Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)
1982-08-18 / 193. szám
3o§9 tanácsadó t — HASZONÉLVEZETI JOG MEGVÄLTÄSA K. Istvánná balassagyarmati olvasónk elhunyt férje után egy nyaraló haszonélvezetét le örökölte. Koránéi és kévé* jövedelme alapján ezt a nyaralót sem fenntartani, sem kihasználni nem tudja, szeretné azt mostoha gyermekének átadni, vagyis a haszonélvezetről javára lemondani. Van-e erre lehetősége, illetőleg kérhet-e valamilyen összeget a jogáról való lemondásáért, kérdezd olvasónk. Érvényes jogszabályaink lehetővé teszik a haszonélvezeti jog megváltását A megváltást mind az özvegy, vagyis a haszonélvezetre jogosult, mind pedig az örökös kérheti, vagy már a hagyatéki tárgyaláson vagy pedig a hagyaték- átadástól számított egy éven belül. Nem lehet kérni a megváltást a házastárs által lakott lakásra és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra. A jogszabály meghatározza a megváltás mértékét is. Ennek megfelelően a házastársat a megváltásra kerülő vagyonból olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ha tehát egy örökös van, mint olvasónk esetében is, ez özvegynek, vagyis a haszonélvezetre jogosultnak a nyaraló értékének felét kell haszonélvezeti jog megváltásaként megkapni. A haszonélvezeti jogon birtokolt hagyatéki dolgokat a haszonélvező nem köteles közvetlenül használni. A haszonélvezeti jog ugyanis egyben a hasznok szedésének a Jogát is magában foglalja, ez pedig azt jelenti, hogy a haszonélvezőnek joga van a haszonélvezeti jogon birtokolt dolgokat bérbeadás útján is hasznosítani, Illetve annak hasznait szedni. Mindezzel szemben az a kötelezettség terheli, hogy a haszonélvezeti jogon használt dolgok fenntartásának költségeit, és az utána fizetendő közterheket viselnie, pld. mint az adó stb., a rendkívüli javítások, felújítás és helyreállítás költségei a tulajdonost terhelik. A hagyaték átadásától számított egy év elteltével a hasznonélvezet megváltására lehetőség jogszabályra hivatkozással nem lehet. A megváltás iránti igény bejelentése annál a közjegyzőnél történhet, amely az örökösödési eljárásban a hagyatékátadó végzést kiadta. MUNKAKÖRÖN ÉS MUNKAIDŐN TÜLI MUNKAVÉGZÉS TSZ-TAGOKNÄL M. Sándor tsz-tag olvasónk munkaadón túl szeretne több társával munkaköréhez nem tartozó munkára is vállalkozni, mint történik ez az üzemekben. Nem tudja viszont, hogy a tsz-ekben van-e errs lehetőség? Kéri tájékoztassuk erről őket és azt is Írjuk meg válaszunkban, hogy kitől kell ezt kérni és remélhetik-e hogy erre az engedélyt meg is kapják. Az 1982. január 1-től érvénybe lépett rendelet lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezetek, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjai is köthetnek olyan megállapodást, amelynek alapján a közös munkaszervezetben teljesítmény alapján díjazott alaptevékenységhez tartozó fizikai munkát munkaidőn túl elvégezhetnek. Külön megállapodás az ilyen munka végzésére azokkal a nem nyugdíjas tsz-tagokkal köthető, akik az előző évben legalább 2200 munkaórát teljesítettek és a munkamegállapodás szerint a tárgyévben is legalább Ilyen mértékű munka elvégzésére vállaltak kötelezettséget. Köthetnek ilyen megállapodást azok is, akik évközben léptek be a tsz-be, ha a 2200 munkaóra arányos részének teljesítését saját munkakörükben vállalták. A' munkakörön és raun- Icaldőn túli munka elvégzésére fordítható munkaidő nem haladhatja meg a tárgyévben saját munkakörében és munkaidejében vállalt évi munkaidő 50 százalékát. A munka díjazását a 4/1981. (II. 26) MÉM., MüM. együttes rendeletében foglaltak szerint kell meghatározni. A munkakörön és a munkaidőn túli munkavégzésre kötött külön megállapodás alapján ledolgozott munkaidőt és munkadijat a fizetett szabadság, a tanulmányi szabadság, a ‘ fizetett szabadnap tartalmának, a betegségi segély összegének megállapításánál, továbbá a háztáji föld mértékének megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Megjegyzem még, hogy fenti jogszabály nem érinti a részes munkavállalásra kiadott és ma Is hatályos 11/1981. (VI. 19.) MÉM sz. rendelet szabályait, részes munkát tehát továbbra is e jogszabály szerint lehet Vállalni. Dr. Jónás Sándor Oszlopcsere Megyeszékhelyünkön a Salgó út co-v részének kisfeszültségű villanyvezetékeinek oszlopait cserélik ki az ÉMASZ szakemberei a balesetveszély elkerülése végett. A régi korhadt fa helyett ú.j betonom zlopoka* állítottak fel. Képünkön: Guli Miklós és Kembriczki Dénes villanyszerelők a vezetékek bekötését végzik a lakóépületekbe. — Fotó: Gyurkó — • Á szocialista törvényesség érdekében Beszélgetés dr. Reményi Jenővel, a megyei bíróság elnökével Az igazságügyi szervek összehangolt munkája nyomán megyénkben szilárd a szocialista törvényesség helyzete. Mindebből jelentős részt vállalnak magukra a bíróságok, amelyek tevékenységéről, időszerű feladatairól dr. Reményi Jenővel, a megyei bíróság elnökével beszélgettünk. Népszerű a szabadidős-klub Egyre népszerűbb a fiatalok körében a megyeszékhelyen idén debütáló szabadidős-klub, amely a József Attila Megyei Művelődési Központ égisze alatt működik. A klub programjai mellett, a művelődési központ bejárati előterében pingpongasztalokat állítottak fel, televíziókat helyeztek el, valamint a ráérő fiatalok számára sakkozási, olvasási s egyéb szórakozási-művelődési lehetőség is nyílik. Naponta immár mintegy kétszáz tizenéves törzshelye a szabadidősklub és környéke, s a szervezők dicséretére legyen mondva: igyekeznek változatos, sokszínű programot összeállítani. Mackók nyugalma Észtország északkeleti erdőségeiben védett területet létesítettek a barnamedvék számára. Tudományos bázis lett ez a vadállatok tanulmányozására, amelyek létszáma becslések szerint itt már meghaladta a kétszázat.‘A védett területnek gazdasági jelentősége Is van: mentesíti a környékbeli gazdaságok földjeit és legelőit e kéretlen vendégek látogatásától. A medvék számára az erdei tisztásokon feltörtek olyan parcellákat, ahol zabot, cukorrépát, nedvdús fűveket termelnek. A fakitermeléssel kapcsolatos munkálatokat úgy végzik, hogy a vadállatok nyugalmát ne háborgassák. Klíma — megrendelésre A Kazah Tudományos Akadémia fő botanikus kertjében az északi és a szubtróplkus éghajlati viszonyok egyaránt reprodukálhatók. A mikroklímát kialakító berendezést A. Uszikov alma-atai munkás javasolta. A berendezés üvegbú- rákkal van ellátva, amelyek vízzel megtöltve lencsét alkotnak. A búrákat úgy helyezik el, hogy domború oldalukkal forduljanak egymás felé. Ha valamelyik lencsébe desztillált vizet juttatnak, a lencse összegyűjti a napenergiát, és a melegházban felhevitl a levegőt A másik lencse, amelyikben nincs viz, hőelosztóként szerepel. A berendezés különféle üzemmódokban működhet, attól függően, hogy az egyik, vagy mindkét lencsében van víz, vagy pedig egyikben sincs. A mikroklímát a lencsét megtöltő folyadék mennyisége szabályozza. — Miként értékeli a nógrádi bíróságok munkáját? — Bíróságaink jelentős mértékben járulnak 'hozzá az állami, társadalmi és gazdasági rend védelméhez, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek érvényesüléséhez. Eljárásaik során, határozataikban egyaránt kifejeződnek a jogpolitikai Irányelvek, a szocialista törvényesség. A megye bíróságai tevékenységükkel igyekeznek a törvények tiszteletben tartására, a jogszabályok önkéntes követésére, a felelősségtudat növelésére nevelni az állampolgárokat. • Emellett sajátos eszközeikkel segítik a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek harmonikus Összhangjának megteremtését. Ez a nevelő tevékenység hol nyilvánul meg? Mindenekelőtt az állampolgárokkal való közvetlen érintkezésben, a tárgyalásokon, de jelentős a nevelő hatása bíróságaink döntéseinek is. — Évente több tízezren keresik fel a bíróságainkat- Kellő segítséget és támogatást kapnak jogi problémáik orvoslásához? — Egyik legfontosabb feladatunk, hogy döntéseink folyamatosan találkozzanak a közvélemény, az állampolgárok igazságérzetével. Ügy vélem, ez sikerül is. A biról munka színvonalának javulását Igazolja, hogy az állampolgárok többnyire már az elsőfokú biróságok döntéseit elfogadják, jogszerűnek tartják. A legutóbbi adatok: a büntető ügyek 80, a polgári perek 80—85, a munkaügyi perek 75 százaléka első for kon jogerőre emelkedik. — És a többi? — A megyei bírósághoz másodfokon kerülő ügyek bírói döntését zömmel helybenhagyjuk. Elvétve fordul elő, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét meg kell változtatni, vagy újabb eljárás lefolytatására kell utasítást adni. — Mi jellemzi megyénkben a bűnözés alakulását? — örvendetes, hogy Nógrád megye nem tartozik a bűnözés legfertőzöttebb területei közé. Néhány területen azonban nem lehet megnyugtató a helyzet. Sok például az erőszakos bűncselekmény, emelkedik a közlekedési bűncselekmények száma. Hasonló a helyzet a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményeknél is. Fontosnak tartjuk, hogy a megelőzés érdekében szorosabb munkakapcsolatot tartsunk az ifjúsági szervezetekkel— Az állampolgári fegyelem megszegésének kirívó példái fordulnak elő közútjainkon. Minek tulajdonítják a szaporodó baleseteket? — Sajnos, nem ritkák az ittas vezetők, akik ellen a bíróságok jelentős pénzbüntetéseket szabnak ki, vagy pedig a járművezetéstől való eltiltással igyekeznek a visszatartó hatást fokozni. Tapasztalataink szerint gyakran még ezek sem elegendők. A túlzott alkoholfogyasztás egyébként nemcsak a közlekedési, hanem más, erőszakos jellegű bűncselekményeknél is szerepet játszik. A biróságok többnyire helyesen alkalmazzák a jogpolitikai elveket. Szigorúan büntetik azokat, akik munkakerülő, alkoholista életmódjukból, harácsoló, élősdl szemléletükből fakadóan követnek el bűncselekményeket, A törvény szigorát bíróságaink maradéktalanul alkalmazzák a visszaesőkkel szemben is. A bírói gyakorlatban helyesen valósul meg elvünk: a büntetés álljon arányban az elkövetett bűncselekmény mértékével ! — A biróságok feladata a* állampolgárok személyi és vagyoni jogainak védelme is. E területen milyenek a tapasztalatai? — Jogpolitikai elveink érvényesülnek a polgári perekben is. Amíg néhány percsoportra a csökkenés a jellemző, addig a családjogi perek száma növekszik, az öszes polgári per hatvan százalékát eléri. A házasságok felbontásával többnyire egyidejűleg kell dönteni bíróságainknak a közös gyermekek elhelyezéséről, a közös lakás használatáról, az egyre jelentősebb közös vagyon felosztásáról. A bíróságok ezekben a perekben jól követik azt a jogpolitikai elvet, hogy fokozni kell az ítélkezés tudatformáló hatását, döntéseikkel védik és szilárdítják a család Intézményét. Szemléletes példa: a bíróságok békítő tevékenységének eredményeként a válásnak indult házasságok égyharmada megmenthető. Bíróságainknak még mindig gyakran kell foglalkozniuk tulajdoni és határperekkel, amelyek ítéletmeghozatala olykor évekre elhúzódik. A jellemző azonban, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá vált a bírósági végrehajtás és kedvezően hat az állampolgári fegyelem megszilárdítására is. — A vállalati önállóság növelésével a megyei bíróságok feladatai is megszaporodtak a munkajogi és gazdasági ügyekben? — Nem mondhatni, hogy egyértelműen. A munkajogi esetekben a munkaügyi bíróság a vállalati és szövetkezeti dolgozók jogainak érvényesítésére a kötelességeik teljesítésével összhangban törekszik. A fegyelmi ügyekben hozott ítéletek jól szolgálják a vállalati munkafegyelem erősítését is. A gazdasági ügyekhez kapcsolódó döntések figyelembe veszik a népgazdaság fejlesztésének célkitűzéseit. Bíróságaiéi* nagy gondot fordítanak a gazdálkodó szervek jogi kapcsolatainak tisztaságára, fellépnek a tisztességtelen haszon- szerzés és a gazdasági fölénynyel való visszaélés ellen, az állami és a szerződéses fegyelem betartásáért... — Melyek a bíróságok előtt álló időszerű feladatok? — Továbbra is törekszünk a szocialista törvényesség követelményeinek szélesebb körű megvalósítására, a jogpolitikai irányelvek tudatosabb, egységesebb alkalmazására. Feladatunk egyebek között a törvény szigorával fellépni a súlyos bűncselekmények elkövetőivel’ szemben, azokkal szemben, akik jelentősen károsítják a társadálmi tulajdont. Fontosnak tartjuk a közlekedési fegyelem javítását, a házasság és a család intézményeinek védelmét. Törekednünk kell, hogy a bíróságok által hozott ítéletek megalapozottak, kellően indokoltak, meggyőzőek legyenek, hogy ezen keresztül Is fokozhassuk a bírói döntések nevelő, visszatartó hatását — fejezte be a beszélgetést dr. Reményi Jenő, a megyei bíróság elnöke. M. Sz. Gy. \/ áltozóban vannak a ta’ nácsházák. No, nem kívülről: az épületek felújítására. korszerűsítésére továbbra is kevés a pénz, talán kevesebb, mint valaha. Inkább az ügyintézés munkamódszerei, a belső szervezet korábban megingathátatlannak hitt szabályai módosulnak. S tegyük rögtön hozzá: valameny- nyiünk javára. Bizonyítva, hogy a bürokrácia csökkentése, az adminisztráció egyszerűsítése nemcsak — sőt, nem elsősorban — pénzkérdés. A dolog egv országos kísérlettel kezdődött. Hét városban — Törökszentmiklóson, Balatonfüreden, Ajkán, Balassagyarmaton, Barcson, Karcagon és Túrkevén — a korábbi nyolc tanácsi osztály helyett három-négy egységből álló szakigazgatási szervezetet hoztak létre, amelyek közül az egyik a ' valamennyiünket mindennapi ügyeink intézésekor közvetlenül is érintő kibővített ügyfélszolgálati iroda. A kísérlet kedvező tapasztalatai alapján aztán a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke az idén tavasz- szal irányelveket adott ki a módszer országos elterjesztésére. Ennek hatására ezekben a hónapokban egyre több városban tapasztalhatni mozgolódást. Mindenható recept az átszervezésekre persze nem adható, felesleges is lenne. Hiszen a korszerűbb tanácsi szervezet csakis úgy szolgálhatja megfelelően a lakossági Az államigazgatás fejlődésének új állomásai igények kielégítését, ha maximálisan alkalmazkodik a helyi sajátosságokhoz. Bizonyos alapkérdések azonban máris tisztázottnak mondhatók. Ilyen például az, hogy a legkülönbözőbb hatósági témákkal foglalkozó ügyintézőket célszerű egymás mellé ültetni, valamennyi lakossági üggyel egy helyen — a kibővített ügyfélszolgálati irodában — foglalkozni. Ez lényegesen megkönnyiti az állampolgárok eligazodását a tanácsházán, ahol nem kell többé osztályról osztályra járniuk. Számottevő időmegtakarítást jelent az embereknek — ügyfeleknek és ügyintézőknek egyaránt — az is, hogy az újfajta szervezeti rendben lehetővé válik egy ügy egész folyamatának együttes intézése. Mit jelent ez? A hagyományos felállású tanácsházán az ember gyakran úgy érzi, hogy egyetlen ügy kapcsán is több hatósággal kénytelen kapcsolatba kerülni. Meglehet például. hogy az egyik osztályon elintézi az ingatlannal kapcsolatos valamilyen problémáját, s utána máris siethet a pénzügyi osztályra, ahol az adót rendezheti. És még hosz- szan sorolhatnánk a hasonló példákat... ül a hatósági témákkal foglalkozó valamennyi tanácsi előadó, akikre — legalábbis ez a kívánatos — a komplex ügyintézési szemlélet jellemző. Ha tehát egy ingatlanügynek adózási „vonzata” van, az akta rögtön a másik ügyintézőhöz kerül. Az állampolgár helyett tehát az irat, az igazolás jár körbe. Ami mégsem ugyanaz... A tanácsok hatósági feladatai egyébként rendkívül sokrétűek, egy-egy kibővített ügyfélszolgálati irodának tehát nagyon változatos kérdésekkel kell foglalkoznia. Ennek érzékeltetésére álljon itt egv felsorolás csupán a leggyakrabban előforduló témákról: szabálysértések elbírálása, birtokvédelem, családvédelem és szociálpolitika, adóigazgatás, lakás- és telekügyek, helyiség- és raktárgazdálkodás, műszaki igazgatás, kisajátítás, ipari, kereskedelmi és munkaügyi hatósági tevékenység, népességnyilván tartás, anyakönyvi igazgatás. Sokféle kapcsolódási pontja van ezeknek az ügyeknek, számos új lehetőség kínálkozik tehát az egységes szervezeti egységben az ügyintézés további egyszerűsítésére, korszerűsítésére. Kétségtelenül nagy hozzáértés, színvonalas szakmai munka is kell ahhoz, hogy az aktákat lehetőleg helyben — mindenki számára megnyugtatóan — lezárhassák, ne kelljen az ügyben fellebbezni, azzal újabb szerveknek, felsőbb szintű hatóságoknak foglalkozni. Döntő kérdésnek számit az új tanácsi szervezetben az ügyintézők szakmai felkészültségén kívül az is, hogyan foglalkoznak az emberekkel. A kibővített ügyfélszolgálati irodákban dolgozó tanácsi alkalmazottaknak egy kicsit pszichológusnak kell lenniük. Ma már elfogadhatatlan — és különösen egy ilyen korszerű államigazgatási szervezeti formában kirívó — az az ügyintézői magatartás, amely egy emberek felett álló hatalomként nyilatkoztatja ki döntéseit. nem is törekedve arra, hogy megértesse annak indokait. Az elutasított állampolgár sem ostromol kérelmével feleslegesen újabb meg újabb fórumokat, ha már rögtön helyben türelmes, értő szóval megmagyarázzák neki: kérelme miért nem teljesíthető. A z effajta ügyintézői hoz” záállásra is szükség van ahhoz, hogy válóban nyugodt lelkiismerettel mondhassuk: a szocialista államigazgatás fejlődésének új, fontos állomásai az országszerte sorra megalakuló kibővített ügyfélszolgálati irodák. Deák András Az ügyfélszolgálati irodá- . ban azonban egymás mellett« I NOGRAD — 1982. augusztus 1S., szerda