Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-09 / 159. szám

Az oktatás szolgálatában Kisterenyén Audiovizuális eszközök A nehezen nevelhetőség egyensúlyozására, az inger- szegény környezetből érkező, kevés élményanyaggal rendel­kező gyermekek színesebb, él- méiyszerűbb és hatékonyabb oktiltásának érdekében, s ter- més/etesen az oktatás maga­sabb színvonalának' megvaló­sítására alakult ki a kistere- nvei általános iskolában az az audiovizuális hálózat, amely tanulók, nevelők munkáját mindinkább kedvezően befo­lyásolja. Az 1979-ben megépült új is­kola berendezésére kapott összeg egy részét az iskola- vezetés a képi-hang informá­ciók továbbítására alkalmas eszközök beszerzésére, illetve tovább-bővítésére használta, gondosan ügyelve arra, hogy a nagyközség területén mű­ködő három iskolában ne le­gyen nívóbeli különbség. Alap­vető követelménynek tekin­tettél?: könnyen kezelhető, ti­pizált eszközök legyenek, utóbbi a javítások, alkatré­szek beszerzése miatt fontos. A tanintézet két színestele­vízióval, valamennyi tante­remben Uránus tv-készülék- kel, magnetofonokkal, auto­mata diavetítőkkel, hangos- filmvetítőkkel, lemezjátszók­kal, írásvetítőkkel és kép­magnóval rendelkezik. A zártrendszerű tv-háló- zat kibővítésére, a képmagnó alkalmazására az új iskola- épületben nyílt lehetőség a falon kívüli vezetékek, köz­ponti antennarendszer kap­csán, hiszen itt központi stú­dióból lehet kijátszani a szük­séges anyagokat E meglehető­sen drága, de rendkívül nagy lehetőségeket tartalmazó tech­nikai eszköz létjogosultságát bizonyítják például: négy párhuzamos osztály esetében az órarend készítésénél lehe­tetlen volt figyelembe venni az .iskola-tv adásait. Az ösz- szes korábbi rövidfilmek he­lyett — amelyek négy-ötezer forintba kerültek, s midössze 15 percesek —, a képmagnó kazettára átjátszott filmeket lehet használni. Egy kazetta ára 1500 forint, s tíz filmet lehet felvenni, amely évekre megmarad, gazdaságossága egyértelmű. Rendkívül jó se­gédanyagnak bizonyulnak a szakórákhoz. Olyan kísérlete­ket, jelenségeket, amelyeket nem lehet bemutatni — pél­dául : űrhajózás, csillagászat esetében — a'képmagnó segít­ségével bemutatható. Az osz­tályfőnöki órák vitaindítói so­rán szintén a képmagnót hív­ják segítségül. Ezen túlme­nően alkalmazzák belső to­vábbképzésre, nevelési érte- kezletel?en is. A közművelő­dés szolgálatában egy-egy há­ziműsor, vetélkedő, vagy ké­sőbb hasznosítható előadás rögzítésével szintén felhasz­nálják. Testnevelési órákon például egv-egy mozgáselem megörökít ével adnak lehe­tőséget a későbbi visszaját­szásokra. Délutánonként a dolgozók iskolájának' hallga­tói, egy-egy szakkör résztve­vői kapnak információt, lát­ványos, könnyebben megje­gyezhető anyagot tanulmá­nyaikhoz. Természetesen e széles kö­rűi alkalmazást komoly és ki­tartó előkészítő munka előzte meg. Elsősorban a nevelők felkészítése kapott nagy hang­súlyt A kezdeti idegenkedést a technikától a megelégedés és a természetesség váltotta fel. A tantestületben sok a fiatal, akik már tanultak ok- tatást-techmológiát, így a házi tanfolyamon nem volt nehéz elsajátítani az egyes készülékek fortélyait, hibale­hetőségeit. Ez év februárjá­tól technikus végzi az audió- vizuális készülékek karban­tartását, előkészítését, prog­ramban való állítását Na­ponta két és fél, három órát fordít új és régi felvételek tanórákhoz igazodó bejátszá­sára. Az iskola-tv adásainak nagy­részét már szalagra rögítet- te, és megfelelő összhangot tud teremteni a szakórák so­ros anyagaival. Tervezik a visszajelző rendszer létreho­zását, hiszen előfordulhat, hogy szükséges lenne egy-egy részanyag megismétlése. A MÉDIÁ-ismeretanyag hordo- dozó állomány gyarapítási ta­nácsadóit naprakészen figye­lik, s reagálnak rá. A közelmúltban Veszprém­ben és az ELTE természet- tudományi karán tett látoga­tást a tantestület, ahol érté­kes tapasztalatokat szereztek és sokat jelentő szakmai se­gítséget kaptak. Az ELTÉ-ről már jártak a kisterenyei is­kola egyik biológiai óráján, e^ol felvételeket is készítet­tek. —o— Operaház a mezőn... Dél-Angliában, - Londontól 80 kilométerre, Lewes köze­lében, távol a világ zajától, lakott területtől, viruló mező­ben áll a világ mindmáig egyetlen mezei operaháza, a Glyndeboume Festival Ope­ra. Térkép sem jelzi, mégis a nemzetközi művészeti élet rangos színhelye, legkülönö­sebb intézménye. A fesztivál­mező megközelítéséhez Lon­donból helikoptert vesznek igénybe, és autóbusszal is el­érhető. Az autósok, a gyalo­gosok keskeny, kanyargós ös­vényeken át találnak rá. A hatalmas mezőn dombok sze­gélyében áll a mezei opera épülete. A látvány megraga­dó, különösen az előadások előtt, a szünetekben, ugyan­is Glyndebourne-ban fűre lépni — akár feküdni is — szabad! Glyndebourne színpadán magyar művészek is letették névjegyüket. Székely Mihály 1959-ben a Fidelio előadása­in aratta emlékezetes sike­reit, az utóbbi években Me­lis György, Kováts Kolos, Hamari Júlia, Csengery Ju­dit, Laki Krisztina énekelt főszerepet. A művészeti mun­kában pedig már nyolcadik éve részt vesz Péter Szabó Anikó, a budapesti Opera­ház fiatal korrepetitora. Az idei program május 24-től augusztus 12-ig tart, 64 elő­adást rendeznek öt produkci­óból. Kinek a gondolatában szü­letett meg a képtelennek tű­nő ötlet, hogy a puszta me­zőn operaházat építsen? John Christie, a gazdag művészetpártoló földbirtokos a harmincas években gyak­ran volt Bayreuth vendége. Minden vágya az volt, hogy Angliában is megerősítse a Wagner-kultuszt, e célból építtetett egy 300 személyt befogadó színházat Glynde­bourne-ban a birtokán, tá­vol a lakott településtől. Ope­raénekesnő felesége azonban meggyőzte, hogy Bayreuth másolása helyett eredeti, a különös helyi adottságoknak megfelelő programmal lép­jen fel. 1934-ben nyitották meg a színházat Mozart mű­veivel. Elsősorban olyan művészeket hívott meg, akik Hitler uralma miatt háttérbe szorultak. A dombok között megbúvó, békés farmra em­lékeztető operában zavarta­lan atmoszférát teremtettek a felkészüléshez, az előadá­sokhoz. A fesztiválalapító John Christie kívánalma az volt, hogy a lehető legmagasabb színvonalat kell produkálni. Így van ez ma is, nagy súlyt helyeznek a részletek kidol­gozására, nagy gonddal ke­resik, választják ki a meg­felelő művészeket a világ minden országából. Negyvennyolc évvel ez­előtt, 1934-ben az első elő­adásra ötvennégy jegy kelt el, alig ültek a nézőtéren. A szakma, a sajtó, a közönség szkeptikusan fogadta John Christie őrültnek vélt ötle­tét, hogy Londonból utazza­nak egy opera meghallgatásá­ért a mezőre. A környezet szépsége, az előadások ki­forrott művészi színvonala azonban kíváncsivá tette az angolokat. Telt házzal fejez­ték be már az első szezont is. Még néhány évig sikeres fesztivál követte a megnyitót, de a háború miatt 1950-ig el­némult Glyndebourne. A fesztiválalapítók utódai, George Christie és felesége, Mary Christie újították fel a tradíciót. Ipari konszernek, bankok támogatásával 800 személyt befogadó nézőteret, új próbatermeket, éttermet építettek. Fejlesztették a mű­vészi koncepciót, megőáizve az alapítók humanista gon­dolatát: Glyndebourne-ban kaput kell nyitni a tehetsé­ges, fiatal művészeknek. Erdősi Mária Még egyszer a szabad szombatokról Közművelődési kérdések lön még egy nap, me­*“* lyen az alkotó pihenhet, s a szabad szombat általános­sá válásával késhegyig menő viták lángoltak fel nemcsak a népművelőberkekben, ha nein mindazok között, ahol az emberi közvélemény valamit számít. Mindenki valami