Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-15 / 164. szám
Tőkönyvelői szemüveg Sztár növény és szelíd bikák — Az aszályos tavasz és nyárelő miatt kémiai úton kellett valahogy pótolni az esőt. Az e-őpótló lombtrágya hektáronként ezer forintba került a gabonában. Az 580 hektárnyi búzában csaknem 600 ezer forint többletköltség jelentkezett, mintegy 170 tonna gabona ára. Ha nincs a gazdaságban alapon kívüli tevékenység és abból származó több milliós nyereség, tétlenül nézhettük volna, hogyan mennek tönkre a búzatáblák... Amin tilos meditálni és amin kell Mindezt a kisterenyei termelőszövetkezet főkönyvelője, Reményi Miklós mondotta, még az aratás megkezdése előtt. Az ember általában, ha a mezőgazdasági tevékenységről érdeklődik, a növénytermesztőket, állattenyésztőket kérdezi, most azonban kíváncsi voltam, milyen mindez egy főkönyvelő szemüvegén keresztül, — Visszatérve a bevezetőben mondottakra, egy hektáron a lombtrágyázás ezer forintba került, azaz körülbelül 300 kilogramm búzába. Megtérül-e ez? — Ez az amin nem szabad sokat meditálni. A mi vidékünkön a búzatermesztésben, a hozamok növelésére fordított minden forint megtérült. A kukoricába viszont akármennyit ölünk, mindig ráfizetünk. Kiszámoltuk, a kukorica csak 6 tonnás hektáronkénti átlagtermés mellett hozna némi hasznot. Ezt viszont soha nem tudtuk elérni. Most már nem is fogják, mert lemondtak a vele való kínlódásról. Fölszámolták az olajlent és a mustárt is, ezek helyett a napraforgó lett a sztár. Nem a markukat tartották Íme a napraforgó a főkönyvelő szemüvegén keresztül. — Ennél a növénynél az árbevétel ötven százaléka a költség. Hektáronkénti egy tonnás hozamon felüli termés már nyereség. Ilyen növény nincs még egy a fegyvertárunkban. Idén már 164 hektáron terem, igaz ebbe „besegített” a téli fagy, aminek eredményeként ki kellett szántani a repcét. — Fagy, aszály, a mezőgazdaságnak talán két legnagyobb réme. Mindkettőt átvészelték, kérdés, idén is nyereséges lesz-e a növénytermesztés?- Könnyebb lenne erre néhány hónap múlva válaszolni. Az alaptevékenységünk először — a termelőszövetkezet íennálása óta — zárt némi nyereséggel. Pontosan 2,95 százalékos szűkített nyereséget könyvelhetett el a növény- termesztés és állattenyésztés... — ...és az alapon kívüli? — Ennek csaknem tízszeresét, 25—26 százalékosat. A fejlesztést — mintegy hárommillió forintot — teljes egészében ebből finanszíroztuk. Éneikül se kombájn, se tehergépkocsi, se autóbusz, se munkagép. Tarthattuk volna a tenyerünket. A kisterenyeiek azonban nem tartották. Elmaradt „bikaviadal" Tartanak viszont mást. Hízóbikát legelőn. Az „újítás” állítólag a TAURINA elnevezésű állattenyésztési rendszertől származik. Néhány évvel ezelőtt minden további nélkül elmeháborodottnak nyilvánították volna, aki hizóbikát tart legelőn, mondván, hogy a legjobb esetben is éhen döglik, de az is elképzelhető, hogy fölökleli a gondozóját. Nos, Maconkán hónapok óta gyarapodik a 117 hízóbika a legelőn, szépen híznak és ami még fontosabb olcsón. Gondozó igaz nincs, de van helyette villanypásztor, a bikákat pedig meg lehet simogatni. Amit gondolom a főkönyvei-. szívesen meg is tesz... — Milyen szerepet szánnak az állattenyésztésnek a következő években? — Nagyobbat, mint a növénytermesztésnek. A tavalyi árbevétele mintegy egyhair- madával meghaladta a növénytermesztését a következő években pedig 25 millióig szeretnénk eljutni. A növénytermesztésé ennek a fele lenne. — Miért döntöttek így? — Ezt látjuk a biztosabbnak. Tejtermelésben az idén már négyezer liter fölötti hozammal számolunk tehenenként és év végére száz húshasznú tehenünk telelhet a szabadban. Ezen megint nem. kell csodálkozni, mert tavaly sem fagyott meg egy fia darab se. Istálló csak a tejelő teheneknek dukál, az is módjával. — Most épül saját kivitelezésben egy szabadtartásos telep, amely a tervek szerint 500 férőhelyes lesz 1985-re. A tejtermelésről nem akarunk lemondani, csakúgy mint a hústermelésről. Idén olcsóbban termelünk, mint tavaly... * A kisterenyei termelőszövetkezetben 