Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)
1982-08-01 / 179. szám
W15 ITOtFTÄSW BOTSCOETBC! Jól vizsgázott a munkarend Ötnapos munkahét az erdészetben, vízügyben és a mezőgazdaságban Január elsejével 21 nógrádi mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi vállalat, hivatal, vagy gazdaság kapott lehetőséget az ötnapos munkahét bevezetésére. Közülük 15 vállalat teremtette meg a munkahét rövidítésének feltételeit, így ezeken a hegyeken több mint 3800 dolgozo év elejétől hetenkénti szabad szombatot élvez, A fél év során a többi egység is felkészült: újabb kettőnél már bevezették az ötnapos munkahetet, a szécsé- nyi mezőgazdasági szakközép- iskolában, a Drogunionnál, a MAVOSZ-nál pedig még az idén sor kerül rá. Ezzel napjainkig a három területen 4684- en. év végéig további 208-an dolgoznak megválzott munkarendben. Valamennyi gazdasági egységnél zökkenőmentes volt az A kereskedelmi felügyelőségek megvizsgálták a fővárosi peremkerületek és a vidéki, 1000 lakosnál kisebb települések fogyasztásicikk-ellátását, valamint azt, hogy összhangban van-e a termékek minősége az árakkal, kulturált-e a kiszolgálás. Tapasztalataik szerint — különösen a kistelepüléseken, sőt, a tanyavilágban is — a három évvel ezelőtti hasonló vizsgálat óta jelentősen javult a lakosság áruellátása, a kereskedelem kulturáltsága. Napi cikkekből az üzletek vezetői általában a helyi igényeknek megfelelően alakítják ki a választékot. Ebben nagy segítséget nyújt, hogy a nagykereskedelmi vállalatok számos megyében úgynevezett háttérraktárakat létesítettek, amelyekből az árut kisebb távolságra kell szállítani. A kereskedelmi vállalatok a nagyobb vidéki városokban újabban ki- jeöltek olyan nagyobb üzleteáttérés: a féléves eredmények jobbak a tervezettől, a költségek pedig az előirányzott alatt maradtak. Mint azonban a MEDOSZ megyei bizottságának legutóbbi ülésén is szóvá tették, több helyen gondok nehezítették a megnövekedett szabad idő okos eltöltését. . Balassagyarmaton például a' Volán helyi járatai nincsenek összhangban az új munkakezdési időkkel, Rét- ság térségében a szolgáltatást nyújtó hálózat nem alkalmazkodott eléggé az ötnapos munkahéthez. Ugyanitt nem tartják megfelelőnek az orvosi ügyeleti ellátást, a gyógyszer- tár, a RAMOVILL, a GELKA és a kereskedelem nyitva- tartását. Joggal emelnek kifogást az ellen is, hogy a délutáni órákban már nem mindig tudnak kenyeret, tejet, húst, és más alapvető cikkeket megvásárolni. Salgótarket, amelyekbe a nagykereskedelem annyi árut szállít, hogy szükség esetén a körzetben levő kisboltok innen pótolhatják a hiányzó cikkeket. Bács megyében általában 20 kis üzlet is „ráépül” a közeli nagy boltokra. Több megyében — például Baranyában, BáCs- ban és Zalában — a legutóbbi időben bővítették a mozgó- bolt-hálózatot. Teherautókat és buszokat alakítottak át üzletté, amelyek meghatározott útvonalon 2—3 naponként megjelennek a kistelepüléseken, s ellátják a lakosságot a napi élelmiszerekkel és kisebb iparcikkekkel. Változatlanul gond, hogy a szállítók nem mindig visznek a kis üzletekbe kis meny- nyiségben rendelt cikkeket, sőt, azokat a kelendő árukat sem mindig szállítják ki, amelyeket a közeli nagy bo tok is szívesen átvesznek. A boltvezetők gyakrabban keresik fel a közeli városok nagykereskedelmi raktárait, valajánban, Balassagyarmaton és a . központi községekben a hétvégi és hét eleji zöldség-gyümölcs ellátást érte kritika. A termelőszövetkezeti tagság és a csaknem négyezer fős alkalmazotti létszám részéről is egyre inkább felvetődik az ötnapos munkahét iránti igény, az érvényben levő rendeletek sem zárják ki bevezetésének lehetőségét. A gazdaságok vezetői már eddig is több intézkedést tettek azért, hogy a középtávú terv végére a tsz-eknél is általánossá váljék a rövidített munkahét. Már most ebben a formában dolgoznak legtöbb helyen az ipari melléküzemágakban és segédüzemekben foglalkoztatottak, több gazdaságban a növénytermelésben tevékenykedők, s arra is van példa, hogv az állattenyésztésben dolgozók is megkapták a lehetőséget rá. boltvezető mint az újonnan létesült ön- kiszolgáló raktárakat. így a választékot bővíteni tudják ugyan, de gondot jelent, hogy az árubeszerzés miatt rövi- debb-hosszabb időre kénytelenek zárva tartani. Az ellenőrök a megvizsgált több mint 600 fővárosi és Vidéki üzlet közül átlag minden negyedik helyen tapasztaltak valamilyen rendellenességet. Gyakran számoltak többet az eladók az áruért, esetenként gyengébb minőségű termékért első osztályú árat kértek. Főként a vidéki kisközségek boltjaiban lejárt szavatosságú termékeket árusítottak, s jó néhány helyen a raktárak sem voltak rendben. A szabálytalanság ma sem kevesebb — bár nem is több —, mint három esztendővel ezelőtt. Az esetek többségében pénzbírságot róttak ki, néhány alkalommal fegyelmit kezdeményeztek, s volt, ahol beérték figyelmeztetéssel. Mai számunkban: Együtt az alapszervezetekkel Család—otthon Fafaragók tábora STC—Detva 2-0 Bányászfiatalok találkozója Szakmai tapasztalatcserével összekötött találkozót rendeztek szombaton Tatán Komárom megyei bányászfiatalok részvételével. A KISZ megyei bizottsága azokat a fiatalokat hívta meg a találkozóra, akik az új eocénbányák építésénél különféle munkaakciókkal gyorsítják az új széntermelői munkahelyek kialakítását. A tatabányai fiatalok a nagyegyházi, az oroszlányiak a márkushegyi bánya létesítése mellett vállaltak védnökséget. E fiataloknak nem kis szerepük van abban, hogy a márkushegyi bányában a tervezettnél fél évvel, a nagyegyháziban pedig egy évvel korábban kezdték meg a termelést. Az oroszlányiak többek között társadalmi munkában készítették el a lejtősakna hírközlő berendezéseit. A Dorogi Szénbányák fiataljai, akik most vállaltak védnökséget az eocénprogram során megnyíló harmadik bánya, a lencsehegyi építése felett, szombaton tapasztalatszerzés céljából leszálltak a már termelő, de még épülő nagyegyházi és márkushegyi bányákba. A bányalátogatás után fórumot rendeztek, ahol Kapo- lyi László ipari minisztériumi államtitkár, valamint a dorogi, a tatabányai, és az oroszlányi bányavállalatok vezetői válaszoltak a fiatalok kérdéseire. Nem vár a szállítókra Önkiszolgáló raktárba jár a ÁFÉSZ-ek az ellátásról Gond nélkül nem megy Gazdag ifjúsági program A szegedi ifjúsági napok második napján szombaton, több mint harminc kulturális és szórakoztató program között választhatott a sok ezer Szegedre látogató fiatal. A Széchenyi téren meghívott népművészek részvételével megnyílt a kétnapos népművészeti vásár. Az árusítósátrak szomszédságában levő szabadtéri színpadon a szegedi, a békéscsabai Balassi, a vaskúti német, a szabadszállási, valamint a szabadkai MIadost néptáncegyüttes két és fél órás folklórműsort adott, majd ugyanitt egész napos táncház kezdődött. Az újszegedi színpadon, a művelődési házakban, az ifjúsági klubokban könnyűzenei műsorok, disco, kabaréprogramok, politikaidal-mű- sorok várták a fiatalokat. A nap programja a szegedi KISZ-szervezetek Tisza-par- ti karneváli felvonulásával, vidám utcabállal fejeződött önmagában is sokatmondó tény: az elmúlt öt esztendőben mintegy másfélszeresére növelték kiskereskedelmi forgalmukat az ÁFÉSZ-ek. Erőteljesebben nőtt az élelmiszerek és vegyes iparcikkek, míg mérsékletebben a ruházati termékek forgalma. A számok mögött nem kis erőfeszítések vannak, jóllehet nem gond nélküli a szövetkezeti ellátás. Különösen a kistelepüléseken akadnak gondok, noha kétségkívül jelentős a fejlődés az elmúlt években. A legutóbbi adat szerint a kistelepüléseken 225 bolt és 120 vendéglátó egység működik, ezeknek közel kilencven százaléka ÁFÉSZ-érdekeltségű. Ez az adat is jelzi, hogy a kistelepülések ellátása elsősorban az ÁFÉSZ-ek feladata. Fejlesztéspolitikájuk alapelve, hogy az ellátatlan területeket bekapcsolják a kereskedelmi hálózatba, több kistelepülés üzletét felújítással, korszerűsítéssel tegyék alkalmassá a lakossági igények kielégítésére. Az áruellátás tapasztalatait vizsgálta a közelmúltban a MÉSZÖV, s a 32 egységben végzett fölmérés szerint az alapellátás legérzékenyebb pontjának a sütőipari termékek bizonyultak, mint kimutatták a kenyérellátás a területek 64 százalékában közepesnek, illetve gyengének mondható. A tőkehús és hús- készítmények kínálata nagyjából megfelel az igényeknek, hasonlóképpen jó a választék a tejtermékekből, a konzer- vekből. Áruellátási, készletgazdálkodási, s egyben jövedelmezőségi kérdés is, hogy a boltok az iparcikkek milyen körét forgalmazzák. A felmérések szerint a szeráruellátás alig közepesnek minősíthető, kedvező viszont, hogy a háztartást vegyipari, kozmetikai cikkek terén megnyugtató a helyzet, s a fogkrémek, mosó- és mosogatószerek, szappanok kínálata is — az alkalmankénti kivételektől eltekintve — megfelel a helyi igényeknek. Ugyanakkor megszaporodtak a gondok a technikai felszereltséget illetően, főként ami a javításokat illeti. A hűtőszekrények, -pultok karbantartása, javítása gyakorta elhúzódik. S elszomorító, hogy még több kistelepülési boltban a ka- védarálóval sem lehet találkozni, nem is szólva egyéb technikai követelményekről. Mint arról hírt adtunk, a MÉSZÖV elnöksége nemrégiben tárgyalta a kistelepülések ellátását, s konkrét teendőket fogalmazott meg a helyzet jobbítására. Ennek eredményeként várhatóan csökken hátrányuk, bővül az alapvető cikkek kínálata, javul az áruellátás, a szállítás, s remélhetően ez is — hozzájárul majd a kistelepüléseken élők — a megye lakosságának mintegy harminc százaléka — közérzetének jobbulásához. Kirándulók Somoskőn. Gy. P. Komoly csaták színtere volt? Régészeti ásatások Salgó váránál Évekkel ezelőtt elkészült Salgó várának helyreállítási, illetve állagmegóvási terve. A műemlék biztonságos, balesetmentes látogatását is elősegítő tervet jóváhagyta az Országos Műemléki Felügyelőség, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal is. Milyen lehetett egykor a vár — erről vajmi keveset tudunk, ezek szerint az eredeti állapotot tükröző rekonstruálásról alig lehet szó. Mostani állapotában megerősíteni — ez a feladat mind sürgetőbbé vált, hiszen a vár egyre romlott. Teljes rendbetétele legalább másfél millió forintba kerülne, ekkora summát máig nem sikerült előteremteni. Kisebb összegeket azonban majd minden évben meg lehet menteni a fontos munka javára, így Salgó várának feltárása és állag- megóvása mégis megkezdődhetett. A tavalyi munkák után idén ismét hat héten át vallatták az ősi vár titkát. Ebben Feld István régész, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa nyújtott hozzáértő segítséget. A régészeti feltárás során több értékes tárgy került felszínre. Időette fémtárgyak, melyek eredetét még tisztázni kell, égetett kerámiából készült nagyon szép kályhacsempék Árpád-házi címerrel, s több ágyúgolyó. Ez utóbbiak különleges jelentőséggel bírnak, hiszen történeti feljegyzésekből mindeddig úgy tudtuk, hogy Salgó vára sohasem volt komoly harcok színhelye. Most nemcsak az ágyúgolyók utalnak az ellenkezőjére, hanem azok a feltárt nyomok is, melyekből az erődítmény leégésére következtetnek a régészek. Könnyen megeshet, hogy a régészeti leletek értékelése után egyes , történeti adatok is módosításra szorulnak. Idén a vár legmagasabb részén végeztek ásatásokat, a fellegvárat kutatták. Helyenként 4—5 méterre is leástak, a helyiség eredeti alsó szintjéig. A XIII. századból származó falak közt megtalálták az udvari főbejáratot és a vár kapuzatát. Szó esett arról is, hogy a munkák végeztével az Országos Műemléki Felügyelőség a vár bejáratát az eredeti állapotnak megfelelően rekonstruálja. Az idén esedékes feltárási munkát július 30-án fejezték be. Addig is, míg folytatják, lépcsőket, korlátokat állítottak fel a területen, hogy a turistacsoportok veszély nélkül megtekinthessék. Jövőre az ötszögietű bástya megkutatásával folytatják Salgó vára feltárását, ez a rész már a későbbi időkből, az 1500-as évekből maradt ránk. A munkát a Nógrád megyei Múzeumi Szervezet irányítja.
