Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
Ideális hely a téeaz szarvasmarháinak a dimbea-dombos hegyhát. Tomasovszky Jánosok a Nyírséget cserélték Nagykeresztúr lakéinak nagy része mér fia« fel a fejlődő településsel, „Jól döntöttünk!” tál, közöttük Ferke Jóasef, aki feleségével és így a család. két fiával 61 itt. A megyeszékhely Ipari üzemeiben dolgoznak, a háztáji emellett kiegészítő jövedelmet ad. némiképp irányított is az a véletlen, hogy majd három* esztendei falujárás, falukról nikásás -utón, a? egész műn- ka, amely sok érdemleges, la* mUágos tapasztalatiul szol* gélt és nem is csupán a krónikásoknak. talán ni alPasáknak is «— itt ér véget a Kis- Zagyva völgyében, Nagyke- resstúron, amelynek jelenlegi státusa ,,puszta" ugyan, de ennek mindenben ellentmond’! Táján egyáltalán nem véletlen, hogy az utolsó fnlukróni- ka erről a gyorsan változó, fejlődő, jövőt mutató, aügmvl- tat (mindössze vagy negyven* éves településünk!) jól Ismerő helyről szól, mert hiszen egyfelől betelepedésének körülményeiben szinte az egész Nógrád megyét képviselik a nagykeresztúríak, másfelől viszont hihetetlen ég gyors életváltozásuk, életerejük jelkó» pps is lehet. Jelképes abban az értelemben, hogy a falvak Virágzása, vagy elvirágzá- e.a-lehullása mindig az életet meghatározd munkán múlik, xxxxxxxxx A székhelyközségi tanácsiak Nagybárkányban soha nem beszélnek sem maguk között, sem amikor vendéget fogadnak öt településről, amikor a völgyről esik a szó, hanem mindig és következetesen hatról. Hat községről ég nem öt faluról meg egy pusztáról, Nagykeresztúr éppúgy három tanácstagot állít mint más, éppúgy színhelye a falugyűlésnek, mint a többi, a két Bárkány, Luefalva, Sám- sonháza, Márkháza,,, Semmit nem jelentene ez akkor, ha Nagykeresztúr megmarad annak, aminek indult a negyvenes évek legelején, amelyről! talán a legtöbbet tudja — jó is lenne, ha megírná a hely krónikáját, azt támogatni is érdemes-szükséges lennel —■ Gáli László nyugállományú, örökké tevékeny helybeli tsz- elnpk, aki maga a három helybéli tanácstag egyike. A ház, ahol beszélgetünk éppúgy kétszintes, mint itt a legtöbbje, éppúgy komforti- záit, tágas udvarral, kiskerttel, háztájival ellátott, mint a többi porta a Béke úti régebbi részep é* 9 legújabb, ma is továbbépülő Tarjáni út mentén, Gáli László a ma csehszlovák területen levő egykori Ipolyvarbóról indult gazdálkodásra termett tulajdonságokkal felruházva, hogy azután részben a rimaszombati mezőgazdász-, részben más iskolákat is kijárva ide kerüljön az akkoriban — a negyvenes évek legelején — ep= penhogy kialakuló úgynevezett ONGSA-telep kijelölt vezetőjeként. Nagykeresztúr története éppenesak megemlékezik a korábbi évtizedeket meghatározó helybeli kisbirtokosról, bizonyos Szabó Vilmos, talán századosi rangú katonatisztről, akinek vénkisaszHftGYKERESZTlÍR szony nővéreit Gáli László még Zsólyről ismerte, ott volt ugyanis birtokaik egr részes Gáli László is ott szolgált. A Szabó-féle kastélyon Hívül Bt 1010—4i«ig jószerivel csak nehány cselédház, kisabb gazdásági épület- állt, és körben vagy inkább távolabb, a völgyben a bezártság, a f0 aranykorona« „értékű” földek, a nehéz sorsú, többnen\zetiséaü községek, 40Q méter körüli hegyekkel és az úttula ósággal elzárva — ez jellemezte négy évtizede a tájat. xxxxxxxxx Az ONCSA egykori vezetője regényhős lehetne valamennyi itt gyökeret eresztett., a megye legtávolabbi zugából ideköltözött tegnapi és mai keresztúrival együtt. De -hát ma már csak az idősebbek tudják, vagy sejtik körülbelül «— mi volt ez a sokat emlege- tett ONCSA'f — A nagycsaládosok szövetkezetszerű megsegítésére hozták létre ezt a formát a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején és tulajdonképpen valamiféle népjóléti tartalmú, hiteleken alapuló, visszatérítésre kötelező, vagy megváltó munka- és lakásle• hetoséget nyújtott a kiválasztottaknak — mondja Gall László. Peredről, Mohoráról, Patvarcról, Szécsényből és még számos nógrádi településről kerültek ide a nagycsaládosok, azok akiknek legalább négy gyermekük volt, tíz paraszt- és tíz hányászfamllia és mint mondják, a gyerekek száméval nem volt ba j, a legtöbb helyen tíz körüli volt a létszám! a szövetkezés házat, földet adott, a bányásznak kevesebbet, a parasztnak többet, de persze nem birvoknyit, Annyit, hogy kemény, egymást is segítő munkával újabb eszközöket vásároljon és míg magát és népes családját fenntartotta a tízezer pengős házat — éz az ONCSA-ház, van belőle átalakítva még egy Utcányi -» és földet törleszt- hette. Az Országos Népjóléti és Családvédelmi Szövetkezés (?) megvette a Szabó-féle birtokot, mind a 145 holdat, a kastély meg kezdetben a közösségi életet szolgálta. Ott nyílt az első iskola (sokáig, a körzetesítésig ott Is működött), ott szálltak meg átmenetileg az újonnan érkező családok addig, amíg a házuk elkészült. A mai Lenin útón valamennyi ház abból az időből való, tehát éppen negyvenéves, de legtöbbje már korszerűsödött, ‘ Tóth Sándor, Mohoráról érkezett falusi kot váesmester például tíz gyerekké! élt az egyik, ma is teljes épségben álló ©NCSAházban, dolgozott helyben is.’ de o hamar bekerült jó iparos emberként az egykori Hirsch-gyárba.. Gyérekei mind felnőttek- Kireppentek ebből a s?ük völgyből, amely nagyot fordítva saját sorsán ma olyan hirtelenséggel épül tovább, hogy szemmel alig követhető. Az első lépés talán az volt a fejlődésben, hegy líHH-ban az egész nagy járásban elsőként: (!| itt alakult meg a íepmelö- szövatkezeti a Petőfi Tsz,' amelynek értelemszerűen, magától értetődő természetességgel ugyanúgy Qáll László lett a vezetője, első elnöke később az egyesült nagy szövetkezetnek is egészen 1975- ig, miként korábban az itteni telep irányítója, -szervezője, intézője, gondnoka, pénzkezelője, bírója volt. Ha meggondoljuk — a megyéből itt összeszerveződött telepiek addigi életük folytatásaként alakították meg elsőnek a termelőszövetkezetet. Addig is nagyrészt egymásra voltak: utalva, egy sorsban éltek „jött- mentként” ezen a tájon, nehezen megküzdött, igaz emberi rangot szerezve magoknak és a helynek is ahol megvetették a lábukat. A régi téeszvüág persze nem azt a képet mutatja a kései krónikásnak, mint a mai. Akkor, ahogy mondják direkcióból Zagyvát lehetett rekesztenj százszámra, akkor „a man as hegynek is búsát kellett teremnie", akkor volt idő, amlkor'lóhát- ról vetettek parancsra december közepe táján akkora sárban, amit csak a ló bírt, lábbal, az ember nem. .. xxxxxxxxx Talmácsi Ferenc, a Kis- Zagyvavölgye Termelőszövetkezet mai elpöke más gondokkal küzd társaival -- Tia- gyon sok a jól képzett fiatal szakember körülötte! a mai gyorsan változó igényeknek és piacoknak megfejelve. A szövetkezet nem is titkolja, hogy jó vásárt csinált a régi kastély átvételével, átalakításával. Itt működik a központ, amelyet felszereltek crossbar telefonvonallal, télexgéppel, amely az 1070-ben épített jó úttal egyszeriben a legközelebb került a megyeszékhely- hez, ahonnan jó néhányan járnak ide ki dolgozni éppen a termelőszövetkezet munkahelyeire. A szövetkezet ma is meghatározója ennek a településnek, és ha nincs gondja a létszámmal, az is csak a jő jelek között említhető, Nagykeresztúr pedig tovább épül, Tizenhét építési telke közül kettő áll szabadon' és nyilván az sem sqkáig. „Valamikor es volt a világ vége..." Ma a NÍS-gagyva-Yölgy eleje,„Rövidesen talál) a legfiatalabb községe. T. P. L. Képek: Kulcsár József, Az egykori ONCSA-telepick közül a 10 gyerekes Tóth néni |5 négyzetméteres lesz Fülesé Istvánok új otUiun* Qáll László az „örökmozgó"