na­gyot és újat vár a megnöveke- deti szabad időtől. A különbö­ző információs csatornák és rendszerek a közművelődés teljes „támadását” várják, s a megnövekedett szabad idő hasznos eltöltését a közműve­lődés nyakába varrják annak minden gondjával és problé­májával együtt. Hibának róják és róhatják fel, hogy a hét végeken igen szegényes a közművelődési in­tézmények kínálata. Kevés a színházi előadás, nem túl sok a táncos rendezvény, de olyan megállapítás is elhangzott már, hogy a közművelődés — min­den híresztelés ellenére — nem készült fel a szabad szom­batokkal megnövelt szabad idő kihasználására. Folyik a vita, pro és kontra, de jó lenne, ha tovább folydogálna, mert vé­leményem az, hogy ez nem­csak a művelődési házak fela­data, hanem össztársadalmi feladat is. Elsősorban talán az eddigi tapasztalatok alapján vizsgál­juk meg, mit tud kezdeni meg­növekedett szabad idejével az ember? Felfedezi, hogy van családja, hogy van otthona és a többletidő egy része elmegy arra, hogy otthonéban a hét­közben elmaradt házimunká­kat pótolja — takarít, mos, a ház körüli teendőit végzi. Ezek után már nem hiszem, hogy vágyik színházba, vagy társas szórakoztató rendezvényre, örül, ha a napi robot után „a szem rágógumija” előtt piheg- het, vagy éppen hozzájutva egy könyvhöz olvashat egy pár sort, míg leragad a sze­me, vagy netán évek óta el­kezdett kézimunkáját folytat­hatja. Ez vonatkozik a csa­ládanyákra, a nőkre. S férjuram ez idő alatt? Mindig akad valami barká- csolnivaló a ház körül — csö­pögő csap, leszakadt karnis, húzóafolak, elromlott háztartá­si gép — ad gondot, munkát és időeltöltést. S itt jönne egy javaslat, nem isteni szik­ra, de azt hiszem kivite­lezhető és megoldható lakóte­lepieken, de közművelődési in­tézmények egy részében is. Barkácsműhely. Barkácsmű- hely, ahol alapvető gépek, szerszámok állnak rendelke­zésre, esetleg még a szomszéd szaktudása is segít, mert nem mindenki született ezermester, van akit két balkézzel áldott meg jósorsa. Azt hiszem ezek az alagsorokban kialakítható bar- kácsmühelyek,' melyek felsze­relését esetleg kölcsönző, de közművelődési alapból, vagy a lakók által összeadott szerszá­mokból is meg lehetne olda­ni már valamit segítenének a társas együttlét kialakításában, de ugyanebben a barkácsszo- bában elférne egy varrógép is. Sokan vannak, városlakók lévén, akik hétvégi telkekkel rendelkeznek, s a heti szel­lemi munka, az állandó füs­tös, ködös városi levegő, az ülőfoglalkozás után a pár száz négyzetméternyi telkükön ta­lálnak kikapcsolódást, szelle­mi és lelki feszültségükben feloldást. Vannak, akik tény­leg kikapicsolódásra, a test, a lélek felüdülésére használják telküket, de sajnos vannak, akik státuszszimbólumkér.t lobogtatják telektulajdonosi mivoltukat. A telkekre épített — különböző építészeti ösz­vérmegoldásokkal csúfítják el a természetet. Található itt fehérre festett székelykapu- utánzat, különböző színre fes­tett kocsikerekekből összeál­lított kerítés, nagyméretűvé varázsolt „emeletes galambdúc’ ilyen és olyan szögben álló alpiesi tető ezernyi ablakkal. Nem a hétvégi házak ellen vagyok — ha van pénze épít­sen — de azért a környezetvé­dők megnézhetnék gom­ba módra szaporodó — már csak a kerti törpéből hiányt szenvedő — te­lepeket. Hogy mennyire fej­leszti az arra járó ízlését, s esetleg az arra járó. más me­gyéből érkező esztétikai érzék­kel rendelkező túristák milyeÉ benyomással távoznak. Mit tud tenni a közművelő­dési intézmény? Mit tehet? Talán esetleg annyit, hogy sza­kosodik, s egyes intézményei mindig egyfélét kínálnak, akit érdekel az megnézi, felkere­si. Szervezhet családi progra­mokat, ahol a szülő a gyer­mekkel együtt vehet részt. Eb­be a munkába esetleg — vál­lalva a rizikót — az utazási irodák is besegíthetnének: a sajtó hasábjain meghirdetve, hogy a hét végén és innen ki- réndulóbusz indul az ország erre, vagy arra a tájára, ne- vezhl a helyszínen és talán.' De nemcsak talán. Tudom, hogy lennének olyanok, akik ilyen szabadidős-buszkirándu- lásra beneveznének. Szinte az egész megyét ter-í mészetvédelmi területté lehet­ne nyilvánítani szépségeiért, természeti ritkaságaiért, tör­ténelmi, tárgyi emlékeiért.' Hányán élnek kis megyénkben, akik elmondhatják, ismerik a megyét? Vajon látta-« minden­ki a szécsényi tűztornyot, a Rákóczi-emlékszobát, a so­moskői bazaltömlést, a mátra- verebélyi templomot? Járt-e minden megyénkben a bánya­múzeumban, Hollókőn, Hor- piácson, a Muzsla tetején? Ivott-e a kisterenyei és a tá­rj csevicéből? Hol vannak a természeti áró-szak osztályok ? Vannak, mert van helyük, van klubnapjuk, de mikor szervez­nek nyílt túrát?! A közművelődési intézmé­nyek megnövekedett feladatai­nak ellátásához pénz kell. Pénz, ami van, éppen csak a szin- tentartásra elég. Szorgalmaz­zuk a lakóklubokat, de a la­kóklubok kialakításához he­lyiség kellene, a helyiségért lakbért kell fizetni. Miből? Gondolatokat felvetni, azokat is csak kira­gadva, hézagosán, mindezt tet­tem azért, hogy a napjaink­ban zajló eszmecsere továbbra is kapjon hangot a NÓGRÁD hasábjain. Mátyus Imre ' népművelő A Kálmán Imre-centenárium műsora Világhírű szülöttére em­lékezve, Siófok város elkészí­tette a Kálmán Imre cente­náriumi rendezvények prog­ramját Július 28-án, (ha esik az eső, akkor 29-én), valamint augusztus 2-án (rossz idő esetén 3-án), a szabadtéri színpadon operetthangver­senyt rendeznek neves mű­vészeink, a magyar néphad­sereg művészegyüttesének tánckara, továbbá a BM szimfonikusok közreműkö­désével. Az utóbbi hangver­seny díszvendége a zeneszer­ző özvegye. Az est teljes programját közvetíti a tele­vízió. A Marica grófnő című nagyoperett július 9-én és 16­án kerül előadásra — ugyan­csak szabadtéri színpadon — 20 óra 30 perces kezdettel, a győri Kisfaludy Színház ven­dégjátékaként. (Esőnapot jú­lius 10-én és 17-én tartanak). Kálmán Imre századik szü­letésnapján : október 24-én több rendezvényre kerül sor. 9 órakor megkoszorúzzák Kálmán Imre szobrát a Di­mitrov parkban. 10 órakor a szülőház — ma zeneiskola — falán (Kál­mán Imre sétány 5.) lelep­lezik Kálmán Imre dombor­művét, mely Kiss Sándor két­szeres Kossuth-díjas szob­rászművész alkotása. 11 órakor múzeumi séta következik a Beszédes József Múzeumban a Kálmán-em­1 ékki állítás megtekintésére.’ Ezt egyenes adásban közve­títi a televízió. 15 órakor Kálmán Imre emlékülés kezdődik a dél­balatoni kulturális központ­ban. y 19 órakor a kulturális köz­pont kiállítótermében meg­nyitják a szegedi Nemzeti Színház színháztörténeti ki­állítását. 20 órakor a kulturális köz­pont színháztermében átad­ják a szegedi társulatnak a Kálmán Imre-emlékplaket- tet és díszoklevelet majd a társulat előadja a Montmart- rei ibolya című zenés játé­kot amelyet a televízió egye­nes adásban közvetít. (MTÍ) műsor KOSSUTH RADIO: 8.35: Népdalok, néptáncok 9.09: Üj lemezinkből 9.33: Én kis kertet kerteltem... 10.05: Kököjszi és Bobojsza 10.22: Magyar mondák 10.37: , . . . mit ér a trombita- szó?” Bnbits Mihály versel 10.42: Dixielanddel Amerikában 11.00: irodalmunk a két világ­háború között 11.45: Mendelssohn-dalok szöveg nélkül 12.45: A Rádió lemezalbuma 14.18: Csizmadia Imre nótáiból 14.44: Magyarán szólva 15.05: Közvetítés a Magyarország- Ivrael tenisz Davis Kupa- n érkezésről 15.10 'ppé operettdalaiból 15.28. ’ létszinvirág A Gyermekrádió zenei ma­gazinja 19.13: 19.20: 19.44: 20.40: 21.30: 22.20: 23.05: 23.37! .10: Mit üzen a Rádió? Wieniawski hegedűművei­ből Közvetítés a Magyarország— Izrael tenisz Davis Kupa- mérkőzésről Reflektorfényben egy operaária Francia madrigálok Közvetítés a Magyarország— Izrael tenisz Davis Kupa- mérkőzésről Közvetítés a Magyarország— Izrael tenisz Davis Kupa- mérkőzésről Richard Strauss: Halál és megdicsőülés. Szimfonikus költemény A Rádiószínház bemutatója Operettkedvelőknek Választóvonal Tíz perc külpolitika Előadja a szerző. ; Duke Ellington bigbandje játszik Melódiakoktél MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, Időjárás, műsor- ismertetés. — 17.05: Péntek este Észak-Magyarországin. (A tarta­lomból: Színház és mozi a sza­badban. — Nyári étrend gyere­keknek. — Időszerű munkák a kiskertekben. — Programok a hét végére. — Szerkesztő: Jakab Má­ria. Telefonügyelet.: 35-fiio.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Termelési sikerek és tervek a Nógrádi Szénbányáknál.). — 18.25 -18.30: Lap- és müsorelőzetes. NÓGRÁD - 1982. július 9., péntek PETŐFI RADIO: •.05: Az Izraelita felekezet ne­gyedórája 8.35: Slágermúzeum 9.36: Disszertáció — kantra bestseller... GeUért Endre Írása 10.00: Zenedélelótt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Gyermekeknek 14.00: Kettőtől ötig... 15.15: Közvetítés a Magyarország— Izrael tenisz Davis Kupa- mérkőzésről 11.00: Térkép és útravaló 11.30: ötödik sebesség 19.35: Pophullám 19.40: Nótakedvelőknek 21.30: A musical — V. rész 22.30: Igen is, nem Is 23.20: Boross Lajos népi zene­kara játszik, Juzbasa László nótákat énekel TELEVÍZIÓ: 16.05: Hírek 16.10: Iszaak Babel: A kezdet tévéíllm (ism.) (14 éven felülieUnek!) 11.10: Reklám 11.20: Keresztkérdés 11.50: Aratás, ’82. 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévélorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradő 20.00: Delta 20.25: Szeszélyes évszakok 21.30: A hajózás története. Francia filmsorozat 22.15: Tv-hiradrt 3. 23.23; Mesterdallamok Z. MŰSOR: 11.55: Magyarország—NSZK. Tungsram Kupa vízilabda- mérkőzés 19.00: Csak egyetlen Balti-tenger van. Lengyel rövidülni 19.30: Tv-hlradó 20.00: A Chick Corea Quartet műsora 20.35: Periszkóp 21.05: Tv-hlradó 2. 21.25: Döntés. Lengyel rövidfilm 21.35: Reklám 21.40: Jósfay György: Szigorított fegyház. Tévéjáték BESZTERCEBÁNYA l 19.10: Esti mes« 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-hlradó 20.00: Szökés. 5—6. rész 21.00: Szórakoztató vetélkedőműsor 21.45: Ez történt 24 óra alatt 22.00: Zenés szórakoztató műsor 23.25: Hogyan kerüljük el a házasságot? 0.05: Hírek í. MŰSOR: 18.05: Érettségi. Szovjet film 19.10: Az alma-atai védett terület. 19.30: Filmetűd egy új városról 20.00: Kérekasztal-beszélgetés 20.40: Dzsesszpódium 21.15: Időszerű események 21.45: Jozef Holly Kubo. 23.00: A Passengers együttes mnsnra MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Vízimese. Színes szinkroni­zált angol—lengyel meserajzfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Mezte­lenek és bolondok (14). Színes szinkronizált amerikai filmvíg já­ték. Este 10-től éjszakai előadás: A nyolcadik utas: A halál (18). Színes angol fantasztikus kaland­film. — Balassagyarmati Madách: Szuperexpressz (14). Színes, szink­ronizált japán katasztrófafilm. Este 10-től éjszakai előadás: Sza­badlábon Velencében (14). Szí­nes szinkronizált francia—olasz bűnügyi filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Csapda a zsoldosoknak (14), Színes román kalandfilm. — Szécsényi Rákóczi: Aranycsapat. Színes, magyar film Puskásék fénykoráról. — Rétság: Vigyázz, kígyó! Színes szovjet bűnügyi film. Mesemozi: Csíkos csikók. — Kisterenyei Petőfi: Mennyei na­pok. Színes amerikai filmdráma. — Érsekvadkert: Egyszerű eset (14) Színes francia fűm. — Nagy- lóc: Óvakodj a törpétől (16). Szí­nes szinkronizált USA filmvígjá- ték. 2. műsor: 21.40: „Szigorított fegyház”

Next

/
Thumbnails
Contents