Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-14 / 163. szám

A gazdasági javulás tendenciái Lengyelországban A lengyel gazdaság leg­több ágában a javulás ten­denciái mutatkoznak, az ipari termelésben fékeződik a ha­nyatlás, nőtt mind a nyugati, mind a szocialista export, kezd helyreállni a piaci egyen­súly. Sok nehézséget kell még ugyan legyőzni, főleg a nyers­anyagellátás, á fizetési mérleg egyensúlyba hozása, az állat- tenyésztés fellendítése és a beruházások befejezése te­rén, de az előző két KB-ülés határozatainak következetes megvalósítása esetén reális lehetőség van a válságból va­ló kilábalásra — állapítja meg a küszöbönálló IX. KB-ülés előtt a Központi Bizottság szervezeti és gazdasági osz­tályai által készített beszá­moló. Ez leszögezi, hogy a hatékony gazdálkodás meg­valósításának előfeltétele a gazdasági reform következe­tes megvalósítása. A Trybuna Luduban meg­jelent a gazdasági beszámoló szerint nagyon sok vállalatnál — az első félévi teljesítmé­nyek alapján — reális esély van arra, hogy az idei ered­mények jobbak lesznek a ta­valyiaknál. Problémát okoz persze a munkaerőhiány, amit az idő előtti nyugdíjbavonulá- sok és a gyermekigondozási se­gély időtartamának kibőví­tése váltott ki. A vállalati munkás-önigaz­gatás helyreállításával kap­csolatban az előző KB-ülés úgy határozott, hogy még -a szükségállapot alatt hozzá kell kezdeni a munkástanácsok re- aktiválásához. A beszámoló szükségesnek tartja, hogy a legtöbb esetben tartsanak új, vagy kiegészítő választásokat ott, ahol a szükségállapot be­vezetése előtt hozták létre a munkás-önigazgatás szerveit, A dokumentum felhívja a fi­gyelmet, hogy a pártszervek érv részénél ebben a kér­désben hiányzik a kellő hatá­rozottság. A vállalatok nem a szüksé­ges mértékben veszik igénybe a tudományos kutatóintéz­mények szolgáltatásait a ter­melés energia- és nyersanyag­igényességének csökkentésé­hez, a nyugati importtól való függetlenedés eléréséhez — állapítja meg a dokumentum. Számos pozitív példát is em­lít ugyanakkor arra, hogy egyes kutatóintézmények mi­ként igyekeznek gazdaságilag hasznosítani tevékenységüket. Kiemeli • azonban, hogy ez utóbbiak még nem alkalmaz­kodtak kielégítően az új pénzügyi rendszerhez. Különösen nagy jelentősé­gük van a Szovjetunióval kö­tött lengyel bérmunka-meg­állapodásoknak, amelyek alapján a kihasználatlan ka­pacitással rendelkező lengyel üzemekben szovjet nyers­anyagot dolgoznak fel és ezért a Szovjetunió a nemzetközi gyakorlatban elfogadott mó­don fizet. A párt az utóbbi időben széles körű népszerű­sítő munkát fejtett ki a KGST­vel való gazdasági együttmű­ködés kérdéseit illetően. A februári. VII. KB-ülésen a mezőgazdasági rendeltetésű ipari cikkek gyártásának fo­kozásáról hozott határozat végrehajtása érdekében öt, központilag kiemelt, úgyne­vezett operatív programot is kidolgoztak.- Míg az ipari termelés általában csökkent, a mező- gazdasági célú termékek gyár­tása 15—18 százalékkal nőtt a tavalyi első fél évhez képest. Rossz viszont a mezőgazdaság vegyszerekkel való ellátása. A mutrágyaprogram például eb­ben az évben nem fog megva­lósulni. A beszámoló úgy ér­tékeli a mezőgazdaság szük­ségleteinek kielégítésére va­ló átállást, hogy ez a folya­mat a vajdaságok többségé­ben túl lassú. Ami a lakásépítést illeti, a beszámoló elismeri, hogy a lakosság mélységesen aggó­dik a lakásépítési költségek hirtelen emelkedése miatt. Folyik az eddig más célra használt helyiségek lakások­ká való átalakítása. A KB tit­kársága utasította a pártszer­veket, hogy fokozottan ellen­őrizzék az ilyen lakások el­osztását. A párt szociális politikájá­nak középpontjában a legki­sebb jövedelműek támogatá­sa álL Ezzel kapcsolatban a Politikai Bizottság célszerű­nek tartja a nyugdíjak rende­zésének meggyorsítását. Összeült a Legfelsőbb Tanács Moszkvában kedden össze­ült aiz OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa. Az Oroszországi Fö­deráció parlamentje a többi között a falusi építkezések helyzetéről, a falu szociális fejlesztésének meggyorsításá­ról tárgyal. Ez a feladat ré­sze az SZKP Központi Bi-^ zottsága által elfogadott élel­miszerprogramnak. amely a többi között a falvak helyze­tének megjavításával is segí­teni kívánja a mezőgazdaság fejlesztését. A Szovjetunió legnagyobb köztársaságában nagy erőfe­szítéseket tesznek a mezőgaz­dasági termelés megjavítására, a terméseredmények fokozá­sára. Az elmúlt 15 évben pél­dául több mint 200 milliárd rubelt fordítottak fejlesztésre, s ennek eredményeképpen je­lentősen megnőtt, korszerűb­bé vált a géppark, a mező- gazdaság energiaellátása, emelkedett a falusi lakosság jövedelme, s természetesen emelkedett a termelés is — de a lehetőségeket még koránt­sem használták ki. Kádár János fogadta a Belga KP elnökét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a KB székhá­zában találkozott a hazánk- bari tartózkodó Louis van Ceyt-tel, a Belga Kommunis­ta Párt elnökévei és a kísé­retében levő Daniel Fedrigó- val, a párt központi bizottsá­gának tagjával. A szívélyes, elvtársi légkö­rűi megbeszélésen tájékoztat­ták egymást pártjaik helyze­téről és feladatairól. Véle­ményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom, valamint a nemzetkö­zt élet időszerű kérdéseiről. Ennek során kiemelt figyel­met fordítottak az európai béke és biztonság kérdéseire. Nagy jelentőséget tulajdoní­tottak mindazoknak a kezde­ményezéseknek és akcióknak, amelyek a feszültség enyhíté­sére. a fegyverkezési verseny megfékezésére, a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére irányulnak. Megerősítették az MSZMP és a Belga Kommunista Párt kölcsönös szándékát a két párt közötti kapcsolatok és együtt­működés szélesítésére. A találkozón részt vett Várkonyi Péter, a Központi Bizottság .titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. Csütörtökön vitatják meg Amerikai— szovjet gabona- szerződés John Block amerikai mező­gazdasági miniszter hétfőn felszólította Reagan elnököt, hogy az amerikai farmerek érdekében kezdjen tárgyalá­sokat a Szovjetunióval egy újabb gabonaeladási szerző­désről, mert a jelenleg érvé­nyes megállapodás szeptem­ber végén lejár. Block az el­nökkel tartott megbeszélése után elmondotta: a megálla­podás egyéves meghosszabbí­tását vitatták meg esetleges megoldási lehetőségként. Emlékezetes, hogy Reagan elnök tavaly — a lengyelor­szági szükségállapotra hivat­kozva — megtiltotta a gabo­naeladási szerződés megújítá­sát. A kormány csütörtökön vitatja meg a szerződés ügyét. Washingtoni megfigye­lők kemény vitára számíta­nak, mert az elnök egyes kül­politikai tanácsadói a szerző­dés meghosszabbítását elvetve kívánnak újabb nyomatékot adni az amerikai kormány­zat szovjetellenes gazdaság­politikájának, amely — mint ismeretes — legutóbb a nyu­gat-európai—szovjet földgáz­üzletre vonatkozó technológi­ai embargóban nyilvánult meg. Szófiai pártdelegáció Budapesten Csudomir Alexandrovnak, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága titkárának, a szófiai pártbizottság első tit­kárának vezetésével kedden szófiai pártküldöttség érkezett Budapestre, az MSZMP buda­pesti bizottsága meghívására. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára fogadta. Elegendő bizonyíték hiányában... Az amerikai igazságügyi minisztérium — elegendő bi­zonyíték hiányában — elejtet­te a vádat Kimura Tomizoh japán műszaki szakember el­len, akit a hatóságok azzal gyanúsítottak, hogy az IBM amerikai komputercég ipari titkait akarta megszerezni. Kimurát — ak a Mitsu­bishi japán elektronikai cég alkalmazottja — június 22-én a San Francisco-i repülőté­ren vették őrizetbe amerikai vámosok, mivel állítólag en­gedély nélkül mágneses kom­puterszalagokat és adattáro­ló lemezeket akart kivinni az országból. í Huszonkét hónapja tart Irak és Irán viszálya. Az em­berek szerte a világon több­nyire értetlenül állnak a töm­érdek szenvedést, súlyos vesz­teségeket és fölbecsülhetetlen anyagi károkat okozó viszály láttán. Kétségtelen, hogy sem Teherán, sem Bagdad számára nem előnyös a konf­liktus, amely mindkét ország vezetőit — mint azt Troja- novszkij, a Szovjetunió állan­dó ENSZ-képviselője a Biz­tonsági Tanács keddre virra­dó ülésén hangoztatta —' el­fordítja a gazdasági és a tár­sadalmi élet lényeges kérdé­seitől. Tragikus és értelmetlen konfliktus — a hírmagyaráza­tok többsége is így vélekedik a háborúról. Szomorú, hogy most mégis a harci cselek­mények fokozódásától lehet tartani. Irán ugyanis állítólag nagyszabású csapatösszevo­násokat hajt végre az iraki határ mentén, egyes teherá- ni politikusok pedig olyan 2 N0GRÄD — 1982. július 14., szerda Bolíviában Teljes válságban a katonai diktatúra Teljes kudarcba fulladt a bolíviai katonai diktatúra „nemzeti megegyezést” hirde­tő politkájcT. Az ország leg­fontosabb poltikai pártjai, a szakszervezetek és a társa­dalmi szervezetek visszauta­sították a katonai kormány által javasolt „párbeszédet”. A katonai puccsal hatalom­ra jutott jelenlegi államfő, Celso Torrelio tábornok, a katonai vezetés teljes válsá­ga miatt tárgyalásokra kény­szerült a betiltott ellenzéki erőkkel. A tábornok néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy egy évvel előbbre hoz­zák az eredetileg 1984-re ter­vezett választásokat, s ezzel egyidőben „nemzeti meg­egyezésre” szólította fel az or­szág különböző . politikai irányzatait. Az ellenzék értékelése sze­rint azonban a katonai veze­tésnek csak az a célja, hogy időt nyerjen. Az ország tör­ténelmének legsúlyosabb gaz­dasági válságát éli, a hadse­reg vezetősége teljesen meg­osztott, s Celso Torrelio tá­bornok, az ellenzéknek tett ígéreteivel csak a saját meg­rendült helyzetét szeretné megerősíteni. Ebből az értékelésből kiin­dulva az 1980-as választáso­kon győztes pártszövetség visszautasította a tárgyaláso­kat. Hasonló álláspontot fog­lalt el a legnagyobb szakszer­vezeti szövetség, a Bolíviai Munkásközpont (COB) is. A kormány gazdasági politikája ellen a COB július elején éh­ségmeneteket szervezett a legnagyobb bolíviai városok­ban, rendszeressé váltak a* általános munkabeszünteté­sek. A hét elején a reakció eddi­gi fellegvára, Santa Cruz tartomány intézett ultim '' i- mot a katonai kormány t különböző politikai irá tokát képviselő Santa Ciuz-i polgári bizottság bejelentette, hogy tíznapos türelmi időt ad a kormánynak a demokra­tikus intézményrendszer hely­reállításának megkezdésére. Ellenkező esetben általános sztrájkot hirdet, meggátolja a bolíviai földgáz Argentínába történő szállítását, blokád alá veszi a repülőtereket és a közutakat, valamint az adózás felfüggesztésére szólítja fel a lakosságot. Fokozódik a palesztin nép nemzetközi támogatása Izrael elvet minden ésszerű kompromisszumot Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Az eleddig leghevesebbnek mondott, vasárnapi izraeli— palesztin tüzérségi összecsa- pa:; lezáró tűzszünet lehető­vé tette ugyan a, politikai erő­feszítések felújítását, de az újabb nekifutás arról győzte meg a tárgyaló feleket, hogy még mindig csak a kiinduló pontnál tartanak. Bár Izrael újabb haladékot adott Philip Habib amerikai elnöki meg­bízottnak, Sáron hadügymi­niszter jelezte, hogy a tárgya­lások kudarca esetén hadse­rege készen áll a Nyugat-Bej- rútban körülzárt palesztin har­cosok erőszakos úton történő eltávolítására. Állítását alá­támasztják a libanoni főváros körül tapasztalt nagyarányú Izraeli csapaterősítések. A katonai megoldás válto­zatlanul nyitott lehetősége magyarázza, hogy Izrael elvet minden ésszerű kompromisz- szumot. Nem hajlandó visz- szavonni csapatait Bejrút, il­letve a Bejrút—Damaszkusz útvonal térségéből, nem járul hozzá, hogy a palesztin geril­lák eltávozása előtt — multi­nacionális erők bevonásával — ütköző övezetet létesítsenek áz izraeli és a palesztin állá­sok között. Különösen heve­sen ellenzi, hogy a Palesztina! Felszabadítási Szervezet meg­őrizhesse jelképes politikai és katonai jelenlétét Libanon­ban. A tűzszüneti megállapo­dások ismételt megsértésével Izrael hajthatatlanságának, türelmetlenségének adott nyomatékot. Az időhúzással vádolt PFSZ számára nem egyszerűen a körülzárt gerillák, a bekerí­tett Nyugat-Bejrút sorsa, ha­nem a palesztin ellenállási mozgalom, a törvényes jogai­ért küzdő palesztin nép jövő­je a tét. A libanoni bázisok el­vesztéséért olyan politikai kárpótlást követel, amely arányban lenne az elszenve­dett katonai áldozatokkal. A palesztin vezetők megbízható garanciát kívánnak kapni ar­ra, hogy a palesztin kérdést nem törlik a közel-keleti ren­dezés napirendjéről, a palesz­tin tömegeket nem fosztják mc; törvényes, képviselőjük­től. E cél elérésének elemi feltétele, hogy' csapatszétvá­lasztási egyezménnyel, nem­zetközi erők igénybe vételé­vel szavatolják a távozó ge­rillák és a Libanonban mara­dó palesztin menekültek biz­tonságát A PFSZ libanoni je­lenlétének fenntartása ugyan­csak a politikai kárpótlás szer­ves része. A bekerített Nyugat-Bejrút helytállása igazolja azt a fel- tételezést, hogy az idő a pa­lesztin ellenállásnak dolgo­zik. Izrael fokozódó elszigete­lődésével, belső válságával párhuzamosan növekszik a PFSZ tekintélye, a palesztin ügy nemzetközi támogatása. Az igazi áttörés azonban az lenne, ha az Egyesült Államok — a hosszú ideje folyó köz­vetett érintkezés után —köz­vetlen tárgyalásokat kezde­ne a PFSZ-szel. Az eddigi közeledési-közelítési kísérle­tek sorra-rendre kudarcot vallottak, és csekély a hitele annak a washingtoni jelen­tésnek is, miszerint Reagan el­nök fontolóra vette volna a PFSZ-szel való közvetlen kap­csolatfelvétel tervét. Washing­ton — Izraellel teljes egyet­értésben — abban a meggyő­ződésben fáradozik a PFSZ libanoni központjának fel­számolásán, hogy a politikai mozgalommá alakuló geril-. laszervezet más arab ország-" ba települve elveszti eddig él­vezett függetlenségét, befo­lyását. A szíriai és a palesztin ál­láspont legutóbb észlelt meg­merevedése, a Nyugat-Bejrút- ban bekerített gerillák befo­gadásának damaszkuszi el­utasítása után különleges je­lentőségűnek ígérkezik a szíriai és a szaúd-arábiai kül- , ügyminiszter küszöbön álló washingtoni látogatása. Francia segély Nicaraguának Franciaország nemzeti ünnepén Leonyid Brezsnyev üdvözlő távirata Leonyid Brezsnyev, a Fran­cia Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából táviratot in­tézett Francois Mitterrand francia köztársasági elnökhöz. „Franciaország nemzeti ün­nepén üdvözletemet és leg­jobb kívánságaimat küldöm önnek, elnök úr és a baráti francia népnek" — hangzik a távirat. „A Szovjetunió és Franciaország különböző te­rületeken megvalósuló együtt­működés, amelynek legutób­bi ragyogó példája a szovjet és a francia űrhajósok közö­sen elvégzett munkája volt. a sokéves tapasztalat szerint hasznára van népeinknek, a béke és a biztonság ügyének Európában és annak htárain kívül. Mi a Szovjetunióban a korábbiakhoz hasonlóan ké­szek vagyunk a jó kapcsola­tokra Franciaországgal és an­nak népével.” kiáltott szó ? nyilatkozatokat tettek, ame­lyekből arra lehet következ­tetni: rövidesen újabb álta­lános támaddfst indítanak iraki területek ellen. Aligha­nem pusztába kiáltott szó ma­rad így a BT felhívása, hogy a szembenálló felek kössenek tűzszünetet. Hisz’ nem ez az első egy­hangúlag elfogadott döntés ezen a fórumon. A világszer­vezet többször is próbálkozott közvetítéssel, s erre töreked­tek az iszlám országok is. Sajnos, a diplomáciai erőfe­szítések sorra kudarcot val­lottak. Némi reménysugárt jelen­tett, amikor az iraki csapato­kat nemrég visszavonták az eredeti határvonalra. Irán szerint azonban csak akkor érhet véget a háború, ha Irak teljesíti összes feltételét, vagy­is, ha agresszornak ismeri el magát, a háborús károk fe­jében 150 milliárd dollár jó­vátételt fizet, Szaddam Husz- szein elnök pedig lemond. Irán ENSZ-képviselője már a múlt héten „abszurdnak” és beavatkozásnak minősítette a BT vitáját, s előre jelezte: nem fogadják el a testület ha­tározatát. Ezek után nem hatott meglepetésként, hogy az ülésen az érdekeltek kö­zül csak Irak képviseltette magát. Pedig az elvakult szen­vedély, a bármily okból táp­lált fanatizmus rossz tanács­adó. Irán és Irak között nem­zetközileg elismert határ hú­zódik. Ha a szomszédos or­szágok bármelyike ezt a ha­tárvonalat helyteleníti, erről kétoldalú tárgyalások kezdőd­hetnének, s a világszervezet is fölajánlotta, hogy közve­tít. Ha hinni lehet az iráni csa­patmozdulatoknak, Teherán nem ezt az utat kívánja jár­ni. S ezzel akarva-akaratlan azoknak a malmára hajtja a vizet, akiknek érdekükben áll a térség feszültségének foko­zása. Gyapay Dénes Franciaország újabb száz­millió frankos gazdasági se­gélyt nyújt Nicaraguának és folytatja a tavalyi megállapo­dásom alapján megvásárolt1 hadianyag szállítását — eb­ben foglalhatók össze Daniel Ortega párizsi tárgyalásainak eredményei. A gazdasági se­gélyről később pénzügyi egyezményt írnak alá. A nicaraguai nemzeti újjá­építés ideiglenes kormánya kormányzó tanácsának koor­dinátora kedden sajtóérte­kezletet tartott, amelyen sür­gette a közép-amerikai ren­dezésre vonatkozó francia— mexikói terv „életre kelté­sét”, tekintettel a térség sú­lyosbodó helyzetére. Daniel Ortega elmondta, hogy Francois Mitterand-nál folytatott hétfői megbeszélé­sén a francia elnök kijelen­tette: kész minden szükséges erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy támogassa Nicaraguát és megoldást ta­láljon a közép-amerikai vál­ságra. Ortega hangsúlyozta, hogy a térség az amerikai be­avatkozás következtében a világ egyik legveszélyesebb szélére sodródott. Megerősí- tűzfészkévé vált, és a háború tette, hogy Nicaragua kész tárgyalni az Egyesült Álla­mokkal, de csak akkor, ha Washington lemond a feltét*» lek diktálásáról. A nicaraguai vezető kedden találkozott Charles Kernu francia hadügyminiszterrel, akit tájékoztatott a közép­amerikai katonai helyzetről.

Next

/
Thumbnails
Contents