Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-24 / 197. szám

Ünnepi hét — hétköznaposan Az ünnepi hétnek idén- alig voltak ünnepi műsoresemé­nyei a televízióban. Szokásos programok sorjáztak a képer­nyőn, s a protokolláris ese­mények — mint a Parlament előtti tisztavatás, a hagyomá­nyos vízi- és légiparádé — közvetítésén túl kevés jel mu­tatta, hogy országalapító ki­rályunkat, alkotmányunkat és új kenyerünket köszöntjük.- A „mindennapink” előtti tisztelgést legméltóbban az a háromrészes vállalkozás szolgálta, mely A magyar bú­za címmel történeti visszate­kintést és összegezést adott mezőgazdálkodásunk fejlő­déséről, a gabona tenyészté­sének, termelésének korsza­kos változásairól, világgazda­sági helyéről, szerepéről. A sorozat harmadik részét jó időzítéssel augusztus 21-én láthattuk, s dicséret illeti a vállalkozás valamennyi ré­szesét, közreműködőjét. Egyebekben— mint tapasz­talhattuk — a műsorhét a szokványos kerékvágásban ballagott. A Kórház a város szélén, a XIII. részes cseh­szlovák sorozat ötödik, Fehér Klára A tenger című tévé- íilmsorozatának harmadik epizódja — mindkettő egyre vontatottabb tempóban. Az­tán pénteken, szombaton is­métlésként, két részben a Szí­nészek a porondon című, ! 963-ban készült, úgynevezett különleges cirkuszrevü, mely a maga sületlenségében, idét- lenségéban kevés életmű — büszkélkedni valóval szolgál a szerkesztő Buzáné Fábri Évának. Komolyabb várakozásunkra Szabó Magda' Régimódi tör­ténet című kétrészes drámája számíthatott csütörtökön, a Madách Színház előadásában. Népszerűségét a néhány év­vel ezelőtt sugárzott, s nagy közönségtetszést kiváltó tévé­filmsorozatával, az Abigéllel alapozta meg az írónő, majd a Debrecen történelmi száza­dainak emléket állító Kiálts, város! a IV. Béláról szóló A meráni fiú, majd A csata, és az államszervező Istvánról és koráról készült drámája ara­tott sikert a tévé országos nyilvánosságában is. A Régimódi történet — me­lyet most láthattunk — Sza­bó Magda történelmi hátterű drámáinál jóval szubjekti­vebb indíttatású. Olyan, ge­nerációkon átívelő családhis­tória, melyben az írónő leg­személyesebb dolgaiba avat bennünket. Egy „úríságán” merengő, fényeiben mind megkopóbb társadalmi réteg, a „nemzetfenntartó” nemesi társadalom anyagi-erkölcsi semmivéválásának vagyunk tanúi, de már a helyébe lépő tőkésrend kezdődő válságai­nak is. Mindert egyetlen csa­lád drámájában mutatja elénk a Régimódi történet. A mű azonban csak műfaji megje­lölésben dráma, mert volta­képp mindvégig párbeszéde- sített epika színpadi illuszt­rációját kapjuk. A történések csupán áltörténések, amiket elmesélnek a szereplők, a fel-1 íra-tos helyszinjelőlések a csa­ládregény fejezetcímeinek hatnak. Az epikai masszával ter­mészetszerűen igen keveset tudott kezdeni a rendező Lengyel György, a jelenetso­rok drámai lüktetés híján, bágyadt monotómiában pe­regtek. Pusztán egy nagyon igényes fogalmasású regény felolvasóestjének részesei vol­tunk. A „felolvasó” művészek mindent megtettek, hogy le­kössék figyelmünket. Kivált a kettős feladatot vállaló Al- mási Éva, s a markánsan szuggesztiv Sulyok Mária Re­mekelt, de a többiek Márkus László, a csodálatosan tehet­séges Schütz Ila, Kelemen Éva, Horesnyi László, Gáti Oszkár, Káldi Nóra, Sárvári Győző, Lontai Margit is min­dent megtettek a műért. Mindent összegezve: a Ma­dách Színház produkciójában szép olvasmányt — láttunk. Színvonaltalan, rendkívül igénytelen és zűrzavaros francia krimi után érdemes volt megvárni a Hét zárómű­sorát, mely a nyolcvanadik éves költő, író, Illyés Gyulá­hoz kalauzolt bennünket rö­vid vendégségre. Eszmét vál­tani, szép gondolatokat befo­gadni a költészet, az iroda­lom társadalmunkban köteles szerepéről, hivatásáról, mű­vészet és politika egymásmel- lettiségéről, kölcsönhatásá­ról, s talán legjelentősebb élő literátorunk emberi és alkotói hitvallásáról; (b. t) Szabadtéri múzeumi kongresszus Magyarországon Szeptember 5—11. között hazánkban tartja tizedik, ju­bileumi kongresszusát az Eu­rópai Szabadtéri Múzeumok Szövetsége. A kongresszus­nak elsősorban Szentendre, valamint több más vidéki vá­ros — közöttük Tihany, Szom­bathely, Zalaegerszeg — ad otthont. Ezek ugyanis az or­szág olyan települései, ahol szabadtéri múzeum található. Hazánkban az 1960-as évek végén kezdtek először sza­badtéri múzeumot építeni. Az első és egyedüli, amely ma már teljesen elkészült, a za­laegerszegi. A külön terület­re telepített falumúzeum a természetes környezetben iga­zi, élő faluvá- vált. A többi telepített falusi épületegyüttes, mint például a szentendrei, a szombathelyi, a nyíregyháza- sóstói és a szennai még to­vább épül. A helyszínen res­taurált szabadtéri múzeumo­kat, többek között a tihanyit, a mezőkövesdit, a hollókőit és a legutóbb, alig két hete átadott fertőszéplakit folya­matosan rendezik be és védik p megrongálódástól. A falumúzeumokban min­denütt igyekeztek korabeli és a tájegységre jellemző tár­gyakat összegyűjteni. Ezzel az épületek eredeti funkcióját is sikerült nagyjában-egészében megőrizni, így azonnal meg­állapítható: szegény vagy gaz­dag család számára szolgált lakóhelyül, vagy melyik mes­terség műhelye volt. Ez utób­biakban rendszerint az egy­kori mesterségeket is bemu­tatják olyan mesterek — ko­vácsok, szövők, vagy molná­rok —, akik ma is űzik e foglalkozásokat. A látogatók tehát megismerhetik az egy­kori életformát, a gazdálko­dást, az ott élt és élő embe­rek szokásait, kultúrájának emlékeit egyaránt. A szakemberek szerint a hazai néprajza kutatásokban, a falumúzeumok megvalósí­tásában elért eredmények el­ismerését is jelzi, hogy ha­zánkban rendezik meg a kong­resszust. A résztvevők a hely­színeken ismerkedhetnek meg a magyar kutatók tapasztalatai­val, módszereivel, s nem utol­sósorban azzal, hogyan segíti munkájukat a lakosság, fő­ként a korabeli tárgyak gyűj­tésében. Magyar díjazottak Erfurtban Sikerrel szerepelnek a ma­gyar alkotók a szocialista or­szágok harmadik iparművé­szeti quadriennálján. A Né­met Demokratikus Köztársa­ságban szeptember 19-ig meg­tekinthető kiállítás házigaz­dája Erfurt városa, ahol a nemzetközi virágkiállítás te­rületén kapott helyet a be­mutató. A nemzetközi zsűri az idén is számos díjat ítélt oda. A magyar kiállítók közül a nem­zeti művészeti hagyományok eredeti módon való feldolgo­zásáért Kátai Mihály festő­művész első díjat kapott, s diplomával díjazták Balázs Irén festőművészt is. Máso­dik díjjal jutalmazták Orbán Katalin keramikusművészt lakásban használható tárgy­együtteseiért. A közösségi épületek, városi terek deko­ratív kialakításának kategó­riájában Széchenyi Lenke textiltervezőt iparművészt dip­lomával tüntették ki. Az előző évi quadriennálék díjnyerteseinek kiállítása is sok érdeklődőt vonz. A ma­gvar alkotók közül Engelsz József ötvösművész mutatja be itt legújabb munkáit. Irodalmi helyek, emlékek Látogatóban Németh László sajkódi házában Németh László egykori dolgo­zószobája A sajkódi kertben előtérben Kocogh András szobra Szombat esti körkép Hol töltik el a községekben a hét végét a fiatalok? Milyen művelődési, szórakozási lehe­tőségek között válogathatnak? Milyen is egy falusi szombat este? A közelmúltban ezekre a kérdésekre kerestem a vá­laszt. Az apró mozaikokból, rövid vallomásokból, látottak­ból összeállt a szombat esti kép. Ludányhalásziban az ízlése­sen berendezett ifjúsági klub­ban önkéntes határőröket ta­láltam. Tupcsa Ervin a cso­port vezetpje elmondta, hogy értékelik az elmúlt időszak munkáját, meghatározzák a feladatokat Egy másik helyi­ségben Csikász István és Kar- mann János , akvarellképeik, grafikáik várták az érdeklő­dőket A művelődési ház aj­tajában levő plakát a 20 óra­kor kezdődő diszkóba „csalo­gatta” a fiatalokat. — Az utóbbi hónapokban sokkal jobb itt a művelődési házban a hétvégi szórakozási lehetőség, mint korábban — fogalmazott az egyik fiatal. * Nógrádszakálban nem oko­zott gondot, hogy megtalál­jam azt a helyet, ahol a hely­beliek eltöltik a hét végét. Csak a fiatalokat kellett kö­vetnem. Az ifjúsági klubban még kevesen jöttek össze. Kő­műves holtán és Gábor Ist­ván „házi diszkósok” már ké­szen álltak a „startra”. A nagyteremben a helyi DEL­FIN zenekar próbált alkalmi közönség előtt. — Elkezdődik a diszkó, mi is befejezzük a próbát és át­megyünk táncolni — mondta a zenekar vezetője. Litkén az elmúlt hét végén pártában maradtak a lányok. Ugyanis a férfiak sportgyű­lést tartottak. * Mihálygergén zárva volt a művelődési ház. A tőszom­szédságában levő bisztróban viszont élénk volt az élet. Az asztalok mellett fiatalabbak és idősebbek poharazgattak, beszélgettek. Hét végén Mik­lós Gyulának, a bisztró veze­tőjének és feleségének bőven akad tennivalója. Azt is meg­tudtam tőlük, hogy a műve­lődési ház belső felújítás mi­att tart zárva. * Karancskesziben az Ifjúsá­gi házban pezsgett az élet. A jó hangulatról Lantos József diszkós gondoskodott. — Nálunk minden hét vé­gén van valamilyen rendez­vény — magyarázta Tóth Jó­zsef KISZ-titkár. — Jól érezzük itt magun­kat. Szívesen jövünk ide. Tán­colunk, a lányokkal beszélge­tünk, kellemesebben eltöltjük az időt, mint a kocsmában — vélekedett Erdélyi András. — Nincs belépő, mindenkit beengedünk, aki rendesen vi­selkedik — így Tóth József. A rendbontás leggyakoribb forrása az alkohol. Karancs­kesziben az ifjúsági házból száműzték a szeszes italt. Aki megszomjazott, az a büfében üdítő itallal olthatja szomját. Bevallom őszintén, nekem tet­szett a karancskesziek jól szervezett, hangulatos szom­bat estéje. Mi tagadás, szíve­sen lettem volna egy pár órá­ra vendégük, de egy néhány „mozaik” még hiányzott ä szombat esti körképemből, így kénytelen voltam elbúcsúzni. * Karancslapuj tőn a moziban pergett a film. A művelődési ház melletti parkban Kovács Gyula vezetésével az asszony- kórus próbált A fiatalok lát­szatra céltalanul sétáltak * parkban, az utcákon. — Ja, nálunk ez a szóra­kozás —, panaszkodott az egyik 20 év körüli fiú. — Menjen be a művelődé­si házba, győződjön meg sze­mélyesen is —, mondta a társa. Ami igaz, az igaz, bent a mozielőadáson kívül az élet­nek más jelét nem sikerült felfedezni. * Etesen sportbál jelentette a hétvégi kikapcsolódást. — Most a sportkör rendezi a bált, de más hétvégeken is van itt élet — újságolta Van- kó András. — A KISZ-klub az majd­nem minden este nyitva van — tette hozzá Sirkó József. *■ * Endrefalván a klubkönyv­tár sötét ablakokkal és zárt ajtóval fogadott. Hazafelé a volán mellett megoróbáltam összegezni a látottakat. Diszkó minden mennyiségben — fufott át az agvamon. Aztán eszembe fu­tott annak a magas, barna ha-» jú karancskeszi kislánynak a szavai: — Egész héten dolgozunk, jólesik eev kis kikapcsolódás, elvégre fiatalok va^vunk! — Sz. F. — KOSSUTH RÁDIÓ: 8.25: Élne ön a XV. században? 8.55: Nótacsókor 9.44: Zenevár 10.05: MR 10—14 10.35: Világslágerek 10.52: Yehudi Menuhin találkozá­sai 11.38: Wilhelm Mpister tanulóévei 12.45: Törvénykönyv. Ha a ház nem fér a telekre... 13.00: A Rádió Dalszínháza Riviéra 14.40: Mihail Eminescu és a szá­zadvég román irodalom 15.05: Haydn: C-dúr szimfónia (A medve). No. 82. 15.28: Sztárok — anekdoták nél­kül 16.00: A Népzenei Hangos Újság melléklete 17.05: Arcélek 19.15: Az I Musici di Roma kamarazenekar Vivaldi- ffiűveket látszik 20.00: Bérkísérletek 20.30: Bemutatjuk Üj Eterna- lemezünket 21.02: Lélek és test 21.32: Anday Piroska ©perafelvé­teleiből 22.30: A Bennie Wallace—Pege Aladár—Dániel Humair-trió játszik 23.00: Zenekari muzsika 23.49: A párizsi polifon-együttes- Jannequin-madrigálokat énekel 0.10: Barabás Mihály táncdalai­ból 4 NÓGRÁD - 1982. augusztus 24., kedd PETŐFI RADIO: 8.05: Keringők, polkák fúvós­zenekarra 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Ifjúsági könyvespolc 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13-30: Muzsikáló természet Afrikai őserdő madarai 13.35: A román rádió és televízió gyermekkórusa énekel 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja 18.47: Barangolás régi hang­lemezek között 19.07: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik, Bussay Antal nótákat énekel 19.25: Ideológia és kultúra a het­venes években 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Utazás a Balaton körül 20.52: Szőnyi Erzsébet: Népdal­kantáta 21.03: Nosztalgiahullám 21.50: Kibédi-kabaré 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetése. — 17.05: Egészségünk vé­delmében a cukorbetegségről. Dr. Pénzes Géza előadása. — 17.10: Zenedoboz. Zenés vetélkedőműsor. Szerkeszti Bély Katalin és Sajó Márta. Telefonügyelet 35-510. — 18.00: Észak-magyarországi króni­ka. (Az új tanév Borsod me­gyei előkészítő tanácskozásán. — A Heves megyei Tanács VB a mezőgazdasági szövetkezetek és a kiskereskedelrhi vállalatok kap­csolatáról tanácskozik.) — 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ! 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé 8.45! Környezetismeret. (Alt. isk. 3. oszt.) 9.20: Rajz. (Alt. isk. 1. oszt.) Ralzfeilődés 14.15: Iskolatévé 14.55: Magyar irodalom. (Ált. isk. 5. oszt.) Kertész leszek. Verselemzés 15.45‘ Nyelvtanárok figyelem! (Ált. isk. 4. oszt.) Bevezető adás 16.30: Hírek 16.35: Egészségünkért! Az Or­szágos Egészségnevelési Intézet tájékoztatója. 16.45: Különösen fontos feladat. Magyarul beszélő szovjet film. il/l. rész 17.50: Reklám 17.55: Egy-két-há-négy. Payer András szerzői estje. (Ism.) 18.55: Reklám 19.05: Idősebbek is elkezdhetik Tévé torn a 19.10! Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Kórház a város szélén. Magyarul beszélő csehszlo­vák filmsorozat, XITl/6. ' rész: Gyermekrablás. 20.55: Stúdió ’82. 21.55: Kockázat 22.25: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok estje Közben: 21.00: Tv-híradó. 2. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Különkiadás Román film 21.35: Minden óráért kár. Portréfilm 22.00: Ez történt 24 óta alatt 22.15: Kamarahangverseny 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 22.00: Fiatalok tv-klubja MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: .A kék lagúna. (14) Színes amerikai film. — Tarján vendéglő: Tűz­narb. (14) Angol bűnügyi film. — MHSZ: Egy zseni, két haver, egy balék. Színes olasz—francia— NSZK western. — Kohász: Cha- cha-cha. (14) Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Modern Robinson és családja. Színes .szinkronizált ameri Icai kalandfilm. — Nagybátonyi Bá­nyász: A vőlegény, avagy a kis­polgári nász. Színes magyar film- vigiáték. — Petőfi: Fél ház vő­legény nélkül. Színes, szinkroni­zált csehszlovák filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Szexis hétvége. (16) Színes, szinkronizált olasz- francia film. — Rétság: Alma. (14) Színes, fantasztikus ameri­kai filmmusical. — Kísteren^el Petőfi: Keoma. Színes olasz western. — Jobbágyi: Vízimese. Színes, szinkronizált angol—lea» gyei meserajzfilm.

Next

/
Thumbnails
Contents