Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-16 / 165. szám

WAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Javítás aratás közben is XXXVIII. ÉVF.. 165. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. JÚLIUS 16., PÉNTEK Negyvenmillió fejlesztésre Mii javítják a lakosság egészségügyi alapellátását Személyi kérdésekben döntött a megyei tanács Ä lakosság egészségügyi ellátásában, a betegségek meg­előzésében, feltárásában és gyógyításában meghatározó sze­repe van az egészségügyi alapellátásnak. A Nógrád megyei Tanács utoljára 1973-ban tekintette át az egészségügyi alap­ellátás helyzetét, fejlesztésének feladatait. A testület teg­nap Salgótarjánban tartott ülésén újból megvizsgálta, hogy az egészségügyi ellátás mennyire felel meg a mai követel­ményeknek, s milyen intézkedések szükségesek tovább­fejlesztéséhez. Jobb az országosnál Dr. Harakály Mária, a Nógrád megyei Tanács egész­ségügyi osztály vezetője eló- . terjesztésében részletesen ele­mezte az elmúlt évek tapasz­talatait Az előterjesztő, s a testület munkájában részt ve­vő dr. Girinyi Margit, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője egyaránt el­ismeréssel szólt arról a dina­mikus fejlesztésről, amely az egészségügy tárgyi és szemé­lyi feltételedben, a megelőző, a gyógyító munkában végbe­ment. A körzeti orvosi, a gyermek- és iskolaorvosi há­lózat, az üzemorvosi szolgálat 1970-től folyamatosan bővült, korszerűsödött. Csaknem 3Ó orvosi rendelő épült és több mint 60 egészségügyi intéz­ményt korszerűsítettek a ne­gyedik és az ötödik ötéves tervben a megyei beruházá­si keretből. Ez, valamint a lakosság társadalmi összefo­gása azt eredményezte, hogy a nagyobb települések — a székhelyközségek — rendelői­nek 85 százaléka megfelel a korszerű ellátás követelmé­nyeinek. Az egy orvosi kör­zetre jutó lakosok száma kedvezőbb képet mutat az országosnál. A tanácsok, a megye nagyüzemei nem ke­vés pénzt fordítottak az üzem­orvosi hálózat kialakítására, korszerűsítésére. A 46 üzemi rendelőből 17-et az elmúlt öt­éves tervben alakítottak ki, többségüket önálló üzemi fej­lesztéssel. Többek között Srenk János Nógrád—Berkenye kör­zet tanácstagja, Szoó Béláné és Juhász Gyula salgótarjáni tanácstagok szóltak mindezek­ről szemléletesen. Sokat javultak az elmúlt években az egészségügyi dol­gozók életkörülményei is. Egy sor orvosi lakás épült a me­gyében és jó néhányat kor­szerűsítettek. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága 450 ezer forintos támogatás­sal pályázatot hirdetett orvo­si lakások építésére, amelyet őt helyi tanács nyert el. Több orvos és egészségügyi dolgozó részesült az Egészségügyi Mi­nisztérium lakásügyi támo­gatásában, soknak — köztük félszáz pályakezdő orvosnak — letelepedését támogatták milliókkal a tanácsok. Folya­matosan növekszik azoknak az orvosoknak, gyógyszerészek­nek a száma, akik ösztöndíj­jal tanultak és felkészültsé­güket az alapellátás javításá­ban hasznosítják. Növekvő táppénzes állomány " X személyi feltételek alap­vetően ugyancsak biztosítot­ták a ínegyében. Mérséklő­dött az orvosok elvándorlása, és tovább csökkent a betöl­tetlen orvosi körzetek száma is. Mind több azoknak az üzemorvosoknak a száma, akik főfoglalkozásban látják el munkájukat. S az egészség- ügyi szakmai munkában egy­re kedvezőbben érezteti ha­tását, s tervszerűbb, folyama­tosabb az orvosok képzése, továbbképzése, A körzeti or­vosok szakvizsgára való elké­szítéséből egyre nagyobb sze­repet Vállalnak a kórházak. Mindezek az intézkedések, az anyagi és a személyi feltéte­lek kedvező változása nagy­mértékben javította Nógrádi­ban az egészségügyi ellátás szervezettségét, hatékonyságát. Szélesedett és eredményeseb­bé vált a lakosság általános szűrővizsgálata, a betegségek feltárása és komplex gyógyí­tása. A tanácskozáson dr. Kovács Bertalan pásztói, dr. Győri Sándor Varsány—Ri- móc körzeti tanácstag mond­ta el ezzel kapcsolatos ta­pasztalatait. Az előterjesztés elemezte azokat a gondokat is, amelyek a jelentős fejlődés ellenére ma is megvannak az egész­ségügyi ellátásban. Többek kö­zött az üzemegészségügyi, az iskolaorvosi és gyermekfogá­szati hálózat fejlesztését, az ifjúság fokozottabb egészség- ügyi gondozását, a gyógyító, a rehabilitációs munka szín­vonalának javítását, az 1978- tól folyamatosan növekvő — jelenleg az országos átlagot meghaladó — táppénzes ál lomány visszaszorítását tették szóvá az élőterjesztéssel egyet­értésben Radics János tari, Sarló Béla mátraverebélyi és dr. Szépvölgyi János romhá- nyi körzeti tanácstagok. A hatodik ötéves tervben változatlanul fontos feladatot jelent a megyében az egész­ségügyi alapellátás javítása — hangsúlyozta összefoglalójá­ban Devcsics Miklós, a Nóg­rád megyei Tanács elnöke. A tennivalók következetes vég­rehajtására, társadalmi, gaz­dasági programot dolgoztak ki, amely számolt az egész­ségügyi intézmények, a gaz­dasági egységek, a társadal­mi és tömegszervezetek támo­gatásával, a lakosság cselek­vő együttműködésével. A munka tárgyi feltételei­nek korszerűsítésére — orvo­si rendelők, lakások építésére és felújítására — 40 millió forintot fordítanak. Ez, vala­mint az orvosi állások betöl­tése minden bizonnyal tovább javítja majd a szakmai mun­kát, a megye lakosságának egészségügyi ellátását. A fel­adatok között helyet kapott az iskolaorvosi és a gyermek- fogászati ellátás fejlesztése, az üzemi orvosok, a gazdasá­gi vezetők, a társadalmi szer­vek hatékonyabb együttműkö­dése, a táppénzes állomány visszaszorítása érdekében. Ha­tározott a tanács a lakosság egészségügyi kultúrájának fejlesztéséről, az egészséges életmód, a családi életre ne­velés, a korszerű egészségügyi szokások hatékonyabb propa­gandájáról is. Személyi kérdések A megyei tanács tegnapi ülésén személyi kérdésekben is döntött. Dr. Kecskeméti Gyulánét, a Magyarnándori közös községi Tanács tagját megválasztotta a Nógrád me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága tagjának. A testület saját kérésére, eddigi munká­jának elismerése mellett fel­mentette tisztségéből Gulyás Jánosnét, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetőjét, ugyanakkor dr. Hor­váth Istvánt kinevezte műve­lődési osztályvezetőnek. A me­gyei építési, a közlekedési és a vízgazdálkodási osztály veze­tője C. Becker Judit lett. Javában tartanak a nyári betakarítási munkálatok az ecsegi Béke Termelőszövetkezet­ben. A gondos előkészületek ellenére is meghibásodhatnak az aratókombájnok, s így a gépműhely szakembergárdáján; k pontos, összehangolt munkával kell a hibákat elhárítani. Képünkön: kombájn hűtőtartályának cseréje látható. (Aratási riportunk a 3. oldalon) Augusztus 19-23 Egyetemisták, főiskolások találkozója Salgótarjánban Ismét rangos eseménynek ad otthont a közeli napokban Salgótarján. Itt rendezik meg augusztus 19—23. között az egyetemistáik, főiskolások VII. országos turisztikai ta­lálkozóját, amelyre szerte az országból mintegy másfél ezer fiatalt várnak. Az EFOTT szervező bizottsága csütörtö­kön délután tartotta megbe­szélését, amelyen a 12 mun­kabizottság vezetői számol­tak be az előkészületekről. Elmondották, hogy rendben halad a szervezés, s széles körű mozgósítással igyekez­nek biztosítani az országos rendezvény sikerének felté­teleit. összeállt a program is, amely igen gazdagnak ígér­kezik, íme egy kis ízelítő. Lesz természetjáró akadály- verseny, amelyen a résztve­vősnek virág- és madárisme­retüket, léggömbvadászó „tu­dományukat”, kötélmászói és egyéb játékos, ügyességi tu­dásukat kell bizonyítaniuk. Megismerkednek, egy város- ismereti verseny keretében Salgótarjánnal is, a kiadott térképvázlat alapján kell fel­keresniük a megyeszékhely nevezetességeit, megadott pontjait. Lesz haditechnikai bemutató, éjszakai termé­szetjáró akadályverseny, MHSZ-bemutató, hogy csak néhányat említsünk. Gazdag kulturális progra­mot állítottak össze a szer­vezők. Irodalmi színpadok mutatkoznak be, a turisztikai találkozó résztvevői megné­zik a III. országos amatőr popzenei tábor együtteseinek zárókoncertjét, valamint részt vesznek az augusztus 20-i ráróspusztai kulturális napon. A szervező bizottság meg­határozta a hátralevő időszak teendőit, gondoskodott az anyagi és műszaki feltételek megteremtéséről. S mint az előkészületekből kitűnik, a másfélezernyi résztvevői gár­da minden bizonnyal kelle­mes benyomásokat, emlékeket szerez megyénkről. További erőfeszítések szükségesek Áz ötnapos munkahét tapasztalatai az SKÜ-ben A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szakszervezeti bizott­sága tegnap testületi ülésen többek között megvitatta az ötnapos munkahét bevezeté­sének tapasztalatait és az ez­zel kapcsolatos további ten­nivalókat. A testület élé ter­jesztett beszámoló megállá­si Salgóbányán rende- pajtásai egy-egy önálló mü- zett Barátság nem- sort mutattak be. A közös- zetközi úttörőtábor seggé szerveződött tábor csütörtökön bezárta kapuit, együttesen énekelte a gyer- búcsút vettek egymástól az öt mekmozgalom dalait, s ön­nemzet — csehszlovák, finn feledten ismerkedtek meg francia, lengyel és magyar egymás játékaival. — úttörői, valamint felnőtt vezetői. Az utolsó napok programja során a többi kö­zött Nógrád megyei túrán vettek részt a pajtások. Megismerkedtek Szécsény- nyel, Balassagyarmattal, Hollókővel, Pásztóval. Az Üttörősarok tudósítói példá-i ul a szécsényi tejüzembe lá­togattak el, valamint a Ku­binyi Ferenc Múzeumot és g0T került az ünnepélyes Hollókő nevezettségeit ke- zászlólevonásra, s a kilenc resték fel, A szerdai nap nap eseményeinek értékelé- programja a búcsúestre ké- sére is< Ekkor adták át a szülődés jegyében telt el. különdíjat is, s itt vehették Itt ugyanis minden ország át a tábor résztvevői az Búcsú a tábortól! Üttörősarok tudósítóinak ajándékát, a Barátság kró­nikát, amely a tábori élet sokszínű, élménydús ese­ményeit és történeteit mu­tatta be. k »ár későre járt, ami­iyI fájó szívvel . és könnyes szemmel bú­csút vettek egymástól a tá­bor lakói, összességében el­mondható, hogy az együtt töltött kilenc nap nagysze­rűen szolgálta a barátság elmélyítését. A gyerekek sok-sok élménnyel gazda­godtak, s közülük többen bizonyára hosszabb időre szóló barátságot is kötöt­tek. Azzal köszöntek el egymástól: viszontlátásra 19S3-ban Salgóbányán! pítja, hogy az 1981. október 1-én bevezetett ötnapos mun­kahét komoly és körültekin­tő termelésszervezési, bérpo­litikai és szociálpolitikai elő­készítő munkát igényelt a vál­lalat gazdasági és társadalmi vezetésétől. Mivel az ötnapos munkahét bevezetésének alapvető feltétele volt, hogy a vállalat munkájának haté­konysága, pénzügyi helyzete, termelési színvonala, a mun­kaidőalap csökkenése elle­nőre se romoljon, műszaki és szervezési intézkedési tervet készítettek a feladatok meg­oldására. Az intézkedési tervben fog­lalt feladatok teljesítése a termelő gyárrészlegeknél a tervezettnél jobb, azonban a szolgáltató részlegek elma­radása miatt a vállalati terv­teljesítés a 100 százalék alatt marad. A kieső munkaidő pótlására készített műszaki, szervezési, intézkedési terv csaknem 20 témája nem való­sult meg, s ezek jelentőis ré­szét nem sikerült újabb té­mák kijelölésével és megoldá­sával ellensúlyozni. A vállalat termelését és ter­melékenységét vizsgálva —, mint ami a legjobban érzékel­teti a helyzetet — a testület megállapította, hogy tervfel­adatának egyetlen gyárrész­leg sem tudott eleget tenni, hiszen az egy-öthónapos vál­lalati befejezett termelési ter­vet, csak 96,1 százalékra, az értéktervet pedig 97 száza­lékra teljesítették. Nem mu­tatnak sokkal kedvezőbb ké­pet a termelékenységi muta­tók sem. Mind a termelés, mind a termelékenység ala­kulásából megállapítható, hogy a munkaddőalap pótlá­sára hozott intézkedések vég­rehajtása ellenére sem növe­kedett a termelés a megkí­vánt ütemnek megfelelően. A szakszervezeti bizottság őszinte hangú, felelősségtől át­hatott vitában elemezte a vállalat gazdasági helyzetét, kereste a megoldás módjait, és megfogalmazta az ötnapos munkahéttel kapcsolatos to­vábbi feladatokat. A terme­lői munkaidőalap növelése érdekében további erőfeszí­téseket kell tenni a váratlan meghibásodások csökkentése érdekében. Jobban össze kell hangolni az alapanyag-ellá­tást, a rendelői igények kielé­gítését, valamint a rendelke­zésre álló termelési kapacitá­sokat. Elengedhetetlen a nor­mák intézkedési terv szerinti folyamatos karbantartása, va­lamint a munkafegyelem to­vábbi erősítése, mindenek­előtt a munkaidő betartása.

Next

/
Thumbnails
Contents