Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-11 / 161. szám
„Nyitás kelet irányában" Sajtóvisszhang Mitterrand látogatásáról Sas István, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Francois Mitterrand francia köztársasági elnök budapesti látogatása a francia sajtó szerint hbzzájárult a kétoldalú kapcsolatok jelentős mértékű fejlesztéséhez és a kelet—nyugati párbeszéd fellendítéséhez. Á L’Humanité szombati Vezércikkében megállapítja, hogy a Magyarországgal kötött kétoldalú megállapodások régi adósságot törleszte- nek hiszen eddig a francia— magyar kapcsolatokat — ösz- szevetve például a nyugatnémet—magyar kapcsolatokkal — nagyon alacsony szinten tartották. A francia kommunisták lapja felhívja a figyelmet a rendszeres politikai konzultációkat előirányzó megállapodásra, amelyet követendő példának nevez. Utalva arra, hogy Mitterrand kifejezte készségét a párbeszédre, a L’Humanité megállapítja, hogy a francia elnök megtette az első lépést kelet felé, a továbbiakban a budapesti látogatás nyújtotta lehetőségeket kell konkretizálni. A jobboldali Le Figaro is megállapítja, hogy a budapesti tárgyalások jelezték: a francia politika nyitott a kelet irányában. A magyarországi látogatás alkalmat adott arra, hogy Mitterrand részletesen kifejtse az egyik keletKözel-keJeti helyzetkép Kik fogadják be a palesztin gerillákat? Böcz Sándor, az MTI tudó- títója jelenti: Négy héttel Nyugat-Bejrút bekerítése után Izrael még mindig nem érte el legfőbb célját: nem sikerült kikény - szerítenie a PFSZ politikai és katonai központjának felszámolását, ezért fokozza a körülzárt városrészre nehezedő katonai, gazdasági és lélektani nyomást. Péntek délutántól szombat hajnalig az izraeli tüzérség és hadiflotta szakadatlanul ágyúzta Nyugat-Bej- rüt lakónegyedeit, palesztin menekülttáborait. A támadásnak sok polgári halottja és sebesültje van és súlyos anyagi károk keletkeztek. Egy helyben topognak a Nyugat-Bej rútban körülzárt hatezer palesztin szabadság- harcos távozásáról folyó tárgyalások. Váratlan bonyodalmat okozott az a damaszkuszi bejelentés, hogy Szíria nem hajlandó befogadni a palesztin gerillákat, miután nem kapott Ilyen értelmű javaslatot és nem vonták be a PFSZ áttelepítéséről, leendő központjáról folytatott konzultációkba. Péntek este Bejrútból Damaszkuszba utazott Moris Draper amerikai külügyi államtitkár-helyettes, hogy tárgyaljon a palesztin kiürítés kérdéséről Hafez Asszad elnökkel. Mindinkább nyilvánvaló azonban, hogy a PFSZ ügye elválaszthatatlan a palesztin kérdés, # közel-keleti válság átfogó rendezésétől. Ezzel függ össze, hogy a többi „kiszemelt” arab ország iß vonakodik a palesztin gerillák kényszerű befogadásától, a PFSZ izrael—amerikai felszámolásának szentesítésétől. Ugyancsak megoldatlan a palesztin kiürítést, illetve Nyugat-Bejrút biztonságát garantáló többnemzetiségű erők kérdése. A libanoni kormány még mindig nem kérte hivatalosan, hogy az Egyesült Államok, Franciaország, esetleg Kanada vagy Belgium küldjön csapatokat Nyugat-Bejrút- ba. Philip Habib amerikai elnöki megbízott ellenzi, hogy a palesztin gerillák távozását részleges izraeli csapat-visszavonulás előzze meg, és az izraeli megszálló csapatokat a Szíria és a palesztin jelenlét felszámolása előtt vonják iji Libanonból. A PFSZ — szóvivője szerint — hozzájárul libanoni politikai és katonai jelenlétek csökkentéséhez, de azt kívánja, hogy a multinacionális erőket helyezzék az ENSZ felügyelete alá. A PFSZ előzetes csapatszétválasztás, részleges izraeli visszavonulás, a nemzetközi ütközőövezet kialakítása nélkül nem látja biztosítottnak saját erőinek kockázatmentes kivonását. Ha Szíria nem módosítja álláspontját, a szárazföldi távozás helyett ismét előtérbe kerülhet a tengeri úton történő kiürítés, amit a PFSZ korábban elvetett. európai ország vezetője előtt álláspontját a kelet—nyugati kapcsolatokról. A lap a továbbiakban szintén azt a következtetést vonja le, hogy a magyar—francia kapcsolatok számottevő fejlődés előtt állnak. Több újság, köztük a szocialistákhoz közel álló Le Matin hosszabb cikkben ismerteti Mitterrandnak a budapesti sajtóértekezletén tett kijelentéseit A Le Quotidien de Paris a lapok zömével ellentétben úgy véli, hogy a francia—magyar csúcstalálkozó jelentősége a kétoldalú kapcsolatokra korlátozódik. A francia rádió- és televízióállomások részletesen ismertették a látogatás zárónapjának eseményeit mindenekelőtt a sajtóértekezleten elhangzottakat. A francia televízió harmadik csatornája péntek este egyórás műsort szentelt Magyarország bemutatásának. A nyugatnémet lapok közül szombaton a Die Welt párizsi tudósítójának jelentése alapján foglalkozik Mitterrand francia köztársasági elnök budapesti látogatásával. Kádár János és Francois Mitterrand — írja a lap — pénteken, a francia államfő kétnapos magyarországi látogatásának befejeztével megerősítette közös akaratát, hogy még szorosabbra fűzi a két ország közötti politikai és emberi kapcsolatokat és azokat az európai légkör javítására használja fel. A lap ismerteti a látogatásról kiadott közleményt. A Neue Zürcher. Zeitung szombati száma a Reuter budapesti tudósítása alapján számol be a látogatásról. Kiemeli, hogy a két államférfi síkraszállt a kelet—nyugati párbeszéd zújbólt életre keltéséért, s hogy Mitterrand /.eményét fejezte 1U, „a francia és á magyar álláspont közötti különbségeket a párbeszéd során át lehet hidalni”. Tízsoros hírben, budapesti keltezéssel foglalkozik Mitterrand magyarországi látogatásával az International Herald Tribune szombati száma is. Mitterrand sajtóértekezletéből azt idézi, hogy a francia elnök szerint budapesti tárgyalásai megmutatták: Franciaország folytathat párbeszédet kelet-európai szocialista országokkal, miközben „világos és határozott álláspontra helyezkedik elveit illetően”. Magyar vezetők üdvözlő távirata a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe JUMZSAGIJN CEDENBAL elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnöksége elnökének, ZSAMBIN BATMÖNH elvtársnak, A Mongol Népköztársaság minisztertanácsa elnökének Ulánbátor Kedves elvtársakl A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe, a népi forradalom győzelmének 61. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköz- társaság nagy népi hurálja elnönkségének és minisztertanácsának, valamint a testvéri mongol népnek. Pártunk, kormányunk és népünk nagyra értékeli azokat a jelentős eredményeket, amelyeket a mongol nép harcedzett élcsapata, a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a szocialista társadalom építésében, a gazdaság és a kultúra fejlesztésében elért. A Mongol Népköztársaság békepolitikája cselekvőén járul hozzá ahhoz a küzdelemhez, amelyet a szocialista közösség országai és a világ haladó erői a nemzetközi béke és biztonság megteremtéséért, a társadalmi haladásért folytatnak. örömmel tölt el bennünket, hogy pártjaink, országaink és népeink barátsága és együttműködése a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján gyümölcsözően fejlődik. Nagyra értékeljük a közelmúltban lezajlott miniszterelnöki találkozót, amelynek eredményei hozzájárulnak sokoldalú kapcsolataink elmélyítéséhez. alkalmából Nemzeti ünnepükön kívánjuk önöknek és a testvéri mongol népnek, hogy újabb kimagasló eredményeket érjenek el a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszus hat- rozatainak megvalósításában, a VII. ötéves terv teljesítésében, hazájuk felvirágoztatásában, a szocialista közösség egységének erősítésében, a népek békéje és biztonsága nemes ügyének szolgálatában. KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONC ZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az évforduló alkalmából táviratban köszöntötte Bat« Ocsirin Altangerelt, a Mongol Népköztársaság nagy népi huráljának elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZÓT, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban üdvözölte a mongol partnerszervezeteket. ☆ A mongol népi forradalom 61. évfordulója alkalmából Badamtarin Baldo, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete és a nagykövetség vezető munkatársai megkoszorúzták Budapesten a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Anatolij Popov yezér- őrnagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, a nagy- követség vezető munkatársai, valamint Farkas Mihály vezérőrnagy, Budapest helyőrségparancsnoka. (MTI) Légikatasztrófa Az egyesült államokbeli New Orleans repülőterének közelében pénteken délután lezuhant a Panam légitársaság egy Boeing 727 típusú repülőgépe. Életét vesztette valamennyi, a gépen tartózkodó személy — összesen 143-an és nyolc halálos áldozat volt a földön, mivel a gép lakott területre zuhant. A floridai Miamiból a ne- vadai Las Vegas felé tartó repülőgép a kifutópályától alig három kilométerre, közvetlen felszállás után zuhant le. Feltevések szerint a gépet a nagy viharban villámcsapás érte. A felrobbant gép lángoló roncsai New Orleans egyik peremvárosának házaira estek. A hatóságok a mentési munkálatok első szakaszában kiürítették a katasztrófa környékén lévő lakóházakat, nehogy a lezuhant üzemanyag- tartályok robbanása további emberéleteket követeljen. TOLLH Meglehet, hogy a Reagan- kormányzat visszavonulót fog fújni abban a gazdasági csatában, amelyet egyszerre akart megvívni a Szovjetunió és a szocialista országok meg a saját nyugat-európai szövetségesei eilen. Ha hinni lehet a New York Times egy jól értesült újságírójának, a napokban szigorúan titkos, de annák -viharosabb miniszteri szintű értekezlet zajlott le az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó irodájában, s ott egy, a nyugat-európai szövetségesek véleményét tolmácsoló személyiség alaposan leszedte a keresztvizet a gazdasági és politikai keménység reagani politikájáról. Mert tudnivaló, hogy Washington és a nyugat-európai fővárosok között nemcsak a sokat emlegetett „földgáz-cső üzlet” miatt dúl a gazdasági háborúság, hanem azért is, mert a kohászati termékek terén az USA kíméletlen konkurrenciaharcba kezdett a nyugat-európai veEGYEN télytársak ellen. Ugyancsak éles ellentét bontakozott ki a túlzottan magasra értékelt dollár és az elképesztően magas amerikai kamatláb miatt. Felszívja a nyugat-európai tőkét; a pénz az USA bankjaiba vándorol, ahol ugyebár munka nélkül lehet kamatoztatni, nagy hasznot húzni belőle. .. Amit már sok hírmagyarázó mondogatott most a jelek szerint egynéhány amerikai hivatalos személyiség véleményévé válik: a reagani keménység a szövetségeseket az ellenkező tábor felé kergeti és szembefordítja az Egyesült Államokkal. Az bizonyos, hogy már most egyre élesebb megfogalmazásban hallani, hogy alig több mint egy hónappal a versailles-i nyugati gazdasági csúcstalálkozó után kiderült: tükörteremben elhangzott amerikai ígéretek egyáltalán nem tükrözték az igazi szándékokat. A hét 3 kérdése Ml volt a Jelentősége a Kádár—Mitterrand találkozónak? A magyar—francia kapcsolatok alakulásában — nem túlzás ezt állítani, — mérfölöltőnek ígérkezik a héten lezajlott csúcstalálkozó, a magyar és a francia vezetők, továbbá szak- minisztereik megannyi megbeszélése. Amint a tárgyalások során. valamint a pohárköszöntőkben és a sajtókonferencián mind Kádár János, mind pedig Francois Mitterrand leszögezte: közös a törekvés a kapcsolatok kiszélesítésére. Még a politikai kapcsolatok Is bővülhetnek, jóllehet a két ország más-más szövetségi rendszerhez tartozik. A konzultációkat sűrítik, s Kádár János példaként említette, hogy közösen fognak fellépni a madridi konferencia sikeres befejezéséért. A magyar—francia csúcstalálkozó a kelet— nyugati párbeszéd fontos eleme, akkor pedig csak növekszik a jelentősége, ha egyébként Európa keleti és ny ugari fele között más okok miatt ez a oárbeszéd akadozik. Különös figyelmet szenteltek a gazdasági együttműködés, az árucsere fokozására, s nem véletlen, hogy Veress Péter magyar és Michel Jobert francia külkereskedelmi miniszter megállapodást írt alá, ami máris kézzelfoghatóan jelezte az erre vonatkozó közös törekvés valóra váltását. Maga Mitterrand elnök is elismerte, hogy e téren lemaradások voltak, amelyeket pótolni kell. A kulturális kapcsolatok terén is van teendő — francia részről. A vendégek a látogatás kulturális eseményei során szinte meglepve győződtek meg arról, hogy francia regények és filmek, képzőművészeti vagy zenei alkotások mennyire ismertek Magyarországon. Máris megígérte Lang kulturális miniszter, hogy fokozni fogják magyar irodalmi művek franciaországi kiadását... A nem egészen három nap alatt sok midden történt a szocialista Magyarország jobb megismertetése érdekében. A francia köztársasági elnököt négy miniszter, igen sok szakértő, és 70-nél több újságíró kísérte el. Várható, hogy hatósági intézkedésekben, újságcikkekben, tévériportokban egyformán tükröződni fog a fokozódó érdeklődés és az új, az eddiginél hitelesebb ismeretanyag. Francia köztársasági elnök először látogatott el Magyarországra, s amint Mitterrand sajtókonferenciáján ki is jelentette: az már az ő szub; k- tív elhatározásán múlott, h'^jy elnökként elsőnek Budapestre kívánt jönni, túl azon az objektív tényezőn, hogy már korábban is létezett francia államfőnek címzett magyar meghívás. A szubjektív elemet érdemes hangsúlyozni. Akinek megadatott, hogy közelebbről figyelhesse meg egy-egy alkalommal a francia vendéget és magyar vendéglátóit, az megállapíthatta, hogy igen-igen szívélyes légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folyt mindvégig a magyar—francia párbeszéd. S természetesen éppen ezért is volt könnyebb a tárgyalások során az előrehaladás a konkrét megállapodások irányában. Mit jelent az amerikai ajánlat a bejrúti palesztin fegyveresek elszállítására? A libanoni drámában ezen a héten az hozott szenzációs fordulatot, hogy Washingtonban kiszivárogtatták, Jeruzsálemben pedig világgá kürtölték a hírt: az amerikai kormány fontolóra veszi a beavatkozást a Nyugat-Bejrútban körülzárt palesztin fegyveresek elszállítása végett. A részletekről különböző változatok keringtek: az USA földközi-tengeri flottájának szállitóhajói jelennek meg Nyugat-Bejrút előtt és felveszik a palesztin fegyvereseket, hogy a szír kikötők felé, esetleg Algéria partjaira vigyék őket. Közben tengerészgyalogosok szállnának partra, hogy fedezzék a kiürítési akciót. Utána viszont akár ott is maradnának Bejrútban és Libanonban —, ezzel az USA is megvetné lábát. Több hírmagyarázó emlékeztetett az 1958-as precedensre: akkor a hírhedt „Eisenhower- doktrína” értelmében szálltak partra az amerikai katonák Libanonban, hogy megmentsék Chamon akkori libanoni elnök imperialistabarát rendszerét, és hogy megpróbálják elszigetelni az épp akkor kitört és sikerrel végződő iraki forradalmat. De épp a 24 évvel ezelőtti eseményekre emlékezés figyelmeztetheti Washingtont: akkor a nemzetközi tiltakozás nyomására és az ENSZ követelésére távozniok kellett az amerikai „bőrnyakúaknak” (a tengerészgyalogosoknak) Libanonból. Washington most talán abban reménykedik, hogy az úgynevezett „mérsékelt” arab országok szívesebben vennék az amerikai jelenlétet — Izrael jelenléténél Libanonban. A kiszivárgott amerikai elképzelések az arab közvélemény túlnyomó részében heves ellenállást és tiltakozást keltettek. A palesztin vezetők is általában elutasították első nyilatkozataikban a washingtoni tervet, mondván, hogy az USA ne a palesztinokat akarja távozásra bírni, hanem Izraelt. Viszont nyilvánvaló, hogy az izraeli katonai nyomás, ameiy újra meg újra pusztító ágyú- tűzben nyilvánul meg, párosulva az USA politikai nyomásával, a palesztin vezetőket is arra készteti, hogy kiutat keressenek. Fel-felmerül például a palesztin elvonulás lehetősége, de csak azzal a feltétellel, hogy szárazföldi úton és Szíriába távoznának, megtartva minden fegyverüket, ugyanakkor pedig nemzetközi biztosítékokat kapnának arra, hogy a Libanonban maradó sok százezer palesztin menekült nem lesz kitéve az izraeliek és a libanoni jobboldal aitali elnyomásnak. Mélyebb társadalmi mozgást, újabb politikai harcot ígér-e a dél-afrikai bányászok sztrájkja? Mi tagadás, a világ szinte hajlamos megfeledkezni Dél- Afrikáról, a fajüldöző pretoriai rehdszer bűneiről, az elnyomott színes bőrű milliók nyomoráról, ‘ hiszen más égtájakon látványosabb harcok folynak... A Johannesburg közelében levő aranybányák fekete bányászai most heves sztrájkharcba kezdtek, amelynek közvetlen céljá természetesen a magasabb fizetés elérése, a jobb munkakörülmények kivívása. De a tüntetők politikai követeléseket is hangoztatnak és elszántságukat bizonyára fokozza, ha a rendőrterror ismét újabb áldozatokat követel. Mert ez történt: az egyik bányánál nyolcán vesztették életüket a rendőrsortüz nyomán. A munkaadó társaságok az alacsony aranyárra hí ^atkozva elutasítják a bányászok, követeléseit, illetve a béremelés kért mértékét. A gazdasági és szociális erőpróba azonban a jelek szerint csak előjátéka lehet az újabb dél-afrikai politikai küzdelemnek, amelyet a színes bőrű lakosság az apartheid politika felszámolásáért évtizedek óta váltakozó hevességgel folytat.. Az afrikai földrész déli végének más eseményei is befolyásolhatják a várható dél-afrikai fejleményeket. A héten ismét összeült az úgynevezett Namíbia-bizottság, s ezzel megint napirendre kerül a délnyugat-afrikai terület sorsa, emellett pedig azok a leleplező híradások is figyelmet érdemelnek, hogy pretoriai katonai vezetők újabb támadást készítenek elő Angola ellen. Ha majd egyszer Namíbiában visszakoznia kell a Dél-afrikai Köztársaságnak, s ha megint sikertelen lesz Angola elleni agressziója, ez minden bizöhv- nyal az ország belső helyzetére iá kihatni képes. Pálfy József 2 NÓGRÁD - 1982. július 11, vasárnap
