Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-23 / 171. szám
Pest megyeiek Bánkon Abház anziksz (I.) Egy tábor tanulságai — Csibész! — csattant a kiáltás és Betyár ötven kilója rugóként vágódott előre. Néhány ugrással a menekülő után vetette magát, aztán egy villanás alatt a földre döntötte. — Ereszd! — harsant az újabb vezényszó és Betyár az idomított német juhászkutya gyilkos dühe elszállt, mint a sóhaj. Mindez Bánkon történt, égető napfényben, a rétsági járás ifjúsági táborában. Ott most a szomszéd Pest megye közlekedésbiztonsági tanácsának meghívottjai, kilencven úttörő tölti napjait. Nem akárhogyan! Csatári Imre rendőr százados, a Pest megye; KBT titkára. a tábor parancsnoka nem győzi sorolni az eltelt napok programjait. Bőven van mit. — Délelőttönként szakmai foglalkozásokat adunk, ahol a KRESZ szabályait oktatjuk, pontosítjuk a gyerekek ismereteit. Ezt természetesen a gyakorlatban is kipróbálják, kerékpárokon. A délutánok szabadok, de azért akkorra is terveztük az időtöltést. Nagy sláger a tó, ez természetes. Voltunk már kirándulni, jártunk Balassagyarmaton, Hollókőn és Szécsényben. Megyünk Romhányba, a gyár vendégei leszünk. Aztán persze nem maradhatnak el a vetélkedők, a szellemi tornák, a számháború — közlekedési jelekkel —, a diszkó, a jelmezbál. Ma a Belügyminisztérium kutyavezető-képző iskolájának hallgatói jöttek el hozzánk, rövidesen a honvédség vendégei leszünk... (Betyár és gazdája a vendégek közül valók.) — Alföldi gyerekeknek nagy érmény a hegyvidék és Bánk gyönyörű — teszi hozzá az elmondottakhoz Vassné, az új- szilvási iskola igazgatója, persze csak „civilben”, hiszen itt táborvezető-helyettes. — Kik a táborlakók? — Pest megye minden járását képviselik. Közlekedési úttörők, akik közül sokan szerepeltek a nemzetközi iskolakupán — mosolyodik el Csatári százados. — Nem is akárhogyan, hiszen az országos bajnok is a mi megyénkből került ki, Hollandiában, a nemzetközi döntőn sem vallott szégyent: harmadik lett, akár a csapat. Ugye, eddig nincs semmi különleges ebben a táborban? Azzal Márkus László, a Globus Nyomda igazgatója szolgált elsőként, ö ugyan pesti, de a nyomdának Rútságon is van gyára. Patrónusaj a Pest megyei KBT-nek, és sokat segítettek a bánki váltótábor építésénél is. No lám, máris van kapcsolat. A közlekedési úttörők meg évente vándoroltak szokásos táborukkal, hát most ide szervezték. Amikor kirándulni mentek, három busz vitte a gyerekeket. Az egyik a Glóbusé, a másik a rétsági termelőszövetkezeté, a harmadik az Ipolymenti Vízgazdálkodási Társulaté. Persze ingyen. — - Ha kell, segít a járási rendőrkapitányság, a közeli honvédségi alakulat, a tanács — sorolja megint Csatári Imre és Vass Jánosné, szinte egymás szavába vágva. — A Börzsöny étterem előtt le a kalappal, kiválóan főznek, a gyerekek teletömik magukat mindennap. Aztán még néhány „apróság”: az Erdei Termék Vállalat naponta, gyerekenként egy liter üdítőt, a PENOMAH váci gyára felvágottat, húst szállít; a pátyi, az egyik kecskeméti és a bernecebaráti termelőszövetkezet ládaszám küldi a gyümölcsöt: meggyet, sárga- és őszibarackot. A ve- csési termelőszövetkezet pedig az ide- és a hazafuvamo- zást vállalta. Talán el sem hiszik: ingyen, mint a mesében. Pedig ez nem mese. A ládák kitéve közszemlére, akinek kedve van, belemarkol, eszi. Előbb persze megmossa... — Hogy csinálták? — kérdezem. — Egyszerű — mondja Csatári százados. — Amikor kiki meghallotta, hogy gyerekekről van szó, azonnal fölajánlotta segítségét. Egyetlen titka van a dolognak: idejében kell szólni, de szólni kell, hiszen senki nem találhatja ki, hogy nekünk táborunk van és ott elkél a segítség. Hát... ennyi a titok. Tapasztalatcserére bárkit szívesen vendégül látnak a Pest megyeiek, vasárnap csomagolnak. Hagynak is „valamit” maguk után: tízezer forintnyi játékkal lepték meg a tábort! Lám, így is lehet szervezni. * (Kis üröm az örömben.1 A tábort meghívták a Börzsönyvidéki ÁFÉSZ tejtermék-bemutatójára. A vöröskeresztesek ígérték: várják őket. Nem várták! Aztán a gyerekeket —, ha már ott vannak —, leültették hátul. A felnőttek eléjük kerültek a rendezők jóvoltából. Buga doktort azért hallották. A nénik és bácsik vígan kóstolgatták a tejből készült finomságokat. Csak ők... Buga doktor véletlenül éppen a kis táborozóktól érdeklődött a csemegék finomsága felől, ám arról a Pest megyeiek nem tudtak nyilatkozni — lévén, hogy külön meghívottként egy falathoz sem jutottak. Amikor vezetőjük saját pénzéből kilencven joghurttal akarta feledtetni a kellemetlen incidenst, azt a választ kapta, hogy annyi sajnos nincsen. Visszamentek hát Bánkra és a vízben nem csalódtak. Az nem bántotta meg a gyerekeket.) Hortobágyi Zoltán Vadvédelmi expedíció Újra megszólal a Zrínyi-harang Történeti múltunk különös hagyományát elevenítik fel Szigetvárott: megkondul ismét a legendás Zrínyi-harang. Minden szombat estéjén — úgy, ahogy valaha is volt — megszólal az öreg harang, emlékeztetve az 1566fos hősi várvédelemre, Zrínyi Miklós és katonái halálára. Hazánkban egyedülálló népi hagyomány ez, eredetét Lengyeltóti János helytörténész kutatta fel. Ma már nem lehet tudni: mikor született meg a Zrínyi- harangszó hagyománya, azaz az öreg harang szokatlan időpontban való megkondítása kései hírmondójául a várvé- dök hősi tettének, de a legöregebb szigetvári emberek is mint régi szokásra emlékeznek. A második világháború idején némult el a Zrínyi-harang. A katonai hatóság betiltotta a napi harangozások rendjétől eltérő kondítást arra való hivatkozással, hogy a lakosság esetleg légiriadó jelzésének véli. Az idén tartják Szigetvárott a 150. Zrínyi-em- lékünnepséget. Ez alkalomtól és attól kezdve minden szombat este kilenc órakor meg- kondítják a híres harangot. A Szovjetunióban vadvédelmi kutatóexpedíciót küldtek ki Jakutia északi részébe, Nyizsnyaja Kolimába. A kutatások fő célja egy ritka madár, a fehérdaru volt, amely a tudósok szerint a világon egyedül Jakutiában található. Ráadásul egész Jakutiában legfeljebb 300 pár van belőle. A fehérdarunak nincs természetes ellensége. Az ember sem üldözte soha. Mégis ritka madár lett. A fehérdar- vak eltűnésének oka az ember gazdasági tevékenysége. A tundrán a rénszarvascsordák háborgatják, amelyek éppen akkor vonulnak a nyári legelőkre, amikor a darvak költenek. A szarvasok elűzik a madarakat, tönkreteszik fészkeiket. A tudósok tervet javasoltak a fehérdaru megmentésére és állományának növelésére. Az ötlet abban rejlik, hogy a fehérdaru tojásait becsempészik a szürkedaru fészkébe, amely nemcsak Szibériában fészkel, hanem az ország európai részén is és délen telel át. Ehhez azonban anyaállományra volt szükség. Ennek kialakítása érdekében munkálatok folynak az okai természetvédelmi területen. Több orvos, kevesebb elvándorló Többek között az orvosok letelepedését segítő intézkedések hatására az utóbbi években csökkent megyénkben a kedvezőtlen ellátottság által kiváltott feszültség. Az orvosok számának növekedésével kedvezőbbé váltak az egészségügyi alapellátás személyi feltételei. Ezzel párhuzamosan kisebb lett az orvosok „vándorlási kedve” is, elvándorlásuk a korábbi 6,3 százalékról 3 százalékra mérséklődő.!. Számottevően javult az üres orvosi állások aránya — 17 százalék helyett ma már csak 5 százalék. A megyeszékhelyen azonban még most is gondot okoz a körzeti és gyermekorvosok hiánya. Indokoltnak látszik továbbá a főfoglalkozású . üzemorvosok számának gyarapítása —, akár az üzemek összevonása útján is. Honnan jöttek a fácánok? Tudom, hogy nem Cagrá- a tengerbe futnak, Sota Rusz- lógiában a korai kőkorszakokból, ném is a hegyes abház taveli nemes vonalú portréjá- tói kezdve. A hegységet és földől, hanem — úgy hírlik — ra a Gagra étterem mellett, környékét napjainkban is több innen egy ugrásnyira délebb- miközben a homlokzatán órá- mint ötven nép lakja, köztük ről, a Rioni alföldjéről, a le- val díszelgő étteremben már az észak-kaukázusiak közéso- gendás Kolkhiszból, amikor a ebédhez készülődnek az ég- rolandó abházok. folyót még Phaszisznak hív- színkék abrosszal megterített A Grúziához tartozó, he- ták. Itt éltek vadmadárként asztaloknál. A főutcát Gagrá- gyekkel borított kis autonóm ezek a szép, nagy szárnyasok, ban is Rusztaveliről nevez- köztársaság, Abbázia Adlertől amelyeknek Európában meg- lék el, akinek egész Grúziá- nem messze, délre kezdődik, honosítva nálunk fácán lett a ban legalább annyi utcája Ez a matuzsálemek országa, nevük. Ez régen volt. Ma te- van, mint nálunk II. Rákóczi ahol a világon a legtöbb száz nyésztőtelepeken szaporítjuk Ferencnek. Itt jár az I-es éven felüli ember él. Titku- őket Magyarországon, e dísz- busz, amelynek északi végál- kát tanulmányozni még Ja- madár is kiviteli cikkeink kö- lomása szomszédságában kéz- pánból is járnak ide tudósok, zé tartozik. De én itt nézege- dődik a három kilométeres Gagra, Picunda és Szuhumi tem őket Gagrában, a Szocsi- tengerparti szubtrópikus park üdülőkörzetnek számít, autótól hatvan kilométerre fekvő, a fácánokkal, pávákkal, teke- út, s a fekete-tengeri vasút több mint félszáz ezer lakosú te és fehér hattyúkkal, dato- köti össze őket egymással. Az ékszerdoboznyi fürdőváros- lyapálmákkal, Himalája céd- antik világ által is énekbe fogban. Habár a nagyobb ék- rusokal, bambuszokkal, pia- Iáit paradicsomi táj egyik mai szerdobozok közé tartozik. A tánokkal. Mesterséges tavak „előszobája” a Szocsihoz tarvároska, amely a Fekete-ten- csillognak a fák alatt, ide'nal- tozó Adler, ahol a repülőgé- ger keleti medencéje leg- latszik a tenger szüntelen pék leszállnak. Innen érkez- melegebb helyének számít évi morajlása. A szabadtéri szín- tünk délre mi is. A Pszou fo- 15 Celsius-fokos középhőmér- pádon egykor Majakovszkij lyó fölötti híd jelzi a giúz, sékletével, hosszan nyúlik el mondta verseit, a sétaúton ki- egyúttal az abház határt. Tré- egy festői öbölben, barlangos, váncsian mellémszegődik egy fásán megjegyzik, hogy ez „a szakadékos hegyek tövében, kónyeskedő fácán világ leghosszabb hídja”, mikiterjedt mandarin- és babér- A kaukázusi Riviéra, az alatt átrobogunk rajta — karültetvények övezik. (Itt érdé- Európa és Ázsia határán me- órát igazítva —, öregebbek mes költőnek lenni, nem gond redő hegyóriás fekete-tergeri leszünk egy órával, Buda- a babérkoszorú. Mindeneset- partvidéke ma a Szovjetunió pesttől ez már a harmadik re, a főutcán elsétáltam az legismertebb üdülőterülete, időzóna. Mégsem érezni az írók alkotóháza előtt.) Sétára Együtt van itt minden, amit időt ezen az elbűvölő vidé- egyébként is bőven nyílik al- a bőkezű természet nyújthat ken, ahol hajdan Odiisszeusz kálóm a károsban és kömyé- az embernek, aki a simogató is hajózott, s amerre az Argó kén, legalább pillantást vetve sós vízben való fürdőzés után szántotta a habokat lasszón- a Régi és az tJj Gagra pom- a forró homokon és hűs kö- nal és a többi argonautával a pás látványosságaira, például veken a tűző nap elől pálma- fedélzetén, útban az arany- az V. századi erődítmény meg- fák alá menekülve havas csú- gyapjú földjére. Onnan jöttek maúadt köveire, az erőd- csokra láthat. S itt van az is, a fácánok? templomra, vagy éppen a amit az ember nyújtott ön- Tóth Elemér nyüzsgő kikötőre, a Zsoekva- magának évezredeken át tör- (Következik: A varázslónő ra folyó kis tajtékaira, amint ténelemben, mítoszban,' mito- fátyla) Tv-film a második magyar hadsereg pusztulásáról Elkészült a második magyar hadsereg Don-kanyari pusztulásáról szóló dokumentum- film-sorozat, s azt Krónika címmel novembertől — havonta — tűzi műsorára a Magyar Televízió. A munka három évig tartott, s a 24 részből álló alkotás — Sára Sándor rendezésében — 1042 tavaszától, az első Sas-behívó kézbesítésétől 1943 január közepéig, a voronyezsi áttörésig kíséri végig a magyar hadsereg katonáinak sorsát. A szemtanúk, résztvevők: tisztek, tiszthelyettesek, honvédek, orvosok, lelkészek, munkaszolgálatosok visszaemlékezései nyomán, valamint a korabeli filmhíradók felhasználásával készült film bemutatja a világháború egy évét és a doni vereséget. A túlélők közül — Kurucz Sándor operatőr kamerája előtt — többek között megszólalnak olyan közimert személyiségek, mint Boldizsár Iván író, az egy éve elhunyt költő, Zelk Zoltán, aki munkaszolgálatos volt. Riport készült a korabeli hadsereg több vezető személyiségével is, köztük Kádár Gyulával, A Ludo- vikától Sopronkőhidáig című visszaemlékezés szerzőjével, Kéri Kálmánnal, az akkori hadügyminiszter számysegéd- jével, és Rumi Lajossal, a harmadik hadtest alezredesével. Kiskunsági pásztor- és lovasnapok A Dömsíid melletti Apajpusztán mától vasárnapig rendezik meg a XV. kiskunsági pásztor- és lovasnapokat. Az apajpusztai ménes műsor KOSSUTH RADIO: 8.25: Az aligátorok paradicsoma 8.35: Fúvószene táncritmusban 8.49: Victoria de Los Angeles énekel 9.33: Hinta, palinta óvodások műsora 10.05: Robin Hood 10.30: Nyár Szabó Lőrinc versei 10.35: Régi magyar dalOK és táncok 11.00: Gondolat A Rádió irodalmi lapja 12.45: Zenekari muzsika 13.45: Zord folyó 15-05: Külföldről érkezett 15.25: Ütmen ti kút — hétköznapi hangulatban 15.55: Műsorajánlat 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Chopin-keringők — níra* zongoraművészek előadásában 17.05: Évszázadok mestermüveiből 17.39: Lépcsőzetesen Szente László riportja 18.04: Két Marenzio-madrigál 19.30: Régi híres énekesek műsorából 19.47: Irodalmunk a két világháború között Kiskunhalom 20.35: Operettkedvelőknek A koldusdiák 21.30: Olvadáspont Özd 1982. nyara 22.20: tíz perc külpolitika 22.30: Üj Zenei Üjság 23.05: Pablo Casals vezényel 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: ökrös Oszkár cimbaUnozik 8.35: Slágermúzeum 9.36: Munkaidőben 10.00: Zenedélelőtt r-á. Í 4 NOGRAD — 1982. július 23., péntek 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.15: A zene titka Műsorvezető: Szabó Helga 13.30: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből 14.00: Kettőtől ötig. .. 17.00: Térkép és útravaló 17.30: ötödik sebesség (Balaton) 18.35: Pophullám 19.40: Nótakedvelőknek 20.35: Hogy tetszik lenni? Válogatás a sorozat adásaiból 21.35: Dzsessz Lengyel- országból 22.30: Hol tartuns...? 23.20: Bock és Gershwin zenés játékaiból MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Péntek este Eszak- Magyarországon. (A tartalomból: Kempingek Heves megyében. — Szauna Salgótarjánban. — Közlekedési információk. — Borsodi, hevesi és nógrádi programok a hét végére.)< Szerkesztő: Jakab Mária. Telefonügyelet: 35-510. 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Vállalatok és szövetkezetek együttműködésén«* tapasztalatai a NEB előtt... — Műanyag csónakok Kisköréről. — Javult a zöldségellátás Nógrádban.). 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. 15.50: 15.55: 17.25: 17.30 18.00: 19.00: 19.10: 19.15: 19.30: 20.00: 20.25: 21.30: 21.35: 23.05: TELEVÍZIÓ! Hírek A szirti sas utolsó éve Magyarul beszélő szovjet film. SZ Reklám Keresztkérdés — fejtörőjáték. SZ Ablak Reklám Tévétorna. SZ Esti mese Tv-híradó. SZ Delta Amire a világ táncolt II. A harmincas évek. SZ A hét műtárgya Ahová az ezüsthollók repülnek. Magyarul beszélő olasz film. SZ Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Jelenetek egy házasságból Magyarul beszélő svéd tévéfilmsorozat 20 40: Tv-híradó 2, SZ 21.00: Reklám 21.05: Kisfilmek a nagyvilágból 21.30: Itt a „Szíbir” atomjégtörő, szovjet rövidfilm. SZ 22.00: Interkvízió — Magyarország nemzetközi vetélkedő SZ BESZTERCEBÁNYA: 8.55: Hírek 9.00: Csodagyerekek 9.25: D. Storey: A tanya. Tv-Játék. (Ism.) 10.35: Gazdaságpolitikai magazin 17.10: Hírek 17.15: Filio és Makenzen. 2. rész. (ism.) 17.45: Nyári betegségek 17.55: Ember és föld 3. rész 18.40: Dokumentumműsor. 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Forró szél. 2. rész. 21.00: Szórakoztató vetélkedőműsor 21.50: Ez történt 24 óra alatt 22.05: Névtelen csillag. 1. rész 23.10: ODerettmelódiák 0.10: Hírek 2. MŰSOR: 18.25: Hát. kérdőjel. Fejtörőjáték 19.05: A kassal óváros Dokumentumfilm 19.30: ismeretterjesztő műsor 20.00: Ma este, nyolckor. Magazinműsor 21.15: Időszerű események 21.45: Sámuel Bodicky: A téli zöld. Tv-komédia 22.45: Dzsesszpódium MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Hárman a slamasztikában. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. Este 10-től: Mindhalálig zene. (16). Színes, zenés amerikai film. — Balassagyarmati Madách: 3/4 6-tól és 8-tól: Cha-cha-cha. (14). Színes magyar film. 1/2 4-től: Katonadolog. Színes szinkronizált szovjet filmdráma. Este 10-től: Joseph Andrews. (16). Színes szinkronizált kosztümös angol fi m. — Pásztói Mátra: A festmény titka. Színes szinkronizált szovjet ifjúsági film. — Szécsényi Rákóczi: Piedone Egyiptomban. Színes szinkronizált olasz kalandfilm. — Rétság: A vágtató huszárosz^ag, I—II. Színes szovjet történelmi kalandfilm. Mesemozi: Tizenhét hónap. — Kistélén vei Petőfi: Hegyi emberek. amerikai kalandfilm. — Érsckvadkert: Szívzűr. (14). Színes magyar filmvig- játék. — Nagylóc: Kamaszok. (14). Színes francia film.
