Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-06 / 156. szám

Tiszta Idegbaj! tünk lemondóan a szombaton újból megismételt Telepódium címét mormogva, s pillantást vetve a vasárnapi program­kínálatra, végképp félredob­juk a műsorújságot. Klinikai kabaré — folytathatjuk gon­dolatainkat a fent említett műsor alcímével, mert az már valóban klinikai eset, hogy a mind érdektelenebbé szürkü­lő Mundiál heteiben immár el­érkeztünk az ismétlések is­métléséig. Kétszer, háromszor lerágott csontokat rágatnak velünk a műsorkombináitorok negyedízben is, amitől ellen­állhatatlan farkasétvágyunk lámad amúgy szőrostöl-bő- rőstől felfalni az egész tévé- készülékünket. Szóval: tiszta idegbaj. Na, de semmi sem tart örök­ké. A labdarúgók világbajnok­sága is elmúlik, s eljönnek végre a nyugodalmasabb, bé­késebb hetek, hónapok, me­lyekben majd merőben más tényezőket kárhoztathatunk a műsorok változatlanul sivár egyhao'-'ságáért — mint a Mund! Addig már tartsunk ki gug^ is a készülékeink előtt. Ami egyébként az elmúlt műsorhetet illeti, mégsem pergett le említésre méltó ese­mény nélkül. Igaz, az alap­anyagot a lengyel Aleksander Scibor-Rylski hozta, de fazon- munkáját a mi televíziónk sza­bászata végezte, s egészen kitűnő * szakalkalmazottak: Szegedi Erika, Sinkovics Im­re, Benkő Péter segédkezésé- vel. A Kényszerzubbony, a csü­törtökön látott tévéjáték egy író emberi, erkölcsi, alkotói megfeneklésének félelmetes hitelességű drámája. A törté­net megdöbbentő, szinte tudo­mányosan alapos és hiteles részletezéssel bontakozik ki előttünk. Sorra feslenek fel egy elhibázott házasság el- varrhatatlan szálai, görcsei- bogai, s amelyek végül az író teljes idegi, fizikai széthullá­sát eredményezik. Sőt — és ta­lán még tragikusaidban — a túlélő feleségét is, aki a tör­téntek után immár önlétének értelmét is megkérdőjelezni kénytelen. A kényszerzub­bony amelybe férjét juttatta, láthatatlanul ugyan, de az asz- szonyra is végképp rá feszül, s nincs senki, aki leoldhatná ró­la. Scibor-Rylskiben kiváló írót ismerhettünk meg a tévéjáték révén, amelyre méltán lehet büszke Gaál Albert rendező és az őt segítő szereplőgárda. Ne feledkezzünk meg né­hány dicsérő szó erejéig a hét­főn bemutatott, Színház a do­bozban című érdekes összeál­lításról sem. Az ötvenöt per­ces memóriagyakorlat arra szolgált, hogy elénk idézze a huszonöt éves tévénkkel egy­idős népszerű műsorvállalko­zás, a színházi közvetítések legemlékezetesebb pillanata­it, a hozzájuk tapadó izgalma­kat és örömöket. Rendezők, színészek, operatőrök, gyártá­si és műszaki dolgozók szó­laltak meg a jubileumi össze­állításban, s a műsort az a dr. Váradi György vezette, aki el­ső számú szervezője s csaknem két évtizeden át gazdája volt a színházi közvetítéseknek. Szerény és kulturált szóvivője, akit egyéni közvetlenségével ma is a legkiválóbb tévéssze­mélyiségek sorában tartha­tunk számon. Örülünk, hogy újabban ismét gyakoribban. Érdekes volt, operatőri mun­kájában pedig gyönyörködte- tően szép produkció a szerdán bemutatott Kötelék cimű do­kumentumfilm. A rendező­operatőr, Edelényi Gábor a nyíregyházi mezőgazdasági főiskola három fiatal repülő- oktatójának támogatást ér­demlő, eredményes, immár nemzetközi sikereket ígérő vállalkozásáról hozott hírt számunkra. A kötelékműre- pülés áldozatos, veszélyes és mégis vonzó világára nyitot­ta rá mikrofonját és kamerá­ját Edelényi, vállalva maga is a veszélyt, hogy a sportrepü­lés különleges szépségeit elénk tárva újabb híveket, tá­mogatókat állítson riportala­nyai oldalára. A „nem hazai termés”-ből valók közül leginkább élvez­tük szerdán a Kakas a kosár­ban című NDK tévéfilmet. A mesterien bonyolított bohó­zat felhőtlenül mulattatott, fordulatosán viharzó tempó­ja talán két filmre is bősége­sen elegendő ötletet tartoga­tott A másfél óra után fel­üdülve álltunk fel a képernyő elől. Érdeklődéssel követjük A hajózás története című, hétré­szes francia . ismeretterjesztő filmsorozatot is, melynek ez­úttal a második fejezetét lát­hattuk. A Névtelen vár va­sárnapi folytatásait leszámít­va jelenleg ez az egyetlen so­rozatműsor a televízióban, ami nem is baj, mert a Mun- diál-programok amúgy is meg­lehetősen összekuszálnak ben­nünket az egyéb műsorokkal történő egyeztetésben, válo­gatásban. Legalább a folytatá­sosokra nincs gondunk. 0». t) Kényszerzubbony — hozott anyagból — legyin­Zeneszerzők háza ' Moszkvában, a Gorkij ut­cában van a zeneszerzők ösz- szövetségi háza, amely nem csak a szovjet főváros, hanem az egész ország zenei életének sajátos központja. A szerzők itt közvetlenül találkozhatnak azokkal, akiknek a zenét ír­ják. Üj művek bemutatását, alkotói esteket, koncerteket, vitákat szervezünk — mondja Andrej Lukovnyikov, a ház igazgatója. Rendszeresen tar­tunk előadásokat, módszertani szemináriumokat, szimpóziu­mokat a művészet legkülön­bözőbb kérdéseiről. Nemrég láthatták például házunk ven­dégei azt a színpompás zenei- etnogirúfiai koncertet, amelyet a Szovjetunió népeinek ha­gyományos népművészete je­gyében rendeztünk. A zeneszerzők házában leggyakrabban kamarazene hallható, de elhangzik Itt fú­vószene, esztrádzene, dalok és népi hangszerekre írt muzsika is. Általában ezek az első nyil­vános bemutatók. Az előadók maguk a szerzők, a filharmó­nia szólistái, a rádió, a televí­zió, a Nagyszínház olyan je­les művészei, mint Jelena Ob- razeova, Jevgenyij' Nyesztye- renko és mások. Külföldi ze­nét is bemutatnak; az idei szezonban például megszólal­tatták Ausztria, Románia, Ma­rokkó zeneszerzőinek alkotá­sait. A zeneértőkön kívül rendszeres látogatói a háznak az egyetemi hallgatók, mérnö­kök, tudósok, pedagógusok, gyárak, üzemek munkásai. Két üzemmel különösen szo­ros kapcsolatot tart fenn véd­nökség formájában a zene­szerzők háza. Ismert szólisták, sőt néha egész együttesek ha­vonta eljönnek a 1 «sámú moszkvai óragyár és a moszk­vai izzógyár munkáskluibjába, Ezek a találkozók mindig kölcsönös érdeklődésre tar­tanak számot, hiszen á munkások az új alkotások­kal, a zeneszerzők pe­dig gyakran első hallgatóik véleményével ismerkednek meg. Igen népszerű a házban szervezett úgynevezett zenei kultúra egyeteme. Három éven keresztül folynak a fog­lalkozások, amelyeken a hall­gatók megismerkednek a ha­zai és külföldi klasszikusok legkiemelkedőbb alkotásaival Valamennyi koncert, előadás, foglalkozás ingyenes, hiszen a zeneszerzők házénak fő célja; a zene megismertetése és népszerűsítése. Vera Kondratycnko ötezer középiskolás részére Nyári oktatótáborok Több mint ötezer középis­kolás diák részére közel fél­száz oktatótábort szerveznek a nyáron szerte az országban a felvételeket előkészítő bizott­ságok. Az idei immár a tize­dik nyár, amikor a fizikai dol­gozók középiskola harmadik osztályát végzett, érettségi után továbbtanulni szándéko­zó gyermekeit ezekben a tá­borokban több száz egyetemi és főiskolai oktató, hallgató társadalmi munkában készíti fel a nagy erőpróbára. A nyári oktatótábor köz­benső állomása annak a két­éves munkának, melynek vé­gén a diákok valamely hazai felsőfokú oktatási intézmény felvételi bizottsága előtt ad­nak számot tudásukról. A kö­zépiskolások már harmadik osztályban kapcsolatba kerül­nek azzal az intézménnyel, ahol továbbtanulni szándékoznak. Az egyetemi számítóközpont adatai szerint azoknak a kö­zépiskolásoknak, akik a felvé­teleket előkészítő bizottságok segítségével folytatták tanul­mányaikat, mintegy 60—70 százaléka tesz sikeres felvételi vizsgát; a felvételin elért pont­számaik átlaga pedig néhány tizeddel magasabb, mint va­lamely más előkészítő twnfoJ lyamot végzett diáktársaiké. Míg az 1982/83 tanév negye-' dikesei a felvételire ké­szülődnek, addig a többi­ek latolgathatják, hogy mely felsőbbfokú intéz­ményben kívánnak to­vábbtanulni. Az idén először valamennyi középiskolába el­juttatta a FEB az egyetemek és főiskolák nyílt napjainak ösz- szesített jegyzékét, igy az or­szág bármely részében élő fiatal megtudhatja, hogy mi­kor melyik felsőfokú oktatá­si intézmény tart bemutatko­zó tájékoztatót számukra. Gyermekrafcok a munkahelyen Vándorkiállítás Kisterenyén A kisterenyel Egyesült Zagyvavölgye ÁFÉSZ ebéd­lőjében mintegy harminc fel­nőtt és hat-nyolc gyerek hall­gatja odaadóan a szavakat. Minden különösebb hókusz­pókusz nélkül az imént nyílt meg a gyermekek által készí­tett képzőművészeti alkotá­sok kiállítása a helyi körzeti művelődési ház és a szövet­kezet közös rendezésében. Ra­dies István tanár-festőművész harmadik-negyedik osztá­lyos tanulóinak valamivel több mint negyven rajza, ak- varellje,’ monotypiája, bur­gonyanyomata látható. Az ábrázolt témák, tárgyak rend­kívül változatosak, mint aho­gyan azok az ábrázolás tech­nikái. Nem sokáig kell ke­resni a szemlélőnek, talál egy „mozgó” alakot is; a férfi fut, lába, keze lendület­ben, a forgókat, hajlatokat különleges kapocs, vagy szeg fogja össze. — Nekünk ismerni kell a technikát Is — magyarázza a tárlatvezető tanár-festőmű­vész. — És azt is meg kell tudnunk mondani: mi, > miért szép? Ugye, gyerekek? A gyerekek biekelnet, s mi, nézelődő felnőttek szintén igazat adunk. Hiszen az egy­szerű halandó, a közönség számára csak a következmény, a szépség fontos, az alkotó számára az ok is. Így képes csak az esztétikailag értékel­hető teremtésre, a folyamatos alkotásra. Már a harmadik, negyedik osztályos kisisko­lásnak illik tisztában lenni a kompozícióval, a színek hangulati erejével, dinamiká­jával, mivel ily módon tud élvezhető tájképet festeni, portrét mintázni, például a padtársáról, csendéletet, rajz­lapra vetni. A gyerekek számára kicsit vizsga is ez a tárlatvezetés. Radics István kitűnő érzékű pedagógus, s nem véletlenül sok-sok éven át megyei szak­felügyelő: tudja, miként le­het aktivizálni a gyerekeket, „kihozni belőlük” a meg­szerzett tudást. Például olyan kérdésekre is válaszolnak: miért kék távolról a Mátra zöld rengetege? S szülők — mert akadnak itt jócskán olyanok, kiknek csemetéi Ra­dics tanár úrtól tanulják a rajzolás tudományát — daga­dozó kebellel hallgatják a lurkók válaszait. A főszerep azonban mégiscsak a tárlat­vezetőé: e röpke fél órában bennünket is megtanít képe­ket nézni és látni, rádöbbent az összefüggések fontosságára, a mitre, miértre, hogyanra. Sőt ennél többre: — Tisztelni kell a gyerek- rajzokat — mondja Radics István —, sokszor nagyon fantáziadúsak, meglepő ér- dekességűek a felnőtt számá­ra i_s. A valóságból egy új, képtelen vagy lehetséges vi­lágot teremt. S ki tudhatja, hogy ezekből a gyerekekből, éppen a rajzolás, a fantázia révén, miféle alkotó ember — talán tudós — válik egy­szer. A kultúrház vendégkönyvé­be néhány dicsérő mondat kerül, meg a dolgozók sze­mélyes aláírása. Tetszik a kiállítás Hegyi Mihálynak, az SKÜ kisterenyel gyáregy­sége párttltkárának ín aki előzetes tájékozódásul van itt, s gondolkodás nélkül fo­gadják saját üzemükben az Itt látható rajzokat. * A szövetkezet elnökének szobájában a bemutató meg­születésének körülményeiről, értelméről, hasznosságáról faggatom a szervezőket. — Ezek a gyerekrajzok elő­ször a művelődési házban sze­repeltek, sőt ott mégegyszer ennyi volt, s maketteket is láthatott a közönség — mond­ja Danyi Vince, a Nagybá- tony nagyközségi közös Ta­nács közművelődési intéz­ményeinek vezetője. — Klub­termünk falai eléggé csu­pasznak tűntek, ezért gon­doltunk valami , dekorációra. A legegyszerűbbnek, kapcso­latok révén is, a gyermek­rajz-kiállítás mutatkozott. A sok-sok bejegyzés, szóbeli közlés szerint ötletünk he­lyesnek bizonyult. — S hogyan jutottak el a rajzok az ÁFÉSZ-hoz? — Hagyományos kapcsola­taink révén. Jól együtt tu­dunk dolgozni az iskolával, a kultúrházzal — feleli Forgó József né szakszervezeti tit­kár. — A gyerekek megláto­gatnak bennünket anyák nap­ján, mi gyereknapra viszünk nekik ajándékot. A kiállí­tások, író-olvasó találkozók pedig rendszeresek szöveke- zetünk központjában. — Vannak résztvevők is? Mert a kultúrházi kiállítást — a vendégkönyv bizonysá­ga szerint — nemcsak helyi, de nagybátonyi, dorogházi, felsőpetényi iskolások is meg­nézték. — Nálunk sem csak a hely­beliek nézik meg a rajzokat, festményeket. Itt étkeznek az OTP-sek, a szolgáltatóház, a NAÉV-építkezés dolgozói. — Az SKÜ-gyáregység utáa máshol Is bemutathatjuk a vá­logatást — jegyzi meg Da­nyi Vince. — Akár valame­lyik nagybátonyi üzemben Is, hiszen januártól közös taná­csunk van. Ügyes kezű gyerekek a Radics-tanítvényok, a klstere- nyei Zrínyi úti Általános Is­kola tanulói. A látott mun­kákat nem kivételes képessé­gű gyerekek készítették. Olya­nok, akik szeretik a képzőmű­vészetet, s a tanítási órán is szorgalmasan dolgoznak, nem­csak a szakkörökben. Öröm számukra az alkotás, nekünk pedig látni nyiladozó értelmü­ket, fantáziadús világlátásukat. Helyük van a gyerekrajzok­nak a munkahelyeken. Ha a gyerekek értik a környező, ké­pi világot, könnyebben meg­értik a felnőttek is. S a gyer­mekrajzok a világunkról szól­nak. (ok) mu KOSSUTH RADIO: *.25: Hagyomány és modernség a mai Indiában 8.55: Magyar szerzők műveiből 9.44: Népi muzsika — a világ minden égtájáról. I. 19.05: MR 10—14 10.35: Mádnál György operett- felvételeiből 11.00: Csárdáscsókor, nőtacsokor 11.42: tides Anna Kosztolányi Dezső regénye folytatásokban 12.45: Törvénykönyv 13.00: Nagv siker voltl 14.15: A budapesti honvéd­helyőrség fúvószenekar áriak Hangversenye 14.40: Arcképek a Szovjetunió népeinek Irodalmából 15.05: Daloló, muzsikáló tájak 15.2S: Sztárok anekdoták nélkül vtt'4. rész 16.00: Borgulya András munkásdal-feldolgozásalból 16.12: A Délutáni Rádiószinhái bemutatója 17.05: Olvasó a labirintusban IV. rész 17.30: Filmdalok 17.45: A Szabó család 19.15: Népzenekedvelőknek 19.45: A King’s singers együttes énekel 19.56: Látogatás Délkelet­Ázsiában. Riportösszeállltás 20.26: üj operalemezeinkből 22.20: tíz perc külpolitika 23.03: Híres előadóművészek Mendelssohn-lelvételeiből 0.10: Várkonyi Mátyás táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Nóták 8.20: Tíz pere külpolitika 8.35: Társalgó 10.20: Zenedélelőtt 12.35: Melódiakoktél 13.29: Éneklő ifjúság 14.00: Kettőtől hatig... 18.001 Disputa — a nyárról 18.55: Moszkvából érkezett 19.25: Illúzió a természetben és a művészetben. 19.35: Csak fiataloknak 1 20.40: „Magyar anekdotakincs” 21.10: A-tói Z-lg a popzene világában 32.00: A Magyar Rádió Karinthy Színpada 4 NÓGRÁD - 1982. július kedd 22.40: Sanzonf elvétel cinkből 23.20: Porter zenés Játékaiból MISKOLCI STCdIO: 17.pO: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. Nemzetközi szövetke­zeti nap. Dr. Fodor László jegyzete. — 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. — 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szer­keszti: Bély Katalin és zakar János. — 18.00: Észak-magyaror­szági krónika. (A sárospataki ta- nfics-vb. az egyesitett szociális intézmények munkájáról és az el­látatlan öregek gondozásáról hall­gatott meg beszámolót. — Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsá­ga a gyermek- és ifjúságnevelés­ről tanácskozott.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzete*. TELEVÍZIÓ: 16.45: Hírek 16.50: Kertünk-udvarunk 17.10: Sakk-matt 17.40: Miértek és hogyanok... 18.05: Domahldy László énekel (ism.) 18.30: Dél-alföldi krónika 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Férfiszépség. Magyarul beszélő szovjet tevéfllm 21.10: Élő népdal 21.15: Mielőtt elmegyek. Emlőke zés Komlós Aladárra 21.40: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra 22.29: Tv-hiradó 3. 8. MŰSOR: 20.00: Kedvünkre 29.30: Toszkána — a vörös tartomány. NSZK dokumen­tumfilm. 21.00: Tv-hiradő 2. 21.20: Reklám 21.25: Telesport. Labdarúgó-világ- bajnokság Összefoglaló 22.25: Reklám BESZTERCEBÁNYA: 16.25: Hírek 16.30: Tudomány és technika 17.30: Nyugat-szlovákiai magazin 18.00: Sportrevü 18.30: Gazdaságpolitikai magazin 19.10: Esti mese 19.20: Időjérásjelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: A hasonmás. 21.30: Riportműsor 21.55: A tizenharmadik nemzetköz) filmfesztivál krónikája 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: zenei magazin 23.05: Hírek 2. MŰSOR­20.00: Fiatalok tv-klubja. 1. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Fiatalok tv-klubia 2. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 1-töl: Fehér farkasok. Színes 21.15! Mielőtt elmegyek. Emlékezés Komlós Aladárra NDK indiánfilm. Háromnegyed 8 és 8-tól: Tüzszekerelr. Színes, szinkronizált angol filmdráma. — Kohász: Seriff az égből. Színes olasz fantasztikus kalandfilm. — Tarján vendéglő: Kaszkadőrük. Amerikai kalandfilm. — UtilaSsa- gyartnati Madách! Kéj utazás Las Palmasban. színes, szinkronizált svéd filmviajátélc. Nagybátonyi Petőfi! Puska és bilincs. Színes szovjet film. — Nagybátonyi Bá­nyász: A kapitány kalandjaj. Szí­nes, szinkronizált szovjet ifjúsági kalandfilm. — pásztói Mátrai A nagy éjszakai fürdőzés (14). Szí­nes, szinkronizált bolgár filmdrá­ma. — Rétsági Sanchez gyerme­kei (18). színes amerikai—mexi­kói filmdráma. — Kisterenyel Pe­tőfi: Variáció egy szerelemre. Színes szovjet film. — Jobbágyi: Tizenkét hónap. Színes szlnkr«» nizált japán rajzfilm.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents