Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
KB előtt a fiatalok helyzete Háború Äz offenzíva negyedik napja Á LEMP számít az ifjúságra A Lengyel Egyesült Munkáspárt partneri kapcsolatra, tárgyszerű, felelősségteljes párbeszédre törekszik a lengyel fiatalsággal. Számít valamennyi felelősen gondolkodó fiatalra, az eszmeileg egységes ifjúsági mozgalomra abban a nehéz küzdelembe'-, melynek célja Lengyelország szocialista reformjainak megvalósítása.' A LEMP támogatásáról biztosítja a szocialista ifjúsági szervezeteket abban, hogy az eddiginél jelentősebb társadalmi rang kivívása mellett, s nagyobb politikai jogokat élvezve eredményesebben képviselhessék a fiatalság érdekeit. — Ezek voltak a legfőbb gondolatai annak a kétnapos vitának, amelyet a LEMP Politikai Bizottsága ifjúságpolitikai beszámolója födött folytatott a Központi Bizottság teljes ülése. A beszámoló fölötti vita befejeztével a Központi Bizottság ifjúságpolitikai határozatot fogadott el, amelynek végleges szövegét a Politikai Bizottság dolgozza majd ki. A LEMP Központi Bizottsága ezután a Politikai Bizottság javaslatára a párt vezető szerved és a párttagság kapcsolatait szabályozó két nagy jelentőségű határozatot szavazott meg egyhangúlag. Az első meghatározza, hogy a pártszerveknek hogyan kell eljárniuk a tagságtól beérkezett javaslatok ügyében, és hogyan fogják ellenőrizni az i’yen javaslatok megvalósí- tá'-át. A második a pártszervekhez benyújtott bejelentések és panaszok kezelését szabályozza. Röviden Pham van Dong—Pahr találkozó. Pham van Dong vietnami miniszterelnök csütörtökön Hanoiban fogadta a hivatalos látogatáson tartózkodó Willibald Pahr osztrák külügyminisztert. Pham van Dong kifejezte reményét, hogy Pahr délkelet-ázsiai körútja eredményes lesz. Pahr Vietnam után Thaiföldön és Burmában tesz látogtást. Vörös Brigádok vállalták. A „Vörös Brigádok” vállalta magára Antonio Ammaturónak, a nápolyi rendőrség rohambrigádja vezetőjének meggyilkolását. A rendőrfőnököt és gépkocsivezetőjét csütörtökön Nápoly belvárosában lőfegyverekkel gyilkolták meg. Az ANSA olasz hírügynökség nápolyi irodáját értesítették ismeretlen telefonálók, hogy a terrorszervezet hajtotta végre a merényletet. A nápolyi rendőrség szóvivője szerint „sok egyértelmű jel” mutal arra, hogy „Vörös Brigádok” tagjai voltak az elkövetők. Genscher közel-keleti útja. Csütörtök este visszaérkezett Bonnba Genscher nyugatnémet külügyminiszter, aki négynapos közel-keleti útján Jordániában és Egyiptomban tárgyalt a libanoni válság megoldásáról. Mubarak—Nimeri tárgyalás. Mubarak egyiptomi elnök csütörtökön fogadta Kairóban Nimeri szudánl elnököt. A két államfő a libanoni válságról, az irak—iráni konfliktusról és afrikai kérdésekről folytatott megbeszélést. Nime- rl „munkaüdülésen” tartózkodik Egyiptomban, és négy napon belül másodszor találkozott vandéglá tójával. Szomáliában A kormány csapa tok * elleni jelentős győzelmekről számolt be csütörtökön a , Szomáliái felikelők rádiója. A Szomália Megmentésének Demokratikus Frontja (SSDF) rádiója hangsúlyozta, hogy szervezetük nem kap segítséget Etiópiától, s felszólította az Egyesült Államokat: ne avatkozzék be Szomália belügyeibe. A Mogadishu! kormány Washington pótlólagos pénzügyi és katonai segítségét kérte, azt állítva, hogy „a harcokban etiópiai, ső't kubai, szovjet. NDK-beli és dél-jemeni katonák is részt vesznek”. Szomáliái diplomaták szerint az Egyesült Államok —, amelynek a Szomáliái Berbe- rában hatalmas haditengerészeti támaszpontja van — még nem válaszolt a Szomáliái kérésre, csupán egy tűzszünetre szóló felhívást tett közzé. A felkelők rádiója most bejelentette: csak akkor fogadják el a tűzszünetet, ha a mogadis- hui kormány tárgyalásokat kezd velük. Etiópia pénteken Ismét határozottan visszautasította azokat. a vádakat, amelyek szerint a mos^ folyó Szomáliái harcokban csapatai részt vennének. A külügyminisztérium nyilatkozata szerint a mogadishud kormány rága- lorrthadjánatot indított Etiópia ellen, agresszió áldozataként beállítva magát. Valójában Szomáliában háború folyik a központi kormányzat ellen, s az Szomália bdügye.' Az EHSZ-főtitkár Belgrádban Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár, aki európai körútja során tegnap érkezett Belgrádba, még az est folyamim tárgyalásokat folytatott Péter Sztamboláccsal, az él- lamelnökség elnöikével és Lazar Mojszov külügyminiszterrel. Sztambollcs és Perez de Cuellar áttekintette a nemzetközi élet,; legfontosabb fejleményeit:' a libanoni válság, a leszerelési tárgyalások és a nemzetközi gazdasági élet kérdéseit. A két politikus egyetértett abban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének nagyobb szerepet kell játszani a világiban meglevő válságok megoldásában. A jugoszláv külügyminiszter és az ENSZ főtitkára felszólított az iraki—iráni háború azonnali befejezésére, a probléma tárgyalásos rendezésére, a Biztonsági Tanács e hót hétfőjén elfogadott határozatának —, amely tűzszünetre szólítja fel a feleket — tiszteletben tartására. Szűrös Mátyás kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Szűrös Mátyást, hazánk távozó moszkvai nagykövetét, a Szovjetpnió és a Magyar Nép- köztársaság a két nép barátsága és sokoldalú együttműködése fejlesztésében kifejtett munkásságáért a Népek Barátsága érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Va- •züil Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének első helyettese adta át a Kremlben. Távozó nagykövetünket a napokban búcsúlátogatáaon fogadta Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere; Borisz Po- nomarjov, a* SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára; Pjotr Gyemi- csev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja; a Szovjetunió kulturális minisztere és több vezető személyiség. Nagykövetünk búcsúfoga- dást adott abból az alkalomból, hogy végleg elutazik állam áshelyérőL Közép-Amerika kis csendőre Fellángoltak a harcok Irán és Irak között A negyedik napjába lépő Ramadan fedőnevű iráni offenzíva során az iráni erők eddi" 4733 embert vesztettek — jelentette csütörtökön este az INA iraki hírügynökség. Az iraki csapatok az iráni támadás kezdete óta»93 harckocsit megsemmisítették, 28 csapatszállító járművet és 36 páncélozott harci járművet tettek harcképtelenné, s több mint 500 iráni foglyot ejtettek. Az iraki áldozatokról és károkról az INA nem közölt adatokat. Az iraki katonai közlemény ugyanakkor arról számol be, hogy Basra határ menti város környékén az irakiak két iráni harci gépet lőttek le. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentette, hogy a nyugatiráni városok ellen szerdán intézett iraki légitámadás során 15 polgári személy meghalt. 145-en megsebesültek. Az iráni hírügynökség azt közölte, hogy Ham és Islamabad (az egykori Sahabad) városokban súlyos károkat okoztak az Iraki légitámadások. Az Iraki—iráni légiharcokról kiadott Iráni katonai közlemény szerint az iráni légvédelmi erő Ilam városénál megsemmisített hat iraki harci gépet. A teheránl jelentések több száz iraki foglyul ejtéséről isszámoltak be csütörtökön. Tizenhéfmilliárd dollár Japánban fegyverkezésre A japán hadügyminisztérium (Nemzetvédelmi Hivatal) 1983—1987-es haderőfejlesztési terve 4,3 és 4,6 ezer milliárd jen közötti, vagyis 17 milliárd dollárt meghaladó összegét irányoz elő legkorszerűbb fegyverek beszerzésére. Tokiói sajtókommentárok szerint a feltűnő katonai költekezés révén 1987—1988- ra a hadikiadások túlléphetik a nemzeti össztermék eddig tabuként tisztelt egyszázalékos szintjét. A terv szerint —, amelyet július 23-án Szüzük! Zenko kormányfő elnökletével a Nemzetvédelmi Tanács fog jóváhagyni — a haditengerészeti fregattok számát hatvanra, a tengeralattjárókét pedig 15-re növelik. A már meglevő 25 darab P3C—Orion típusú tengeralattjáró-elhárító felderítő harci géphez öt év alatt még ötvenet vásárolnak. A haditengerészet tengeralattjáró-vadász és aknakutató helikoptereit is beszámítva a tengeri erők 190 harci géppel fognak rendelkezni. Hetvenöt darab F—15 típusú vadászbombázó beszerzésével 155-re bővítik a harci gépek parkját. A száraz földi fegyveres erők páncélos egységeit 373 újabb korszerű tankkal látják el, s így a páncélosok állománya 1310- re növekszik. Támogatásúkra 43 páncéloselhárító harci helikoptert rendelnek. Mint a sajtó közölte, a tokiói kabinet tanulmányozza hajókra felszerelhető amerikai rakétaelhárító rendszerek beszerzését és „érdeklődési” tanúsít katonai felderítés céljait szolgáló műholdak Iránt is. Fegyveres harc, diplomáciai küzdelem Csütörtökön géppuskakel e- pelés, ágyúdörgés törte meg a négy nappal ezelőtt életbe léptetett tűzszünetet a libanoni fővárosban a repülőtér környékén. Az összecsapások nem öltöttek nagyobb méreteket, s az éjszaka ismét viszonylagos nyugalomban tett el Nyiugat-Bejrútban. Ariel Sáron izraeli hadügyminiszter csütörtökön egy Tel Avivban mondott beszédében figyelmeztette a Nyu- gat-Bejrútban körülzárt palesztinokat, nehogy Izrael gyengeségeként, vagy elbizonytalanodásaként értékeljék az izraeli vezetésnek a válság politikai rendezésre kinyilvánított hajlandóságát. Megismételte azt az izraeli álláspontot, hogy diplomáciai megoldás híján továbbra is fennáll a katonai megoldás lehetősége. Nicosiában, az el nem kötelezett országok koordinációs irodája ülésének helyszínén Khaddam szíriai külügyminiszter csütörtök este kizárta annak lehetőségét, hogy Nyugat-Bejrútiból Szíriába evakuálják a palesztin harcosokat. Erről „semmilyen körülmények között” nem lehet szó, „ez végleges döntés” — hangoztatta Khaddam. Washingtoni kormánykörök csütörtöki megnyilatkozásai szerint a libanoni válság békés megoldásának fő akadálya, hogy egyetlen ország sem hajlandó befogadni a Nyugat-Bejrúthan körülzárt palesztin fegyvereket Dean Fischer külügyminisz- tériuml szóvivő ugyanakkor elismerte, hogy ez nem az egyedüli megoldatlan kérdés a Habíb vezette tárgyalásokon. Shultz az USA hatvanadik külügyminisztere Az amerikai szenátus csütörtökön egyhangúlag jóváhagyta G'eorge Schultz külügyminiszteri kinevezését. A száztagú testület — három szenátor távollétében — 97 szavazattal hagyta jóvá a szenátus külügyi bizottsága előző napi döntését Schultz kinevezéséről. Az új kill ügy-’ miniszter pénteken Reagan elnök jelenlétében a Fehér Házban tette le a hivatali esküt. A 61 éves Schultz, aki a június 25-én lemondott Alexander Haiget követi posztján — az Egyesült Államok hatvanadik külügyminisztere. * Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a következő táviratot Idézte George Schultzhoz, az Egyesült Államok külügyminiszteréhez: „Fogadja üdvözletemet az Egyesült Államok külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából — hangzik a táviratban. — Szeretném remélni, hogy e felelős poszton folytatott tevékenysége elő fogja segíteni a szovjet—amerikai kapcsolatok javítását népeink javára és a béke megszilárdítása érdekében”. Reagan elnök beiktatás® óta megkülönböztetett figyelmet fordít az USA „hátsóudvarára”, Közép-Amerikára. Ennek ellenére pozíciód nem erősödtek meg, ellenkezőleg, mintha gyengültek volna a karibi térségben. Nicaraguában például épp három éve győzött a sandinista forradalom: július 19-én ünnepük a Somoza-diktatúra megdöntésének évfordulóját. Washington kezdettől fogva idegenkedve, ellenséges érzelmekkel tekint Managuára, s igyekszik a haladó rendszer stabilizálódását minden eszközzel hátráltatni. Salvadorban folytatódik a polgárháború, s a fokozott amerikai segélyek és a katonai támogatás ellenére sem sikerült a garillamozgalomra döntő csapást mérni. Guatemalában és Hondurasban ugyancsak mozgolódnak az ellenzéki erők, s az Amerika-barát junták ellen fegyveres hiarc bontakozik ki. Ilyen körülmények között fokozott érdeklődés kísérte Roberto Suazo Cordova, hondurasi államfő washingtoni látogatását Már huzamosabb ideje körvonalazódott az a különleges szerep, amelyet az USA Hondurasnak szán a térségben — lévén ez az ország az egyetlen, amely ma még viszonylag megbízható támaszpontnak számít a szomszédos geriltlamozgalmak és a nlcaraguai rendszer elleni harcban. A térség „csendőre” már 1980 óta kiemelt segélyben részesült. Washington célja, hogy a junta vegye át azt a »„regionális szerepet”, amelyet korábban a nicaraguai diktátor töltött be Közép-Amerikában. Honduras készséggel fölajánlotta az USA-nak katonai repülőtereit és már június végén legalább kétezer katonát irányított Salvadorba a gerillák elleni tisztogató hadműveletek támogatására. Nyílt titok, hogy Hondurasban legalább 15 kiképzőtábort is fenntartanak nicaraguai ellenforradalmárok részére. Az amerikai képviselőház pedig éppen a hondurasi elnök látogatása idején szavazta meg Reagan 350 millió dolláros úgynevezett karibi csomagtervét. Honduras tehát afféle hídfő Közép-Amerika és a karibi térség haladó erői elleni harcban. A térség legszegényebb országának vezetői a bőkezű segélyekkel saját uralmukat próbálják meghosszabbítani: a dollármilliókból fegyvereket, harckocsikat és repülőgépeket vásárolnak. Gyapay Dénes 2 NÓGRAD - 1932 július 17., szombat Georges Shuliz portréja Új külügyminiszter —új Az új amerikai külügyminiszter, George Schultz? aki Haig tábornok szobáiéba költözik a State Department hetedik emeletén, egyelőre bölcs hallgatásba burkolódzik. Reagan elnök viszont határozottan hirdeti: „nem lesz változás a külpolitikában”. Ez valószínűleg így igaz — amennyiben az amerikai külpolitika alapvonalaira gondolunk. Shultz azonban az amerikai politikai élet és a washingtoni labirintus egyik veteránja, így — múltja alapján — kiszámítható néhány politikai állásfoglalása. Miért csak most? A leglényegesebb eltérés Haig tábornokkal szemben az, hogy Shultz nem becsvágyó partizán, hanem a lojális csapatmunka embere. Az esetleg felbukkanó nézetkülönbségeket tehát Inkább zárt körben próbálja megoldani. A második, igen lényeges eltérés az, hogy Shultz, aki Nixon kormányában előbb munkaügyi, majd pénzügyminiszter volt, része a Reagant körülvevő „kaliforniai körnek”. Nem idegen test tehát az amerikai hatalom csúcsán, mint elődje. Emlékezetes, hogy Shultz fontos szerepet játszott Reagan választási hadjáratának megszervezésében és eredetileg neki szánták a külügyminiszteri posztot. Mostani kinevezése során felmerül a kérdés: akkor miért nem kapta meg? Shultz a Bechtel Corporation néven ismert hatalmas beruházási vállalkozás alelnö- ke, mig Weinberger hadügyminiszter ugyanennek a vállalatnak a főtanácsadója volt. (A Bechtel szoros kapcsolatokkal rendelkezik az arab világban, különösen Szaúd- Arábiában.) Állítólag Weinberger volt az, aki a kabinet összeállításakor meggyőzte Reagant: egészségtelen politikai visszhangot keltene, ha mammutvállalkozás két vezetője helyet kapna a kormányban. Reagan bizalmasa Ezekből a régi manőverekből a jelenre két következtetést lehet levonni. Az első az, hogy Haig bukása nem vonal? feltétlenül jelenti \7einberger győzelmét. A második, hogy Clark, a Nemzetbiztonsági Tanács igen befolyásos vezetője, Shultz személyében nehezebb partnert kap, mint amilyen Haig volt, hiszen az új külügyminiszter sokkal inkább élvezi Reagan bizalmát, mint elődje, összefoglalva mindez azt jelenti, hogy — ha más stílusban is — tovább folyiK maid az amerikai külpolitikában a véleménykülönbségek csatája. Ami ezekután az alapvető nemzetközi kérdéseket illeti, csak Shultz korábbi állásfoglalásaira lehet támaszkodni. Ezekből az alábbi következtetések adódnak. 1. Shultz nagyvonalú partner volt 1973-ban a szovjet—amerikai kereskedelmi tárgyalásokon és elvileg nem híve a gazdasági kapcsolatokat egyszer ösztönző, másszor befagyasztó politikának. Ugyanakkor azok közé tartozott, aki nem támogatták a SÁLT-szerződést és jelenleg Reagan mögött áll a Nyugat-Európába vezető szovjet gázvezeték éptiése ellen hozott bojkottintézkedések- b#a. 2. Shultznak kiterjedt nyugat-európai kapcsolatai vannak és különösen szoros baráti viszonyt épített ki pénzügyminiszter korában Schmidt nyugatnémet kancellárral. Feltételezhető tehát, hogy jelentős erőfeszítést tesz majd az Egyesült Államok es nyugat-európai szövetségesei közötti feszültség feloldására. 3. A pillanatnyilag talán legforróbb válságterület, a Közel-Kelet vonatkozásában Shultz minden jel szerint kevésbé egyoldalúan áll majd Izrael oldalán, mint azt Haig tette. Korábbi nyilatkozatai szerint ugyanis meggyőződése, hogy az amerikai hatalmi érdekek megkövetelik . az úgynevezett „mérsékelt arab országokkal” fenntartott harmonikus, sőt szövetségi kapcsolatokat. Ezeknek az elveknek az értékét és súlyát a gyakorlat mérlegén lehet majd lemérni. Az viszont semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül, hogy a „csapatmunkára” oly* alkalmas Shúltzot viszony» lag későn nevezték ki külügyminiszterré — hiszen alig másfél év múlva már új tS nökválasztási kamoány kezdődik az USA-ban. Kérdés, hogy lész-e idő egy új, átgondoltabb külpolitikai vonalvezetés érvényesítésére? —I —e
