Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

Szövetkezeti kisvá'latkozások Software és gyermekgondo- rús, villanyszerelés, -tervezés és ablakmosás — a szövetke­zeti iparban és szolgáltatás­ban egyre többfajta tevékeny­séget végeznek kisvállalkozás­ban. A kisszövetkezetek szá­ma már megközelíti a százat, egyre népszerűbbek a szak- csoporti formák, s a szabályo­zó rendeletek megjelenése óta jelentősen bővült az átalány­díj-elszámolásos részlegek köre is. Az ipari szövetkezetek te­rű teti szövetségei külön bi­zottságokat hoztak létre a megalakuló új szervezetek tá­mogatására. Tapasztalataik szerint az eddigi vállalkozók többsége mind az ipari, mind ■ szolgáltatóterületen olyan feladatok elvégzésére ala­kult meg, amelyek valamiféle hiányt pótolnak. A budapesti gép- és vegyipari szövetkeze­tek szövetségénél például ed­dig 12 kisszövetkezet jött lét­re, három közülük kifejezet­ten gyártással foglalkozik: fémforgácsolást, műanyag-fel­dolgozást végeznek, valamint papír-, nyomda- és kötőipari termékeket állítanak elő. Hét szövetkezet- vegyes profilú, ipari és szolgáltatási igé­nyeket is kielégít, az autó- szereléstől a játékgyártásig, a fotócikkek javításától az adás- •vételig. Két kisszövetkezet ki­zárólag szervezési és tanács­adói feladatokat lát el, az egyik például software fej­lesztések, számítógépes prog­ramok készítésére vállalko­zott. A budapesti épitőipari és szolgáltató szövetkezetek szö­vetségénél már húsz kisszö­vetkezet jött létre. Az új vál­lalkozások főként olyan szol­gáltatói tennivalókra irányul­nak, amelyek iránt jelenleg fokozódik az igény. Három szövetkezet foglalkozik példá­ul építőipari tervezéssel és szervezéssel, öt építésre és kü­lönböző szakipari szerelésekre vállalkozik, van külön vil­lanyszerelő-kisszövetkezet, és két olyan is, amely technoló­giai, valamint épületgépészeti ipari munkákat végez. Svájci gyártmánya dobozoló automata gépet helyeztek tizembe a balassagyarmati kábelgyár erősáramú üzemcsarno­kában, mely kétszáz méteres hosszúságú kábeldarabokat csomagol. Képünkön a próbaüzem látható, s a gép indítását Molnár László végzi. — Fotó: Gyurkó — Síküveggyári statisztika A közelmúltban készült el a salgótarjáni síküveggyár­ban az idei első fél év bale­seti helyezeíéből számot adó gyorsjelentés. A termelés emel­kedésével, új üzemrészek üzembe állításával sajnálatos módon emelkedtek a balesetek is. Elég, ha a múlt évi ha­sonló időszakkal vetjük össze az elmúlt hónapokat. Tavaly 11 és 18 között mozgott a ha­vi balesetek száma, most emelkedett, 14 és 25 baleset jutott egy hónapra. Idén 103 munkahelyi sérülés történt a tavalyi 89-cel szemben, s az ebből adódó táppénzes napok száma is tekintélyes, 1633 volt a tavalyi 1407-tel szemben. Mi! kell tudni a gépkocsi- nyereményekről ? Az OTP lakossági szolgálta­tásai közül az egyik legnép­szerűbb és legelterjedtebb be­tétforma a gépkocsinyere- mény-betét. Betétkönyv 5 ezer vagy 10 ezer forintos ér­tékben váltható. A betétkönyv után a takarékpénztár kama­tot nem fizet, nyereményként viszont negyedévenként sze­mélygépkocsikat sorsol ki. A februárban, májusban, au­gusztusban és novemberben sorra kerülő sorsoláson min­den olyan betétkönyv részt vesz, amely a sorsolás hónap­ját megelőzően legalább há­rom hónapon át forgalomban volt. Pályázati felhívás Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács és az ÁPISZ közös pályázatot indít diákok részére. A pályázat cél­ja, hogy a kisiskolások minél jobban megismerjék a forga­lomirányító jelzőlámpa és a gyalogosforgalmat irányító jelzőlámpa jelentőségét. A pályázati lapokat, melyeken a pályázati feltételek is megta­lálhatók az ÁPISZ füzetcso­magjaiban helyezik el. A pá­lyázatok beérkezési határide­je 1982. augusztus 15. Főnye­remények: kerékpár, kétsze­mélyes sátor, kempingfelsze­relés. Ezenkívül 100 értékes tárgynyereményt is kisorsol­nak a pályázók között. Kezdeményezések Mű nincs, az alkotó pihen A megye 37 termelőszövet­kezetében mintegy 13 ezer ember keresi kenyerét. A leg­utóbbi adatok szerint 34 szá­zalékuk harminc éven aluli, akik közül sokan vezető be­osztásban tevékenykednek. Akadnak köztük lelkesek, tett- rekészek, de fásultak, kedvet­lenek is, attól függően, meny­nyi kudarc, vagy siker áll hátuk mögött. Ez határozza meg a jelenlegi aktivitásukat, kezdeményezőkészségüket, munkakedvüket. Több ezerből kettő A termelőszövetkezetek te­rületi szövetsége az idén má­sodszor hirdette meg a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályával kar­öltve az „Alkotó ifjúság” pá­lyázatot. Erről, s a felhívás fogadtatásáról beszélgetünk Mészáros Ágnessel, a TESZÖV ifjúsági ügyekkel foglalkozó főmunkatársával. — Mi a célja a pályázatnak? — A fiatalok mozgósítása, elsősorban annak érdekében, hogy munkaköri kötelességü­kön túli alkotásokkal, kezde­ményezésekkel segítsék fel­adataik megvalósítását. A pá­lyázaton való részvétel lehe­tőséget nyújt alkotókészségük kibontakoztatására, további fejlődésük elősegítésére, szak­mai ismereteik gyarapításá­ra, a még mindig meglévő tartalékok feltárására. — Nemes célok. Ezzel szem­ben hányán jelentkeztek ed­dig? — Az előzetes jelentkezés határidejéig ketten közölték, hogy indulni kívánnak. Ami igaz, az igaz, a számi­Mármint annak a szerző­désnek az alapján, amelyet a Nógrád megyei Szolgáltató­ipari Vállalat kötött két dol­gozójával versenytárgyalás után. A megszületett megál­lapodás lényege, hogy a vál­lalat Tanácsköztársaság téri színestévószervizt és az Arany János úti zöld paviloni hír­adástechnikai szervizt átadta szerződéses üzemeltetésre az ott dolgozóknak. A színeské­szülékek javításán kívül fe­kete-fehér készülékek szere­tásba jöhető több mint négy­ezer fiatalból ez vajmi kevés. Tavaly 13 pályázó nevezett be és közülük tíznek került al­kotása a bíráló bizottság elé. A jelentkezők többsége a pásztói, a nagybárkányi és a karancslapujtői termelőszö­vetkezetekből került ki. Érdekes, mondhatná vala­ki... Több szervező, mint nevező Az idei pályázati fölhívás valamennyi KlSZ-alapszerve- zethez eljutott, de a jelek sze­rint nem aratott átütő sikert a fiatalok között. — Vajon miért ez az ér­dektelenség azok körében, akiktől a legnagyobb érdeklő­dés, aktivitás, türelmetlenség lenne elvárható? — Érthetetlen és megma­gyarázhatatlan, egyszóval nem lehet ennyiben hagyni. Hi­szen amellett, hogy egy pá­lyázaton való indulás szak­mai önképzést jelent, jó al­kalom arra is, hogy felfigyel­jenek a fiatalokra, megismer­jék nevüket az üzem határain túl is. Az esetleges résztvevőktől senki nem vár óriási hord­erejű dolgokat, nem az örök­mozgót kell feltalálni, hanem olyan ésszerű újítások, eljá­rások, módszerek kidolgozá­sát és ismertetését várják, amelyek a mindennapos ter­melőmunkában nyújtanak segítséget a mezőgazdasági nagyüzemekben. És amelyek­ben mindenki próbára teheti tudását, szellemi frisességét, akaraterejét. lését is elvállalják ezentúl. A munkából származó árbevé­tel egy részét a vállalat kasz- szájába fizetik, a másikkal a két szerviz gárdája saját el­képzelése szerint gazdálkod­hat. Az üzlet létrejöttétől ar­ra számítanak a szakemberek, hogy előnyös lesz a vállalat­nak és a dolgozónak egyaránt, emellett legfőképpen a meg­rendelőknek. Jobban, gyor­sabban kielégítik majd a la­kosság igényeit. Az illetékeseknek ez a kez­deményezése nagyon is kézen­fekvő. Azt már csak sajnálni lehet, hogy az érdekeltek kö­réből nagyon vérszegény a visszhang. A pályázati felhívást a KISZ-alapszervezeiek titká­rai kapták, ugyanakkor az ezen történő részvétel össze­hangolói, irányítói a verseny­bizottságok. — Mi volt ezzel a szándé­kuk? — Részben a munkaver- seny-mozgalom felfrissítése, élénkítése. Hátha nagyobb lesz az érdeklődés... A jelek szerint nem ez tör­tént. Mindez persze nem ok ar­ra, hogy pálcát törjünk a fia­talok felett. Egy pályázaton részt venni, vagy attól távol­maradni nem alkalmas arra, hogy bárki is messzemenő kö­vetkeztetéseket vonjon le be­lőle. Csupán jelez valamit Méghozzá azt, hogy inkább érdekeltté kell tenni a fiata­lokat, abban, hogy önállóbbak legyenek, merjenek kezde­ményezni, vállalkozni. Ebben sokat segíthet az üzemi veze­tés, mert egyáltalán nem kö­zömbös, mennyire felkészült, rátermett emberek kezébe kerül az irányítás a követke­ző — nem éppen könnyűnek ígérkező — években. — Nemrégiben alakult a salgótarjáni járási KISZ égi­sze alatt a FAT, a fiatal ag­rár szakemberek tanácsa. So­kat várunk tőle és reméljük hozzájárul a fiatal mezőgaz­dasági szakemberek aktivizá­lásához, munkában, közéletben egyaránt Nem ártana azon­ban az sem, ha már a kezdet kezdetén fölvennék a kapcso­latot valamelyik jó FMKT- vel, például a Nógrádi Szén­bányákéval. Bizonyára sok hasznos tanácsot kaphatnak útravalóként. Felkínált lehetőség Az ifjúsági parlamentek so­rán bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezetek többsé­gében a vezetőség számít a fiatalok kezdeményezőkészsé­gére, bátor kockázatvállalá­sára, önállóságára, egyszó­val hagyják bizonyítani te­hetségüket, rátermettségüket. Tény, hogy a fiatalok sok­helyütt nem élnek a felkínált lehetőséggel, s ez egyáltalán nem kívánatos jelenség. Zilahy Tamás „Mindhárman” jól járnak Összehangoltan a megyékkel Az ország területkutatója a Hogyan alakul az ország — ezen belül a megyék — telepü­léshálózata, hogyan gazdálko­dunk 93 ezer négyzetkilométer­nyi földünkkel, melyek azok az országrészek, ahol a nagy­ipar fejleszthető... Szinte nincs olyan területfejlesztéssel kap­csolatos kérdés, amelyre a Vá­rosépítési Tudományos és Ter­vező Intézet választ ne tudna adni. A VÁTI az utóbbi másfél évtizedben alaposan „megku­tatta” Magyarország egész te­rületét. Tudományosan meg­alapozott regionális tervező- munkájukkal a népgazdaság anyagi eszközeinek minél ész­szerűbb, hasznosabb felhasz­nálását segítik, úgy hogy több tervezési változatot dolgoznak ki egy fejlesztési témára, s ezek közül a legmegfelelőbb koncepció, tanulmány, tervja­vaslat valósul meg. KORSZERŰSÖDÖTT A TELEPÜLÉSHÁLÓZATI TERV 1970. óta nem kevesebb, mint nyolcvannégy terv ké­szült az intézetben, közülük kiemelkedőek: az országos te- lepülésházat-fejlesztési kon­cepció, az országos területren­dezési terv, (valamint ezek fe­lülvizsgálata és korszerűsíté­se), Magyarország üdülő- és tájvédelmi körzeteinek, nem­zeti parkjainak összefoglaló tanulmánya. A hosszú távú népgazdasági tervhez kapcso­lódó területi prognózisokkal az iparfejlesztés, az infra­struktúra-kialakítás, az energia- és vízfelhaszná­lás, a szállítás gazda­ságos lehetőségeit tárták fel. Ugyancsak a hetvenes evek­ben készült el tizenkilenc me­gye településhálózat-fejleszté­si terve, majd 198í-ben ezek korszerűsítési javaslata. Budapesten, a Krisztina- kör­úton van a VÁTI regionális tervezési irodája, négy osztá­lyán több mint hatvanan dol­goznak. Az általános feltáró és egyeztető regionális tervfel­adatokon kivül többek között foglalkoznak az országos terü­letrendezési terv munkáinak koordinálásával összefüggő társadalmi-gazdasági elemzés­sel : demográfia, életkörül­mény, életmód, kulturális kör­nyezet, településrendszer, me­zőgazdasági és lakóterület-fel­használás stb. vizsgálatával. Közép- és hosszú távú tervidő­szakra vonatkozó javaslataik, tanulmányaik az ország egé­szére, tervezési-gazdasági kör­zetekre, megyékre, üdülési-ide­genforgalmi tájegységekre, agglomerálódó térségekre szólóak, s ezeket az építésügyi és más ágazatok, továbbá ta­nácsok, intézmények részére készítik. Regionális tervezés nélkül elképzelhetetlen a vá­rostervezés, -rendezés, mert a tervezők másképp nem is tud­nának a településcsoportok át­tekintésével gondolkodni, a vá­roskát vonzáskörzetükkel együtt kell, hogy lássák, kü­lönben nem helyezhetők el az ország településrendszerében. A közelmúltban ilyen munka volt Siklós és a környező ap­rófalvak ellátásának modellje. Esztergom—Dorog vonzás- körzetének területfelhasznála- si és fejlesztési koncepciója, a veszprémi körzet területrende­zése, a miskolci agglomeráci­óra vonatkozó elképzelések, vagy például Győr Körzetének térszerkezeti tervjavaslata. Az elmúlt évek nagy mun­kái közé tartoztak a Balaton és a Duna-kanyar üdülőhálóza­tának regionális rendezési ter­vei, továbbá a környezetvé­delmen belül a levegőtisztaság- védelemre vonatkozó feltárások és a termálvizek komplex hasznosítása is szerepelt a programban. 31 TERMÁLTELEPÜLÉS A VÁTI folyamatban levő, az egész országot érintő mun­kái közül kiemelkedik a má­sodik 15 éves lakásépítési terv területi tervezése, továbbá az idegenforgalom hosszú távú fejlesztésével kapcsolatos te­endők körvonalazása. Ez utób­binál lényeges szempont, hogy Magyarországnak mintegy 300 gyógyvízkútja van, tehát ma­gától értetődik, hogy fejleszte­ni kell a gyógy-idegenforgalom fogadási lehetőségeit. Össze­állították már az országos há­lózat gerincét alkotó 31 ter­máltelepülés konkrét fejleszté­si mutatóit, s az anyagi erő­források elosztásakor javasol­ják még a hatodik öcéves terv időszakában a kiemelt üdülő­körzetek, a Nyugat-Dunántúl és a budapesti agglomeráció gyógyvízben gazdag települése­inek előtérbe helyezését. Meg­vizsgálják az idegenforgalmi tranzitútvonalak, megállóhe­lyek fejlesztési lehetőségeit is. A műszaki fejlesztési javaslat magába foglalja az 1., Ml., M7., 7., M3., 3., M2., 2., 4., M5., 5., M6., 6., MO., 42., 84., 85., 86., 42., 15., 43., 81., 63., 61., 52. számú autópályákat és főútvonalakat, s a várható forgalommal összhangban megjelöli a megállóhelyek, kü­lönböző fogadó, szolgáltató lé­tesítmények telepítési helyét is. A témához kapcsolódva je­VÁTI lenlegi munkáik közül Ide­kívánkozik még az országos üdülőterületi terv és az ifjú­sági turizmus területi fei lej­tésének lehetőségeit feltáró tanulmány. Cél az exponált területekről más, kultúrált szabadidő-el­töltésre alkalmas üdülőhelyek­re irányítani a figyelmet, ez­zel is csökkentve a Balaton, a Velencei-tó és a Duna-ka­nyar zsúfoltságát. NEMZETKÖZI KIKÖTÖK A DUNÁN, TISZÁN Az energiaárak gyors növe­kedése a közút, vasút szállítá­si költségeihez viszonyítva a jóval olcsóbb víziközlekedésre tereli a figyelmet. így nagyon- is időszerű, hogy a VÁTI a magyar belvízi kikötőhálózat fejlesztésének gondolatával foglalkozik, illetve vízi útjaink gazdaságosabb kihasználását kutatja. Indokolja az európai vizhálózat (Duna—Majna— Rajnp víz út), már megkezdő­dött fejlesztése is. A távlati elképzelések megvalósulásának azonban elengedhetetlen fel­tétele a magyar kikötők lét­rehozása. A tervezet 23 kikö­tőt javasol a Dunán, a Tiszán, a Dráván, a Kőrösön, a Keleti főcsatornán, valamint a jövő­ben létesülő Sajó- és a Duna- Tisza csatornán. Ezek Közül hét nemzetközi kikötő lenne: Győrben, Budapesten, Duna­újvárosban, Baján, Komoron, Szolnokon, Szegeden. Termé­szetesen a területrendezési- és -fejlesztési tervekkel össz­hangban valósul majd meg a nagyszabású program. A közép- és hosszú távú ter­vek kialakításában, karban­tartásában a VÁTI együttmű­ködik az ágazatokkal, a me­gyékkel. Huszonhét intézmény­nyel tart kapcsolatot: kutató- intézetekkel, statisztikai hiva­talokkal, egyetemekkel, fel­ügyeletekkel, rendszeresek a szakmai konzultációk. A kor­szerű tervezési módszereikhez felhasználják a számítástech­nikát, amellyel gyorsabban, könnyebben, áttekinthetőbben tudják teljesíteni a megbízá­sokat. Erre szükség is van mivel várhatóan az elkövetke­ző időszakban egyre jobban növekszik a területi fejlődés* folyamatosan nyomon kísérő elemző, egybevető munka és a gazdasági jellegű fejlesztési javaslatok, koncepciók iránti igény is. | NÓGRÁD — 1982. július 13., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents