Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-04 / 155. szám
Csille, kordéiy, talicska és... Fontos hely — nem a centrumban Ahová ezer tonnák érkeznek Számolgatunk Gyenes Ven- tály vezetője — erre a terü- etellel, a Salgótarjáni Vasötö- letre mindenképp többet kell de és Tűzhelygyár szállítási áldozni. Hiszen az üzemi balosztályának vezetőjével. Azt esetek jelentős hányada a ké- osztjuk-szorozzuk, hogy a zi- és a gépi anyagmozgatás gyárnak eme legfontosabb közben következik be. S ez pontján, ahová az alapanyagok nemcsak hátráltatja a vago- beérkeznek, s útnak indítják nők kirakását, az üzemek a késztermékeket, mekkora anyagszükségleteinek biztosi- mennyiségű az a homok, ben- tását, a készáruk továbbítását, tonit, lemez, acél, s még ki hanem számottevő munkaidőtudná felsorolni, mi minden, kieséssel, gyakori ember- amelyhez nekik hozzá kell hiánnyal is párosul. Mi is, nyúlniok. bár tudjuk anyagi lehetősége— Napi átlagban — mondja ink még mindig eléggé korlá- az osztályvezető, s maradunk végül is a nem teljesen pontos számmeghatározásoknál, annyira a strapát. Úgyhogy kell ide még a munkás ereje, hiszen az anyagok kirakásának jó ha a negyven százalékához tudunk gépet biztosítani. hiszen nincs két egyforma huszonnégy óra — százötvenkétszáz tonna mennyiségű anyagot rakunk ki, s ez havonta, összesítve, jóval meghaladja a harmincezer tonnát. — S vannak erre... • — Tizenöten! Meg egy öttonna teherbírású villásemelő, egy autódaru, egy rakodógép, A tűzhelygyár beérkező anyagokat rakodó csekély számú brigádja égy évben — csak kétszázhetven munkanapot véve figyelembe, hatalmas mennyiséget: több mint nyolc- tozottak, ezért sürgetjük az száztízezer tonna súlyt mozgat anyagmozgatás további gépesí- meg, rámol ki vagonból, s tését. Mert, ha ez egyszer szállít raktárba, készlettérre. — Bizony — tördeli meg- kérgesedett kezét Czikora Ernő, szállítási csoportvezető —, nagy erőt kivesz még belőlünk ez a munka. Mert hiába a néhány gép, a dolgok java ránk hárul. Jól jönne már megközelíti az ideális szintet, biztos, hogy a balesetek száma is nagymértékben megcsappan. Szavai igazának bizonyítására érdekes statisztikát mutat 1973-ban hetvenhatan sérültek meg anyagmozgatás eSy kis könnyítés. Mert kü közben, a rá következő évben már csak hatvanötén, 1979-ben negyvenegyen, két évvel ami most javításban van és előtt harmincnégyen, tavaly két frissen érkezett oldalvillás targonca. — Nehéz lehet így! — mondom. — Az. De most már hagy- ján... A tarjáni tűzhelygyárban még tíz esztendővel ezelőtt jószerivel kézzel történt az anyagmozgatás, bár igaz, a karok erejét másfajta szállító- eszközök is kímélték. Bányai típusú kiscsillék járták sínút- jukat egyik műhelyből a másikba és szerfölött hasznosnak bizonyultak fuvarozásra a talicskák, amelyekből állítólag annyi volt, hogy egy hadosztálynyi békési kubikus felszerelésére is elegendő lett volna. Az ötvenes évek elején, a nagy fejlesztések kezdetekor — hiszen Közép-Európa egyik legkorszerűbb öntödéjét avatták a gyárban 1952-ben — már kímélték az élő munkaerőt: pedig mindössze huszonkilenc kéz-láb sérülést regisztráltak a nagykönyvekbe. — A balesetek számának csökkenése mindenképpen összefüggésben van az anyag- mozgatás gépesítésével! — szögezi le a munkavédelmi osztályvezetője. — Tehát — kérdem a gyárbéli szállítások vezetőjét —, már kevésbé fárad az ember, ismeretlen szerszám a lapát, könnyebb az anyagmozgatók munkája, csökkennek a munkaközi balesetek? — Ebből nálunk hosszú idő óta csak az utóbbi igaz: soksok év óta nem volt komolyabb sérültünk. Az a néhány idős ember, a mag, aki lehúlönben nem is tudom, hogy bírom ki ezt a nyugdíjig hátralevő öt-hat évet. Az iáős csoportvezető — egy éve az — 1954-től anyag- mozgató. Ki tudná még csak megközelítőleges pontossággal is kiszámolni: ezen idő alatt hány tonna súly alatt görnyedt, izzadt, kínlódott. S mégis kitartott! Pedig túlzottan meg sincs fizetve. Hiszen most, ennyi év után, túlórával és mindenféle pótlékkal van ötezer forint körüli ösz- szeg a borítékjában. De ő — mondja — erre született. A maiak már nem. Fia is szerszámkészítő, be nem állna a vagon mellé hórukkolni. — De majd csak lesz valami változás ezen a téren is, hamarosan — bizakodik az öreg. A tanácsok a lakosságért Interjú dr. Papp Lajos államtitkárral — Tényleg lesz? kérdem zott itt már nálunk jó néhány Gyenes Vendelt, esztendőt, tud magára vigyáz- — Mindenképpen? Tudja a Akik meg frissen jönnek, gyárUnjj még csak két esztenKimeixeK az eio muniiaeror többjük annyi időt sem tolt <jeje önálló. Több mint hátit ímeneK az eio munKae oi. j ^ hogy ronthassa a bal- van~niiós adóssággal kezdtük nyolc, lovontatfa bordélyt alli- Most is van tottak „üzembe”. Igaz idővel, lassacskán minden eltűnt: csille, talicska, kordély, de a gyárban csak az utóbbi néhány esztendő az, mikor már anyagi lehetőségeikhez képest nagyobb figyelmet fordíthattak az anyagmozgatás korszerűsítésére. — Pedig — mondja Molnár István, a munkavédelmi osztávozási eseti statisztikát. Most is van az életet. Várhatóan, ha egy emberem. Február hu- minéen sikeredik, jövőre már szonnyolcadikan ^lepett be, de kievickélünk a tartozékokból, ■ , ‘ ~ s jut pénz az anyagmozgatás további korszerűsítésére. A középtávú tervek szerint 1983 —85-ben sor került új gépek beszerzésére, a rakodóterületek, raktárak, a közlekedési utak rekonstrukciójára. — És addig így? — Addig így. már bejelentette szándékát. — Eszerint mégsem egyszerű mesterség itt az anyagmozgatás ? — Nem. Szerény gépparkunk, a két villástargonca kivételével jócskán megöregedett már, lassan évtizede áll- nak szolgálatban. Gyakorta hibásodnak, nem bírják már Karácsony György Két hónap „ráhajtás” Versenyfelhívást hoztak nyilvánosságra a Nógrádi Szénbányáknál. A dokumentum — amelyet egy kányási frontbrigád kezdeményezésére állítottak össze — a harminc- kettedik bányásznapnak munkasikerrel való megünneplésére szólítja a bányavállalat kollektíváját. A fogalmazvány általánosságban arra bíztat, hogy a júliusi és az augusztusi teljesítmények átlagon felül segítsék elő a népgazdaság szénigényének kielégítését, és a lakosságnak jó minőségű tüzelőanyaggal való ellátását. Ezután öt pontban az egyes vállalaton belüli egységek legfontosabb tennivalóját emeli ki a felhívás. Az aknaüzemeknél például a nemrég bevezetett úgynevezett „dekádver- seny” sikeres folytatása a fő cél. A külszíni fejtésben pedig ötszázalékos túlteljesítést várnak — a kiemelt tonnákat tekintve — júliusban és augusztusban az emberektől a bányásznapi verseny keretébe... Megfeleli telekkínálat Az igényekkel összhangban áll a vanyarci községi tanács telekkínálata. A településen 13 állami telek vár értékesítésre, de a rendezési terv szerint a további beépíthető területek kialakítására is van lehetőség. Az élénk építési kedv nyomán az idén 15 család lakásgondjai oldódnak meg. Határidő előtt Terv a talajjavításra Egy hónappal a határidő vú fejlesztési terv feldolgozta előtt elkészítette az AGROBER a jelenlegi helyzetet, az eddig Nógrád megyei kirendeltsége elvégzett talajjavító munkát, a megye hosszú távú meliorá- értékelte és javaslatot tett. ciós fejlesztési tervét. A tanul- egy-egy térség — a megyében mányterv alapvető célja az négy van — talajjavítására, volt, hogy a szükséges talaj- annak időben történő üteme- javító beavatkozásokat — fi- zésére. Ilyen munkálatok töb- gyelembe véve a rendelkezésre bek között a talajok fizikai és álló anyagi eszközöket — tér- kémiai javítása, a talajvíz ben és időben összehangoltan gazdálkodásának szabályozása, lehessen végrehajtani. a szél és víz pusztításának Tekintve, hogy a mezőgaz- csökkentése, dasági rendeltetésű föld. A tervező kollektíva dicsére- mennyisége hazánkban nem téré szolgál, hogy ilyen ta- növelhető, így a megnöveke- nulmányterv az országban ed- dett igényt csak ésszerűbb és dig csak három készült, a me- fokozottabb földhasználattal gyei kirendeltségeknél pedig lehet kielégíteni. A hosszú tá- ez volt a legnagyobb munka. Óra helyett kábel Milliós bojlerprogram Egyre népszerűbbek a me- szert épített ki, melynek se- gyében is az olcsó éjszakai gítségével a bojlerek fűtése áramot hasznosító elektromos központilag kapcsolható. Az bojlerek. Sokan azért nem idén eddig Balassagyarmaton, szereltethetik fel őket, mert Bámában, Karancskesziben, a működtetésükhöz elenged- Szécsényben, Katalin-pusztán, hetetlen kapcsolóóra hiány- Lucfalván, Pősténypusztán, cikk. Aki mégis hozzájut, az Diósjenőn és Nagybátonybarf sem mindig elégedett, mert a építették ki a vezetéket, de kényes szerkezet gyakorta még az idén szeretnének ha- meghibásodik. Aa ÉMÁSZ sonlót létesíteni Varsányban, salgótarjáni igazgatósága a Patvarcon, Dejtáron, Hugya- panaszok orvoslására, azokon gon és Galgagután is. Az a helyeken, ahol tömegesen igazgatóság eddig több mint használják e készülékeket, egymilliót fordított a rendsze- távműködtető vezetékrend-; rek létrehozására. Felgyorsultok a társadalmi, gazdasági folyamatok. Dj igények, magasabb követelmények kerültek előtérbe. Ugyanakkor célkitűzéseinket nehezebb gazdasági körülmények között kell megvalósítani. Kevesebb a pénz. Jobban megkell gondolni, mire költjük. Dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével a tanácsok időszerű feladatairól beszélgettünk. — A tanácsok átfogják az egész lakosságot. Szerepük a szocializmus építése során fokozódik. Nő a gazdasági, szervező, az egészségügyi, a kulturális, nevelő és szociálpolitikai tevékenységük. Hatáskörük az utóbbi években mintegy 50 feladattal bővült. A felgyorsult társadalmi, gazdasági változásokat megfelelően követték. Szervezeti rendszerük képes az állami feladatok magasabb szintű ellátására, a társadalmi igények hatékonyabb kielégítésére. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a lakosság bizalommal van a tanácsok iránt. Ez a bizalom elsősorban abból táplálkozik, hogy a tanácsok általában eredményesen látták el feladataikat. Nyílt község-, várospolitikát folytattak, támaszkodtak az emberek véleményére, döntő többségükben megfelelően éltek az önállósággal. Igyekeztek a helyi erőforrásokat kiaknázni, más szervekkel együttműködni, a helyi célok megvalósításában. A helyzet azonban differenciált: itt-ott jócskán akad formalitás is a munkájukban, sőt bürokratikus jelenségek is még fel-felütik a fejüket. Több helyen nem történt meg a központi rendelkezések végrehajtása, különösen az építés- hatósági munkában és a környezetvédelemben. — Az eredmények tehát biztatóak a fejlődés szempontjából. Az előrelépésnek, a változó körülményekhez igazodva, milyen következményei vannak? — A tanácsoknak fokozniuk kell a változó követelményekhez igazodó, az új iránti igényességüket, következetesebben kell vállalniuk a kezdeményező szerepet is. Mindehhez pedig az szükséges, hogy öntevékenyebben éljenek az önállósággal, szélesítsék tömegkapcsolataikat. A helyi adottságok pedig ne maradjanak csupán az erőforrások lehetőségei, hanem a mindennapok során hasznosítsák azokat. Igyekezzenek a központi célkitűzéseket — amelyek a lakosság alapellátását szolgálják — megvalósítani. Helyezzék előtérbe a gazdasági, egészség- ügyi, kulturális szervező munkát. Fektessenek súlyt a lakosság életkörülményeinek sokoldalú javítására. — A tanácsok önállósága, kezdeményezőkészsége, a szélesebb, tervező tevékenysége egyben a népképviseleti ön- kormányzat erősítését is jelenti? — Nemcsak az erősítését, hanem kiteljesedését is. A testületi tevékenység, a tanácsi munka alapvető része. A tanács és a végrehajtó bizottság közötti munkamegosztás kialakult. Az utóbbi évtizedben erősödött a testületek szerepe. A településeken a helyi feladatokat a testületek határozzák meg, ezért fontos, hogy minden, a lakosságot érintő kérdéssel napirendben foglalkozzanak. Továbbá az is elengedhetetlen, hogy a testület irányítsa, mozgassa az apparátust, ne pedig fordítva. A tanácselnökre hárul, hogy a testület szándéka maradéktalanul megvalósuljon. Ez politikai kérdés. A döntéseket jobban elő kell készíteni. Az előkészítő munkába be kell vonni a lakosságot és a különböző bizottságokat. A vezetők figyeljenek a lakosság véleményére. — Ha azt akarjuk, hogy erősödjön a tanács és a lakosság kapcsolata, akkor a tanácstagi munka feltételeit is javítani kell. Mi ennek az útja, módja? követelmény. Ez csakis a tanács és a lakosság erősödő kapcsolatán keresztül valósítható meg. Rendszeressé kell tenni a kapcsolatot a társadalmi szervezetekkel, így a Hazafias Népfronttal, a KISZ- szel és a szakszervezetekkel is. Nem azért, hogy több értekezlet legyen, hanem azért, hogy a helyi gondokra minél jobb, közösen kialakított megoldást lehessen találni. A tanácsi demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen a jó tanácstagi munka nélkül. A tanácstagok rendszeresen kapjanak tájékoztatást a lakossági gondok orvoslásáról. A tanácsi tisztségviselőknek személyesen is legyen kapcsolatuk a tanácstagokkal. A tanács adjon nekik megbízatást, vonja be őket a tanácsi feladatok szervezésébe, a végrehajtás ellenőrzésébe. A tanácsi bizottságok is több tartalmi megbízatást igényelnek, különösen a testületi döntések végrehajtásának számonkérése terén. — Hallhatnánk-e néhány szót a közös tanácsról? Mi az irányadó a társközségek és a közös tanácsú községek kapcsolatában? i— A közös tanácsok döntő többsége jól működik. Ez az igazgatási forma bevált. Hazánkban 3004 község van. Közülük 715 a közös tanácsú község, ezekhez 2325 település tartozik. Gond, hogy több helyen a társközségi tanácstagi csoportok tevékenysége formális. Több közérdekű megbízatást, hatáskört kell adni számukra. A vezetői fogadóórákat rendszeresen meg kell tartani ezekben a községekben. A közös tanácsi testületek üléseiken rendszeresebben foglalkozzanak a társközségek gondjaival. Követendő, hogy például Békés megyében kihelyezett testületi üléseket tartanak a társközségekben. A közös tanácsú községek kapcsolatát úgy kell felfogni, mint egyenlő felek társulását. — Milyen a tanácsok gazdálkodási tevékenysége? Mi a helyzet a községeket illetően? — A VI. ötéves tervben a tanácsok 550 milliárd forinttal gazdálkodnak. A terveiket a központi célkitűzéseknek és a lakosság igényének figyelembevételével alkották meg. Az első év eredményei biztatóak. A tervezettnél több lakás, általános iskola, vízvezeték épült. Lemaradás a szennyvízelvezetésnél tapasztalható. A költségvetésből a községek nagyobb hányaddal részesülnek. Korábban 125, a mostani tervidőszakban 420 községben van meg a lehetőség a fokozottabb fejlesztésre. Ebben növekvő szerepe lesz a helyi adottságok, lehetőségek jobb kihasználásának. — Napjainkban mi a tanácsi gazdálkodás fő követelménye? — A korábbi beruházáscentrikus szemléletet ma már népgazdasági helyzetünknél fogva sem lehet követni. A lehetséges beruházások mellett a meglevő épületek bővítésével, korszerűsítésével, jobb kihasználásával kell a megoldás útját követni. Előtérbe került a hatékonyabb, ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodás. A tanácsoknak fontos szerepük van abban, hogy a különböző intézményeken keresztül biztosítsák a lakosság alapellátását. A 14 ezer intézmény működtetését a követelmények és lehetőségek rugalmas, észszerű összehangolásával kell megoldani. Ebben is a tanácsoknak nagy figyelmet kell fordítaniuk a helyi adottságok feltárására. A lakosság és a helyi szervek összefogásában sok erő rejlik. A lakossági igények kielégítését, a települési környezet kialakítását napjainkban is a tanácsok a helyi gazdálkodó szervekkel érdekegyeztetés útján, közösen valósítják meg. A városok és a környező községek egymásrautaltságát is jobban figyelembe kell venni az összefogásban. Nagy erőt jelent a társadalmi munka. A lakosság szívesen vesz részt környezetét szépítő, építő feladatok megoldásában, ha saját és a települési közösség érdekét szolgáló célt lát, s a munka szervezett végzésének feltételeit a tanácsok és a népfront helyi szervei biztosítják. Hazánkban az egy főre jutó társadalmi munka értéke a múlt évben 630 forint volt. — Egyes községekben fogy a lakosság. Hogyan lehet az elvándorlást csökkenteni? — Úgy, hogy a községekben jól érezzék magukat az emberek. Elsősorban legyen helyben vagy a közelben munka- lehetőségük. Ennek van a legnagyobb kötőereje. Nagyon fontos az alapellátás biztosítása, a jó kereskedelmi hálózat, közlekedés, a művelődési és sportolási lehetőségek. A szolgáltatások milyenségének, is megvan a megtartó ereje. Célszerűnek látszik a javítószolgáltató tevékenység szervezeti decentralizálása. A megfelelő javítószolgáltatás nagyban hozzájárul a lakosság által ma már széles körben használt sokféle gépi technika iránti igény jobb kielégítéséhez. A fogyasztási szolgáltatások fejlesztésére kormányhatározat van. A tanácsok feladata, hogy szervezzék a helyi adottságoknak megfelelő különböző társulások létrejöttét, segítsék a kisiparosok, kiskereskedők tevékenységét. A jövőben a lakásépítésben nagyobb súlyt kap a magánerős családi ház építése. Ezen a téren is sokat tehetnek a tanácsok. Lakásépítéshez telkek kialakításával, a közművesítés elősegítésével, helyi építőipari kivitelezési szervezetek létrehozásával. A tanácsi kommunális üzemeknek is jobban kellene igazodnia a lakossági igényekhez. — Milyen a hatósági munka? — Évente több miihó hatósági döntést hoznak a tanácsok. A hatósági ügyintézés sokat fejlődött, megfelel a jogpolitikai elveknek. A bürokratikus ügyintézés valamelyest visszaszorult. A tanácsi testületek gyakran tűzik napirendre a hatósági munkát. Ez helyes, mert társadalmi megítélést kap ezáltal. Tovább kell viszont javítani az ügyintézés gyorsaságát. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a hatósági munka segítse a gazdasági szervező munkát, és az ügyintézés során érvényre jusson az emberiesség, a megelőző szervező államigazgatási munka, felfogás és gyakorlat. — Tovább nő-e a községi tanácsok hatásköre? — A hatásköri decentralizálást általában befejezettnek lehet tekinteni. További jelentős ilyen irányú lépést tehát nem várható. A városkörnyéki községi igazgatás szélesítésére az érdeklődés fokozódik. A jövőben nagyobb súlyt kap a tartalmi munka javítása, a felesleges eljárások megszüntetése, az államigazgatási munka minőségének, hatékonyságának jobbá tétele. SerétH János- A tanácsi demokrácia ^fejlesztése lényeges politikai NOGRAD - 1982. július 4., vasárnap
