Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

Több mint verseny Interjú Bana Miklóssal, a Salgótarjáni Bridzs Egyesület titkárával Beszélgetőpartnerem har­minc év körüli fiatalember. Foglalkozására nézve mér­nök, a KPM salgótarjáni köz­úti igazgatóságának gépésze­ti osztályát vezeti. Nős. Fe­lesége a „közéletben” is part­nere: kártyapartnere. Az idé­zőjelet azonban nyugodtan elhagyhatjuk. Bana Mikló- sék szervezték meg ugyanis a június 18—19-én lezajlott I. salgótarjáni nemzetközi bridzs- fesztivált. — Az angol bridzs sz6 ma­gyarul hidat jelent. Tartok tőle, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek mindössze ennyit mond a kártyajáték neve. Mielőtt a fesztiválról beszélgetnénk, kérem mond­jon néhány szót magáról a játékról! — Nálunk valóban nem túlismert a bridzs, pedig már 1932-ben rendeztek nemzet­közi bridzsversenyt, és azó­ta is rendszeresek a világ- 'bajnokságok, az olimpiák. A „hídhoz” egyébként annyi köze van, hogy a bridzs pá­ros játék, a szemben ülők al­kotnak „hidat”, azaz párt. — Minek köszönheti a bridzs eszerint rendkívüli népszerűségét, rangját? — Lényegében annak, hogy kitalálója — az angol Wan- dersbilt — egy múlt századi kártyajátékra alapozva, olyan új szisztémát dolgozott ki, amely minimálisra csökken­tette a szerencsefaktort, s így versenyszerű játékot tett le­hetővé. — Ha jól értem, nem a le­osztott kártyalapok döntik el a parti kimenetelét... — A lapok valóban nem sokat számítanak, a játéko­soknak különböző informá­ciók alapján az ellenfelek, il­letve saját partnerük lapjai­ról kell minél tisztább ké­pet szerezniük, hogy ennek ismeretében licitálhassanak. A versenyeken ugyanazt a . leosztást játszák le minden asztalnál, és a pontértékre átszámított eredményeket ve­tik össze. Nagy' szerepe van a játékban a játékosok egyé­niségének, a fantáziának, a kombinatívkészségnek, a lo­gikus gondolkodásnak, és nem utolsósorban a partnerek összeszokottságának. — Mennyi idő alatt sajá­títható el a bridzs? — Tíz óra alatt megtanul­hatók az alapismeretek. — A salgótarjáni bridzs- fesztivált a Salgótarjáni Bridzs Egyesület szervezte, melynek ön a titkára. Ho­gyan jött létre ez az egyesü­let? — 1976-ban kerültem Sal­gótarjánba. Az 1979-es Füles­évkönyvből tanultunk meg a feleségemmel bridzselni. A játék azonnal felkeltette ér­deklődésemet, de gyakorlásá­hoz partnerekre volt szük­ség. A megyeszékhelyen si­került néhány partnert ta­lálnunk, és még abban az év­ben beléptünk a Budapesti Bridzs Egyesület pártoló tag­jai közé. Ettől kezdve a „Bridzsélet” című folyóira­ton keresztül az egyesület szervezeti felépítését, ver­senyrendszerét is alkal­munk volt megismerni. Egyre több versenyre magunk is be­neveztünk. Láttuk, hogy má­sok hogy csinálják, és gon­doltuk nem ártana Salgótar­jánban is összeismertetni a bridzselni tudókat. Annál is inkább, mert tapasztaltuk, hogy a bridzs nemcsak a sakkhoz hasonlóan rangos versenysport, de egyúttal közösségteremtő játék is. Először a megyei művelő­dési központot kerestük meg, de kezdeményezésünk nem talált támogatást. Annál na­gyobb fantáziát látott a do­logban Begy ik István, a Ka­Eredményes növényvédelem Az idén más évekénél vi­szonylag kisebb mértékben pusztítják a kártevők a szán­tóföldi növényeket, gyümöl­csösöket — ez derül ki a MÉM növényvédelmi és agrokémiai központjának most elkészült összesítéséből, A változéko­nyabb időjárás akadályozza egyes gombák, rovarok na­gyobb arányú kifejlődését, de mindenekelőtt a korábbiaknál fegyelmezettebb növényvédel­mi munka segített. Az állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek többsége felismerte: a kártevők elleni körültekin­tőbb védekezés a termésered­mények megőrzésének igen fontos eszköze s a ráfordítá­sok általában többszörösen megtérülnek. rancs Szálloda igazgatója, aki heti összejöveteleinkre ter­met biztosított A szükséges engedélyek beszerzése után 1981. március 1-én hivatalo­san is megalakítotttuk az egyesületet Felhívásunkra mintegy negyvenen jelent­keztek. Egy részük már va­lamilyen szinten ismerte a játékot, többségük viszont csupán érdeklődött a bridzs iránt Ezekkel tanfolyam ke­retében foglalkoztunk. Ez év januárjában szám­lát nyitottunk. Az éves tag­díjakból a kezdő párosok ne­vezési díját finanszírozzuk. A bridzs ugyanis — a tenisz­hez hasonlóan — nevezési dí­jas verseny. A házibajnokságok után csapatunk már eredménye­sen szerepelt márciusban Egerben a kelet-magyaror­szági kupán, ami azt jelen­ti, hogy „visszanyertük” a nevezési dijat — A bridzsegyesületek nem tartoznak a sportszövetsé­gekhez. Hogyan lehet akkor egy nemzetközi versenyt meg­szervezni? — Annak, hogy a bridzs nálunk még nem hivatalos sportág, sok hátránya van. Például az, hogy a verse­nyekre ki-ki' saját szabadsá­ga terhére utazik. Be a bridzs­versenyek megszervezése csu­pán elhatározás, no meg né­mi szervezőkészség kérdése. Egyesületeknek és személy­re szólóan küldtünk meghí­vókat, mikor elhatároztuk, hogy megrendezzük a ver­senyt. Végül is negyven pár jelentkezett vissza, és kül­földről is érkeztek verseny­zők. — A salgótarjáni bridzs- jesztivál azonban eltért né­mileg a megszokottaktól... — Számos bridzsversenyt rendeznek hazánkban. Ezek­re bárki benevezhet önkölt­séges alapon. A salgótarjáni ■'esztivál abban volt új, hogy orogramja nem korlátozó­dott kizárólag a versenyre. Kiegészítő programként vá­rosnézést, szalonnasütést, és egyéb közösségi programot is szerveztünk. Ezzel a „kul­turális többlettel” rendkívül kedvező visszhangra talált kezdeményezésünk. — A fesztivál tehát több volt mint verseny? — Tulajdonképpen a bridzsjáték is több mint ver­seny. p. k. Védőháló nélkül Igó Éva arcképe Az első nagy siker. Tóth Manci a Lila ákácban. A Csárdáskirálynő Stázija. Bónl: Mihályfl Győző. Csak amikor pihent, kisi­mult arcát megláttam, akkor múlt el a lelkiismeret-furdalá- som; előadás után, késő este nem nagyon illik színésszel reggel kilencre találkozót meg­beszélni. Igó Éva már kilenc óra előtt az öltözőiben volt, és őszinte szóval nyugtatott: — Korán kelő ember vagyok, és tíz órakor különben is pró­ba lesz. — Nagyon sokat dolgozol. Nem vagy fáradt? — Kell a játék, mert egyéb­ként nem tudnám a napokat kitölteni. Pesti vagyok, Mis­kolcon színészházban lakom, a szobámban és a színházban vagyok otthon. Amennyiben az előbbit nem lehet otthonnak nevezni, annyival jobban ér­zem magam próbákon, előadá­sokon, a többiekkel. — A második szezon, amit a miskolci Nemzeti Színház­nál töltesz. Hogyan szerződtél ide? — 1980-ban végeztem, még a főiskoláról nagyon sok hely­re hívtak. Sok vizsgaelőadás­ban játszottam, a Tudós nők­ben is. Akkor mondta Major Tamás, hogy itt, ennél a szín­háznál leez nekem a legjobb. — Jó itt neked? — .Igen, most már minden szempontból jó, a következő évadra pedig úgy írtam alá iiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimuiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiniiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiii'MiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiKHHiiiiiiiitiiiiiiii mi ni ...... S zerencsések azok a helyek, ahol a kultúrház a település centrumában .helyezkedik el. A középpontiság előnyt jelent a népművelőknek, s kedvező­en hat a látogatottságra, a lakosság kulturális vállalko­zókedvére. Ebből a szempontból sze­rencsés település Rétság. Aki megfordul a járási székhe­lyen az óhatatlanul elmegy az Asztalos János Művelődé­si Központ előtt, s közülük sokan, ha ügyesek a népmű­velők, az intézménybe be is csalogathatok. Téli időszak­ban két-három száz ember térül-fordul .naponta a ház­ban, olykor, amikor úgy sűrűsödnek a programok, akár négyszáz is. Kiscsopor­tok, klubok várják az érdek­lődőket, kiállítások, nagy­termi rendezvények csalogat­nak. Üresen még sohasem ta­láltam az intézményt. — Számoltunk mi már meg ezer embert is egyetlen na­pon — mondja Girasek Ká­roly, az Asztalos János Mű­velődési Központ igazgatója. — Persze ez ritka alkalom, koncertek, színházi előadások egybeesése kell hozzá. Tény azonban, hogy a ház eléggé kihasznált. Alig találunk szabad termet, azt is csak úgy, hogy előre pontosan mindent megtervezünk. Nap­ra, órára beosztjuk, melyik teremben, mikor, milyen művelődő közösség tagjai találkozhatnak, milyen prog­ramot rendezhetünk. ZÄRT ajtók... várják nemcsak a kulturá­lis rendezvények látogatóit, hanem a politikai, vagy más Központban a közönség jellegű összejövetelek meg­hívottal is. A párti és szak- szervezeti szervek számos rendezvényt bonyolítanak le a művelődési központ falai között. — Szívesen adunk helyet a közéleti rendezvényeknek — mondja Girasek Károly. — Igaz, ezek előre nem tervez­hetők, legalábbis úgy, aho­gyan a közművelődésiek, ám egyfajta igényt elégítenek ki. Rétságon kevés alkalmas hely kínálkozik a közösségi események számára, ezért nekünk a politikai, társadal­mi szervezetek befogadása kötelességünk. De több is en­nél. Szolgálat. Igyekszünk kulturált körülményeket te­remteni a számukra. — Valóban nem terhes e kötelesség? — Különben nem monda­nám. Hogy idejönnek hoz­zánk a párt- vagy szakszer­vezeti tagok, sok-sok haszon­nal jár a számunkra. Példá­ul megismerik munkánkat, s ennek tudatában szószólóink tudnak lenni a lakosság kö­rében. Mindig van vala­milyen kiállítás az előtérben, látják, megnézik, elviszik a hírét. Ugyanígy a többi ren­dezvénynek. A célunk — és ez a lényeges —, az embe­rek tudatában, a köztudatban benne legyen a ház. S ezzel, a látogatottságot figyelembe véve, nincsen hi­ba. A település két és fél-há­romezer fő körüli lakosa, a vonzáskörzet nyolc-tíz ezer lakója tud az Asztalos Já­nos Művelődési Központról, egy része rendszeres látoga­tója. SE FALU, SE VAROS.­a rétsági járás székhelye. Iparát kisüzemek alkotják, kereskedelmi hálózata az utóbbi időben fejlődött erő­teljesebben. A benzinkút alatti domboldalon folytató­dik a lakótelep épftése, meg­szaporodott a magánépítkezés. — Rétság nem klasszikus szociológiai szerkezetet mu­tató hely — vélekedik a mű­velődési központ igazgatója. — Egyszerre magán viseli a falu és a város jegyeit. A lélekszám, a gazdasági, tár­sadalmi szerkezet a faluhoz hasonlítja, míg iparosodó vol­ta, a lakótelep építése a vá­rosra emlékezteti. Sok újon­nan betelepült, fiatal házas él a településen, akik szülő­helyüktől elszakadtak, itt pedig még nem alakultak ki közöttük az összetartás jel­lemzői. Nincs meg például az az összetartó erő, ami — például a rokonsággal — fa­lun megvan. Időnek kell el­telnie, amíg ők érzelmileg, tudatilag is egészen idekö­tődnek. — Ebben az idekötésben óriási szerepe, tennivalói le­hetnek a művelődési köz­pontnak.... — Vállaljuk Is a tennivaló­kat. A teleoülés tulajdonsága­it, jellemzőit szem előtt tart­va alakítjuk ki tevékenysé­günket. Munkánk alapját a közönség igénye, érdeklődé­se, érdeke jelenti. Tudató-; san rétegekre építve hatá­rozzuk meg a tennivalókat. Olyan műsorpolitikát foly­tatunk, hogy minden társa­dalmi réteghez tartozó, min­den korosztályú ember megtalálja az ízlésé, képzett­sége szerinti megfelelő prog­ramot. A gyerekeknek, fia­taloknak, öregeknek, férfi­aknak, nőknek, asszonyoknak, anyáknak egyaránt lehető­séget kínálunk a szórako­zásra, művelődésre, mind nagytermi, mind kiscsoportos formában. A szakkörökben, klubokban szívesen látjuk az érdeklődőket. KÖVETKEZETES PROPAGANDÁVAL... érte el a rétsági művelődé­si központ jelenlegi ered­ményeit, s az előrelépésben is fontos szerepet szánnak az átgondolt, módszeresen irá­nyított propagandának. Mun­kájukban jól támaszkodhat­nak az üzemekkel kiépített kapcsolatokra, melyek több­ségükben kedvezőek. Az in­tézmény többször konzultál az üzemekkel, s az üzemek ma már nem egyszerűen csak elfogadják, vagy vá­lasztanak a kínálatból, ma­guk is kezdeményeznek. Az Asztalos János Művelő­dési Központ mai formájá­ban fiatal, egy évtizednél alig régibb intézmény. Tevékeny­ségére azonban megyeszerte illendő odafigyelni — tanul­ságul, érdemleges példaként állhat más kultúrházak előtt. A művelődési központ munkáját a település sajá­tosságaira alapozza, abból merít, arra támaszkodik. Lé­te összeforrt a nagyközség életével, mindennapjaival. Sulyok László a szerződést, hogy kapok la­kást, és otthonom is lesz. Szük­ségem van rá, hogy megnyug­tatóan, biztonságot adóan ren­dezzem az életemet. — Áz első miskolci szezon országra szóló sikert, hírnevet hozott, és a második végén mondod: most már jól érzem magam. Miért? — A Lila ákác volt az első munkám, nagyon szerettem Tóth Mancit, tudom, hogy nagy siker volt. Azután a Jancsó Miklós—Hernádi Gyula-féle Csárdáskirálynő következett; Stázi egyike volt a legkedve­sebb szerepeimnek. A Lear királyban a Bohóc és Cordé- lia, és egy színpadon játszot­tam Major Tamással. Ez va­lóban csodálatos szezon volt, még akkor is, ha 160 előadás­ra kötelezett a szerződésem. Az idé.i ez 110-re csökkent, a da­rabok száma r— amiben ját­szom — szaporodott, a siker­élményem kisebb. Az És te szépségem..., a Csetepaté Chiog- giában, a Bulgakov-darab, a Zojka lakása, a Villon és a többiek című musical másféle feladatokat hoztak, mint az előző év. Nem hiszem, hogy ez baj, nem lehet mindig, min­den szempontból a csúcson járni. Az a lényeg, hogy ki­egyensúlyozott legyen az em­ber. A színházi jó közérzete­met hozta meg a második Mis­kolcon töltött évad. — Arra gondolsz, hogy nem kíséri egyértelműen lelkesedés a pályakezdő fiatalt, ha jó sze­repeket kap és sikeres? — Tavaly itt engem senki nem szeretett. Éreztem, hal­lottam hogy találgatnak a kollégák, beszélik, hogy jó kap­csolataim* vannak, protekcióm, azért sikerül nekem minden. Nem sikerült minden, a Lear király kettős szerepét ma már másképpen csinálnám, de hogy a Lila ákáccal úgy megindult velem a ló, aztán Stázi... min­denáron bizonyítani akartam. Van bennem egyébként is egy ilyen „most mutasd meg, hogy mit tudsz”, és hiszem, hogy a tehetség nem áll ellentétben a szorgalommal. Szorgalmas és lelkiismeretes vagyok. De visszatérve az előbbiekre: so­ha nem volt művész a csalá­dunkban, és a „ki kinek ki­csodája” sem illik rám. Üj voltam és idegen, fájt, hogy nem kedvelnek, de tanulsá­gos is. Van az emberben ön­kontroll, és gondolkoztam raj­ta, hátha én is tehetek róla, ha a. kollégák nem akarnak el­fogadni Két év alatt* kialakult egy normális, mérhető viszony. — Nemcsak a színházban játszottál főszerepeket, a tő­ben a Bolond lány esetében is találkoztál előítéletekkel... — Igen, mondták, hogy mit akarok Dómján Edit után... Ez megint csak rosszul esett, a feladat nagyságát viszont növelte, hogy én is tudom, mi­lyen nagy alakítás volt az övé. Azt hiszem, ezt a szerepet ma másképpen kell játszani, mint akkor, és annak ürülök, hogy a tévéjátékot vagy nagyon nem szerették, vagy elismer­ték. Örülök a szélsőséges vé­leményeknek, hogy senkit sem hagyott hidegen. A Tegnap­előtt című film ismét másféle élmény volt; mint mikor as artista védőháló nélkül ugrik... — Színház, film, televízió, kemény kötelezettségek, sok munka, nagy nyilvánosság. Két év alatt megismert szak­ma és közönség. Az utcán csak az ismer meg, akivel sokszor találkoztál. A civil Igó Éva megjelenésében is egészen más... — Tudom, hogy mire gon­dolsz: örülök, hogy a színpa­don vagyok, igazán szép, hogy olyanná tudok válni, amilyen­nek a szerep szerint valóban lennem kell. Tudom, hogy ci­vilben nem ismernek meg, éle­temben egyszer kértek tőlem autogramot az utcán. Ügy meglepődtem, hogy mire ész­bekaptam, mit kell tennem megállt miattam a miskolci főutcán a forgalom. — A Villon és a többiek jú­niusi bemutató volt. a szezon végéig játszol. A nyár — gon­dolom — a pihenésé. — Iglódi István hívott Gyu­lára, a Jékely-darabban kap­tam szereoet. Elviszem a há­roméve" lányomat is. Itt együtt van minden: színház, víz le­vegő, napfény. Makai Márta Könyvújdonságok Kossuth Könyvkiadó: — Horváth Hona: Szakács­könyv. Tizenkettedik, átdol­gozott kiadás. Átdolgozta F Nagy Angéla. Illusztráció: Kaján Tibor. — Hunyady József: Az égig ér* vár. — G. V. Plehanov: A mar­xizmus fő kérdései. Fordította Fischer György és Hitseker Mária. Magvető Könyvkiadó: — Boldizsár Miklós: Kirá­lyok és alattvalók. — Kereszty András: Fáraó a XX. században. Amvar Szá­dat egyiptomi elnök élete — Kolozsvári Grandpierre Emil: A szeplős Veronika. Ifjúsági Móra Ferenc Könyvkiadó: — Patay László—Reich Ká­roly: Sárga csikó, csengő raj­ta. — Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok. Mesere­gén”. harmadik kiadás. Il­lusztráció: Réber László. — Derera Mihály:' Szárnyas istenkék. földi báiványkák. Vogul mondafeldolgozás. Szépirodalmi Könyvkiadó: — Csukás István: Mintha átvágnánk Tahitin. — Gellért Oszkár' Száz az ezerb'ű — Kiss Benedek- Szemem parazsa mellett. NOGR/5D - 1982. július 11., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents