Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)
1982-08-22 / 196. szám
Dicséret a szervezőknek Balia Árpád, a KISZ Nóg- rád megyei bizottságának munkatársa az állandó iáborveze- tő-helyettes. Lót-fut, intézkedik, közben homlokáról törölgsti az izzadsógcseppeket- Annak örülünk, hogy a fiúk, lányok jól érzik magukat, eddig különösebb zökkenő nélkül zajlottak a programjaink. Igaz, több mint fél éve dolgozik a szervező bizottság a siker érdekében, s jelentős segítséget kaptunk a megyeszékhely ipari üzemeitől, a Salgótarjáni Kohászati üzemektől, a Nógrádi Szénbányáktó1, a vasöntöde és tűzhelygyártól, a megyei vendéglátó vállalattól,.. A kellemes hangulat az, amiben kamatozik a befektetés - magyarázza. Egyetért vele Tóth József is, a KISZ Központi Bizottsága honvédelmi és sportosztályának munkatársa:- Fontosnak tartjuk, hogy az egyetemistákat, főiskolásokat rászoktassuk a rendszeres testedzésre. megszerettessük velük a turizmust. Ezt szolgálja az El OTT is. Na on szép környezetben, szervezetten. A salgótarjániak igazán kitűnő házigazdák.. Cscndcspihenő Készül az alkalmi riport a stúdiónak, aki kérdez: Demus Iván, a KISZ balassagyarmati járási bizottságának titkára. 73 kilométeres kerékpártúra az Ipoly völgyében. Oláh Éva (budapesti egészségügyi főiskola) és Tarek Als libanoni diák (debreceni orvostudományi egyetem) Áz a jó, ha nem veszik észre — Halló, halló... stúdiót keresek! Recsegő-ropogó hang közelit az űrből: — Itt stúdió! Vétel! Mit akarsz? összesen tizenhat adóvevő — egyenként mintegy harmincezer forint értékben — áll a szervezők rendelkezésére, hogy gyorsan informálódjanak a szükséges dolgokról. S noha a tábor területe ném órási, mégis jó néhány kilométeres gyaloglást fölöslegessé tesz az adóvevő. Az egyik legnehezebb munka a műszaki-technikai, tizenkét fős csoporté, éjjel-nappal talpon kell lenniük, hogy a világítás, a hangosítás, a stúdióerősítés pontosan és jól működjön. — Azt hiszem, a mi munkánk akkor jó, ha a táborlakók észre sem veszik, hogy dolgozunk — mondja a műszaki-technikai csoport vezetője, Gazsi Ferenc. — Eddig úgy érezzük, nem lehet ok a panaszra, egyetlen alkalommal volt csak áramszünet, az is két nappal a tábornyitás előtt... Afféle univerzális csoport ez a műszaki gárda, az egyik műsor előtt, például ők gondoskodtak a sörös láda és a szék kellékekről... Folytatnánk még a beszélgetést Gazsi Ferenccel, de máris zűg- búg az adóvevő, messziről csipogja egy hang: — Az STC-pályán gyenge a hangosítás. Azonnal gyertek: A műszaki alakulat három tagja két percen belül ott terem. Jön is rövidesen a visz- szajelzés: — Kössz, fiúk! Minden rendben! Esti „csendélet" Az étkezéssel mindenki elégedett. Kell is az utánpótlás a kalóriából, mert fárasztó az egész napos talponlét. Ennek ellenére még mindig futja az energiából este a táncházra, az Arató diszkóra. A strandon felállított színpad előtt százak ropnak, sok a helyi érdeklődő is, akik természetesen a zártkörű rendezvényen nem vehetnek részt, hacsak ki nem játszák az éber tábori őrséget. Nemigen lehet,.. Nagy tapsot kapott pénteken este Nagy Bandó András humorista, akinek sikerült megkacagtatni a tábor lakóit. Aztán még mindig diszkó következett. Már jóval elmúlt tizenegy óra. amikor a csillagos ég .alatt a fűvön ülve a megyék altáborainak spontán vetélkedésére került sor: szállt az ének... Tábori Kilenc amatőr rockegyüttes — az egri Pót- kerék, a kaposvári Intervenció Jazz Croup, a várpalotai Sky, a tatabányai Onyx, a kecskeméti Doki-, a salgótarjáni Front, a mátrano- váki GM’ 75, valamint a Minaret és az ugyancsak pécsi SK — mutatkozott be szombaton este az új STC-pályán. A fiatal muzsikusok nemcsak tehetségükről, de a közelmúltban tanultakról is számot adtak. Ugyanis auguszkoncert túsz 12-től valamennyien részt vettek Salgó- bányán, az amatőr popzenekarok III országos táborában. A táborzáró koncertet a Magyar Rádió ifi szalagra rögzítette, az érdeklődő közönség pedig „ajándékműsorként’' egy népszerű „profi" zenekar, a Karthago együttes hangversenyét is élvezhette. Limbó — Nein tört ki a tábori lim- bóláz. Ezt bizonyítja, hogy jóval kevesebben jelentkeztek a limbóversenyre, mint amennyit reméltek a szervezők. Bátortalanság? Lustaság? Ki tudja, annyi azonban bizonyos, hogy a nézősereg jól szórakozott. Magasra tették a mércét, az egy méter körüli limbót mindenki könnyedén vitte. Aztán egyre lejjebb-lejjebb került a léc, s immár csak hárman maradtak harcban az elsőségért: Barta Mihály, a szarvasi mezőgazdasági főiskola, Farkas Károly, a győri közlekedési és távközlési műszaki főiskola és láz nélkül Schopper János, a Budapes-' ti Műszaki Egyetem hallgatói. Fej fej mellett küzdöttek a centikért, ötvenenalul azonban nem jutottak. — Életünkben először limbóztunk — mondták —, ahhoz képest nem volt rossz. Egy kissé megmozgatja a derékizmokat, meg azért egy kis íifikával lehet ügyeskedni a léc alatt... De majd talán a legközelebbi versenyen jobban megy! A szervezők nem nyugodtak bele, hogy nem tört ki a limbóláz a táborban, ezért még a hátralevő időben ismét összehoznak egy versenyt! Kosárlabda-mcrkőzcs Hollókői kiruccanás Az EFOTT egyik Í különleges programjának ígérkezett a hollókői kirándulás, melynek során a Palócz Szőttes kulturális napok rendezvényeit nézték meg a táborozok, másrészt pedig egy kicsit a nógrádi fiatalokkal is ismerkedhettek. Nos, a kezdeti nehéz indulás után végül is tizenkét autóbusz lelt meg zsúfolásig, s érkezett augusztus 20-án, a kora délutáni órákban Hollókőre, ahol akkor már hét-nyolc ezren lehettek. Többen most jártak első ízben Hollókőn, mint például a Kaposvári Tanítóképző Főiskola diákjai, Blau- mann Ágnes, Balogh Mária, Orbán Tibor és Hock Dórái — Elsősorban a skanzenre voltunk kíváncsiak — mondják —, s nem csalódtunk, valóban látványos, szép, sokakat vonzó. Ami a kulturális műsort illeti, szintén párját ritkító, de őszintén szólva, annyira nem rajongunk érte, hogy több órán át . nézzük, igy aztán inkább Hollókő utcáin barangoltunk egyet. Sokan tettéle ugyanezt, sőt akin már „hazavágytak” a táborba, azok számára Salgótarjánnak vette irányát az autóbusz. Mindenütt jó, mondták többen, de legjobb a kemping-, ben... I
