa is. Piüekünnyj iskolatáskák A népszerű Tájfun elnevezésű, pillekönnyű, mosható, háton és kézben hordható iskolatáskákból csaknem tizenhétezer darabot szállít az idén a hazai boltokba a Horizont ÁFÉSZ balatonújlaki üzeme. A többféle színben készülő, a láthatóságot sötétben is biztosító, világítós korongokkal fölszerelt táskák elsősorban az alsó tagozatos kisdiákok számára készülnek. Emellett a balatonújlakiak most elkészítették a nagyobbaknak szánt válltáskák nullszériáját. Az ugyancsak színes, mosható orkánanyagból varrt, divatos formájú válltáskákkal már az 1983. évi termelésre készülnek. A mintadarabokat a napokban mutatják be a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat szakembereinek. Ha megnyeri tetszésüket, jövőre tízezret készítenek a tetszetős és praktikus holmiból. Feli óbb cm ás, parázs, hamu és.« 4 , Mikor egy rövidítés értelme megváltozott Sosem felejtem a tíz-egynéhány évvel ezelőtti beszél- kíváncsiskodóra, aki a mun- getést, amikor hazánkban is kezdett divatba jönni egy kül- karendszer számszerű ered- földön már kipróbált, bevált munkarendszer, amelynek ha- ményei felől tudakolózott. tárainkon belül azt a nevet adták: Dolgozz Hibátlanul! „Ebből a fogalomból — mondták Mátranovákon, a Vidéki gyáregységünkben a szervezés hatékonyabbá té- ^"eWn^olyan^ma^^únt időztem éppen, egy negyed- telének, s újfajta vezetési munkaidd 1obb kihasználó- évet értékelő termelési tanács- stílus kialakításának ilyentén .. J kozáson, amelynek jelentős „megnyilvánulására”.). Vá- ^ 3Lrs™té^ a hányadát* a második napiren- laszt adni néki altkor nem , . ."L di pont, a DH-munkarendszer tudtam még, most viszont i^.QS bevezetésével kapcsolatos is- már késő. Hallottam, néhány * £ következetes ^tartása, meretterjesztés, s a további héttel ezelőtt temették el szetennivalók felolvasása tette ki. gényt. Úgyhogy előtte sosem kiv’onha?ók .J DH SZG' sen öreg munkás mellett ültem a tudom tisztázni: a DH nem beine.szkedik az életbe”. Ré- locan; bányász volt sok even egyszerű munkaversenyfor- 7, ..... át, s csak a visszafejtté- ma, s bár a kezdet kezdeten ggUrf“ sek kényszerűsége vitte őt nagyobb volt a füstje, mint k5 ®d t ö ánó ^ vasasüzembe, a darabológép a lángja és sokáig csak a . j . . csakhogv va_ mellé, kezelőnek. Akkor ő parazsa iZzott, sikerrel „át- .. „ súgta a fülembe, szinte alig vészelt” már lassacskán más- még nlín Xek rá hátakig hallhatóan, hogy ne zavarjuk fél évtizedet. Ä “^fulladtak a beszámolót tartó illetékest: Csak hát formájában, de , , , » „Megint valami jelszóval ne- főképp tartalmában megvál- haSonjokePP TTÍfr’° 1<h,oz ■ kimegyünk a falnak! Belevá- tozott Csak az utóbb, harom-negy gunk valamibe, ami lehet, Hiszen, miként a Salgótar- rfomób^^l^en^a^VomássM keltene 3ánÍ Kohászati Üzemekben is lán 2. számú Vállalat is, ahefl Slkoznh!8 Tudjad én ré! ^^ ™ Tcéí^a 3 SZÓ Ugya£ megr szese voltam már néhánv ud«? r° C€1 a maradt, am ez csak egyik hibátlanul dolgozás. Megval- alappillére a „DH-hídnak”;a mint a S^htioT ST az ™ W ÄhX * Élmunkás; van Is egyik-egyik- kell minden lehetséges erővel éssarten meg okíeveíem° de^azokXs összpontosítani. S ha ez sí- így van már mindenütt, meg oklevelem, ae azoK is keredik, mar nem vesz el a Rövírl irteíő fotláncnlácnt csak olyan hosszabb-rövidebb DH-munikarendszer hiszen e 1? ldejÜ toUangoIasokideie tartó fellóneolások vol- n,lsz*" ,.e ra, újfajta versengésekre nincs ideig tartó ieitangoiasoK vöt gyujtofogalom reszeneik egyik már szükség manapság — tak. Nem mondom, szükség iegfőbbike, a hibátlan, pon- ®dta a FÜTÖBFR naev volt rájuk, hiszen akkoriban fos munka alaoeleme az öreg . a. * UTOBEK nagy nvomni kellett” a tonnát meg 1 munka alapeleme az öreg bat0nyi gyáregységének szb- „nyomm Kellett a tonnát meg munkás áltál jelszónak kiki- titkára e téma Warvsán a a darabot. De hat azóta el- áltott akkor méa úi volt kéz- I-,.., ,u « , Kapcsán. a telt ió néhánv esztendő s nem a - - ™ 8 u] Voit Kez tolunk telhető legjobban kell telt jo néhany^esztendo. s nem demenyezesnek. dolgoznunk. Mintát, akármi A DH, ami körül az utob- legyen a neve, mint mondtudom, mostanság szükség van-e ilyenekre?” Mondom, élénken él emlé- X lUk’ 3 DaH’ fvehetül^ ,aká.^ kezetemben a több mint efív megszűnt kétbetűs honnan, de ezt a sajat korulévtizeddel ezelőtt történt fül- «*^“*°*° iXtet^n ?ény?jj*e*'. a ^ottságainkhesúsás s most hogv né- vadt’ s elválaszthatatlan a hoz kell mindenkepp igazihány üzemünkben „megkutat- lev' ^ ■ f Új SZÍSZté‘ tam” a Dolgozz Hibátlanul ma 3°‘ hat . legyen, munkarendszer élettörténetét, lyen ertetlenul tekintették a részé a mindennapoknak.” mintha visszacsengett volna bennem az öreg sztahanovista kérdése. (Mármint. hogy szükség van-e a felszabadulást követő harmadik évtizedben is a ter melésserkentésnek, a minőségi munka javításának, A hibátlanság — legalábbis néhány üzemben — hatékonysággá változott, s a megváltozott körülmények formál- ták-igazították magukhoz a hajdan Dolgozz HibátlannI munkarendszert. Ami körül felhajtás, hűhó nincs már, hiszen átlényegülése természetes. • Karácsony György Százéves fenyőliget Az urdinl terület lakosai a természeti kincsekről _ való eredményes gondoskodás szellemében ünnepelték meg a Narin-Kum sivatagban telepített fenyőliget fennállásának 100. évfordulóját. A XX. század elején az urduni fenyőerdő a nehéz időjárási feltételek miatt pusztulásnak indult. Ekkor határozták el, hogy új csemeték telepítésével állítják meg e folyamatot. A nagyszerű fenyőerdőről jelenleg a helyi erdőgazdaság dolgozói gondoskodnak. Évente 5—6 hektárnyi homokon telepítenek új fenyvest. A fenyőn kívül a homokon nagyszerűen növekszik a külön e terület számára nemesített narini nyárfa. Nyolc éve működik a helybéli asszonyok foglalkoztatására alapított vanyarci kivarró üzem, a pásztói ÁFÉSZ gondoskodásában. Csaknem 30 asszony ké szít! elő itt a kelmét mosásra, vasalásra, keményítősre a Hazai Fésűsfonó részére. A sziráki kivarrókkal együtt havi ezer vég körüli mennyiséget munkálnak meg. A tiszta, világos munkahelyre szívesen járnak az asszonyok, keresetük is sokat segít a családi költségvetésnek, havonta két és fél négyezer forintot visznek haza. Darabolás forgácsmentesen A gépiparban felhasznált alkatrészek igen nagy hányada rudanyokból készül, amelyet az igénynek megfelelő hosszban feli kell darabolni. A. fejlett ipari országokban kiváltképpen felgyorsult a legkorszerűbbnek számító forgácsmentes darabolási eljárások fejlődése. E folyamat mozgatórugója az energia és a nyersanyag árának jelentős emelkedése. A képlékeny alakítással való darabolásnak a többi módszerhez viszonyított különös jelentősége abban rejlik, hogy anyagot takarít meg, nem keletkezik darabolási hulladék (forgács), és gyakran még a vágási sík után- munkálására sincs szükség. A korábbi forgácsmentes darabolási eljárásoknál a vágási sebesség általában nem haladta meg a másodpercenkénti 1 méteres értéket. Ebből kifolyólag a vágott, nyírt és tört darabok erősen deformálódtak. A rúddarabolás fejlesztésében jelentős előrelépést hozott az 1—10 ra/mp- re növelt darabolási sebesség. Ilyen módon az acélok és a sárgalemezek már ridegen törtek a megkívánt vágási síkban, alig deformálódva, és a felület minősége is javult. Jelentős műszaki gondot okozott azonban az a körülmény, hogy az energiát a szétválasztáshoz szükséges munka nem emésztette fel teljes egészében. A többletenergia a szerszám működő elemein emésztődött fel, s azokon emiatt jelentős túlterhelés jelentkezett, az elhasználódásuk is igen hamar bekövetkezett. Egy magyar találmány úgy hidalja át ezt a nehézséget, hogy egy mechanikus, hidraulikus energia- elnyelő rendszerbei felemészti a felesleges energiákat, a működő elemek — az álló és mozgó kés — kialakításával, így a többletenergia közvetlenül a gépasztalnak, illetve a gépalapnak adódik át, védve ezzel a vágóelemeket a túlterheléstől. A szabadalom alapján kifejlesztett pneumatikus ütve-daraboló gép minden tekintetben versenyképes a hasonló külföldi kel. berendezésekÚj gyártmánycsalád a bútoriparban Űj gyártmánycsaláddal, profilelemekkel segíti a bútoripart, könnyíti a barkácsolni tudók lakberendezési gondjait a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát. Ezek az elemek faforgácslapból és bevonóanyagból — funirból, fautánzatú dekorpapírból. pvc-fóliából — állnak, szín- tartóak, a fánál olcsóbbak, s nem olyan gyúlékonyak. A profilelemekkel bármely fajta utánozható, mégpedig úgy, hogy a bútorba beépítve nem különböztethető meg a természetes fa és faforgácslap egymástól. Az új termékek közül a falburkolót a minimális ügyességgel rendelkezők is felszerelhetik, mivel az egységcsomag tartalmazza a felszereléshez szükséges alkatrészeket is. A fiókokat, a takaró-burkolóelemeket, szegélyléceket elsősorban bútorüzemek, építővállalatok használják. Az elemek a legkülönbözőbb színárnyalatokban készülnek, s még az idén piacra kerülnek. Külföldi cégek is érdeklődnek az új gyártmánycsalád iránt. NÓGRÁD — 1982. augusztus 26., csütörtök