100 milliós árbevétel elérése a cél a tervidőszak végére. Hogy meglesz, arra garancia a jól megválasztott termelési szerkezet, az aäap- és a kiegészítő tevékenység összhangja, amely nélkül nem létezhet kiegyensúlyozott gazdálkodás. Legalábbis Nógrád megyében! Zilahy Tamás Komplett szállítás — több haszon ' Mpnnvsvo! egyszerűbb úgy házat IrlClIilfI«Cl építtetni, ha az ember nem maga futkos cementért, homokért, mészért, tégláért, s egyéb építőanyagért, nem ő maga kilincsel a kőművesnél, ácsnál, s más szakiparosoknál, hanem mindezt a vállalkozóra bízza. Arra, aki rutinból kevesebb utánjárással képes megoldani ezeket a feladatokat. Ugyanígy a gazdasági életben: mennyivel egyszerűbb a dolga annak a megrendelőnek, aki, ha gyárat akar építtetni, olyan partnert talál, aki nem csupán egy-két munkafolyamat elvégzését vállalja, hanem komplett berendezések, létesítmények, kulcsrakész szállítását. S ma már a vevő —, különösen, ha kemény valutával fizet mindinkább ilyen formában várja megrendelései teljesítését. Az exportfővállalkozás hathatós módszer kivitelünk növelésére és a jövedelmezőség javítására, következésképpen a gazdaságirányítás eddig is ösztönzött elterjesztésére. A fővállalkozás, a különféle termékek és szolgáltatások elaprózott kivitele helyett a szellemi tőke és a gyártási kapacitás összpontosításával többet hozhat a konyhára, mintha egyenként adnák el a terveket, berendezést, technológiát. Igaz, a rizikó is nagyobb, hiszen a fővállalkozónak alvállalkozók tucatjával kell egyezkednie, s a tervezők, kivitelezők tevékenységéért is őt terheli a felelősség. A kockázatért cserébe azonban nagyobb a haszon egyebek közt azért is, mert így a fővállalkozásba olyan szállítmányok, szolgáltatások is bekerülhetnek, amelyek — miután az építés helyszínén is beszerezhetők — önmagukban eladhatatlanok lennének. Az ecsetelt előnyök ellenére sem eléggé elterjedt forma nálunk a fővállalkozás. Miért? Nemrégiben tapasztalatok, érdekeltségi formák összegzésével erre keresett választ egy szakemberekből álló munkabizottság. A vizsgálatok kiderítették, hogy például a gépgyárak közül csak kevés képest komplett technológiát ajánlani. A belső piaci feszültségek miatt — érthető módon — az építőipari vállalatok csak az utóbbi években kaptak kedvet a külföldi fővállalkozásokhoz. Lassan viszont hagyományai vannak az állattenyésztési telepek és a komplett mező- gazdasági rendszerek exportjának. Tervező- irodáink is exportálnak terveket, de ehhez nem szervezik meg — a valószínűleg busás haszonnal járó — kivitelezői hátteret. A munkabizottság elemzései során fény derült arra, hogy vannak fővállalkozóink, akik komplett beruházások megtervezésére, kivitelezésére törekszenek, ám az alvállalkozókat gyakorta nem a honi, hanem a külföldi cégek között keresik. Az indok: a hazai közreműködők szállítási készsége kifogásolható, külföldi partnerekkel biztonságosabb a feladatok pontos teljesítése. Miközben idehaza mérséklődött, a beruházási javak iránti igény, a fejlődő országok jó lehetőséget kínálnak a kihasználatlan kapacitás lekötésére. Ám ezekre az országokra az jellemző, hogy nem egyes gépeket, berendezéseket vásárolnak, hanem valamilyen termék teljes technológiai és szervezési rendszerének szállítását várják a partnertől. Méghozzá oly módon, hogy az eladó — a fővállalkozó — ne csupán a műszaki eredményeket szavatolja, hanem szervezze meg a kezelőszemélyzet betanítását, az üzemeltetést, valamint közreműködjön a vállalatvezetésben és az értékesítésben. A magyar cégek zöme, részben az éles piaci verseny, részben produktumuk nívójánál fogva, zömmel a fejlődő országok megrendelőinek igényeit képes kielégíteni. Következésképpen nagyobb teret, több lehetőséget kell adni azoknak a cégeknek, amelyek vállalják a komplett szállítások kockázatát. A hazai vállalatok érdekében a munkabizottság szabálymódosításokat javasolt. Egyengeti a fővállalkozások előtt az utat a külföldi kirendeltségek megerősítése is. A gyors ajánlattételhez (sokszor ezen áll, vagy bukik a megrendelés elnyerése) szükség van például a fogadó ország politikai, jogi, szabványügyi, pénz- és hitelügyi, biztosítási, szállítási, munkaügyi szabályainak ismeretére. Az utóbbi időben az ilyen információk megfelelő, szakértői kezelése érdekében egyebek közt növelték a külképviseleteken dolgozó vállalati szakemberek arányát. Egyszerűsítették szolgálatban dolgozók díjazási, premizálási rendszerét és a vámmentességre vonatkozó új szabályok is jobban szolgálják a fővállalkozásban rejlő lehetőségek kiaknázását. Anélkül, hogy a szigorúan szakmai módszereket részleteznénk: az úgynevezett deyizacímzett- ség-megosztás, az elszámolási módszerek finomítása és egy sor más intézkedés ugyancsak hozzájárul a fővállalkozás elterjedéséhez. Addig is,'amíg külön szabályozás helyett a vállalatok, közvetlenül érzékelve a piaci igényeket, a nagyobb haszon reményében önként vállalják a fővállalkozással járó naT gyobb kockázatot. Molnár Patrícia Meleg, de rozsdás! Augusztusra: teljes üzem az Háztartási A tisztább A megyeszékhely központi fűtéssel és meleg vízzel ellátott lakásaiból számos olvasó panaszolja, hogy gyakran el- színeződik a meleg víz. Olyankor is, mikor ez a „hidegcsapnál” nem tapasztalható. Mi ennek az oka, és mit lehet ellene tenni? Az illetékesek az ingantlankezelő vállalat és a távfűtő üzem szakemberei az alábbiakat válaszolták kérdéseinkre. Az elszineződés oka ismert. A vízben oldott különböző sók, nyomelemek a melegítés során 60 Celsius-fok fölött kiválnak és lecsapódnak a vezetékek belső falán, illetve iszap formájában a melegvíztároló tartályokban. A fogyasztás reggeli és esti csúcsidejében az intenzív vízáramlás felkeveri a lerakódott iszapot, mely megjelenik a csapoknál. Ez végső soron egészségre ártalmatlan anyag — a meleg víz amúgy sem fogyasztásra, ivásra, főzésre, kávékészítésre való! A lakók bosszúsága azonban csak az egyik gond, hiszen a lerakodott anyag rontja a hőátadás hatásfokát, végső soron energiapazarlás. A vállalat a budapesti Ybl Miklós* Műszaki Főiskolával együttműködve átfogó vizsgálat keretében foglalkozott e jelenségek elhárításával. Alapvető feltétel lenne a hideg víz minőségének javítása, mely az elkövetkezendő évek sürgető feladata, s eleve megelőzné az efféle gondokat. Jelenleg három különböző módon igyekeznek átmeneti megoldásokkal csökkenteni a panaszokat. A melegviz-há- lózat védelmére HIDROGEL adalékanyagot alkalmaznak, melyet automatikusan adagolnak a hálózatba. Ennek az anyagnak a hatására az oldott sók kiválása megszűnik, sőt a vezetékben lerakódó vízkő kismértékben még oldódik is. A KÖJÁL által ellenőrzött adalékanyag a város hőközpontjainak 40 százalékában jelen van, ami évente vízért Salgótarjánban észak-pesti kenyérgyárban mintegy 300 ezer forintos költséget Jelent a vállalatnak Minden érintett lakóépületei elláttak automatikus melegvíz-szabályozóval, mely nem engedi hatvan Celsius-fok fölé a hőmérséketet, így ugyancsak megakadályozva a tömeges kiválást. E készülékek felszerelése a fűtésszabályozókkal együtt milliós költségeket jelent. Sajnos, részben a vízben levő különböző anyagok miatt a melegvíz-termelő készülékek 9—15 hónap alatt kilyukadnak, cseréjük évi másfél millió kiadást jelent. A hőcserélők élettartamának növeléséhez a vállalati újítóbrigád kikísérletezte a korábbi szénacél helyet a horganyzott csöves készülékeket, melyek háromszor annyi ideig kitartanak. Alkalmazzák — de magas beépítési költségei miatt korlátozott mértékben — a korrózióálló anyagból készült csöveket is. Ugyancsak jó élettartami tulajdonságokat mutat a nagybátonyi FÜ- TŐBER SKR—X típusú készüléke, mely kis helyen, jó hatásfokkal működik. A védelmi módszerek bár költségesek, több év gazdaságossági számításai bizonyítják, hogy a központi vízelőkészítő berendezések már megtérült beruházásként üzemelhetnének! A továbblépéshez összehangolt, tervszerű intézkedésekre van szükség a városi tanács műszaki osztálya, az Észak-magyarországi Regionális Vízmű, a Nógrád megyei Viz- és Csatornamű Vállalat és a 2 IKV együttműködésével. Csak összefogással oldható meg a közös gond, a lakosság igé nyeinek magasabb szintű kielégítése. g. i. Az új kenyér ünnepére várhatóan a szó szoros értelmében is új kenyeret kapnak a pestiek: a jövő hónap folyamán ugyanis teljes kapacitásával működni kezd az angyalföldi, hivatalosan észak-pestinek nevezett kenyérgyár. Az elmúlt napokban befejeződött a fővárosiak kenyérellátását jelentősen javító beruházás műszaki átadása, megkezdték a próba- üzemelést. A majdan két műszakban 80 tonna kenyeret gyártó üzem öt termelősora közül négyet működtetnek mostanában, azzal a céllal, hogy a korszerű, modern berendezések „összehangolódjanak”, zavartalanul működjenek. Hogy mennyire modern gyártósorokról van szó, egyetlen adat is érzékelteti: az északpesti kenyérgyárban mindösz- sze 120-an dolgoznak majd. Nyolcvan tonna kenyér előállításához másutt többszáz ember munkája szükséges. A gyártósorok termékei — egykilós fehér-, burgonyás-, alföldi kenyér — már most eljutnak a fogyasztókhoz. Természetesen egyelőre csak a teljes kapacitás töredékét, naponta mintegy 350 mázsa kenyeret kapnak a IV., a VI., a VII. és főleg a XIV. és XV. kerület boltjai. A rövidesen ugyancsak próbaüzembe álló ötödik gyártósoron újdonság készül majd: az úgynevezett pesti kenyér. Ez a tartósított, szeletelt, előrecsomagolt áru három változatban bővíti a kínálatot: lesz belőle barna-, fehér- és úgynevezett angol to- ast-kenvér. Hogy a kenyér a szállítás során minél kevésbé károsodjék, az észak-pesti gyárból konténerben jutattják el a város különböző pontjaira. textil ák — kiegészítőkkel Űj fajta ágy- és asztalne- műekkel bővíti választékát a Budaprint Pamutnyoroóipari Vállalat. Az utóbbi években gyártmányfejlesztőik kiemelten foglalkoznak e termékekkel, ugyanis a lakáskultúra fejlődésével megnövekedtek irántuk az igények. Mind a hazai, mind a külföldi piacokon keresettek az ízléses, korszerű alapanyagú, színben és mintázatban egymáshoz illő ágynemű-garnitúrák és háztartási textiliák. A vállalat korábbi kezdeményezéseinek — például a nyomott, pozitív-negatív mintával készített párna- és paplanhuzatoknak, színes lepedőknek a sikere bebizonyítot- ta, hogy érdeme' e termékek választékát tovább bővíteni. Ezért kooperációs megállapoA balassagyarmati kábelgyár erősáramú üzemcsarnokában készülő kábelek ereinek szigetelését végzi a nemrégiben üzembe helyezett svájci gyártmányú tömlőzőgép A berendezés 16 20 milliméterek közötti átmérőjű vezetékek szigetelését tudja végezni, melyből műszakonként mérettől függően hatvan kilométernyit készít, három tonna pvc-mííanyag felhasználásával. Képünkön Bacskó József gépkezelő, a berendezés indítását végzi. — Fotó: Gyurkó — gumiüzem üj üzemcsarnok épült a kenyéri Egyetértés Termelőszövetkezet gumiüzemében. A hétszáz négyzetméter alapterületű csarnokban a legmodernebb gépeket, berendezéseket telepítették. Segítségükkel megduplázódik az üzem eddig 25— 30 millió forint értékű éves termelése. A kenyéri tsz gumi üzemében mezőgazdasági gépekhez szükséges különféle tömítések, csövek készültek eddig, többek között a Rába gyár vetőgépeinek fontos tartozékai. Most bővül a termékek köre. az AGROKER-rel kötött megállapodás értelmében azi egész Dunántúlt ellátják a különböző traktorok, munkagépek, markológépek hidraulikájához szükséges, eddig gyakran hiánycikknek számító tömlőkkel dást kötöttek a Minőségi Ruházati Háziipari Szövetkezettel ami lehetővé tette, hogy slingelt szélű, de nemcsak esv- színű, hanem nyomott mintás és damasztágyneműket is készítsenek. Ezek ma rendkf’ ül divatosak, akárcsak azok az asztalneműk, térítők, szalvéták, amelyeket nemcsak önmagukban, hanem különböző kiegészítőkkel együtt gyártanak, így például ugyanolyan anyagból függönyt, lábasfogó kesztyűt, kávés- és teáskannává hővédő sapkát, sőt bevásárló- táskát is készítenek a vállalat konfekcionáló üzemében. A Budaprint új termékeivel megoldható a konyhák egyöntetű, harmonikus .felöltöztetése”, ami régi igénye a hazai vásárlóknak. Az újdonságok várhatóan még az idén az üzletekbe kerülnek. NÓGRÁD - 1982. július 15., csütörtök 3
