Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-11 / 161. szám
Több mint verseny Interjú Bana Miklóssal, a Salgótarjáni Bridzs Egyesület titkárával Beszélgetőpartnerem harminc év körüli fiatalember. Foglalkozására nézve mérnök, a KPM salgótarjáni közúti igazgatóságának gépészeti osztályát vezeti. Nős. Felesége a „közéletben” is partnere: kártyapartnere. Az idézőjelet azonban nyugodtan elhagyhatjuk. Bana Mikló- sék szervezték meg ugyanis a június 18—19-én lezajlott I. salgótarjáni nemzetközi bridzs- fesztivált. — Az angol bridzs sz6 magyarul hidat jelent. Tartok tőle, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek mindössze ennyit mond a kártyajáték neve. Mielőtt a fesztiválról beszélgetnénk, kérem mondjon néhány szót magáról a játékról! — Nálunk valóban nem túlismert a bridzs, pedig már 1932-ben rendeztek nemzetközi bridzsversenyt, és azóta is rendszeresek a világ- 'bajnokságok, az olimpiák. A „hídhoz” egyébként annyi köze van, hogy a bridzs páros játék, a szemben ülők alkotnak „hidat”, azaz párt. — Minek köszönheti a bridzs eszerint rendkívüli népszerűségét, rangját? — Lényegében annak, hogy kitalálója — az angol Wan- dersbilt — egy múlt századi kártyajátékra alapozva, olyan új szisztémát dolgozott ki, amely minimálisra csökkentette a szerencsefaktort, s így versenyszerű játékot tett lehetővé. — Ha jól értem, nem a leosztott kártyalapok döntik el a parti kimenetelét... — A lapok valóban nem sokat számítanak, a játékosoknak különböző információk alapján az ellenfelek, illetve saját partnerük lapjairól kell minél tisztább képet szerezniük, hogy ennek ismeretében licitálhassanak. A versenyeken ugyanazt a . leosztást játszák le minden asztalnál, és a pontértékre átszámított eredményeket vetik össze. Nagy' szerepe van a játékban a játékosok egyéniségének, a fantáziának, a kombinatívkészségnek, a logikus gondolkodásnak, és nem utolsósorban a partnerek összeszokottságának. — Mennyi idő alatt sajátítható el a bridzs? — Tíz óra alatt megtanulhatók az alapismeretek. — A salgótarjáni bridzs- fesztivált a Salgótarjáni Bridzs Egyesület szervezte, melynek ön a titkára. Hogyan jött létre ez az egyesület? — 1976-ban kerültem Salgótarjánba. Az 1979-es Fülesévkönyvből tanultunk meg a feleségemmel bridzselni. A játék azonnal felkeltette érdeklődésemet, de gyakorlásához partnerekre volt szükség. A megyeszékhelyen sikerült néhány partnert találnunk, és még abban az évben beléptünk a Budapesti Bridzs Egyesület pártoló tagjai közé. Ettől kezdve a „Bridzsélet” című folyóiraton keresztül az egyesület szervezeti felépítését, versenyrendszerét is alkalmunk volt megismerni. Egyre több versenyre magunk is beneveztünk. Láttuk, hogy mások hogy csinálják, és gondoltuk nem ártana Salgótarjánban is összeismertetni a bridzselni tudókat. Annál is inkább, mert tapasztaltuk, hogy a bridzs nemcsak a sakkhoz hasonlóan rangos versenysport, de egyúttal közösségteremtő játék is. Először a megyei művelődési központot kerestük meg, de kezdeményezésünk nem talált támogatást. Annál nagyobb fantáziát látott a dologban Begy ik István, a KaEredményes növényvédelem Az idén más évekénél viszonylag kisebb mértékben pusztítják a kártevők a szántóföldi növényeket, gyümölcsösöket — ez derül ki a MÉM növényvédelmi és agrokémiai központjának most elkészült összesítéséből, A változékonyabb időjárás akadályozza egyes gombák, rovarok nagyobb arányú kifejlődését, de mindenekelőtt a korábbiaknál fegyelmezettebb növényvédelmi munka segített. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek többsége felismerte: a kártevők elleni körültekintőbb védekezés a terméseredmények megőrzésének igen fontos eszköze s a ráfordítások általában többszörösen megtérülnek. rancs Szálloda igazgatója, aki heti összejöveteleinkre termet biztosított A szükséges engedélyek beszerzése után 1981. március 1-én hivatalosan is megalakítotttuk az egyesületet Felhívásunkra mintegy negyvenen jelentkeztek. Egy részük már valamilyen szinten ismerte a játékot, többségük viszont csupán érdeklődött a bridzs iránt Ezekkel tanfolyam keretében foglalkoztunk. Ez év januárjában számlát nyitottunk. Az éves tagdíjakból a kezdő párosok nevezési díját finanszírozzuk. A bridzs ugyanis — a teniszhez hasonlóan — nevezési díjas verseny. A házibajnokságok után csapatunk már eredményesen szerepelt márciusban Egerben a kelet-magyarországi kupán, ami azt jelenti, hogy „visszanyertük” a nevezési dijat — A bridzsegyesületek nem tartoznak a sportszövetségekhez. Hogyan lehet akkor egy nemzetközi versenyt megszervezni? — Annak, hogy a bridzs nálunk még nem hivatalos sportág, sok hátránya van. Például az, hogy a versenyekre ki-ki' saját szabadsága terhére utazik. Be a bridzsversenyek megszervezése csupán elhatározás, no meg némi szervezőkészség kérdése. Egyesületeknek és személyre szólóan küldtünk meghívókat, mikor elhatároztuk, hogy megrendezzük a versenyt. Végül is negyven pár jelentkezett vissza, és külföldről is érkeztek versenyzők. — A salgótarjáni bridzs- jesztivál azonban eltért némileg a megszokottaktól... — Számos bridzsversenyt rendeznek hazánkban. Ezekre bárki benevezhet önköltséges alapon. A salgótarjáni ■'esztivál abban volt új, hogy orogramja nem korlátozódott kizárólag a versenyre. Kiegészítő programként városnézést, szalonnasütést, és egyéb közösségi programot is szerveztünk. Ezzel a „kulturális többlettel” rendkívül kedvező visszhangra talált kezdeményezésünk. — A fesztivál tehát több volt mint verseny? — Tulajdonképpen a bridzsjáték is több mint verseny. p. k. Védőháló nélkül Igó Éva arcképe Az első nagy siker. Tóth Manci a Lila ákácban. A Csárdáskirálynő Stázija. Bónl: Mihályfl Győző. Csak amikor pihent, kisimult arcát megláttam, akkor múlt el a lelkiismeret-furdalá- som; előadás után, késő este nem nagyon illik színésszel reggel kilencre találkozót megbeszélni. Igó Éva már kilenc óra előtt az öltözőiben volt, és őszinte szóval nyugtatott: — Korán kelő ember vagyok, és tíz órakor különben is próba lesz. — Nagyon sokat dolgozol. Nem vagy fáradt? — Kell a játék, mert egyébként nem tudnám a napokat kitölteni. Pesti vagyok, Miskolcon színészházban lakom, a szobámban és a színházban vagyok otthon. Amennyiben az előbbit nem lehet otthonnak nevezni, annyival jobban érzem magam próbákon, előadásokon, a többiekkel. — A második szezon, amit a miskolci Nemzeti Színháznál töltesz. Hogyan szerződtél ide? — 1980-ban végeztem, még a főiskoláról nagyon sok helyre hívtak. Sok vizsgaelőadásban játszottam, a Tudós nőkben is. Akkor mondta Major Tamás, hogy itt, ennél a színháznál leez nekem a legjobb. — Jó itt neked? — .Igen, most már minden szempontból jó, a következő évadra pedig úgy írtam alá iiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimuiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiniiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiii'MiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiKHHiiiiiiiitiiiiiiii mi ni ...... S zerencsések azok a helyek, ahol a kultúrház a település centrumában .helyezkedik el. A középpontiság előnyt jelent a népművelőknek, s kedvezően hat a látogatottságra, a lakosság kulturális vállalkozókedvére. Ebből a szempontból szerencsés település Rétság. Aki megfordul a járási székhelyen az óhatatlanul elmegy az Asztalos János Művelődési Központ előtt, s közülük sokan, ha ügyesek a népművelők, az intézménybe be is csalogathatok. Téli időszakban két-három száz ember térül-fordul .naponta a házban, olykor, amikor úgy sűrűsödnek a programok, akár négyszáz is. Kiscsoportok, klubok várják az érdeklődőket, kiállítások, nagytermi rendezvények csalogatnak. Üresen még sohasem találtam az intézményt. — Számoltunk mi már meg ezer embert is egyetlen napon — mondja Girasek Károly, az Asztalos János Művelődési Központ igazgatója. — Persze ez ritka alkalom, koncertek, színházi előadások egybeesése kell hozzá. Tény azonban, hogy a ház eléggé kihasznált. Alig találunk szabad termet, azt is csak úgy, hogy előre pontosan mindent megtervezünk. Napra, órára beosztjuk, melyik teremben, mikor, milyen művelődő közösség tagjai találkozhatnak, milyen programot rendezhetünk. ZÄRT ajtók... várják nemcsak a kulturális rendezvények látogatóit, hanem a politikai, vagy más Központban a közönség jellegű összejövetelek meghívottal is. A párti és szak- szervezeti szervek számos rendezvényt bonyolítanak le a művelődési központ falai között. — Szívesen adunk helyet a közéleti rendezvényeknek — mondja Girasek Károly. — Igaz, ezek előre nem tervezhetők, legalábbis úgy, ahogyan a közművelődésiek, ám egyfajta igényt elégítenek ki. Rétságon kevés alkalmas hely kínálkozik a közösségi események számára, ezért nekünk a politikai, társadalmi szervezetek befogadása kötelességünk. De több is ennél. Szolgálat. Igyekszünk kulturált körülményeket teremteni a számukra. — Valóban nem terhes e kötelesség? — Különben nem mondanám. Hogy idejönnek hozzánk a párt- vagy szakszervezeti tagok, sok-sok haszonnal jár a számunkra. Például megismerik munkánkat, s ennek tudatában szószólóink tudnak lenni a lakosság körében. Mindig van valamilyen kiállítás az előtérben, látják, megnézik, elviszik a hírét. Ugyanígy a többi rendezvénynek. A célunk — és ez a lényeges —, az emberek tudatában, a köztudatban benne legyen a ház. S ezzel, a látogatottságot figyelembe véve, nincsen hiba. A település két és fél-háromezer fő körüli lakosa, a vonzáskörzet nyolc-tíz ezer lakója tud az Asztalos János Művelődési Központról, egy része rendszeres látogatója. SE FALU, SE VAROS.a rétsági járás székhelye. Iparát kisüzemek alkotják, kereskedelmi hálózata az utóbbi időben fejlődött erőteljesebben. A benzinkút alatti domboldalon folytatódik a lakótelep épftése, megszaporodott a magánépítkezés. — Rétság nem klasszikus szociológiai szerkezetet mutató hely — vélekedik a művelődési központ igazgatója. — Egyszerre magán viseli a falu és a város jegyeit. A lélekszám, a gazdasági, társadalmi szerkezet a faluhoz hasonlítja, míg iparosodó volta, a lakótelep építése a városra emlékezteti. Sok újonnan betelepült, fiatal házas él a településen, akik szülőhelyüktől elszakadtak, itt pedig még nem alakultak ki közöttük az összetartás jellemzői. Nincs meg például az az összetartó erő, ami — például a rokonsággal — falun megvan. Időnek kell eltelnie, amíg ők érzelmileg, tudatilag is egészen idekötődnek. — Ebben az idekötésben óriási szerepe, tennivalói lehetnek a művelődési központnak.... — Vállaljuk Is a tennivalókat. A teleoülés tulajdonságait, jellemzőit szem előtt tartva alakítjuk ki tevékenységünket. Munkánk alapját a közönség igénye, érdeklődése, érdeke jelenti. Tudató-; san rétegekre építve határozzuk meg a tennivalókat. Olyan műsorpolitikát folytatunk, hogy minden társadalmi réteghez tartozó, minden korosztályú ember megtalálja az ízlésé, képzettsége szerinti megfelelő programot. A gyerekeknek, fiataloknak, öregeknek, férfiaknak, nőknek, asszonyoknak, anyáknak egyaránt lehetőséget kínálunk a szórakozásra, művelődésre, mind nagytermi, mind kiscsoportos formában. A szakkörökben, klubokban szívesen látjuk az érdeklődőket. KÖVETKEZETES PROPAGANDÁVAL... érte el a rétsági művelődési központ jelenlegi eredményeit, s az előrelépésben is fontos szerepet szánnak az átgondolt, módszeresen irányított propagandának. Munkájukban jól támaszkodhatnak az üzemekkel kiépített kapcsolatokra, melyek többségükben kedvezőek. Az intézmény többször konzultál az üzemekkel, s az üzemek ma már nem egyszerűen csak elfogadják, vagy választanak a kínálatból, maguk is kezdeményeznek. Az Asztalos János Művelődési Központ mai formájában fiatal, egy évtizednél alig régibb intézmény. Tevékenységére azonban megyeszerte illendő odafigyelni — tanulságul, érdemleges példaként állhat más kultúrházak előtt. A művelődési központ munkáját a település sajátosságaira alapozza, abból merít, arra támaszkodik. Léte összeforrt a nagyközség életével, mindennapjaival. Sulyok László a szerződést, hogy kapok lakást, és otthonom is lesz. Szükségem van rá, hogy megnyugtatóan, biztonságot adóan rendezzem az életemet. — Áz első miskolci szezon országra szóló sikert, hírnevet hozott, és a második végén mondod: most már jól érzem magam. Miért? — A Lila ákác volt az első munkám, nagyon szerettem Tóth Mancit, tudom, hogy nagy siker volt. Azután a Jancsó Miklós—Hernádi Gyula-féle Csárdáskirálynő következett; Stázi egyike volt a legkedvesebb szerepeimnek. A Lear királyban a Bohóc és Cordé- lia, és egy színpadon játszottam Major Tamással. Ez valóban csodálatos szezon volt, még akkor is, ha 160 előadásra kötelezett a szerződésem. Az idé.i ez 110-re csökkent, a darabok száma r— amiben játszom — szaporodott, a sikerélményem kisebb. Az És te szépségem..., a Csetepaté Chiog- giában, a Bulgakov-darab, a Zojka lakása, a Villon és a többiek című musical másféle feladatokat hoztak, mint az előző év. Nem hiszem, hogy ez baj, nem lehet mindig, minden szempontból a csúcson járni. Az a lényeg, hogy kiegyensúlyozott legyen az ember. A színházi jó közérzetemet hozta meg a második Miskolcon töltött évad. — Arra gondolsz, hogy nem kíséri egyértelműen lelkesedés a pályakezdő fiatalt, ha jó szerepeket kap és sikeres? — Tavaly itt engem senki nem szeretett. Éreztem, hallottam hogy találgatnak a kollégák, beszélik, hogy jó kapcsolataim* vannak, protekcióm, azért sikerül nekem minden. Nem sikerült minden, a Lear király kettős szerepét ma már másképpen csinálnám, de hogy a Lila ákáccal úgy megindult velem a ló, aztán Stázi... mindenáron bizonyítani akartam. Van bennem egyébként is egy ilyen „most mutasd meg, hogy mit tudsz”, és hiszem, hogy a tehetség nem áll ellentétben a szorgalommal. Szorgalmas és lelkiismeretes vagyok. De visszatérve az előbbiekre: soha nem volt művész a családunkban, és a „ki kinek kicsodája” sem illik rám. Üj voltam és idegen, fájt, hogy nem kedvelnek, de tanulságos is. Van az emberben önkontroll, és gondolkoztam rajta, hátha én is tehetek róla, ha a. kollégák nem akarnak elfogadni Két év alatt* kialakult egy normális, mérhető viszony. — Nemcsak a színházban játszottál főszerepeket, a tőben a Bolond lány esetében is találkoztál előítéletekkel... — Igen, mondták, hogy mit akarok Dómján Edit után... Ez megint csak rosszul esett, a feladat nagyságát viszont növelte, hogy én is tudom, milyen nagy alakítás volt az övé. Azt hiszem, ezt a szerepet ma másképpen kell játszani, mint akkor, és annak ürülök, hogy a tévéjátékot vagy nagyon nem szerették, vagy elismerték. Örülök a szélsőséges véleményeknek, hogy senkit sem hagyott hidegen. A Tegnapelőtt című film ismét másféle élmény volt; mint mikor as artista védőháló nélkül ugrik... — Színház, film, televízió, kemény kötelezettségek, sok munka, nagy nyilvánosság. Két év alatt megismert szakma és közönség. Az utcán csak az ismer meg, akivel sokszor találkoztál. A civil Igó Éva megjelenésében is egészen más... — Tudom, hogy mire gondolsz: örülök, hogy a színpadon vagyok, igazán szép, hogy olyanná tudok válni, amilyennek a szerep szerint valóban lennem kell. Tudom, hogy civilben nem ismernek meg, életemben egyszer kértek tőlem autogramot az utcán. Ügy meglepődtem, hogy mire észbekaptam, mit kell tennem megállt miattam a miskolci főutcán a forgalom. — A Villon és a többiek júniusi bemutató volt. a szezon végéig játszol. A nyár — gondolom — a pihenésé. — Iglódi István hívott Gyulára, a Jékely-darabban kaptam szereoet. Elviszem a hároméve" lányomat is. Itt együtt van minden: színház, víz levegő, napfény. Makai Márta Könyvújdonságok Kossuth Könyvkiadó: — Horváth Hona: Szakácskönyv. Tizenkettedik, átdolgozott kiadás. Átdolgozta F Nagy Angéla. Illusztráció: Kaján Tibor. — Hunyady József: Az égig ér* vár. — G. V. Plehanov: A marxizmus fő kérdései. Fordította Fischer György és Hitseker Mária. Magvető Könyvkiadó: — Boldizsár Miklós: Királyok és alattvalók. — Kereszty András: Fáraó a XX. században. Amvar Szádat egyiptomi elnök élete — Kolozsvári Grandpierre Emil: A szeplős Veronika. Ifjúsági Móra Ferenc Könyvkiadó: — Patay László—Reich Károly: Sárga csikó, csengő rajta. — Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok. Meseregén”. harmadik kiadás. Illusztráció: Réber László. — Derera Mihály:' Szárnyas istenkék. földi báiványkák. Vogul mondafeldolgozás. Szépirodalmi Könyvkiadó: — Csukás István: Mintha átvágnánk Tahitin. — Gellért Oszkár' Száz az ezerb'ű — Kiss Benedek- Szemem parazsa mellett. NOGR/5D - 1982. július 11., vasárnap