Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
Tom tanácsadó SZÜLÉSI SZABADSÁG KIADÁSA J. Istvánná szomszédasszonya nevében kér jogi tanácsot, •ki koraszüléssel hozta világra gyermekét, de a szülés előtt még így is több hónapig volt táppénzes állományban. Szomszédja sérelmezi, hogy szülés után a szülés előtti 28 napi táppénzt kiegészítették a szülési segély összegére, igy szülési szabadsága lényegében 28 nappal megrövidült. Jelenleg olvasónk is hasonló állapotban van, a szülést várja, de veszélyeztetett terhesség miatt szintén betegállományba került. Jogos volt-e a vállalat eljárása, kérdezi olvasónk. Hatályos jogszabályaink értelmében a szülési szabadság mértéke öt hónap, azaz húsz hét, még pontosabban 140 nap, amelyből ugyancsak jogszabályi előírás szerint egy hónapot, azaz 28 napot a szülés előtt, a többi időt pedig a szülés után kell kiadni. Ez az általános szabály. Ettől az általános szabálytól eltérést enged az a kivételes szabály, melynek értelmében a szülő nő kérésére, orvosi javaslatra a szülő nő és a születendő gyermek egészségét és fejlődését figyelembe véve a teljes szülési szabadságot a szülés után adhatjuk ki. Tehát ez a szabály az általánostól eltér, és csak orvosi javaslatra adható meg, akkor ha az orvos írásban igazolja, hogy a terhes nő egészségének károsodása nélkül egészen a szülés idejéig dolgozhat. Olvasónk szomszédasszonyánál, és olvasónknál ilyen jazolást az orvos nem adhatott és nem adhat,, mert hiszen terhességének veszélyeztetése miatt már jóval a szülés előtt keresőképtelen állományba kellett venni. Törvényes volt tehát szomszédasszonya vállalatának eljárása, amikor a szülés előtti 28 napot szülési szabadságnak minősítette és a táppénzt szülési segély összegére egészítette ki és törvényesen fog eljárni olvasónk munkáltatója is amikor szülését követően ugyanígy jár el. Ebből a szempontból teljesen közömbös, hogy az anya időben vagy korábban szülte meg gyermekét. szolgalati lakásban maradt családtag JOGAI P. Kálmán nagybátonyj olvasónk édesapja jogán megszerzett szolgálati lakásban lakik. Időközben édesapja és édesanyja is elhunyt, nővére pedig férjhez ment és elköltözött. Azóta olvasónk is megnősült és született egy gyermekük is, felesége bejelentkezéséhez azonban nem járultak hozzá. Mikor köteles kiköltözni és milyen lakást köteles elfogadni, ha felajánlják kérdezi olvasónk. A szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony megszűnik altkor, ha az alapját képező munkaviszony megszűnik. Olvasónk mint családtag a szolgálati lakásra jogosult édesapja halála után mint jóhiszemű jogcím nélküli bérlő maradt vissza a lakásban, ami azt jelenti, hogy a szolgálati lakás tulajdonossá kiköltözés eseté® másik lakást köteles felajánlani, olvasónknak. Megfelelő a lakás akkor, ha ugyanabban a városban, községben van, mint az elhagyandó lakás és van annyi szobája, de legalább annyi mint amilyen lakásra a jogos lakásigény kiterjed. Minthogy jelen esetben családja számát mint jogosulatlanokat még nem lehet figyelembe venni, az egy szobás lakás számít megfelelőnek. Amennyiben alacsonyabb komfortfokozatú lakást biztosítanak, a két lakás közötti lakás-használatbavételi díj különbözeiére jogot formálhat. Természetesen az új lakás nem szolgálati lakás lesz, így abba már családját is minden korlátozás nélkül beköltöztetheti. ALBÉRLETI DÍJ FELEMELÉSE S. Mihály balassagyarmati olvasónk feleségével több mint három éve lakik albérleti lakásban, havi 1000 forint albérleti díjért. Időközben született egy gyermekük, amelyre hivatkozással főbérlőjük albérleti díjukat 400 Ft-tal felemelte. Volt-e joga a főbérlőnek az albérleti díjat felemelni, kérdezi olvasónk. Az albérleti díj összegét jogszabály határozza meg, az albérlő által kizárólagosan használt helyiség alapterülete alapján, olyképpen, hogy az alapterületet beszorozzák a lakás komfortfokozata szerint négyzetméterenkénti összeggel és ennek legfeljebb háromszorosa lehet az albérlet díja, függetlenül attól, hogy azt a helyiséget a család hány tagja lakja. A nem kizárólagosan használt mellékhelyiségek használatáért külön díjat kérni nem lehet. Kérhető viszont legfeljebb 100 Ft használati díj a bútor és ágynemű használatáért ha azonban az ágyneműt nem a bérbeadó mosatja, a használati díj legfeljebb 75 forint lehet. Az albérlőnek nyújtott külön szolgáltatásokat azonban külön meg kell fizetni: pl. reggeli, gáz, villany, takarítás stb. Bár olvasónk nem közölte a lakás komfortfokozatát, erősen gyanítható, hogy már eredetileg többet fizetett, mint amit a törvény megenged, ami pedig már uzsoraösszegnek tekinthető. Javaslatom tehát, hogy az albérleti díj emelését ne fogadják el! Dr. Jónás Sándor Jól nevelt kisfiú A két kezemben vászontás- jár iskolába, azt nem tudom, ka jól megpakolva paradi- Mindenesetre szüleinek, nagycsont- és paprikapalántával, a vasút mentén bandukoltam pi- hengetve váltogattam a csomagokat. Súrlódást hallva hátranéztem. Egy kisfiú jött kerékpáron. Ki akartam térni, hogy szabad utat adjak. Ám a kisfiú leugrott a kerékpárról, kérdezte hová megyek, s a legnagyobb meglepetésemre megkérdezte segíthet-e? Látom nehéz a csomag — mondta. Eszembe jutott a gyermekkorom. Igen, akkor ez a legtermészetesebb volt. Ma gyereke válogatja, s mikor elmeséltem a velem egykorúaknak, hitetlenkedve fogadták. Édesanyámtól azt tanultam, ha időseket látsz cipekedni segíts, ha a kúton vizet húz, segítsd kiönteni. Gondolom a kisfiú is hasonló nevelésben részesülhetett. Igaz, már nincs kerekes- és gémeskút, de számtalan lehetőség akad a figyelmességre. A csomagokat felraktuk a kerékoár kormányára, így sokkal könyebb volt. Otban hazafelé beszélgettünk. Megtudtam, hogy negyedik osztályos, négyes tanuló, segítőkészségből pedig szerintem jeles! A kisfiút Pikier Zoltánnak hívják. Legtöbbször a nagymamájánál van Pásztón. Az édesanyja Szurdoknüspökiben tanít, édesapja kőműves kisiparos, de hogy a kisfiú hol szüleinek csak gratulálni tudok a jó nevelésért! Bogácsi Istvánná Pásztó Levelezőink Jelentik Jó a takarmánytáp-ellátás Litkén A szécsényi ÁFÉSZ Litke területi szövetkezeti tagsága részéről igény merült fel a ta- karmánytáp-lerakatok megvalósítására. Az elképzeléseket, javaslatokat siker koronázta és így 1981. január 1- től Litkén, Ipolytarnócon, Mi- hálygergén és Egyházasger- gén hatékonyan működnek a lerakatok. Meg kell említenem, köszönhető ez a felvásárlóknak, kiknek közreműködése révén bőven van választék. Hízótáp, nyúltáp, csirkenevelő, egységes táp akad zökkenőmentesen. A Környei Állami Gazdaság pontosan szállítja a megrendelt nyúltápkészletet A tari tápkeverő üzemnél azonban már nem ilyen jó a rendelés teljesítése. De ez nem az üzemnek a hibája, hanem az a baj, hogy az ÁFÉSZ-nek nincs megfelelő mennyiségű szállítóeszköze. Ami van az úgy le van terhelve, hogy nincs mindenre Ideje, hiszen el kell látni élelemmel és más mindennel a rárósi úttörőtábort és a TÜZÉP-et is. Rugalmas munkaszervezéssel és igyekezettel mégis beszerezhető a tápmennyiség — mondja a felvásárló. Az utóbbi másfél évben az ilyen ellátás mellett érezhetően fellendült e térségben a kisállattenyésztés. Bizonyíték erre, hogy Litke, Ipolytarnóc községekben az előnevelt csirke, liba, kacsa, forgalmazása, illetve eladása duplájától is nagyobbra növekedett. így ötezer csirke, kétezer kacsa, ezer liba van, míg a korábbi években 4—500 darab volt. A takarmánytáp jó ellátása révén jelentősen növekedett a nyúltenyésztés Is. Takarmánytápból Litke és Ipolytarnóc lerakataiban havonta 170— 180 ezer forintot forgalmaznak. A nyúl felvásárlását és szállítását a Környei Állami Gazdaság bonyolítja le, pontosan. Azonban ingadozó felvásárlási áron, ami aggasztja a termelőket. Mert a nyári felvásárlási árat túlságosan levették, 50 forint 50 fillérről 39 forintra. Ezzel szemben nem hivatalos forrásból úgy hallani, hogy másütt 43 forint. Ez a tenyésztők körében nyugtalanságot vált ki. Meg kell említenem, hogy a gabona forgalmi vállalat a zab kivételével, szemes takarmánynyal nem tudja kellőképpen ellátni a szécsényi ÁFÉSZ-t. Oka, hogy a szécsényi ÁFÉSZ- hez 22 község tartozik. Egy hónapra két vagon kukoricára, egy vagon árpára van diszpozíció. Ez kevés! A lit- kei körzetben búza egyáltalán nincs. Kérjük a gabonaforgalmi vállalatot, igyekezzenek bennünket több szemes takarmánnyal ellátni, hogy a Szé- csényhez távolabb eső községek kisállattenyésztői is hozzájuthassanak a szükséges takarmányokhoz! Kocsis Ferenc Ipolytarnóc Egy a sok közűi A salgótarjáni síküveggyár műszaki, 19 tagú Allende Szocialista Brigádja 1981. évi munkája alapján harmadizben is elnyerte az aranykoszorus szocialista brigád címet. Ez évi vállalásaikat már időarányosan teljesítették, idén a kiváló cím elnyerésére pályáznak. Az elmúlt évben, a Zagyva III. kemence tervezésénél végzett társadalmi munkájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a kemence megkezdhette a termelést. De sok más társadalmi tevékenységükről is ismertek a gyárban. Például segítenek a fizikai dolgozóknak az újítási javaslatok kidolgozásában. Gyáron kívül pedig a Budapesti úti Általános Iskolát és a 13. sz. óvodát segítik, szemléltetőeszközöket készítenek, játszótér kialakításában vettek és vesznek részt. Fát ültettek a város szépítéséért folyó társadalmi munkaakcióba is bekapcsolódva. Segitik a mozgássérült embereket tagsági díjjal, valamint rokkantkocsik javításával. A gyár valamennyi szocialista! brigádjától kérték, kapcsolódjanak be a mozgás- korlátozottakért folytatott munkába, mely felhíváshoz minden szocialista brigád csatlakozott. Herczeg György brigádvezető véleménye szerint is megvan a remény arra, hogy a brigád ezer órás társadalmi munkavállalását nemcsak teljesíteni, hanem túlszárnyalni is tudja. — T — Válaszol az illetékes Iái1 Ital, étel, színvonal Bolti vizsgálatok és tapasztalatok a szí Lapunk június 13-i számiban „Kárvallott keverők” címmel cikket közöltünk, melyre a Nögrád megyei Gabonaforgalrai ég Malomipari Vállalat takarmánykeverő üzeme az alábbi választ juttatta el a szerkesztőségnek: — A cikk, élesen bírálta a tarl takarmánykeverő üzemet a környezetvédelmi szabályok megszegéséért, bizonyos mértékig jogosan. A cikk aktualitása és hitelessége azonban elmaradt a realitásoktól, lehetne ügy Is fogalmazni, időszerűtlen. 1982 februárjától üzemünk Igényelt és kapott a pásztói költség- vetési üzemtől egy darab öt köbméteres szemétszállító konténert, igy bekapcsolódtunk Pásztó nagyközség kommunális ellátásának „edényrendszerébe”. Az akadálytalan szemétszállítást kérésünkre heti egy-két alkalommal biztosítják. A cikkben feitet — jóindulatú, környezetünk védelméért jogosan bíráló újságíró — kérdésére, csak kérdéssel tudunk válaszolni: nem lenne jobb, ha megfelelő koordinálással a helyi tanácsok kezelésében levő legális szemétlerakó helyek nyitvatartanának és nem kényszeritenék a tanácstalan gépkocsivezetőket meggondolatlan, környezetszennyező megoldások keresésére? Reménykedjünk, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a színvonala — ellentétben az illegális szemétlerakó helyek hulladékhegyeivel — megfelelően emelkedik. Ismerve megyénk ipari üzemeinek termelését, ezzel párhuzamosan melléktermékei növekedését, számolnunk kell az ilyen „elhanyagolható” kérdések megoldásával, még akkor is, ha a svéd példa adeotálásának sikerét még sokan kétségbe vonják. Balogh Ernő üzemvezető-helyettes A megyei tanács kereskedelmi felügyelősége ez év elmúlt hónapjaiban vizsgálta a kereskedelmi hálózatban a szeszes ital forgalmazására vonatkozó rendelet, az élelmiszer törvény és az osztályba sorolás követelményeinek érvényesülését — összesen 230 boltban, üzemegységben. A tapasztalatokról röviden a következőket. A miniszteri rendeletet követően a szeszes Italok értékesítésének korlátozása a forgalmazókat érzékenyen érintette, figyelemmel a meglevő hálózati struktúrára, a szokásokra, mint például az egészségtelen reggeli szeszfogyasztás. Bár a vállalatok és szövetkezetek főbb célkitűzései között szerepel étel és az alkoholmentes italok forgalmának növelése, a megye vendéglátásában a szeszes italok aránya még mindig magas. (1979-ben 63 százalék volt, 1981-ben 60 százalék). Az italbolt jellegű üzletek 30 százalékánál csaknem kizárólagosan a szeszes ital kínálata dominált, a kiegészítő ételek értékesítését nem szorgalmazzák. Az élelmiszerboltok eladóterében meghatározott a szeszes italok bemutatására felhasználható terület (8—12 százalék), amit sok helyen túllépnek, illetve maximálisan kihasználnak. Az esti ellenőrzések során több ízben Ajándéknézőben a Skálában, Szécscnyben. tapasztaltuk a fiatalkorúak és az ittas egyének kiszolgálását. A boltokban végzett ellenőrzések azt bizonyítják, hogy a fogyasztók sérelmére elkövetett megkárosítások száma, a korábban végzett vizsgálatokhoz viszonyítva nem csökkent. Példaként lehet emli- teni az elkövetett árdrágítást a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat nagybátonyi presz- szójában süteménynél, a szécsényi szövetkezet 29-es falatozójában a fröccsnél, a salgótarjáni szövetkezet borozójában (ZIM mellett) a hús- és töltékáruknál. Minőségrontást a salgótarjáni szövetkezet kishartyáni italboltjában, a szécsényi szövetkezet endrefalvai falatozójában, hamismérést a Ka- rancs bisztróban, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat 2. sz. zagyvapálfalvai italboltjában, fiatalkorúak kiszolgálását a kazár! presszóban tapasztaltunk. Ezek miatt 14 dolgozót kellett felelősségre vonni, 10 dolgozót bírságolni 18 ezer forint összegben. Az élelmiszertörvény célja az, hogy megvalósulásával a lakosság megfelelő minőségben, használati tájékoztatóval ellátott, higiénés körülmények között értékesített élelmiszeripari termékeket tudjon vásárolni. A kiskereskedelmi egységekben végzett ellenőrzés alapján elmondható, hogy 1981. második fél évétől az ipartól kikerülő áruk zöme már tartalmazza az előírt tájékoztatókat, azonban még mindig sok jelölési problémát tapasztaltunk a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési időtartamok feltüntetésének hiánya miatt. Például a poharas tejfölnél, a tejszínnél, a műanyagtömlős sajtoknál, a formában gyártott húskészítményeknél, az édesipari termékeknél, és a konzervek- nél. Igen sok boltnál merült fel kifogás az ipari és a bolti csomagolásnál is, főleg a kivitelét és a minőségét figyelembe véve. Sok egységben még jelenleg sincs megoldva a hűtést igénylő élelmiszerek elkülönített tárolása, szűkös a hűtési, kapacitás. Minőségi bajok miatt csekély a reklamációk száma a szállítók iránt, nincs kötbérezés. Sajnos több egységnél kellett egyes áruk forgalmazását letiltani, minőségvizsgálatot elrendelni. E téma érinti a vendéglátószakmát is, a saját készítésű cukrászsütemények, félkésztermékek esetében, ahol a forgalombahozhatóság feltüntetésénél van mulasztás. Továbbá az előfizetéses étkeztetésnél, mivel néhány egységnél magasabb haszonkulcsot alkalmaztak, mint a rendeletben megszabott. Jogtalan bevétel címén visszafizettettük az összegeket és felhívtuk rá az érdekeltek figyelmét. Az ár és a szolgáltatás színvonala közötti összefüggés, a vendéglátásnál, az osztályba- sorolási feltételek biztosításában jut kifejezésre. E téren, számtalan probléma merült fel a környezeti kulturáltságot, a mosdók állapotát, a berendezést és a felszerelést illetően. Ezek miatt határozatban köteleztük a gazdálkodó szerveket a követelmények biztosítására. Példaként említjük a vendéglátó vállalat pásztói borozóját, mátrano- vákl falatozóját, nagybátonyi presszóját, a szécsényi szövetkezet endrefalvai falatozóját, szécsényi éttermét, presszóját, a pásztói szövetkezet Ágasvár, Mátra éttermét, presszóját, a salgótarjáni szövetkezet Tarján vendéglőjét, Bambusz bisztróját, a kisterenyel szövetkezet ho- mokterenyei falatozóját, nem- ti, kisterenyei presszóját, mát- raverebélyi bisztróját, a rétsági szövetkezet diósjenői, romhányi egységeit. Kétségtelen, hogy a vendéglátás igen eszközigényes szakma. Azonban az is igaz, hogy a magasabb ár alkalmazására csak az előírt feltételek biztosítása mellett jogosult a vállalat, a szövetkezet. A kiadott határozatok végrehajtásának elmulasztása esetén a visszasorolások iránt intézkedünk. Az ellenőrzések társadalmi bázisának növelése céljából az SZMT szervezésében szakosított oktatást tartottunk a társadalmi ellenőröknek. Ecjdig 53 kereskedelmi dolgozóval szemben kellett szabálysértési eljárást lefolytatnunk. Jelenleg a kistelepülések, peremkerületek boltjainál az áruellátást, a fogyasztói érdekvédelmet .vizsgáljuk, ami már eddig is több mulasztást tárt fel és intézkedést igényel. Molnár Tibor Nógrád megyei Kereskedelmi Felügyelőség NÓGRÁD — 1982. július 1., csütörtök
