Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

1 A balassagyarmati járásban Ősszel újszerű labdarúgó-bajnokság ősszel a balassagyarmati járásban új formában rende­zik meg a labdarúgó-bajnok­ságot. A szövetség a nevezé­sek és a játékerő alapján a kiemelt A csoportban 20, aB csoportban 13 csapatot osztott be. Az új az, hogy az A cso­portot két részre osztják, így csoportonként 10—10 csapat küzdhet *a pontokért Tavasz- szal a végső sorrend ráját­szással alakul ki. A két cso­portban azonos helyezést el­ért csapatok oda-vissza vágós alapon döntik el a végső sor­rendet. Így a két csoportgyőz­tes mérkőzik az első és má­sodik helyért; a csoportok második helyezettjei a har­madik-negyedik helyért, és így tovább... Domszky Györgytől, a ba­lassagyarmati városi sport­felügyelőség helyettes vezető­jétől kérdeztük meg: mi in­dokolta az új forma beveze­tését? — Több dolog Is amellett szól, hogy változtassunk az eddigi formán. A sportkörök vezetői mindig arról panasz­kodtak, hogy a labdarúgás el­viszi a pénzüket, energiáju­kat. Az új rendszerű bajnok­ságban a helyosztozóval együtt 20 mérkőzést kell játszani a csapatoknak. Ez azt jelenti: csak 10 alkalommal kell utaz­ni. Ezzel jelentős anyagi meg­takarítást érnek el egyesüle­teink. Mi úgy terveztük, hogy az így felszabadult összeget és energiát az utánpótlás-ne­velésre és más sportágak meghonosítására lehet majd fordítani. — Ezek szerint az új for­mában ez utánpótlás neve­lésére ia gondoltak. Hogyan? — Az A osztályban kötele­ző az ifjúsági csapatok sze­repeltetése. Azokban a közsé­gekben, ahol az általános is­kola felső tagozattal műkö­dik, előírtuk, a serdülőcsa­patok szerepeltetését. Kisebb településeken, ahol nincs fel­ső tagozat, a sportkör veze­tőségére bíztuk a döntést. Az új rendszerünk szerint az A osztályban 20 felnőtt, ugyan­ennyi ifjúsági és 15 serdü­lőcsapat kezdi a bajnokságot augusztus utolsó vasárnapján. — Mint minden újnak, így gondolom, ennek is vannak ellenzői. Kevesebb lesz a já­téklehetőség, csökken a mér­kőzések száma, kisebb lesz a bevétel . . . — A bajnokságban a mér­kőzések száma valóban csök­ken. Viszont nem sok értel­mét láttuk a késő őszbe nyú­ló, zivataros, didergés, sok­szor fagyos mérkőzéseknek. Ami pedig a bevételt illleti? A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ezeket az utószezoni mérkőzéseket nagyon kis szá­mú közönség előtt játszották. Sok helyen még annyi bevé­telük sem volt, hogy a já­tékvezetőket kifizethessék. A bajnokság befejezésével nyári kupamérkőzések kiírását ter­vezzük. Erősíteni szeretnénk a helyi rendezvények szá­mát. A 2—3 község közötti sporttalálkozókat, olyan ren­dezvényeket, amelyeknek nincs nagyobb anyagi kiha­tása. Bevallom őszintén, nekem szimpatikus a balassagyarma­ti járás labdarúgó-bajnoksá­gának új formája. Tudom, hogy a falusi sportkörök min­dig anyagi gondokkal küzde­nek. Sok helyen tapasztal­tam, hagy a sportkör és a labdarúgás közé egyenlőségje­let lehet tenni. A városi sportfelügyelőség megtalálta a takarékosságnak azt a for­máját, amellyel bővíti a spor­tolás helyi lehetőségeit, gon­dolnak az utánpótlás nevelé­sére úgy, hogy a falvak klasz- szikus sportága, a labdarúgás sem szenved csorbát. Ezért szimpatikus számomra az új rendszerű bajnokság. Sz. F. SOROKBAN A franciaországi túrára uta­zott, nem "titkoltan a St. Eti­enne ellen is már „kémkedő” Tatabánya együttese vere­séggel mutatkozott be. A Toulouse együttesétől kapott ki Dalnoki Jenő csapata, 2—0 (1—0)-ra. A vendéglátók gól­jait Pintenat lőtte a 15. és 53. percben. A toulouse-i csapat­ban pályára lépett a Mundia- lon válogatott mezben is lá­tott Lopez és Soler is. „Az 1988-os világbajnoksá­got a megjelölt Időben Ko­lumbia fogja lebonyolítani” — mondta immár sokadszor Joao Havelange, a FIFA brazil el­nöke, aki a Mundialt követő­en most érkezett haza, hosszú idő után, A brazil újságírók­nak adott nyilatkozatában mindenféle ellentétes rendezé­si híresztelést cáfolt, és kije­lentette, hogy ő személy sze­rint is határozottan kitart amellett, hogy Kolumbia ren­dezze négy év múlva a VB-t. A közelmúltban elkészült és a napokban át is vehetik a palotási tó partján épült öltözőt a fiatalok. A hideg-meleg vizes zuhanyozóval felszerelt létesítmény elsősorban a pa­lotási Tsz sE kajak-kenu szakosztályának munkáját köny- nyítl, a versenyzés feltételeit javítja. (Gyurkó Péter felvétele) Hőváró Sízők — nyáron Hárman az STC 14 ifjúsági aranyjelvényes lin, Mohai Krisztina. ■ízői közül: Riczlcr Zoltán, Vinc/e Kata­Néhány évvel ezelőtt a töb­bi sportág képviselői csak az irigység hangján szóltak a té­li sportok művelőiről, mond­ván „jó nekik, egész nyaruk szabad, majd valamikor ok­tóberben előveszik porosodó léceiket.” Aztán történt egy és más, a változás lényege: a sí­zés is megszűnt idonysportág lenni. Az STC sízői például most nyáron is szorgalmasan edze­nek. Hogy miként? Arról Papp Zoltán többszörös magyar baj­nok sílövő és Hrabecz Gyula, a biatlonszakág vezetője beszél. — Délelőtt pályaedzés — erősítő gyakorlatokkal, _ szere­pel a foglalkozás műsorán — mondja a versenyző. — Ebbe aztán sok minden belefér a lépcsőzéstől a gimnasztikáig. Pihenésként teniszezem. Este hosszú távú futások teszik „változatossá” életemet. Na és hetente kétszer terheléses lő- edzés vár rám. Az edző részletes edzéster­vet terít elém. A papirokon nevek, kilométerek, táblázatok sorakoznak. — Differenciált foglalkozá­sokat tartunk, mindenki há­rom hétre előre tudja a fel­adatát — magyarázza. — Min­denki teszi csendben a dolgát, most nincsenek versenyek, ke­vésbé figyel ránk a közvéle­mény. Szóval mindenkivel mást végeztetünk, ki-ki korá­nak, képességeinek, eredmé­nyeinek megfelelően edz. A magyar ifibajnok Horváth Jan­csi például tegnap tizennyolc kilométert futott. De hát „me­lózni” kell az eredményért. Igen, az eredményekért ten­ni kell. Tavaly a szakosztály versenyzői 16 magyar bajnoki címet nyertek, 20 ezüstöt és 17 bronzot hoztak az or­szágos küzdelmekről. Négy stéoés öt hazai ranglistát ve­zet, Géczi Tibor például ifi- sílövészetben és sífutásban egyaránt a táblázat élén áll. — Az eredmények kötelez­nek bennünket — folytatja az edző. A múlt évad százhar­mincnégy olimpiai pontját ne­héz lesz megismételnünk. Egy­két apró hiányosság hátráltat­ja munkánkat, fgv például az ifi kettő és a serdülő korosz­tály eddig kölcsönfegyverek- kel készült és versenyzett. Most különféle szigorítások miatt nem számíthatunk bará­ti kölcsönre, ezért szeretnénk fegyvervásárlásra külön támo­gatást kérni. Már csak azért is, mert ebben a korban már A CÉL VÁLTOZATLAN Bentmaradni a másodosztályban A név változott, a cél meg­maradt. Ezt mondhatjuk Sal­gótarján egyetlen női röp­labda-szakosztályáról, amely az 1981—82-es bajnoki idény­ben kiharcolta az NB II-ben való bentmaradást. Az együt­tes 1931-ben alakult újjá. Volt STC-s lányokkal, né­hány korábban elment, s most visszatért, s pár más együt­tesből leigazolt játékossal kezdődött meg a munka 1981. tavaszán. Azóta eltelt egy év. . 'Illllilill WWP'w MllUflIilí Hl1' É ÉMj1# Helytálltak az NB II-ben, néhány kupaküzdelemben is szerepeltek, több-kevesebb si­kerrel. Vajon milyen csapatot sikerült kovácsolni, milyen az összhang, a csapatszellem, mik a tervek? Ezekre a kér-, désekre Palkovics Gyula, a szakosztály vezetője és né­hány játékos adta meg a vá­laszt. — A múlt év tavaszán egy szinte teljesen szétesett csa­pattal indult meg a munka Aut — kiabál társának Bagoly Judit a Székesfehérvár elleni mérkőzésen. — kezdte a beszélgetést a szakosztályvezető. — szeren­csére visszatértek a régebbi játékosok, itt Boros Juditra, Bagoly Juditra és a többiek­re gondolok. Nélkülük azt hiszem, nagyon nehéz lett volna a helytállás. Igaz, az elmúlt idényben az NB II. hátsó mezőnyében végeztünk, de a jövőben esélyeink van­nak számottevő előrelépésre is. Ehhez azonban még javíta­ni kell mind a körülménye­ken, mind a csapot játékán. Ami a körülményeket illeti, minden bizonnyal sokat segí­tene, ha a SZÜV tárgyalásai sikerülnének a ruhagyárral. De ez még távlati terv csu­pán. Maradjunk inkább a csapat játékánál. Az együttes szereplése va­lóban érdemel néhány szót. Tán azzal kezdhetjük, hogy rendkívül szélsőséges. 1981. őszén például a bajnok Szé­kesfehérvár csak keserves, 3—2-es győzelmet tudott ki­csikarni a SZÜV-Róna el­len. A fehérváriaknak egyéb­ként az egész bajnoki idény­ben ezzel együtt négy játsz­maveszteségük volt! Tavasszal viszont a sokkal gyengébb Jászberény 3—0-ra lelépte a salgótarjáni csapatot. — Sajnos, nincs kellő össz­hang — • szólt közbe az egyik visszatért játékos, Bagoly Ju­dit. — Ez részben az edzés­hiánynak Is „betudható”. Egy héten csak .kétszer tudunk edzeni a főiskola tornatermé­ben, s akkor is mindössze másfél órát. Viszont gyakran játszottunk a férfiakkal is, így a keményebb játékhoz is kezdünk hozzászokni. Az ed­zésproblémák mellett a másik gond, hogy elég rövid ideje vagyunk együtt. Tehát nem alakulhatott ki jó csapatszel­lem. Itt lehet megemlíteni, hogy a csapat a Beszterce-telepi Általános Iskolában játssza mérkőzéseit, ahol a kis hely miatt eleve nem számíthat a közönség buzdítására. Va­jon lenne rá mód, hogy a sportcsarnok is fogadjon né­hány mérkőzést? — Szerintem erre nincs le­hetőség — mondotta Hanyi Györgyné, a csapatkapitány. — Azonban azt hangsúlyozom, hogy elégedettek vagyunk a beszterce-telepi iskola körül­ményeivel. Bár azt hiszem, a jelenlegi csapat jobb feltéte­lek mellett szép eredmények­re lenne képes. Célunk min­denesetre az, hogy lehetőleg minél jobb helyezéssel benn­tartsuk a csapatot az NB II- ben. Ezért az ifi- és serdülő­gárdának lehetőséget kell ad­ni a komolyabb bajnokság­ban való szereplésre. A mos­tani ifjúsági csapat szerin­tem nagyon jó, együtt kezd­tek és az összhang is megfe­lelő náluk, s ez az eredmé­nyeikben is megmutatkozik. A fiataloknál maradva, meg kell jegyezni, hogy a csapat vezetősége több iskolával ke­resi és tartja a kapcsolatot. Az iskolák pedig nem zárkóz­nak el a támogatás gondola­tától, ám az együttműködés csak Igen lassan realizálódik. — A Magyar Röplabda Szö­vetség 1981-es döntése alap­ján igen tág lehetőség van a középiskolákkal való együtt­működésre. Nem lehet ter­mészetesen elhanyagolni az általános iskolákat sem. Kü­lön megemlíteném a Zagyva- pálfalvai Általános Iskolát, amely évek óta biztos tá­maszt jelent számunkra. Több középiskolával meg kellene gyorsítani az együttműködés kiépítését. Nagyon szeret­nénk, ha minél több fiatal jönne el hozzánk és a jövő­ben a város kedvelt és ered­ményes sportjává tudnánk fejleszteni a női röplabdát — fejezte be Palkovics Gyula. el kell sajátítani a lövészet ábécéjét. Papp Zoltán a gyúrást, az úszást és a szaunát hiányol­ja, amit úgy érzünk, hogy több megértéssel és jobb szer­vezéssel nem lenne túl nehéz elintézni. Természetesen örömök is vannak a sízőkuól. így a kö­zelmúltban átadott, széles ösz- szefogással létesített galyate- tői síház a szakosztály legna­gyobb boldogsága. Az épület jelentősége és haszna — mind anyagilag, mind szakmailag — szinte felbecsülhetetlen. A kö­vetkező lépés a fejlődés útján a tóstrandi sífutó- és sílövőbá­zis kialakítása lehet. Hrabecz Gyuia a közeljövő feladatairól is szólt néhány mondatot: — Most, hogy si­keresen túlvannak sportolóink az összetett honvédéi mi ver­seny döntőjén, már a szep­temberi nemzetközi Honvéd Kupára készülünk. Az lesz az első igazi állomás, az első nagy erőpróba. Igaz, még nem sível. De erős mezőny lesz együtt. Közben edzőtáborok is zajlanak, így a jövő februári, Galyatetőn sorra kerülő IBV- re a legtehetségesebb magyar fiatalok — köztük a mieink is — augusztus közepétől kö­zösen készülnek a Mátrában. .A sífutók is ott lesznek, sőt Vincze Istvánt meghívták a lányok edzéseinek vezetésére. Papp Zoltán és Horváth Já­nos ugyanakkor az NDK-beli Oberhofba utazik, ahol a né­met versenyzőkkel közös fel­készülést tartanak. A lesiklók július végén Csehszlovákiában műanyag pályán kezdik a speciális ed­zéseket. Hát itt tartunk, las­san kezdhetjük a hóvárást. (klss) Ribli is legyőzte Tukmakovot A Las Palmas-i férfi sakk- világbajnoki zónaközi dön­tőn a 9. fordulóban jól ment a magyaroknak, miután Pin­tér korábban legyőzte az ak­kor még éllovas szovjet Tuk- makovot, most ez a 9. „kör­ben” a másik magyar sakko­zónak, Riblj Zoltánnak is si­került. Ebben a fordulóban Pintér József szintén sötét bá­bukkal játszott, és a neves szovjet Petroszjan elleni csa­tája függőben maradt 41 lé­pés után. A viadal állása: Szmiszlov 6,5, Ribli 6, Tuk- makov, Suba 5,5—5,5, Larsen, Petroszjan 4,5—4,5 (1—1), Timman, Bouaziz 4,5—4.5, Mestel 4 (1), Pintér 3,5 (1). NÓGRAD - 1982. július 25., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents