Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-24 / 172. szám

Itthon és külföldön Pillanatfelvétel a régi Balassagyarmatról A reformkort Nógrld megye egyik legjelentősebb városa volt a megyeszékhely, Balas­sagyarmat. Korabeli életének, helyzetének felidézésére leg­alkalmasabbak a levéltári for­rások, amelyek megmaradtak, mégha csekély számban is. 1847-be egy felhívás nyo­mán összeírták a város fon­tosabb adatait. Ebből szemlé­letesen rajzolódik ki előttünk a település képe és 'lakóinak élete. Olyan ez mintha egy távcsővel vissza tudnánk pil­lantani egy adott állapotra, ki­szakítva azt a folyamatból. 5653 lakosa volt ekkor Ba­lassagyarmatnak. Ebből kato­likus 2028, evangélikus 1605, református 9, görögkatolikus 48, izraelita 1963. Magyarul beszélt 1636, szlovákul 1805 né­metül 201, szerbül 48, hébe­rül 1963 lakos. De, teszi hozzá a feljegyző, „a lakosok három- négv nyelven is beszélnek.” 79 jobbágy él a városban, a házas zsellérek száma 122, míg a há- zatlanoké 36. A mesterembe­rek száma 234, 15 kereskedő is van. összesen 778 ház áll ezek közül cseréppel fedett 78 zsindellyel fedve 408, szalmá­val pedig 294 ház teteje. Határa 6748 hold kiterjedé­sű. (Egy hold 1200 négyszögöl). Ebből belső telek 200 hold, szántóföldje 2962 hold, kétszer kaszálható rétje 1432 hold, a szőlők kiterjedése 328 hold. A legelő és a nyírjes erdő 1542 hold, míg a cseres erdő 159 hold. Az utak, utcák, folyóvi­zek és más ilyenek 160 holdat tesznek ki. Az úrbéri föld a réten és le­gelőn kívül 1600 hold. A ma­jorsági föld, a papok, oskola­mesterek és a város saját ke­zelésű földje 1362 holdat ad ki a fenti összegbőd más bon­tásban vizsgálva. A földje általában jó. Ez el­sősorban a gyakori trágyázás­nak köszönhető. De azért akad homokos terület is. Terem tiszta búza, rozs, kevesebb ku­korica, burgonya, kerti vete- mény. Az Ipoly túlsó részén (a mai szlovákiai területen) mindezeken kívül termeszte­nek árpát, tenkelyt (régi bú­zafajta), zabot is. A szőlőhe­gyek jó bort teremnek, de ke­veset. Az állattenyésztésről nem sok jót tudott írni a kortárs: „itten egyedül egynéhány üszőborjúk de igen kevés disz­nók is neveltetnek, juhokat a gazdák közül igen kevesen tartanak.” A városon keresztül folyik az Ipoly, de a határában van még a Kürtös-patak, a Nyé- nyei-patak s „mindezek a nyári kiöntésük által a rétek­ben nevezetes károkat szoktak tenni.” A régmúlt időkről szólván megemlíti, hogy volt itt haj­dan egy erősség (vár) is, amely­nek azonban már csak cse­kély darabja látszik az Ipoly partján. A földig elpusztított település 1690-ben népesült be újra. A jelenkori nevezetességek közé tartozik a „megye emele­tes háza” amelyik 1835-ben épült, valamint a múlt évben (1846) épült „öt emeletes me­gye börtönei”, ahol van egy rabdolgoztató intézet, amely­ben a rabok kék és fehér posz­tót, pokrócot és botost (posztó lábbeli) készítenek. A város nagyobb földesurai Zichy Ferenc a divényi ura­dalom feje és Balassa Antal a kékkői uradalom gazdája. Évente nyolc országos vá­sár van (igen jelentősek vol­tak ezek), minden héten hét­főn állatvásár, kedden kirako­dó vásár. Ezek elsősorban a helyi és közeli-vidéki igénye­ket szolgálták ki. Piac min­den héten hétfőn és pénteken van. A kereskedés mellett jelen­tős volt a város ipara is. A jegyző szerint 234 keresztény mesterember volt Gyarmaton, ezeknek volt 142 legénye és 105 tanulóinasa. Izraelita mester volt 50, akiknek 20 le­génye és 18 inasa dolgozott. Számos céh ált még ekkor. Volt céhe a posztósoknak, gombkötőknek, cserzővar­gáknak, cipővargáknak, fér­fi és női szabóknak, szűrszabóknak és szűcsöknek, csizmadiáknak, asztalosoknak és lakatosoknak stb. Dolgoztak még itt kerékgyártók, kötél­gyártók, kalaposok, nyergesek, kádárok, szíjgyártók, ruhafes­tők, takácsok, fésűsök, órások, bádogosok. Volt könyvkötő, kályhás, rézöntő, bábsütő (mézeskalácsos), esztergályos, cukrász, szappanos, szitás. Nagyon sok közülük nem tar­tozott a céh kötelékébe, ezek voltak a „kontárok”. Voltak olyan iparosok is, akik ugyan csak egyen-ketten dolgoztak a városiban, de céhtagok vol­tak. Vagy egy megyei közös céhben, mint például a molná­rok, vagy pedig több megyé­re kiterjedő céhben mint pél­dául a tímárok, akik Egerhez tartoztak, vagy például az ács­mester, aki a lévai céh tagja volt Ez a kép, bármennyire ér­dekes és színes, nem teljesen pontos, még a kortársi meg­fogalmazás ellenére sem. Pon­tosságát és teljességét a re­formkori Nógrád megye politi­kai-társadalmi viszonyainak összességében kapja. P. M. Abházi anziksz (II.) A varázslónő fátyla Picunda — Qagrátál N ki­lométerre — ősi település és va­donatúj üdülőközpont. Fordul­junk a nagy görög geográfus­hoz, a pontost születésű Stra- bánihoz (i. e. 60 — i. sz. 20), aki hatalmas monográfiájában Augustus korának egész is­mert világát leírta. Lapozzuk föl - Geógraphikát: „...azután a nagy Pityu» 360 stadion hosszúságban Dioskuriasig..." — olvassuk. Egy kicsivel ké­sőbb pedig ez áll: „Hogy mi­lyen híre volt hajdan ennek az országnak, bizonyítják a re­gék, amelyek arra utalnak, hogy lasón az 6 hadseregével egészen Médiáig nyomult elő­re, Phrixos serege pedig még tovább.” De maradjunk a naey Pitiusban, a mai Picun- dán, amely már az i. e. első évezred végén gazdaságáról ismert kereskedőváros volt Tegyük hozzá, hogy a mai abház parton, legközelebb a Kaukázushoz i. e. a hatodik században több görög kolónia is alakult, ezek közül csak az egyik legnevezetesebb Pitius. A város neve görögül fenyőt jelent, ez a grúz neve is, ab­ház neve viszont keresztelő­hely. Az 1950-es évek elejé­től folyó régészeti kutatások során értékes mozaikpadlók, tornyok, paloták, csatornák, vízvezetékek, fürdők marad­ványai és egyéb emlékek is felszínre kerültek az i. sz. el­ső századából. Ezek most a múzeumban láthatók. A VI. századtól pedig a keresztény­ség terjesztésében játszott sze­repet a város, amely az ab­ház királyságnak is egyik központja volt a későbbi szá­zadokban. E korból származ­nak a tengerparton álló fara­gott kőlovak, amelyeket Sa­nyi fiam oly nagy kedvvel lo­vagolt meg. A X—XI. századi háromhajós kupolatemplom ugyancsak későbbi időkről vall, jórészt megmaradt és res­taurált freskóival. Kitűnő akusztikája hangversenyeken érzékelhető. A picundai szállodasort köz­vetlenül a tenger partján & hatvanas években kezdték épí­teni a nevezetes, védett feny­ves fái között Ez a fenyőfaj­ta nagy ritkaság, a harmad­kori pontuMl növényvilág félt­ve őrzött maradványa. A fenyves tíi kilométer hosszan elnyúlik egészen a ml ottho­nunkig, ami a városkán kívül, központjától mintegy 15—20 percnyi járásra épült szintén a tengerparton. Ez a grúz filmművészek és újságírók szö­vetségének alkotóháza. A kar­csú emeletes épület oldalán — mintegy cégérként — fémből kovácsolt szárnyas paripát, Pegazust lenget a szél. Ez gyakran megtörténik, június vége, július eleje ugyanis ezen a vidéken a ciklon ideje, Zeusz égő nyilai sűrűn megvilágít­ják a Pontosz Euxeinosz, a Barátságos Tenger háborgó tükrét, vagy éppen a Kaukázus hósipkás csúcsait, zöldellő völgyeit. Az alkotőház bárjá­nak nyolcadik emeleti tera­száról esténként a Picunda-fok világítótornyának jelzéseit fi­gyelem. Egyik délután itt ke­restem föl Médeiát. „Médeiáról, a varázslónőről tud a történelem..." — írta Strabón. Aitész király leánya, miután Héra és Aphrodité sze­relmet ébresztett benne Iaszón iránt, varázserejével segített neki az aranygyapjú megszer­zésében és más varázslatokat is művelt. Marab Berdzenisvili modern felfogásban készült Médeia-szobra most a Picun- da-fokon áll, délre tekint a kéklő habokra, jobbjával, két — később saját kezűleg bosz- szúból elemésztett — gyermekét óvja. a balján kard. Fátylát, mintha lobogtatná a parti szél. Egyik este a tbiliszi újság­író-egyetem hallgatói tüzet raktak a parti homokon. Ge­orgia konyakkal, sajttal, hal­lal kínáltak. Irina, Salome köntöseit szintén meg-megcsa- varintotta a szél. Médeia fátyla mozdulatlanságában fennséges. A varázslónő szob­ra mégis, mint minden igaz művészi alkotás, önmagán túl­mutatva arra figyelmeztet, hogy valójában az élet a leg­nagyobb varázslat (Következik: Hegyek és vizek) Tóth Elemér Orvoshoz menni Aligha vesszük a fáradságot összeszámolni, hányszor me­gyünk egy esztendőben orvos­hoz. A megyed egészségügyi szervek elvégezték helyettünk az összesítést. Megállapításuk szerint a nógrádi emberek évente átlagosan hét alkalom­mal kopogtatnak az orvosi ren­delőkben. Az ott megjelenő betegeknek alig negyed részét küldik tovább a járóbeteg-szak- elüátáshoz, s csupán bő két százalékát a fekvőbeteg-gyógy­intézetekbe. A lakosság három­negyed részét tehát ez alapel­látás egészségügyi szolgálatai részesítik folyamatos gyógyító- megelőző ellátásban. A F eltaláltam a bűvös tég­lalapot. Ügy képzeljék el, mint a bűvös koc­kát, csak nem kockákból, hanem téglalapokból áll és nem bűvös kockát feltalálni nem volt nagy dolog. A koc­ka az egy rendkívül egysze­rű test, amelynek minden oldala négyzet alakú, s minden oldalán van egy ol­dala, amit fel lehet cserél­ni a másikkal, úgy mint: alsó oldalt a felsőre, a jobb oldalt a balra és így tovább. Amíg az oldalak tartanak. Teljesen mindegy egy ilyen bűvös kockánál, hogy me­lyik az alja, melyik a tete­je, vagy melyik a jobb és melyik a bal oldala. Felelőt­lenül lehet forgatni, kinek, hogyan tetszik, óriási egye­netlenséget szítván ezzel is az emberek között, mert ami az egyiknek a teteje-oldal, az a másiknak a talpa-oldal. Például. Ha meg kiszínezik az oldalakat, akkor teljes ám a káosz. Mert teszem azt, nekem a kék szimpatiku- sabb szín, s ezért azt sze­retem, ha az a tetején van, a talpa legyen — hogy ne 4 NOGRAD - 1982. július 24., szombat Nyaraló, utazó ifjúság Asért a nyár a víz mellett az iga­zi ! Napozás, für­dés, vitorlásás, este tánc a tó­parti discóban. Ha összeverődik egy jó társaság, eszünbe se jut a munkahelyünk, az ősszel kezdődő is­kola. Az Express If­júsági és Diák Utazási Iroda ba­latoni és velen­cei-tavi üdülő- központjai, tábo­rai a magyar és a külföldi fiata­lok kedvelt nya­ralóhelye lett. Egyre többen ke­resik fel — ki hosszabb, ki rö­videbb Augusztus 14-én saját sátras különvonat akar csak a hét indul a bulgáriai Primorskóba, ahol 10 végére ,az. ,p" napig üdülhetnek az Express-kempingezők. ress-taborokat, épp * ezért sürgető a bővítésük, korszerűsítésük. A Belkereskedelmi Minisz­térium, a SZOT, az Állami Ifjúsági Bizottság anyagi tá­mogatásával a velencei if­júsági üdülőközpontot, mint egy 300 millió forintos beru­házási összegből továbbfej­lesztik, összkomfortossá ala­kítják még ebben az évben. Épül a tóparti étterem, a 3000 személyt befogadó saját strand mosdókkal, zuhanyzó­val, öltözőkkel. A tábor új betonalapokon álló, grabo- plast falú sátoraiban, a tavaly elkészült motelekben jelenleg 670-en férnek el. A szállás olcsó, diákigazolvánnyal na­pi 25 forint, egyébként 35 forintba kerül. Egész napos ellátás, háromszori étkezés költsége mindössze 63,50 fo­rint, Illetve 95 forint. Ha borús as idő, akkor sem unatkozik senki: kirándul­nak Sukoróra, Budapestre, Gyalogtúrák, vetélkedők, ví­zisportolás (vitorlás, kajak, kenu, szörf, csónak) között válogathatnak a táborozók. Szeptember végén Velencén rendezik meg az országos fu­tófesztivált is. Balatomszemesen az Express középiskolás üdülőtábora szintén sokat változott, elő­nyére: az ÁIB ifjúsági alap­jából 30 millió forintot szánt felújításra, így az idén már új sátrakban tudnak elhelyez­ni egyszerre 1600 diákot, au­gusztus végéig. A beutalókat a KISZ és az ÁIB megyei bizottságai osztják szét az is­kolák között. Egyhetes üdülé­si díj 400 forint (ehhez az ÁIB személyenként 400 fo­rinttal járul hozzá). A prog­ram gazdag, hasonló a velen­Október 15-ig nyitva a velencei motel c«i táboréhoz. Most épül a jurta formájú, 500—600 fia­talt befogadó kultúrcentrum, ahol koncerteket, vitafóru­mokat, íolkműsorokat, vetél­kedőket rendeznek majd. Tervezik, hogy jövőre már új sportpályákkal várják a fia­talokat. A balatonföldvári nemzet­közi üdülőtelep az Express- táborok között talán a legfel­kapottabb. Egyszerre 1200-an tölthetik itt a szabadságu­kat, a vakációt: a Hotel Ju- ventusban 305-en, a motelban 147-en, a faházakban 400-an férnek el, a többieket ma­gánházakban szállásolják. Szí­nes, változatos a program: Windsurf-tanfolyamra, ke­rékpárostúrákra is lehet je­lentkezni. Szemesről, Földvár­ról hetenként többször indul­nak discozenés koktélhajók. Szeptember 2—5-e között tu­dományos-fantasztikus tábo­rozáson is részt vehetnek a sci-fi rajongók. Az üdülési költségek azonosak a velen­cei táboréval. Mind a há­rom helyen azokat is szíve­sen látják, akik csak hét vé­geken, szombat-vasárnap ér­nek rá pihenni. A balatonföldvári Express- üdülőtelepen most épül egy 960 ágyas szálloda, 320 szo­bával. Jövőre már fogad vendégeket. A KISZ KB anya­gi támogatásával, az utazási iroda saját beruházású léte­sítménye Magyarország leg­nagyobb, legszebb ifjúsági idényszállodája lesz. Úgy­szólván „mindent tud” majd: étterem, bisztró, presszó, bár, klub, könyvtár is helyet kap benne. Saját strand, a park­ban sportpályák (a tenisztől a minigolf fig), a parton csó­nakház vízisporteszközökkel. A nyitás ideje: 1983. július. Természetesen az Express nemcsak a tavak melletti tá­borokba hívja az ifjúsági tu­rizmusba bekapcsolódókat: például a Visegrádi nyár rendezvényeire hét végeken augusztus 21-ig, a szegedi if­júsági napokra (július 30-tól, augusztus 1-ig), a verőcema­rosi lovastanfolyamra, karate­tanfolyamra (augusztus 22— 28. között), az Express kerék­páros-találkozóra (augusztus 27—29.), a pilisi jurtatáborba (szeptember 3-tól 26-ig.). A kánikula elmúltával szí­vesen vállalkozunk hosszabb utazásra Is: a Szovjetunió szép városai — Moszkva, Lenimgrád, Kijev, Szocsi, Je­reván, Odessza — szerepel­nek az Express nyár végi, őszi programjában. Nyelv­tanfolyamokon vehetünk részt az NDK-beli Jénában, tölthetünk egy hetet Berlin­ben, Weimarban, Lipcsében, Csehszlovákia híres fürdőhe­lyein, Karlovy Varyban, Ma­rianske Laznéban is üdülnek majd magyar ifjúsági cso­portok. Augusztusban, szep­temberben és októberben lesz­nek autóbuszos erdélyi kör­utak, s lehetőség nyílik 10 napos üdülésre a román ten­gerparton. Bulgáriába pedig 8 napra utazhatunk Várnába, s Napospartra. H. A. bűvös téglalap is lássam —, mondjuk a zöld. Míg mások számára ez az én színálláspontom tel­jességgel elfogadhatatlan. Arról nem is szólva, hogy mit sem érnek ezek a szí­nek a színvakok számára. Mígnem a bűvös téglalap­nál az effajta tévedések ki vannak zárva lényegileg. A téglalap, amely tégla alakú, ezért is nevezték el tégla­lapnak, mert ha a tégla gömb alakú lenne, akkor gömblap lenne a neve, ami­nek nincs értelme, de amit viszont nem is találtam fel. Nos szóval a téglalap eseté­ben kínosabb a helyzet, ha élére állítom, keskeny, ha talpára, nyúlánk, ha fekte­tem, téglalap alakú, s ha sok téglalapot rakok egymás . mellé, avagy egymásra, s ezt ügyesen csinálom, a tégla­laprakás megőrzi téglalap jellegét. A bűvös kockát kockáival és -ban el is lehet forgatni, mindaddig, amíg az ember teljesen tanácstalan nem lesz, s el nem határozza, hogy akár a kilincsre is felakaszt­hatja magát, csakhogy ezek a mai kilincsek képtelenek eszközként szerepelni egy kis öngyilkosságban. így az ember csendben megőrül. Van, aki hangosan. A bűvös kockától. Mígnem effajta veszélyek távol állnak az én találmányomtól, a bűvös tég­lalaptól. Ha az én találmá­nyomat, a bűvös téglalapot bárki is kézbe veszi, azonnal megnyugtató biztonságot érez. Tudja, hogy amit a kezében tart, amit mereven néz, az egy közönséges tég­lalap. bűvereje éppen abban van, hogy vele és általa sem­mi meglepő nem történhet az emberrel. Az én bűvös téglalapom a mai zaklatott világnak egyetlen biztos ék nyugodt pontja, azazhogy téglalapja. N em kell vele semmit csi­nálni. Csak nézni kell. Sőt: azt sem. Még kéz­be sem kell venni. Rá se kell nézni. Még gondolni sem fcpll rá. Az én téglalapom így válik .az abszoltút gond­talanság bűvös eszközévé. Várom a japán megrende­léseket! Gyurkó Géza Lóteret épít a klub A Salgótarjáni Ingatlankeze­lő Vállalat által támogatott Bajcsy-Zsilinszky Endre terü­leti honvédelmi klub lőteret épít a vállalat sporttelepe mellett. A hat lőállásos-kispus- kalőtér kialakításához a vál­lalati támogatás mellett az er­dészet is segített, előkészítette a terület használatba vételét A munkákat Liptay Jenő volt, és Ormós Endre jelenlegi klub­titkár szervezi, irányítja. A tervek szerint augusztusban átadják az új lőteret. Dohányzás és autóvezetés Ausztrál tudósok már évek óta kutatják a dohányzás és az au­tóvezetés eredményessége közöt­ti összefüggést. A kísérletsorozat eredményéből kitűnik, hogy az erős dohányosok nem megbízha­tók a kocsivezetésben. Azok a gépkocsivezetők, akik naponta átlagosan húsznál több cigaret­tát szívnak el, háromszor annyt szénmonoxidot fogadnak maguk­ba mint amennyit a tisztán«® nem mondható nagyvárosi 1e*^ gö tartalmaz. A vérbe is bekerü­lő szénmonoxid rontja a látást, és csökkenti az ítélőképességet, ezek pedig kedvezőtlen helyzetet teremtenek a gépkocsivezetők ré­szére«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents