Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-16 / 165. szám

Moszkvai tudósítónktól Hogyan születik a regény ? Beszélgetés Csingiz Ajtmatovval A nógrádi olvasók széles tá­bora is ismeri Csingiz Ajtma- ’ov, a Szocialista Munka Hő­se, Lenin- és Allami-dijas kirgiz író munkásságát. Az UNESCO adatai szerint a kirgiz Ajtmatov, a világ egyik legnépszerűbb és legolvasot­tabb írója. Könyvei több mint 80 országban tölb milliós példányszámban jel intek meg. Az APN tudósítójával foly­tatott beszélgetésében Csingiz Ajtmatov, az irodalom aktuá­lis problémáiról, a nemzeti és nemzetközi irodalmi értékek kölcsönös viszonyáról fejti ki gondolatait. — A szovjet irodalom nemzetközi jellege egyedül­álló. Nem ösztönös, hanem tu­datosan irányított jelenség­ről van szó. Minden egyes szovjet író az egységes sok- nemzetiségű közösség tagjá­nak, az egymást kölcsönösen gazdagító irodalmak képvise­lőinek vallja magát, amely­nek középpontjában súlyát és gazdagságát tekintve a nagy orosz irodalom áll, amely olyan óriásokat adott az em­beriségnek, mint Puskin, Tolsztoj, Csehov és Doszto­jevszkij. Az orosz irodalom napjainkban is a szovjet iro­dalom fejlődésének sajátos katalizátora. A szovjet irodalom és mű­vészet tapasztalata meggyőző­en bizonyítja, hogy a leg­jobb nemzeti művészeti alko­tások szükségszerűen a nagy, általános emberi eszméket, problémákat, gondolatokat hordozzák, méghozzá a szov­jet emberek eszmei állás­pontjából végiggondolva, a társadalmi harccal, a törté­nelemmel és korunk kérdé­seivel, az egyén, és a társa­dalom problémáival kapcso­latos nézőpontból vizsgálva. — Amikor egy új művön dolgozik, a munka kezdetén van-e valamilyen előre át­gondolt „programja”? — Bárcsak minden ilyen könnyű és egyszerű lenne, végiggondolom a mű vázla­tát, megírom és a könyv meg­jelenik. Az alkotásban min­den sokkal bonyolultabb, leg­alábbis, ami engem illett. Ha a művész, mint egyéniséget, mint személyiséget kívánja magát kifejezni, olyan prob­lémákkal, ellentmondásokkal, életkonfliktusokkal találja Tizennyolc községben Csingiz Ajtmatov magát szemben, amelyeket sehogy se lehet meghatáro­zott sémába szorítani. Egyszer ősszel az lsszik-Kul tóhoz utaztam, a Szántás! erdőkbe. Ott találkoztam egy gépkocsivezetővel, aki elme­sélte, hogy valahonnan két rénszarvas tévedt oda. Az egyiket elütötték, a másik azonban elment „és úgy lát­szik, hogy soha nem tér visz- sza...” — mondotta bánato­san a gépkocsivezető. Megmu­tatta nekem ezt a helyet, ahol később „A fehér gőzhajó” cí­mű regényemben egy kisfiú életrekelt. Megvolt az impulzus, a ta­lálkozás. Igen nehezen írott kisregény lett az egészből: egy elbeszélést írtam, melyet később részletekkel gazdagí­tottam, bővítettem. „A fehér gőzhajóban” a humánum kritériuma az em­bernek a természethez, min­den élőhöz való viszonya. Eb­ből következik a lelkiismeret problémája, mint az ember egyik legjellemzőbb tulajdon­ságáé. — „A fehér gőzhajó”-ban ön által vázolt probléma igen kifejezően és hihetően jelenik meg a Kirgizf ilm Stú­dió által a regény alapján készített filmben. Mi a véle­ménye a filmművészet és az irodalom kapcsolatáról álta­lában és saját alkotásaiban? — Napjainkban a film ren­dezőjének lehetősége van ar­ra, hogy új minőségben hosz- szabbítsa meg egy-egy könyv életét, hogy különleges ér­deklődést keltsen iránta. Én, mint Irodalmár, a több évez­redes történetre visszatekin­tő irodalmat tartom elsődle­gesnek. Az emberek évszáza­dokon keresztül tökéletesítet­ték, csiszolták azt a képessé­get, hogy a valóságos világot a szó közvetítésével adják vissza. A filmművészet, az irodalom, a színház, a zene, a festészet gazdag tapaszta­lataira támaszkodva a tapasz­talatokat általánosítva, lenyű­göz bennünket azzal a ké­pességével, hogy dinamiku­san tükrözi világunkat. Ép­pen ezért én, az író és a film­művészet kapcsolatát mint törvényszerűséget, mint ko­runk esztétikai követelmé­nyét tekintem. — Publicisztikai írásaiban nemegyszer hangsúlyozta, hogy jelenleg igen fontos az irodalom azon képessége, hogy megtanítson bennünket: má­sokról ugyanúgy kell gondol­kodni, mint magunkról. Ho­gyan valósult ez meg alkotó gyakorlatában a legutóbbi re­génye felletti munka az „Egy évszázadnál hosszabb nap” alkotói folyamatában? — Regényem alapgondola­ta nem új, de nem is elcsé­pelt: a világépület lényege és legfőbb értéke az ember. A regény főhőse egy sivatagban élő munkás. Szokatlan sorsá­ban korunk méreteit szeret­tem volna ábrázolni. Az örök és a múlandó találkozásában egy kiváló munkás annyiban érdekes ás fontos, amennyi­ben személyiség, amennyiben a kor egész színskálája benne koncentrálódik. Ezért igye­keztem hősömet az embert izgató problémák középpont­jába helyezni. K. Omurkulov Nemzetiségi filmnapok A nemzetiségi filmnapok vetítéseire minden évben nagy figyelmet fordít a moziüzemi vállalat. Vezetői, dolgozói tu­datában vannak a filmnek azzal a kivételes szerepével és jelentőségével, melyet „de­mokratizmusánál” fogva az anyanyelvi kultúra, a nemze­ti műveltség ápolásában és fejlesztésében betölt. Akad­tak évek, amikor külföldi ven­dégművészek is érkeztek me­gyénkbe egy-egy általuk ké­szített alkotás díszbemutató­jára. Ebben az esztendőben csak filmvetítések lesznek, s nyárról lévén szó, elsősorban vidámabb, könnyedebb hang­vételű filmeket mutatnak be. A vállalat 16 szlovák és két német nemzetiségi községben szervez másfél hónapon ke­resztül vetítéseket — a pász­tói és a rétsági járás terü­letén. Nógrád és Szügy köz­ségben 3—3 alkotásból álló sorozatot mutatnak be cseh­szlovák vígjátékokból, szau­nákból és ifjúsági filmekből. A nemzetiségi filmnapok so­rozatában érdekességük és értékük alapján különös fi­gyelmet érlemel A szűz és a szörnyeteg című felnőtteknek szóló csehszlovák mesefilm, melyet Alsópetényben, Kesze­gen és Nőtincsen játszanak; a Berkenyén vetítendő Árnyak a Notre-Dame felett című NDK-beli film; a Legénden. Terényben bemutatásra ter­vezett Libuskák című cseh­szlovák filmdráma. Ahogyan a sorozat el­ső bemutatója a fiata­loknak szólt, ugyanúgy a zárófilm is az ifjúság érdek­lődésére alapoz: a férfiak pe­dig nem sírnak című cseh­szlovák ifjúsági filmet augusz­tus 29-én Csesztvén játsszák a közönségnek. S ezzel véget ér a nemzetiségi íilmnapok idei megyei sorozata. műsor KOSSUTH RADIO! 8.25: Galuppl: A vidéki filozófus 10.05: Kököjszl és Bobojsza 10.24: Magyar mondák 10.42: Evokáció egy cslllaghos 10.47: Kelen Péter operett­felvételeiből 11.00: vllágszinházi magazin 12.45: Híres énekesek Budapesten 13.44: szabadpolc 14.14: Bura Kovács Andor népi zenekara Játszik 14.44: Magyarán szólva 15.05: Miniszter kerestetik 15.50: Ének az esőben 10.00: Húszas stúdió Szeszteszt 17.03: Bemutatjuk ÚJ felvételeinket 17.40: Magánerőből 18.05: A párizsi Polifon együttes Jannequin-madrlgáJukat énekel / 10.15: Nóták 19.35: Hídfők a végtelenbe - IV. rész *0.35: Operettkedvelőknek 21.30: Fűtől fáig. A vizekről 22.20: tíz perc külpolitika *2.30: Oj Zenei OJság *3.05: Operarészletek 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 0.05: Dalok a „Fáklyavivők” című hanglemezsorozatból 8.20: tíz perc külpolitika 8.35: Magnósok figyelem I 9.21: Háttérbeszélgetés 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40; Népi muzsika 13.15! Fúvószenekari hangverseny a 0-os stúdióban 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Térkép és útra való 17.30! ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.40: Régi nóta. híres nóta *0.35: Sokféle Szórakoztató irodalmi magazin 21.35: Ritmus — Patti Austin felvételeiből 22.05: Népdalkörök pódiuma 22.30: Nem szentírás 23.20: Nyáréji muzsika éjfélig MISKOLCI STÜDIO: 17 00: Hírek, időjárás, műsor ismertetés. — 17.05: Péntek este Eszak-Magvarországon. (A tarta­lomból: Jól tudni. Hasznos ta­nácsok — Üj biztosítási formák — Programajánlat.) Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. Telefonügyelet: 35-510. — 18.00: Észak-magyaror­szági krónika. (Oj termek a sal­gótarjáni öblösüveggyárból. — Heves megyei mezőgazdasági helyzetkép.) — 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: l6.:30 Hírek 16.35! Első számú közellenség. Ma­gyarul beszélő francia- olasz filmvígjáték 18.20: Reklám 18.30: postafiók 250. Takács Mária műsora. SZ 18.45: öt perc meteorológia. SZ 18.50: Aratás, ’82. Rlportműser. SZ 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna. SZ 19.15: Esti mese. SZ 19.30: Tv-híradó. SZ 20.00: Delta. Tudományos híradó. SZ 20.25: Az Abba együttes 21.15: Hatvanhat. Vendég: dr. Balogh György alezredes, a vára- es pénzügyőrség országos parancsnokának helyettese. SZ 22.15: Tv-siradó 3. SZ 22.25: Alexis különös utazása. Magyarul beszelő francia film. SZ 2. MOSOK: 18.20: Még egyszer — gyerekek­nek! 18 50: Pedagógiai Intézet Veszprém­ben. Rlportműser 19.30: Tv-hlradó. SZ 4 NOGRAD — 1982. július 16., péntek A Jelenkor júliusi-augusztusi száma A Pécsett szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat kettős nyári számának élén Ta- káts Gyula verseit és Táti­don Dezsőnek Takáts Gyula új verseskötetéről szóló ta­nulmányát olvashatjuk. A lírai rovatban emellett hét pécsi költő — Csordás Gábor, Galambost László, Makay Ida, Meliorisz Béla, Parti Nagy Lajos, Pál József és Pálinkás György — to­vábbá a „Kilencek” csoport­jával indult Kovács István, Péntek Imre és Utassy József versei kaptak helyet — A szépprózai írások sorában Baranyai László, Pályi And­rás és Thiery Árpád elbeszé­lését, Nádas Péter regény- részletét, valamint Tatay Sándor Bakony szociográfiá­jának újabb részletét közli a folyóirat. „ .. .elátkozva a Hatodik Napot...” címmel olvashat­juk Zelk Zoltánnak Sára Sán­dor filmjében elhangzott val­lomását háborús élményeiről. — Hallama Erzsébet „Tudós­portrék" sorozatában Melczer Miklós pécsi bőrgyógyásszal beszélget. Az irodalmi tanulmányok közül figyelmet érdemel Tüs­kés Tibor Nagy László-mo- nográfiájának új fejezete, va­lamint Spíró György Kelet- Európai íróportrék című most induló sorozatának el­ső közleménye B randi slav Nusicról. A művészeti írások sorában többek között Németh Lajos athéni jegyzeteit és Tarján Tamás filmszemléjét talál­juk a Jelenkor nyári számá­ban. Hemzetközi művésztelep, Salgótarján («I.) Stuiter Zsuzsa Stuiter Zsuzsa Swierkiewicz Róberttal — férjével —, s egyik kisfiával érkezett Sal­gótarjánba. És több mesés- könyvvel. Nemcsak a gyere­kek kedvéért hozta magával a könyveket. Mint például Tordon Ákos Tarka mefe cí­mű könyvét, ami így kezdő­dik : „Tücsöki Tücsökiné indul a vásárba, de nem jut mész- szíré: beragad a sárba. Nagy volt a zuhatag, ami alázúdult erdőre-mezőre, nem csoda, ha nagy sár maradt belőle... ” Nem csoda, hogy a mese és Stuiter Zsuzsa ilyen közel ál­lanak egymáshoz. Tücsöki Tü­csökiné és a mese többi alak­ja részben az ő „gyermeke” is, a könyvet ő illusztrálta. Most ez a legkedvesebb, nemrég jelent meg a Móra Kiadónál. Pompázó virágszirmok, csil­logó égbolt, fák zöld lombja között élnek a mese hősei, fél­reérthetetlenül hitet téve a mellett, hogy az élet szép, s boldogító hivatás betölteni a mese törvényét, amely sze­rint a jóság és a szépség győ­zedelmeskedik. A mesék il­lusztrátora így végső soron az igazság szószólója, nemcsak Tücsöki Tücsökinének „segít” kikecmeregni a sárból, hanem kicsit valamennyiünknek. A mese és a való világ, termé­szetesen, nem ugyanaz, törvé­nyei is mások. De vannak kö­zös törvények is, amelyek mindkét világban érvényesek, vagy jó volna, ha érvényesek lennének. Eddig körülbelül tizenöt könyvet illusztrált a Móra Ki­adónak, s munkatársa a Dör- mögő Dömötör ciznü lapnak. — Ez a munka számomra nem pusztán illusztrálást je­lent — mondja. — Megpró­bálom mindig továbbgondol­Stuitcr Zsuzsa ni azt, amiről a mese szól és saját asszociációimat is be­leviszem* a képbe. Mindig is szerettem a meséket, három­négy évig óriásbábokkal bá- boztam — inkább animációs színház volt, amit csináltunk —, ez sem maradt nyom nél­kül. Stuiter Zsuzsa Budapesten született 1944-ben. Útkeresése során hosszabb ideig textil­festőként dolgozott, 1976-tól a Művészeti Alap tagja. Azó­ta főleg grafikával foglalko­zik. Eddig két önálló kiállí­tása volt Budapesten a mű­szaki egyetem kollégiumai­ban. — Mit csinál Salgótarján­ban? — Itt rácsaptam a rézkarc­ra. Ebben a grafikai ágban eze: az első kísérleteim. Ezen­kívül tusrajzokat készítek. Kicsit ezek is kötődnek a meséhez. Legalábbis annyi­ban, hogy a mesén keresztül próbálja megfogalmazná sú­lyosabb mondandóit is. Való­jában már nyugtalanabbak ezek a lapok. A Szorongás, az Erdőjáró, a Régi lámpa az ab­lakban, a Látogatás az emlék­műnél megannyi szorongató kérdést vet föl. — A ma emberének meg­lehetősen sok oka van arra, hogy álmai ne legyenek min­dig nyugodtak, s időnként el­lepje valamiféle megmagya­rázhatatlan belső szorongás — jegyzi meg a lapokat forgat­va a művész. — Nem tetszik, ha valami hazug és hamis. Aki meséket olvas, gyermek, vagy felnőtt, leginkább azt sze­reti, ha végül a legkisebb ki­rályfi legyőzi a gonoszt. Ha pedig azt látja, hogy az élet­ben ez nincs mindig így, ak­kor elkomorul. Én is így va­gyok ezzel. Ilyenkor fölhábo- rodok és nekilátok a munká­nak. A felháborodás csaknem folyamatos, tudok dolgozni. A mese és a világ üzene­teire adott válaszok így ötvö­ződnek eggyé művészi mun­kásságában. Rajzai, rézkarcai, s nem utolsósorban illusztrá­ciói érzékeny alkatnak mu­tatják. Főként a mesék vilá­gában nem idegen tőle a poé- zis, és az együttérzés sem, il­lusztrációi a megértés kifeje­zői. az igazmondás megnyilat­kozásai. Nem is lehet ez más­ként, ha egyszer a mesében is a valóságot kutatja. Tóth Elemér Tájékoztató az iskolaszervásárról Az APISZ Kiskereskedelmi Vál­lalat tájékoztatja a tanulóifjúsá­got és a szülőket, hogy 64 üzle­téhen július 31-ig valam annyi — a Művelődési Minisztérium által kötelezően előírt — egység- és iskolaszercsomagot 30 százalék engedménnyel árusít. Azt az egy­ségcsomagot, amelyben a füzetek es néhány kiegészítő kötelező tan­szer van, mindenkinek meg kell vásárolnia, az irószercsomagot azonban — amiből" a fontosabb tanszereik esetleg már az elmúlt évről megvannak a tanulóknak — nem feltétlenül szükséges meg­venni. Az Idei kedvezményes vásár Idején a közlekedésbiztonsági ta­náccsal közösen akciót Szerve­zett az APISZ: valamennyi fü­zet- és írószercsomagban elhe­lyeznek egy-egy KRESZ-pályázatl lvet, amelynek visszaküldői kö­zött értékes nyereményeket sor­solnak ki. A főnyereménye«: Ke­rékpár, sátor, kempingfelszerelé­sek és ezen kívül 100 darab vá­sárlási utalvány. Az akelő célja, hogy mintegy 300 ezer iskolás­korú gyermek játékos formában sajátítsa el a biztonságos közle­kedés alapszabályait. Az APISZ-tanszervásárral egy- ldűben a PIERT ugyancsak júli­us 31-ig 21 fővárosi és vidéki sa­ját, illetve más vállalatokkal kö­zösen üzemeltetett boltjában szin­ten kedvezményes tanszervásari rendez. Ezekben az üzletekben szelesebb az engedményesen áru­sított tanszerek köre: 30 százalék­kal olcsóbban vásárolhatók meg a nomenklatúra szerinti füzete«, az egységcsomagba helyezhet® tanszerek, valamint az Iskolatás­kák és a tolltartók Is. nes magyar—NSZK koprodukció­ban. Háromnegyed 6 és 8-tól: Szóljon a rock! (14) Színes fran­cia film. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4-től: A hétszázéves titok. Színes szinkronizált szov­jet bűnügyi film. Háromnegyed 6-től:, Hogyan csináljunk svájcit? Színes, szinkronizált svájci film- vlgjáték. Este to-től éjszakai elő­adás: Sógorok, sógornők. (16) Színes francia filmvigjáték. — Pásztói Mátra: Indiánkaland On- tarlóban. (14) Színes francia—ro­20.00: Jelenetek egy házasságból. Magyarul beszélő svéd tévéfilmsorozat 6/1. rész: Ártatlanság és pánik (lsm.) SZ 20.50: öt perc meteorológia (lsm.) 20.55: Tv-hlradó 2. SZ 21.15: Forrás. A szegedi körzeti stúdió műsora 21.45! Richard Strauss: Don Juan. Szimfonikus költemény 22.05: Vivó-világbajnokság férfilőr egyéni döntő, közve­títés Rómából. SZ BESZTERCEB ANYA! 18.10: Ember és föld. - spanyol természetfilm-sorozat 18.40: Dokumentumműsor 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés és műsor- ismertetés 19.30: Tv-hlradó 20.004 Forró szél. Jugoszláv tévé­filmsorozat 1. rész 21.05: Szórakoztató vetélkedőp.üsor 21.45: Ez történt 24 óra aUtt 22.00: NDK tévérevü 23.30: Téli ház. — Angol tévé­komédia 0.20: Hírek 2. MŰSOR! ’ 20.05: Ezt adjuk, amint van — Szórakoztató tévéműsor 24.20: Időszerű események 21.50: Tévé film 23.05: Dzsesszpódium MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél pC-VTEK — 22 15 h 4-től: Csárdáskirálynő. Kálmán “• Tmre világsikerű operettje, azí­mán—angol kalandfilm. — Szé­chenyi Rákóczi: A Kobrá napja. (16) Színes, szinkronizált olasz krimi. — Rétság: Nevem: senki. Színes, szinkronizált olasz—fran­cia—NSZK western. — Kistoro­nyéi Petőfi: Szuperexpressz. (14) Színes, szinkronizált japán ka- tasztrófafilm. — Érsek vadkerti Egy kis romantika. Színes, szink­ronizált amerikai—francia film- vígjáték. — Nagylóc: A 3. számú űrbázis. (16) Színes angol fan­tasztikus kalandfilm. „ALEXIS KÜLÖNÖS UTAZÁSA” I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents