Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVIII ÉVF.. 166. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1982. JÚLIUS 17., SZOMBAT Jelen és jövő főszereplői Bányászifjak versenyben Ifjúsági bizottsági ülést tartottak tegnap a Nógrádi Szénbányák salgótarjáni központjában. A testület egyebek között a bányászfiatalok munkaversenyének továbbfejlesz­téséről vetette össze a tapasztalatokat, gondolatokat. Megyénk második legna­gyobb vállalatánál összesen huszonthét ifjúsági brigád te­vékenykedik, ezek egybeszá­molva 344 tagot foglalnak magukba. A szakmák közül a vágathajtásban működik a legtöbb csapat, számuk a ta­valyi ötről hétre emelkedett. Az illetékesek további lehető­ségeket látnak fiatal brigádok alakítására: a következő két- három évben kereken har­minc ifjúsági brigád és több mint négyszáz brigádtag mun­kálkodását látják lehetséges­nek vállalaton belül. A fiata­lokból álló közösségek igen jelentősek mind a bányaválla­lat jelene, mind jövője szem­pontjából. Ezért nagy figyel­met és energiát kell fordítani a köztük zajló vetélkedés ru­galmasabbá, hasznosabbá té­telére. A már elért magas színvo­nal további emelésére többféle javaslat elhangzott az IB ülé­sén. Megszívlelendő gondolat, hogy a nemrég alakult, vagy majd összeálló ifjú közössé­geknek kezdetben sikerél­ményre van szükségük. Ezért nem árt, ha eleinte olyan munkaterületekre irányítják őket — megfelelő eszközöket adva nekik — amelyeken a fáradozásokat szemmel látható siker követi. Utána vethetők be rázósabb feladatok megol­dására. A már nevet szerzett ifjúsági brigádok — mint Egeresi László vagy Stork Joachim csapata — most olyan helyzetben vannak, hogy bonyodalmasabb tenni­valóknál őket említik: „Majd az Egeresiek vagy a Stor- kék...” Erre a szintre — a ki­látások szerint — több fiatal brigád felfejlődik a belátható jövőben, ha a kellő támoga­tást megkapják. A támogatást egyébként a vállalat — részint parancsoló szükségből — körültekintően megadja. Ennek köszönhetően a vágatokban és a frontokon egyaránt sokasodtak a fiatal bányászok az utóbbi években. Előfordul, hogy a korosztá­lyok arányának átrendeződése néhol új követelményeket tá­maszt a munkahelyi vezetők elé. Rövidesen szükségessé válik — mondta az egyik fel­szólaló —, hogy „a KISZ menjen le a munkahelyekre és ott vizsgálja meg, hogyan irányítják a fiatalokat!” Erősíteni kell azt a törekvést, hogy a fiatalok irányul­janak produktív munkahelyekre; találják meg ilyen terüle­teken a számításukat. Tovább érdemes fejleszteni az egy- egy gép vagy feladat fölötti védnökségvállalás eddig be­vált, de nem eléggé kiterjedt gyakorlatát. Kerekasztal-beszélgetés Salgótarjánban Eszmecsere a tőkésexport növelésével és fejlesztésével kapcsolatos közös tennivalókról. (E témával kapcsolatos részletes írások lapunk 3. oldalán olvasható.) Jót tett a különválás Sikerszéria a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezetnél Vízgazdálkodás Balassagyarmaton Kiemelt fejlesztés — tanácsi intézkedések Egyik legnyereségesebb ágazatától vált meg a Salgó­tarjáni Szolgáltató Szövetke­zet az ipari hűtőgépjavitó és motortekercselő egység kivá­lásával — ebből alakult nie| az Univer Vegyesipari Kis­szövetkezet —, a jelek szerint azonban a búcsú nem ártott meg a szövetkezet eredmé­nyes gazdálkodásának. Az el­ső féléves eredmények azt mutatják, hogy nemcsak pó­tolni tudta az ilyenformán kiesett két és fél millió forin­tos árbevételt, hanem jócskán produkált még többletet is. A tervezetthez képest nyolc százalékkal teljesítette túl ár­bevételét a Salgótarjáni Szol­gáltató Szövetkezet, s a tava­lyihoz viszonyítva is bő öt- százalékos a ráadás. Különfé­le szolgáltatásait 17 millió 300 ezer forintos értékben végez­te el, a közvetlen lakossági szolgáltatások értéke eléri a kilencmillió forintot Bőséges igazolás ez arra, hogy külön- külön nagyobb teljesítmény­re képesek, mint amennyit •gyütt felmutattak. A különválás tett« lehetővé a za'oari irodagép-javító egy­ség létrehozását. Az ott dol­gozó 11 ember várakozáson felül produkált: több mint egymillió forintos árbevételt hozott a szövetkezetnek. A nagy teljesítményű biztosító­egységek szerelésével azabari szerelőüzem is „megnyomta a gombot” termelésük értéke egymillió forinttal növeke­dett. Az EL—CO Villamos Készülékek és Szerelési Anya­gok Gyára a második fél év­ben még az eddiginél Is na­gyobb igényekkel lép fel — ezek szerint a zabari szerelők­nek aligha lesz Idejük unat­kozni. A fényképészek, női fodrá­szok árbevétele is több az el­ső fél évben, mint tavaly ilyenkor, a szövetkezet vil­lanyszerelő-csoportja pedig nemcsak érintésvédelmi mé­réseket végez, mint eddig, ha­nem szerelési, javítási, kar­bantartási feladatokat is ellát. Eddig 18 üzletét adta ki átalánydíjas szerződésre a szövetkezet — zömmel a vidé­ki fényképész- és fodrászbol­tokat. A szerződéses üzletek gond nélkül fizetik kötelezett­ségeiket, a jelek szerint gaz­daságosan működnek. A má­sodik fél évre 15 most vizsgá­zott, fiatal kozmetikust és női fodrászt vett föl a szövetke­zet, ezáltal a lakossági árbe­vétel várhatóan tovább emel­kedik. A Salgótarjáni Szol­gáltató Szövetkezetnél most úgy számítanak, hogy az első fél év sikerszériája nem feje­ződött be, s év végére akár tíz százalékkal is meghalad­ják tervezett árbevételüket. figyelemre méltó számadat: Balassagyarmaton az eflmúlt húsz esztendőbein négyszere­sére nőtt a vízfogyasztás1. S mindezzel arányban növeke­dett a felhasznált szennye­zett vizek mennyisége, s ter­mészetesen ezzel elvezetésük, tisztításúik gondja. A város speciális helyzete számos problémát vet föl a vízrende­zési és csapadékvíz-elvezeté­se telén, miint például az Ipoly szabályozásai, a nyírje- si tórendszer, s a természe­tes gravitáció nélküli terüle­tek. Az ivóvízhálózat kiépítése 1959 óta folyamatosan törté­ni ív, g míg 1970-iben mándösz- sze a lékások fele volt az ivó­vízhálózatba bekapcsolva, adidig 1980-ra már az egész területen megvalósult a tel­jes vezetékes vízellátás, kivé­ve Patvarc és Ipolyszög vá­rosrészeket. A vízellátás fejlesztésére, illetve a szennycsatorna-háiló­zat bővítésére a VI. ötéves •terv pénzügyi lehetőségei mintegy három és félszeresen haladják meg az előző terv­időszak költségeit, azaz több mint 105 millió forintot for­díthatnak e célokra. Kiemelt feladatot jelent a város víz­ellátási gondjainak enyhíté­se, amelyet a nyugat-nógrádi regionális vízműhöz váló csatlakozással oldanak meg, valamint az 1230 köbméteres víztározó megépítésével, amelynek tervezett költsége megközelíti a 13 millió forin­tot. E hónap húszadikától meg­kezdi működését a dejtárf vízmű, amely nagyban segíti a vízellátás helyzetének job- bulásáit. Bővül a város veze­tékhálózata is, a tervidőszak­ban több mint 2100 méterrel, amelyből az elmúlt évben, a tervezett 300 méterrel szem­ben 746 méter készült el. A város vízfogyasztásának alakulásai, a környezetvédelem és a természetes vizek védel­me egyre sürgetőbben vetik föl a városi szennyvíztisztí­tó-telep megépítésének szük­ségességét. A jelenlegi ugyan­is meglehetősen leterhelt. Ugyanakkor a lakosság részé­ről is jelentős az igény, mi­vel az egyedi szennyvízkeze­lési létesítmények csak kor­látozottan használhatók, s a szennyvízszippantás is egyre nagyobb és gyakoribb gondot okoz, főként a megnövekedett vízfogyasztás miatt Balassagyarmat város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága nemrégiben tárgyalta a vízgazdálkodási helyzetet, s megállapította, hogy a város víz- és csatornahálózata — az elért fejlődés ellenére —, nem tudja kellően kielégíte­ni az igényeket, így további intézkedések szükségesek. Erre nézve konkrét teendőket fogalmaztak meg, amelynek eredményeképpen javul a vízgazdálkodási tevékenység. Cél: az import csökkentése Szovjet gabonaprogram Korom Mihály fogadta Kiril Koszevet Üzletben a hatnapos hűtött leveles A napokban találkoztak a vásárlók először a salgótar­jáni boltokban a Nógrád me­gyei Sütőipari Vállalat egyik legújabb termékével, a hat­napos hűtött leveles tésztá­val. A hat napig eltartható félkész termékből a háziasz- szonyok kevés munkával, gyorsan süthetnek sajtos, sós és édes tésztákat, sőt, habro­lót is. A terméket a pásztói 15-ös üzemben állítják elő, félkilós csomagolásban, hab­tálcán hozzák forgalomba. A későbbiek folyamán nemcsak a megyeszékhely, hanem más települések boltjaiban Is kap­ható lesz. Ugyancsak július második hetében kezdték árusítani a vállalat másik új termékét, a szintén leveles tésztából ké­szült sajtos rudat. Egyelőre a szakboltokat látják el vele, az igények felmérése végett most veszik fel a kapcsolatot a többi élelmiszerbolttal. Ma a gabonatermelés dön- -tő fontosságú problémája a szovjet mezőgazdaságnak. Fej­lesztésére már korábban is óriási összegeket fordítottak. Az utóbbi tizenöt évben lé­nyegesen nőtt a gabonater­melés, ütemét tekintve a Szov­jetunió az első helyek egyikét foglalja el. Ugyanakkor azonban az or­szág gabonaszükséglete még na^vobb mértékben növeke­dett, elsősorban takarmány- gabonából. Az országban meg­termelt gabonának több mint a felét a jószágok etetésére használják fel. Emellett per­sze azt is figyelembe kell venni, hogy az ország lakossá­ga 1965 óta 35 millió fővel gyarapodott. A Szovjetunió élelmezési programja azt a feladatot tűz­te a mezőgazdaság éléi hogy Jó termés belátható időn belül biztosít­sa az ország kenyér- és takar­mánygabona-szükségletét, gondoskodjék a szükséges ál­lami gabona tarta léikokról és halmozzon fel exportkészle­teket. A tizenegyedik ötéves tervidőszakban az évi átlagos gabonatermést az előirányzat szerint 238—243 millió, 1986 és 1990 között pedig 250—255 millió tonnára növelik. Ezeknek a számításoknak a realitását a szovjet gabona­termelés anyagi-műszaki bá­zisának további fejlesztése, a tudományosan megalapozott földművelési rendszerek, a nagyhozamú fajták és hibri­dek széles körű meghonosítá­sa, a gabonafélék fej trágyázá­sához szállított * műtrágyák mennyiségének lényeges nö­velése alapozza meg. A ga­bonatermelés növelésének fontos tényezője továbbá a felvásárlási árak emelése, valamint a gabonatermelők anyagi érdekeltsége a magas terméshozamok elérésében. Az 1982-es év időjárási vi­szonyai kedveznek a gabona­félék fejlődésének és idén jó termés ígérkezik. A szovjet élelmiszerprogram abból in­dul ki, hogy csökkenteni kell az. élelmiszerek behozatalát a kapitalista országokból, beleértve a gabonát is. Az ál­lam érdekei megkövetelik, hogy elegendő saját takar­mánygabona-tartalékokkal rendelkezzen. Ugyanakkor a Szovjetunió a jövőben is Ott lesz az élelmiszerek világpia­cán nemcsak, mint takar­mánygabona-importőr, ha­nem, mint a kitűnő minőségű orosz búza komoly, jelentős exportőré is. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a KB székházában fogadta a hivatalos, baráti lá­togatáson hazánkban tartózko­dó Kiril Koszev vezérezredest, a bolgár néphadsereg politi­kai főcsoportfőnökét, minisz­terhelyettest. A szívélyes, elv­társi légkörű találkozón részt vett Kovács Jenő, a Központi Bizottság osztályvezető-helyet­tese és Kárpáti Ferenc altá­bornagy, a magyar néphad­sereg politikai főcsoportfőnö­ke, miniszterhelyettes. Jelen volt Vaszil Baev követtaná- csos, a Bolgár Népköztársa­ság magyarországi nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. Tanácskozás a magyar- burgenlandi gazdasági kapcsolatokról Theodor Kery osztrák búr- fejlesztésének lehetőségét. A genlandd tartományi főnök tárgyaló felek kifejezték köl- Veress Péter külkereskedelmi csönös érdekeltségüket a ha- miniszter meghívására július tár menti kapcsolatok fejlesz­tő. és 16-án látogatást tett tésében. Theodor Keryt fo- Budapesten. A tárgyalások so- gadta Juhár Zoltán belkeres- rán áttekintették a magyar— kedelmi miniszter és Kapolyi burgenlandi gazdasági kap- László ipari minisztériumi csőlátók alakulását és tovább- államtitkár. (MTI) ígérkezik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents