Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

növekedés és életszínvonal AMIKOR A HETVENES zött is elősegítették a társa- fogalmazott: „Külgazdasági gondjaink ma nagyobbak, mint az elmúlt két évtizedben bár­mikor. A nemzetközi politikai légkör romlása, a tőkés vi­lággazdaság elhúzódó válsága évek második felében Ma- dalmi közérzet javulását, gyarországon is nyilvánvaló­vá vált, hogy nem lehet fenn- .. tartani a gazdasági növekedés A SZŰKÖS ANYAGI kere­addigi viszonylag gyors üte- tek ellenére bővültek a tár- __==>______0 ________ m ét, gazdasági rendszerünk sadalmi juttatások. Jelenleg a rendkívül nehezítette gazda­irányítóinak több alapvető nemzeti jövedelem több mint sági kapcsolataink bővítését”, problémával kellett szembe- százalékát fordítják ilyen a feszültebbé vált külgazda­celra. Mindezek hatására a sági helyzet miatt magasra lakosság reáljövedelme — ha szöktek a felvehető nemzet- ígencsak mérsékelten is —, de közi hitelek kamatai és meg­emelkedett. A társadalmi^ jut- szakadt a hitelek normális tatások nagysága idén várha- áramlása. így ma már nem tóan meghaladja a 170 mii- elég a külkereskedelmi for- liárd forintot. A természetbe- galom egyensúlyban tartása, ni juttatások közül a legna- hanem az exportnak a kül- A gazdasági növekedés üte- gyobb összeget az oktatásra, földről felvett hitelek törlesz- me és az életszínvonal ala- az egészségügyi ellátásra, a tésére, a kamatok fizetésére is kulása szorosan összefügg. A pénzbeni juttatások közül pe- fedezetet kell nyújtania, gazdaság teljesítőképessége, a dig a nyugdíjakra és a csa­nemzeti jövedelem bővülése 'ádi pótlékra fordítják. Az Ügy is mondhatni: fel van szabja meg, hogy milyen esz- elmúlt esztendőkben a gyér- adva a lecke. S ha nem si- közeink vannak a felhalmo- meknevelés családi költségei- kerül kellő mértékben növel- zás, a fogyasztás finanszírozó- hez több mint 20 milliárd fo- ni a gazdaságos exportot? sára, a külső kötelezettségek Unttal járult hozzá a társada- Fenntartható-e egyáltalán a TTr, „ 1 ' 1 • _ 1 1 nm • On IV VI + -fi '70+folr Iri /-»ool n nvplrorlóc OrlHicfi *v,űroóIrQ.1 + nézniük. Talán a legfontosabb kérdés az vplt: hogy stagná­ló, vagy lassan növekedő gaz­daság esetén szinten lehet-e tartani a fogyasztást, vagy pe­dig elkerülhetetlen a vissza­esés? teljesítésére. Ha a korábbiak­nál kisebb mértékben bővül a Pótlékra, nemzeti jövedelem, akkor be- segélyre, szűkülnek a források, s a ki- bölcsődék fenntartására, adásokat többnyire vissza kel] fogni. lom; ennyit fizettek ki családi növekedés eddigi mérsékelt gyermekgondozási üteme, s ami a lakosság min- továbbá óvodák, den rétegét ennél jobban ér­dekli: megőrizhetjük-e eddigi életszínvonalunkat? Ma még Mindezek ^ eredményeként megválaszolatlan kérdések az eddig elért életszínvonal ezek. Mindenesetre sürgőssé Magyarországon elsősorban a nemzetközi összehasonlítást vált korábbi törekvéseink meg a nemzeti jövedelem belső *s állja. Magyarországon je- valósítása: az aktívabb külke- felhasználását lehetett csők- lenleg többé-kevésbé kielégí- reskedelem, az ésszerűbb im- kenteni, hiszen ellenkező eset- *ő az áruellátás, a lakásgaz- portfelhasználás, az anyag- és ben tovább romlott volna az dálkodás korszerűsítésével, a energiatakarékosság, a gazda- amúgy sem túl kedvező kül- cserék egyszerűsítésével vár- ságosan exportálható termé- gazdasági egyensúly. így azon- hatóan javulnak a lakáshoz ju- kék gyártásának gyors ütemű ban nem sok lehetősége ma- ^ás, a családalapítás és a növelése, egészében véve pe- radt a gazdaságirányításnak, gyermekvállalás feltételei is. dig a megfontoltabb, körül­Ugyanakkor természetesen tekintőbb és mindenekelőtt a az is igaz, hogy csupán az ed- takarékosabb gazdálkodás elő­dig elért életszínvonal meg- segítése, őrzése nem éppen a legbizta­tóbb perspektíva. Főleg azért, Az 1979-es pályamódosítás mert ezt megelőzően hosszú során ezt az utat választót- éveken keresztül a gyors fej- ták. A külgazdasági egyensúly lődés volt a jellemző. A je- javítása mellett elsősorban azt lenle£i körülmények között Ha az életszínvonalat szinten akarjuk tartani, akkor nincs más megoldás, mint a felhal­mozás korlátozása, a beruhá­zások visszafogása. EZEK ALAPVETŐ feltétele a kezdeményezőkészség ér­vényre juttatása. Talán ezen a téren a legnagyobbak lehe javucwa U1C11C l U CIÖUSLIL LWlIi «ÍZT , , ,, , tűzték ki célul, hogy fenntart- azonban - figyelembe véve Lj',!!“1 sák, illetve kismértékben nö- a gazdaság teljesítőképességét l^zeimuUban tortént .elorele­veljék az eddigi fogyasztási ~ erre nincs lehetőség. Rá- ** * . kisvállalkozásokban, színvonalat, és a lehetőségek- adásul a gazdálkodási félté- 8 zaasagi nek megfelelően javítsák az felek is folyamatosan változ­életkörülményeket. Ez a tö- n?k. Az elmúlt három év so­rekvés az elmúlt több mint ran ugyan javult a népgazda­három esztendő során kétség- sá3 külkereskedelmi mérlege, kívül eredményes volt, az öt- gyakorlatilag sikerült megte­napos munkahét bevezetése, a reinteni a nem rubelelszá­munkaközösségek- ben — melyek száma nem­csak a vendéglátásban, a sze­mélyszállításban, hanem az iparban is szaporodik — már természetes, hogy a résztvevők egész tevékenységükért koc­szabadsáarendszer korszerű molású export, illetve import kázat°t_ vállalnak. Az egyéni szabadsagrendszer korszerű- egyensúlyát; de A? Qr» felelossegvallalast erősítheti sitese es egyeb mtezkedesek gyűlés legutóbbi ülésszakán a pedig nehéz körülmények kö- külkereskedelmi miniszter így Megszűnt n Fíncmkerámiaipari Miivek Gyáraiból vállalatok alakultak Az építőanyag-ipar szervezeti irá- beszerzéséről, a közös számítógép- nyitási és érdekeltségi rendszerének park üzemeltetéséről és a KGST- tavaly megkezdett korszerűsítése országokkal kialakított műszaki­júliusban újabb változással foiy- tudományos kapcsolatok ápolásá- tatoilott. Az Építésügyi és Váius- ról, fejlesztéséről is. fejlesztési Minisztérium az érde­kelt állami, párt-, és társadalmi szervekkel egyetértésben július l- ével megszüntette a Finomkerá­miaipari Műveket, s ezzel egy- időben a műveknek mind a hat gyára — az Alföldi, a budapesti, a Zsolnay és a Kőbányai Porce­lángyár, valamint a Romhányi Építési Kerámiagyár és a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár — önálló vállalattá lakúit. önállóságuk feltételeit csaknem két évtizedes munkával, a kor­szerű hazai finomkerámia-ipar lét­rehozásával maga a nagyvállalat, a FIM teremtette meg. Termelé­süket szakosította, korszerűsítet­te, s a hazai igények kielégítésén túl elismerésre méltó sikereket ért el az exportpiacokon is. A főként kézműipar jellegű munkái végző herendi és hollóházi gyár a múlt év januárjában vált ki a nagyvállalatból. Az elekronikai alkatrész- és részegységgyártás fejlesztéséről szóló kormánjhatá- rozat azonban indokolttá tette, hogy a Kőbányai Porcelángyár, mint a hazai híradástechnikai ke­rámiagyártás központja éppen a ^fejlesztési program eredménye­sebb megvalósítása érdekében ugyancsak kiváljon a nagyválla­latból és az Ipari Minisztérium felügyelete alá kerüljön. 11$ mó­don tovább csökkent volna a nagyvállalati központ feladata a gyáregységek munkájának koor­dinálásában. Ám ennek létjogo­sultságát is megkérdőjelezték azok a kedvező tapasztala­tok. amelyeket a másfél éve ön­álló vállalatként működő holló­házi és herendi gyárban szereztek a hazai és külföldi piac igényei­nek rugalmasabb kielégítésében, a gazdálkodás fejlesztésében. Ön­álló kezdeményezéseikkel meg­gyorsították a termelési szerkezei korszerűsítését és jelentősen szé­lesítették piackutatási és kereske­delmi tevékenységüket. Az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium ezt a rugalmasabb pi­aci alkalmazkodást várja a most önállósult új vállalatokéul is. A kapcsolatok nem szakadnak meg az új vállalatok között: el­határozták, hogy néhány iparági szintű feladat ellátására közös vállalatot hoznak létre. Egyebek között ez a közös vállalat gon­doskodik majd a fontosabb im­portalapanyagok és -alkatrészek ha sikerül a vállalatoknál és a szövetkezeteknél is érvény­re juttatni a munka szerinjjj elosztást a bérezésben, a ju­talmazásban. Ez ugvanis le­hetővé tenni, hogy akik haj­landók jobban és többet dol­gozni, akik képesek nagyobb és minőségileg jobb teljesít­ményre, azok többet keresse­nek, jobban éljenek. És ez nem mond ellent annak, hogy az életszínvonal — az orszá­gos átlagot tekintve — nem emelkedik. Pichler Ferenc Több hús és lei Fél év a megye állattenyésztésében Nógrád megye mezőgazdasá- lékos termelésnövekedése. A melés növekedését, fejlődését gi termelésén belül az állat- megyében az egy tehénre jutó is. Különben új nagyüzemi be- tenyésztés évről évre a tér- tejtermelés— 1980 liter — mint- runázások nélkül a hústerme- veknek megfelelően fejlődik, egy 10 százalékkal magasabb lés nem növelhető számotte- és több területen a vártnál az egy évvel ezelőttinél. vően. Ezt jól látják a nagv­Is kedvezőbben alakul a hely- S itt érdemes megállni egy üzemek is, s ennek megfele­zek Mindez mit sem von le pillanatra. lően a Mátraaljai Állami Gaz­abból a tényből, hogy az ága- Az 1972-ben meghirdetett daság, a Magyarnándori Alja­zatnak akadnak nehézségei és szarvasmarhaprogram kezdő mi Gazdaság és a litkei termelő­például a juhtenyésztésben évében Nógrádban 11 ezer 500 szövetkezet az idén körülbelül vagy a tömegtakarmányok tér- tehéntől összesen 21.8 millió négyezer állatot ad ki bér- mesztésében még váratnak liter tejet fejtek. Most — tíz hizlalásra a kisgazdálkodók- magukra az eredmények. Ez évvel később — 11 ezer tehén nas. derül ki a féléves adatok is- az év első felében termelt _ méretében is. 21.5 millió liter tejet. Ez lé- Jól CfGZQQlk OQIlÍ r nyegében a termelés megkét­Elen szereződését jelenti. a takarmánnyal A baromfihús-termelés a terv szerint alakult, s a 2053 tonnányi hús több mint 8 szá­zalékos növekedést jelent. Ter­ven felüli nyúlhústermelést a balassagyarmati Csak akistermelés integrálásával laras nagyüze­ben a tervezett ütemben zaj lik a szakosodás, ennek ered ményeként a húshasznú állo­mány létszáma meghaladja a négy és fél ezret, s ez 27 A megye 39 mezőgazdasági A mezőgazdasági —„„ __ n agyüzemében az év első hat mek döntő többsége jól alkal- :le ezne^ a feleves adatok, hónapjában 5,5 százalékkal mazkodik adottságaihoz, le- ’§az ehben elsősorban a kis- növekedet az állattenyésztés- hetőségeihez, a szabályozók termelőket illeti elismerés, bői származó árbevétel a múlt változásához és ezzel együtt a akdc az idén eddig mintegy év hasonló időszakához ké- népgazdaság igényeihez. Ezt ^00 tonna nyúlhúst értékesi- pest. Az összes vágóállat-ér- mutatja az egyre növekvő vá- lettek a termelőszövetkezetek tőkésítés 4.7 százalékkal ma- gómarha- és vágójuh-értékesi- segítségével, gasabb a tavalyinál, s ez mint- tés és a sertéstenyésztésben ,,Az eddigi ismeretek alap- egy 600 tonnányi többlethús- tett erőfeszítések a termelés ián kiemelkedő figyelmet kell termelést jelent. fokozása érdekében. az év második felében fordí­A szarvasmarha-tenyésztés- A Magyarnándori Állami tani a takarmányok betakarí­Gazdaságban befejezéshez kö- tására, mert a száraz tavasz zeledik az a nagyszabású re- következtében a szálas takar- konstrukció, amelynek végez- mányból jelentős hiány mű­tővel a megye valamennyi sza- tatkozik. Szükség van a szai- kosított sertéstelepét korsze- ma maradéktalan begyűjtése- százalékos növekedést takar, rűsítették. Az átalakításokkal re. és a melléktakarmányok A tejhasznú tehénállomány a négy kombinát kapacitása minél jobb hasznosítására ep- számszerű csökkenése ellené- 50 százalékkal több a koráb- Pen égy, mint a silókukorica- re a tejtermelés 4,3 százalék- binál, s ennek hatása a kö- termő ^ területek kellő időben kai nőtt. A csaknem 90 ezer zeljövőben már érződik. történő, veszteségmentes beta­uteres többlet túlnyomó ré- Á korszerűsítés azonban ve- karítására. Ezek nélkül elkép- szet a balassagyarmati járás lejárója a háztáji gazdálko- zelhetetlen a gazdaságos állat­mezőgazdasági nagyüzemei dás és a kistermelés integrá- tenyésztés, valamint a terme- szolgáltatták, de ezen belül is lásának is, hiszen a jelentősen lés színvonalának további nö- kiemelkedő a szécsényi terme- megnövekedett hízóalapanyag- velőse. lőszövetkezet közel 40 száza- kibocsátás feltételezi a kistér- Zilahy Tamás-——————~^-————--——————— Bányai műszakiak Alkotó környezet védelme „Környezetvédelmi” fel- közül kettő hajtott, a többi dolgozni. Az ottani főnök ki­adat, hogy a vezető megőriz- pedig talán kényelmesebb adta a munkát, s nem volt zét, sőt kibontakoztassa a kör- volt a megérthetőnél — mond- olyan, hogy délután 4-kor le- nyezetében megnyilvánuló ta az osztályvezető a válla- teszem a lantot, hasznos törekvéseket, embe- lat ifjúsági bizottságának leg- — Nem vágták a fejéhez rí tulajdonságokat. Kivált- utóbibi ülésén. Felszólalása- hogy „rakoncátlan”? ’ képp jelentős az effajta őr- ban több érdekes témát is _ Lehet, hogy mondták k ödés műszaki munkaterü- érintett a rangos szakember; hogy nagy’ szája van, vagy létén: napjainkban a mérnö- a továbbgondolásra érdemes hogy túl okos, de azt hogy kök alapozzák meg jövőbeli kérdésekről utólag bővebben nem dolgozik, ’ nem mondhat- gazdagodásunkat. Paróczai is megnyilatkozott. ták. Most ritkán látni példát Péter, a Nógrádi Szénbányák _ rmi;w(p hogy egy_egy az akkorihoz hasonló lelke­fiatal mérnöknek általában seáésre. Pedig nagy figyel- többét kellene „nyüzsögni”. me*; *or;<»t a fiatalokra a vál- Ezenmitért? llaiat Nálam van például egy gyesen levő anyuka. A ve- — Hallani itt-ott, hogy sérigazgató minden évben egyik-másik kezdő műszaki- küllőn ellenőrzi, nehogy ki- nak nem mindig adnak meg- maradjon a béremelésből, felelő feladatot. Ezt nem tu- __ Szóvá tette, hogy annak 40 éves osztályvezetője tíz fiatal mérnököt irányit a vál­lalat szerkezetének fontos pontján; a szervezési és szá­mítástechnikai osztályon. Nem engedik be... — Nemrég vezettem egy 25 d^m De ha nem idején igen nagy tekintélyű fős teamet és azt tapasztal- ad,nanak ls.: a^kor ^ van bo- emberek foglalkoztak a kez­tam, hogy a fiatal műszakiak “lna^a! dokikéi... Vdllalatinal sok a tennivaló, — Igen! Nagyok voltak hsok a lehetőség. Elhangzott szakmailag is, emberileg is. az is, hogy „nem engedik be a napi munka mellett volt a fiatalt a vállalat másik üze- energiájuk arra, hogy figyel­mébe”. Dehogynem! Hiszen jék a „kis fickókat” és segít- szerveznek kötelező teameket sék a kibontakozásukat. Ami­átfogó feladatok megoldásá- kor nekem az egyikük leszólt, ra’ amelyekben üzemközi hogy érdekes a tanulmányom, együttműködés szükséges, menjek föl, beszéljük meg, Kezdeményezni kell, elébe hogyan hasznosítsuk, örö- lehet menni a munkáknak, mömben majd elejtettem a Hiszen sok vezető van itt, telefont... akik szinte imádják a fiata- _ Most A Nógrádi Állami Építőipari Vállalatnál ez évben a Kiváló brigád címet a salgótarjá­ni asztalosüzem Nógrádi Sándor Szocialista Brigádja nyerte el. — Fotó: ©yurkó — lókat és kis próbálkozásokat is háromszorosan jutalmaz­nak. — „Nyüzsgést” csak szak­mában tud elképzelni?--- Éppúgy a közösségi élet­ben is! Mi annak idején az FMKT-val hetente, kéthe­tente jártunk kirándulni. Ez megszűnt. Nemrég panasz­kodtak, hogy kértek buszt, de nem kaptak. Kiderült, hogy csak hatan lettek volna, s ezért nem indították el a 40 személyes buszt. vannak-e ilyen nagy tekintélyű emberek? — Például az, aki ott volt az ifjúsági bizottság ülésén. Serkentő alkat, „nyüzsögteti” a fiatalokat... — Olyan van-e akit igazi mesternek tekintenek? — Kell, hogy legyen! — ön azzá válhat-e? — Ide az osztályra talán azért „esik” be olyan sok kol­léga javaslatokkal, vagy taná­csot kérni, mert alkotó mű­hely vagyunk... Leteszem a lantot Bolti beszerzés — Panaszolta, hogy egyetemről kikerültek túl sza­badelvűek, nehezen viselik az ként.. — Fölhoztak egy példát az az IB-ülésen arra: a fiatal mér­nököt tejért küldték feladat­üzemi volt? „rakoncát”. Ön milyen — .Velem, is előfordult kez­detben. De én ezt nem érez- - Én a nagybátonyi gép- |em olyan tragikusnak. Csak üzemben kezdtem. Nagyon nekem volt állandó kilépőm, nehéz volt az akkori főnök ezért vállaltam szívesen. Hi- miatt; mindannyian nehez- szen megtérültek ezek az ap- teltünk rá. El is „meneküli- lóságok: ha legközelebb én tünk” két-három év múlva, kértem valamit, örömest tel- De akik ott kezdtük, most jesítették a munkatársak, mind vezetők vagyunk. És azt valljuk: ott tanultunk meg (molnár) NŰGRÁD - 1982. július 20., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents