Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

Libanoni Jelentés Megkezdődh a palesztin harcosok elvonulása Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Kedden, a tiaenegyecBk Iz­raeli—palesztin tűzszünet ötö- d’k napján az az általános meggyőződés uralkodott az iz­raeli hadsereg által bekerített Nyugat-Bejrútban, hogy véget éta „bejrúti háború”, a po­litikai megoldás győziedelmes- l-'dett a katonai • meg ol­dás fölött. Safik el-Vazzan libanoni mlnisztereliiök ki­jelentette, hogy elhárult minden akadály, a hét végén megkezdődhet a fővá­ros nyugati felében körülzárt palesztin harcosok elvonulása. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet lapja, a Falasztin al-Szaura rámutatott, hogy „a katonai megoldás megbukott”, a palesztin és a libanoni har­cosok kikényszerítették a tisz­tességes rendezést. Közben előrehaladott stádi­umba jutott a többnemzetisé­gű nyugati haderő bejrúti ál- lomásoztatásának a megszer­felszólalás Genfben Magyar A genfi leszerelési bizottság keddi ülésén felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet is. Bevezetőben értékelte az ENSZ-közgyűlés nemrég meg­tartott második rendkívüli le­szerelési ülésszakát, amely — mint mondotta —, „ a nem­zetközi helyzet kedvezőtlen fejleményei, egyes imperialis­ta hatalmak szélsőséges poli­tikája miatt nem hozta meg a várt eredményeket”. „A Adóemelés az Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: Ronald Reagan elnök hét­főn több tízmillió • ame- rika tévénéző előtt védelmébe vette a képviselőház és a sze­nátus egyeztető bizottsága ál­tal kidolgozott közel száz mil­liárd dolláros adóemelési programot. „A gazdasági felépülés lá­tótávolságba került” — mond­ta, egy évvel nagyszabású adócsökkentési programjának elfogadtatása után, arra hi­vatkozva, hogy három nagy amerikai bank hétfőn újabb fél százalékkal csökkentette a kamatlábakat, s a második negyedévben, hosszú idő után először, valamelyest nőtt az Egyesült Államok ipari ter­melése. Reagan ugyan elis­Veszélyes patt Napjaink egyik leghlábával<3bb konfliktusa, az iraki— iráni háború egyes megfigyelők szerint új szakaszába lé­pett. Hovatovább két éve tart a szomszédos országok csa­tározása, tömérdek vérveszteséggel, íölbecsülhetetlen anyagi károkat akozva mindkét oldalon. Szaddam Husszein iraki államfő most fenyegető figyel­meztetést intézett Iránhoz: ha Teherán nem hajlandó tár­gyalni, Irak csapást mér az általa eddig megkímélt létfon­tosságú iráni célpontokra. Nem is rejtette véka alá, mire célzott: a Kharg-szigeten levő iráni olajkikötő blokádját he­lyezte kilátásba. A kikötő körülbelül húsz kilométerre fek­szik Irán partjaitól- A Perzsa-öböl térségében már a múlt héten elsüllyesztettek az irakiak egy görög és egy dél-koreai hajót. Eddig Irák csupán négy övezetet minősített hadmű­veleti területnek. Szaddam Husszein bejelentése arra vall, hogy Bagdad ismét kezdeményezőként kíván föllépni a há­borúban, amely — iraki álláspont szerint — az irániak ma­kacssága miatt tovább folyik. Ami Teheránt illeti, az állásfoglalások nem egyértel­műek. Nem is olyan rég felelős teheráni politikusok még azt a feltételt szabták, hogy Szaddam Husszein távozzék Irak éléről, később azonban mintha elálltak volna ettől a kikötéstől. A közelmútban Basra térségében indított iráni támadás szemmeláthatóan nem érte el célját, ugyanakkor az iraki hadsereg sem volt képes visszaszorítani területéről cl tälTliädÖkät A nagyjából állóháborúnak minősíthető csatározásoknál is fontosabb tényezője a konfliktusnak diplomáciai eredetű. Nevezetesen: az el nem kötelezettek mozgalmának szeptem­ber elején esedékes csúcstalálkozója, amelyet eredetileg Bagdadban kellett volna megtartani. Irán azonban ellenezte a korábban elfogadott helyszínt, s még inkább azt, hogy a mozgalom soros elnökévé — az alapszabályok értelmében — a vendéglátó ország elnökét, szaddam Husszeint válasz- szák. Nemcsak a sakkban, a politikában is adódnak patt­helyzetek. Az iraki—iráni háborúban alighanem ilyen szi­tuáció teremtődött. Meglehet, egyik fél sem ragaszkodik a fölösleges vérontás folytatásához, de presztízsokokból még­sem fogadja el a közvetítők által már számtalanszor fölkí­nált tűzszüneti javaslatot. Különösen a belpolitikai helyzet indokolja mind Teherán, mind Bagdad számára a tárgya­lások elvetését és a hiábavaló konfliktus meghosszabbítá­sát. Győzelmet ugyan egyik fél sem képes aratni, döntő fölényt sem az egyik, sem a másik hadsereg nem tud ki­harcolni, a békekötés azonban mindkét ország vezetése számára kockázatosnak tűnik. A nemsokára második évfordulójához érő háború most, Szaddam Husszein bejelentésével újabb, veszedelmes szaka­szába lépett. Irán legnagyobb olajkikötőjét sűrűn fölkeresik idegen nemzetiségű, tankhajók. Ha az irakiak beváltják fe­nyegetésüket, a konfliktus kiterjedésével lehet számolni. Ez pedig sem a térség, sem a világ biztonsága számára nem közömbös. _ _. Gyapay Dénes Puccskísérlet a SeychelJe-szigeteken A nagyvilágot foglalkoztat­ja és aggasztja az amerikai külpolitika hangvétele. Kele­ten és Nyugaton figyelik, hogy a Fehér Ház miképp ül­teti át a gyakorlatban annak a szélsőségesen konzervatív ideológiának a szellemét, amelynek jegyében Reagan el­nököt 1980-ban megválasztot­ták. Az USA-ból szemlélve a helyzetet, az amerikai közvé­lemény másképpen érzékeli az arányokat. Immár közhely, hogy az átlagamerikai nem­zetközi kérdésekben megle­hetősen tájékozatlan. A köz­véleményt a maga egészében elsősorban az ország belső problémái foglalkoztatják — mindenekfelett a gazdasági élet. Nem túlzás, ha azt mond­juk: egy-egy elnök jövője a gazdaság helyzetén áll,- vagy bukik. Most, ebből a szem­pontból, különlegesen figye­lemreméltó korszakhoz kö­zeledik a tőkésvilág veze'ő országa. Az Egyesült Államok­ban novemberben részleges választás lesz. Az ilyen, idő­közi választás az elnök és a kormány tagjainak sorsát nem érinti ugyan, de újraválaszt­ják az égés'.:’ képviselőházat, a szenátus egúharmadát és az államok kormányzóinak több­ségét. Vagyis a következő két és fél hónapban a tör vériyhozás többségének szem­be kel’ néznie választóival és számot kell- adnia az ország gazdasági állapotáról. vezése. A libanoni kormány szerdán juttatja el a hivata­los csapatküldési felkérést az amerikai, a francia és az olasz kormányhoz. Az izraeli hadsereg részle­ges csapatvisszavonással tette lehetővé, hogy a libanoni had­sereg ellenőrzése alá helyezett parlamentben rendezhessék meg a csütörtökre' kitűzött köztársasági elnökválasztást, amelynek a megtartása attól függ, hogy összejön-e legke­vesebb 62 képviselő, a hatá­rozatképességhez szükséges kétharmados többség. A ke­resztény jobboldal mindent el­követ a kedvező választási feltételek biztosításáért, az egyetlen elnökjelölt, a falan- gista Basir Gemajel megvá­lasztásáért. Több tekintélyes mohamedán és haladó politi­kussal együtt a megválasztás­ra jogosult es esélyes maroni- ta' képviselő, Raymond Edde is az Izraellel régóta együtt­működő fasiszta milíciavezér rendkívüli ülésszak ugyanak­kor egyértelműen kifejezésre juttatta a háborús veszély mi­att érzett világméretű aggo­dalmát. és világosan megfo­galmazta, hogy a nukleáris katasztrófa elhárítása a je­lenlegi időszak legégetőbb és legsürgősebb feladata” — je­lenteje ki a magyar küldött­ség vezetője. A továbbiakban, méltatta a Szovjetuniónak azt az ünnepélyes kötelezettség­merte, hogy a munkanélküli­ek száma két millióval nőtt Carter távozása óta, s azzal vigasztalta az amerikaiakat, hogy a gazdasági felépülés érdekében saját konzervatív támogatóival is kész szembe­szállni. Reagan aláhúzta: a kor­mány folytatja az állami ki­adások csökkentését, csupán egyetlen területen növeli a kiadásokat: a fegyverkezés­ben. V Reagan arra hívta fel az amerikaiakat, hogy mozgósít­sák kongresszusi képviselői­ket a pénzügyi csomagterv el­fogadására. Ezúttal a repub­likánus tervezet mellett fog­laltak állást a demokraták is. Nevükben Thomas Foley Washington állambeli képvi­selő válaszolt Reagannak. A E tekintetben az Egyesült Államok — minden fejlett­sége és gazdasága ellenére — olyan súlyos problémák előtt áll, amelyeket a legharciasabb külpolitikai hangszóró sem fojthat el,' „A helyzet — írja a londoni konzervatív Econo­mist — nem sok jóval kecseg­teti a túlélést remélő üzletem­bereket és a novemberi kong­resszusi választás miatt aggó­dó politikusokat”. FÁBÓL VASKARIKA? A dolog lényege az, hogy másfél esztendővel ezelőtt Reagan sajátságos gazdaság- politikai programot hirdetett. A bajok orvoslásának kulcsát az adócsökkentésben jelölte meg. Pontosabban: egy olyan adócsökkentésben, amely nagymértekben kedvezett a nagy vállalatoknak és a kö­zéposztály derékhadánál va­gyonosabb rétegeknek. Az el­nök és tanácsadói azt várták, hogy az adócsökkentés meg­növeli a beruházási kedvet és fokozza a vásárlóképes keres­letet. Így — vélték a Fehér Ház tanácsadói — megindul majd az amerikai gazdaság fe’lendülése. A növekvő vál lal kozókedv. a beruházási hul­lám és a konjuktúra felltn­megválaaztása ellen foglalt ál­lást «, Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, a francia televíziónak adott nyilatkozatában kije­lentette, hogy a PFSZ fegyve­res alakulatai el fogják hagy­ni a libanoni fővárost. „Sza­vamat adtam szövetségeseink­nek, a nemzeti erőknek és az iszlám erőknek, hogy elha­gyom Bejrutot” — mondotta. Rámutatott: a palesztinok tör­ténetében nem először fordul elő, hogy szét kell szóródniok ” „Olyan menekültek életét él­jük, akiket elűztek hazájukból s országról országra vándorol­nak” — mondotta, majd hoz­zátette: „a bejrúti csata még­is győzelem volt. Mi vagyunk a legkisebb katonai erő, még­is. hosszabb ideig dacoltunk az amerikaiak által támoga­tott hatalmas izraeli hadse­reggel, mint ez a múlt arab— izraeli háborúiban történt Ebben van a mostani esemé­nyek jelentősége.” dülése lett volna a feltétele annak, hogy az amerikai gaz­daság elviselje Reagan gazda­sági programjának többi in­tézkedését, mindenekelőtt a hadikiadás mértéktelen nö­velését. Ebben bízott az e’- nők, amikor beiktatása után azt ígérte, hogy három éven belül egyensúlyba hozza a költségvetést. A valóságban Reagan gaz­dasági programjából egyet­len dolog érvényesült szinte maradéktalanul: a fegyverke­zési költségek növekedése. Az adócsökkentést végrehajtot­ták ugyan, de várt gazdasági hatása elmaradt. A WALL-STREET SEM BÍZIK Az amerikai gazdasági élei nem élénkült meg. A Wall­street legnagyobb tőzsdei cé­gének jelentése szerint — reálértékben számítva — ez évben hat százalékkal csök­kennek az üzleti beruházások- A beruházás tényleges érték­szintje 14 százalékkal lesz ala­csonyabb, mint 1979-ben, a Carter-elnökség harmadik esztendejében. A dolog legmé­lyén arról van szó, hogy ma­ga a Wall-street sem bízik a reagani gazdasági program ha­tékonyságában és tanácso­sabbnak látja a beruházástól való tartózkodást. Ezzel pár­huzamosan esik az ipari ter­Sajtátájékoztató a lipcsei őszi vásárról Az kiél lipcsei őszi vásáron, amelyet szeptember 5—11. kö­zött rendeznek meg, 50 or­szág több mint 6 ezer kiállí­tója vesz részt — jelentették be kedden a Német Demok­ratikus Köztársaság budapes­ti nagykövetségén megtartott sajtótáj ékoztatón. A kiállításon a már meg­szokott profilnak megfelelően a vegyipar termékeit, vegy­ipari berendezéseket, textil- termékeket, textilipari gépe­ket, üveg- és kerámiaárukat, szabadidő- és sportcikkeket láthatnak az érdeklődők. A szocialista országok kiállításai az erősödő szakosodást és ko­operációt mutatják be. Az ilyen munkamegosztásban ké­szült gyártmányokon külön tábla jelzi, hogy az a KGST- országok együttműködésével készült. Az NDK-t 2800 üzeme és vállalata képviseli, tudomá­nyos újdonságaival, élen járó termékeivel. Az idei kiállítá­son érezhető lesz a mikro­elektronikának, a termelé­kenység egyik meghatározó faktorának megerősödése. Magyarországot több mint 20 külkereskedelmi vállalat képviseli; ezek közül a legje- letősebbek a CHEMOKOMP- LEX, a Csepel Művek külke­reskedelmi vállalata a PAN­NÓNIA, valamint a HUNGA- ROTEX, a KONSUMEX a TECHNOIMPEX és a MO- GÜRT. A magyar külkeres­kedelmi vállalatok 23 termék­kel pályáztak a lipcsei vásár arany diplomájáért. A sajtótájékoztatón beszá­moltak a Magyarország és az NDK közötti kereskedelem ez évi helyzetéről is. Mint el­hangzott, július 31-ig az ez évre tervezett árucsere-forga­lomnak több mint 50 száza­lékát lebonyolították. Az NDK az év első felében 50 millió rubel értékű áruval többet szállított hazánkba, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. (MTI) Olasz fiatalok békefelhívása Olasz fiatalok adták át ked­den szülővárosuk, Camogli békefelhívását Budapesten az Országos Béketanács képvise­lőinek. A vendégek az U-Dra- gun nevű evezőshajón érkez­tek Budapestre. Több orszá­got érintő Duna-túrájukat a budapesti Duna-szakaszon fe­jezték be, s szerdán haza in­dulnak. (MTI) melés és az amerikai kivi­tel volumene. Az Egyesült Ál­lamok ipara ma nyolc száza­lékkal kevesebbet termel, mint Reagan hivatalba lépésének pillanatában. Közben az ame­rikai kivitel 13 százalékkal csökkent. Mit jelent mindez a gazda­ság egésze szempontjából? Azt, hogy a további vissza­esés és dekonjuktúra mi­att az egyidejű adócsökken­tés és a fegyverkezési több­letkiadást a költségvetés nem tudja elviselni. Az amerikai költségvetés nem az egyen­súly felé halad, mint ahogyan Reagan másfél esztendővel ezelőtt ígérte, hanem az idén — előreláthatólag — a mo­dern amerikai történelem leg­nagyobb hiányával zár. Az „utca embere” számára ez elsősorban a munkanélkü­liség növekedésében érezhe­tő. Egy esztendővel ezjiőtt az Egyesült Államok aktív lakos­ságának 7.4 százaléka volt munka nélkül. Ez az arány immár megközelíti a tíz szá­zalékot. A ténylegesen dol­gozó többség számára az élet- színvonal megszokott növe­kedése megállt- A bérek és a fizetések névleges értéke most éppen két százalékkal több mint egy évvel ezelőtt. Ei pontosan megfelel az infláció arányának. A reálbér tehát stagnál. Áz indiai-óceánon, Mada­gaszkártól északra fekvő Seychelle-szigetek hadseregé­nek fellázadt alakulatai hűsé­gükről biztosították az or­szág államfőjét, France Al­bert Renét. A lázadók, akik kedden hajnalban az ország fővárosában elfoglalták a rá­dió épületét, „csak” néhány katonai vezető és miniszter távozását követelik. A láza­dók közölték, hogy több em­bert túszként fogva tartanak, és foglyaiakat megölik, ha megtámadnák őket. Nairobiba érkezett hírek szerint a lázadók a „Seych­elle-szigetek Népi Védelmi Érthető: az elnök ilyen helyzetben óvakodik attól, hogy elidegenítsen újabb ré­tegeket. Ezzel magyarázható, hogy miközben nyugat-euró­pai szövetségeseit a szovjet- ellenes embargópolitika éle­sítésére kívánja kényszerí­teni, éppen legutóbbi beszé­dében igértetet tett a farme­reknek, hogy egy esztendővel ismét meghosszabbítják a Szovjetunióval kötött gabo­naegyezményt. Reagan nem tehet másként. Ha ezt nem tenné, annak súlyos következ­ményeit a novemberi részle­ges választáskor lenne kény­telen elviselni. Érthető, hogy a kereskedelmi és a mező- gazdasági miniszter a kor­mányban heves harcot vív Weinberger hadügyminisz­terrel. Mindez amerikai belső problémának tűnhet. Valójá­ban azonban hatással lehe* a nemzetközi helyzetre. Ha Reagan elnöknek a gazdasá­gi visszaesés, a stagnáló élet­színvonal és az emelkedő munkanélküliség közepette kell szembenéznie a novem­beri részleges választással, akkor a kormányzó republi­kánus pártot az ilyenkor megszokottnál lényegesen nagyobb veszteség érheti- Egy ilyen vereség pedig je­lentősen szűkíthetné az einök mozgási szabadságát és Korlá­tozná legreakciósabb tanács­adóinak befolyását. (—1—e) Erők” elnevezésű szervezet­hez tartoznak. A szervezetről, politikai színezetéről egyelő­re semmit nem tudni. A Seychelle-szigetek füg­getlenségének 1970-ban tör­tént kikiáltása óta negyedik alkalommal zajlott le állam­csíny, illetve puccskísérlet az országban. A mostani állam­fő, France Albert René maga is puccsal került hatalomra 1977-ben. Tavaly november­ben külföldi zsoldosok pró­bálták megbuktatni az állam­főt, de a kísérlet már az ak­ció kezdetén kudarcba ful­ladt. A köztársaság fennhatósága 92 kisebb-nagyobb szigetre terjed ki; az ország területe a 300 négyzetkilométert sem éri el. Lakosainak száma 62 ezerre rúg. (MTI) Halmőben a békehajó Lengyel László, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A svédországi Malmőbe ér­keztek hétfő délután a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség Balti-tengeri békeha­jó kőrútjának résztvevői. Itt a Ku-Sverige, a Svéd Kom­munista Ifjúsági Szövetség tagjai fogadták a hajó uta­sait. A finn Ohvo Hannu, a DÍVSZ titkára ismertette a körút állomásait és célját. Este a szövetség klubjá­ban gyűlést és beszélgetést rendeztek a helyi fiatalok és a hajó utasai részvételével. A Ku-Sverige tagjai a svéd bé­kemozgalmat, annak céljait, az 572 közép-hatótávolságú nukleáris rakéta nyugat-euró­pai telepítése ellen folyó har­cot és az Észak-Európa nukle­áris fegyverektől mentes öve­zetté nyilvánítása érdekében indított kampányt ismertettek. Svédországban 760 ezer, Finn­országban 1 millió 100 ezer aláírást gyűjtöttek az alom­mentes övezetet követelő fel­híváshoz. A hajó utasai a hazájukban folyó békeharcról, annak cél­jairól és módszereiről, a nem­zetközi békemozgalom aktuá­lis feladatairól is szóltak. A svéd fiatalok kedden Lund- ba várják a nemzeközi legény­séget. 2 MóGRÁD - 1982. augusztus 18., szerda Szemközt a választókkal Reagan forró nyara .TUDATHASADASV vállalását, hogy semmilyen körülmények között sem al­kalmaz elsőként nukleáris fegyvert, és sürgette a többi nukleáris hatalmat, hogy ha­sonló kötelezettségvállalás­sal járuljon hozzá az államok közötti bizalom erősítéséhez, a nukleáris fegyverek betil­tásához. Beszéde végén éles szavak­kal ítélte el a Libanon ellen még mindig folyó izraeli ag­ressziót. (MTI) 98,3 milliárdos adóemelést „gazdasági szükségintézke­désnek” nevezte, amely a ta­valy megfelelő gazdasági hát­tér nélkül végrehajtott adó­csökkentés okozta károk meg­szüntetését célozza, s így „he­lyes Irányú lépés”. A demokrata párti válasz elhangzása után az ABC te­levíziós állomás hírmagyará­zója megjegyezte: nem volt rá példa, hogy a demokraták ilyen mérsékelten reagáltak volna egy republikánus kor­mányzattól eredő gazdasági kezdeményezésre. A Reagan- korszak első másfél évének jellegzetességei közé sorolta ugyanakkor azt is, hogy az elnök ismétlődő törvényhozá­si sikerei nem realizálódnak gazdasági sikerekben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents