Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-15 / 164. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÖGRÁD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF,, 164. SZÁM _______ARA: 1,40 FORINT 1982. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK B efejezte bukaresti látogatását a magyar kormányfő Közös közleményt adtak ki Lázár György romániai hi­vatalos, baráti látogatásának második napján, szerdán dél­előtt Bukarestben megko­szorúzta a T)ép és a haza sza­badságáért, a szocializmusért vívott harc hőseinek emlék­művét. Kormányfőnk lerótta kegyeletét a panitheonban, ahol dr. Petru Groza és Gheorghe Gheorghiu-Dej földi maradványai nyugszanak. Ezt követően a Victoria-pa- loíában Lázár György és Constantin Dascalescu foly­tatta és befejezte tárgyalása­it A két kormányfő jegyző­könyvet írt alá, amely tartal­mazza a tárgyalások eredmé­nyeit, és rögzíti az együttmű­ködés továbbfejlesztésének feladatait. Délben Lázár György a bukaresti magyar nagykö­vetségen fogadást adott meg­hívója és vendéglátója, Cons­tantin Dascalescu tiszteleté­re. Kora délután Lázár György a Fekete-tenger partján levő üdülőhelyre, Neptunra uta­zott. A tengerparti fürdőhelyen Lázár Györgyöt fogadta Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkárává Román Szocialista Köztársa­ság elnöke. Kormányfőnk kí­séretében volt Roska’ István külügyminiszter-helyettes és Rajnai Sándor, hazánk buka­resti nagykövete. A találkozón román részről jélen volt Canstantin Dasca­lescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának el­ső minisztere, Constantin Oancea külügyminiszter-he­lyettes és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. Az őszinte és baráti lég­körű megbeszélésen áttekin­tették a két pórt és két ország közötti együttműködés helyze­tét, az 1977. évi debreceni és nagyváradi legfelső szintű ta­lálkozón meghatározott fel­adatok végrehajtásának idő­szerű kérdéseit, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről. A kora esti órákban Lázár György és kísérete hazauta­zott Romániából.. Párt- és kormányküldöttség utazott Nicaraguába Málnaszüret Hollókőn A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetőségének meghívásá­ra Géczi Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Nógrád megyei pártbizottság első titkárának vezetésével szerdán párt- és kormányküldöttség uta­zott a Nicaraguái Köztársaságba, hogy részt vegyen a forradalom 3. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. (MTI) SZMT elnökségi ülés Csökkent munkaképességűek Nógrádiban Javában tart a málna szedése a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz termőföldjein. A hollókői határban a termelőszövetkezet 11 hektáron termeszt jelenleg málnát. A tava­szi fagykárok és a kevés csapadék miatt a termés átlagon aluli volt, de még így is na­ponta több mint húsz mázsát szednek le, illetve szállítanak a Dunakeszi Htítőházba. Kép­riportunk a szüret pillanatait örökítette meg. Nagy Miklósné és Kovács Istvánná (bal­felső képen) naponta egyenként több mint 60 kg málnát szednek le. Nagy munka há­rul Nagy Ferencné málnaátvevcre is (jobb alsó képen), aki a napi termés átvételét cs mázsálását végzi. Kelemen Mónika, a Balassi Gimnázium tanulója (bal alsó képen) minden évben besegít a termelőszövetkezetnek a nyári málnaszedésbe. (Rigó Tibor képriportja) környezetvédelemért Az SZMT elnöksége tegnapi ülésén megvitatta a csök­kent munkaképességű dolgozókkal való foglalkozás tapasz­talatait, valamint a további tennivalókat, Marczi József­nek, a Társadalombiztosítási Bizottság elnökének előterjesz­tése alapján. A rehabilitációval kapcsola­tos rendeletben előírtak közül egy területre, a munkarehahi- litációra koncentrált az elő­terjesztés, tekintettel arra, hogy a rendelet mennyiben járul hozzá mai, gazdasági cél­jaink eredményessebb elérésé­hez az eltelt időszak gyakorla­ta milyen szükségszerű módo­sítások igényét vetette fel. Megyénk vállalatai az utóbbi években többmillió forintot fordítottak a munkakörülmé- nyek‘fejlesztésére, az egészség- ügyi feltételek javítására. Rendszeres szűrővizsgálatok segítenek a egészségkárosodás feltárásában, a megelőző gyó­gyító munkában. A kereskede­lemben fejlődött az árumoz­gatás és kiszerelés. Ott javult a rehabilitációs bizottságok munkája, ahol gyakran van. szükség javaslataikra. A szak­mai megyebizottságok tájékoz­tatókat, felkészítőket tartottak, az SZMT-iskolán folyó képzés­ben s foglalkoztak az előbb említett témával. A rehabilitációs feladatok ellátását helyenként jól sza­bályozott formában, vezetői felügyelet mellett valósítják meg. Egyébként ennek a mun­kának a megyében az ipar sa­játosságai miatt különös je­lentősége van. A foglalkozta­tottak több mint 50 százaléka fizikai munkás. Az iparban a nehézipar a meghatározó. Az üzemek többsége meghaladja az ötven évet. Ez magában hordozza az elavult technikát, a munkavégzés nehéz lehető­ségeit, az egészségi ártalmak fokozott jelenlétét (zaj, por, vibráció stb). Az utóbbi évek­ben telepített üzemekben pe­dig a monotónia, az egyoldalú leterhelés jelentkezik károsító hatásként. A bekövetkezett technológiai váltás pedig más jellegű balesti veszélyforráso­kat hozott felszínre. Az előterjesztés és a vitá­ban elhangzottak alapján az elnökség megállapította, hogy előbbre lehetnénk, ha több te­rületen a meglévő lehetősé­gekkel jobban éltünk volna. A feladat abból adódik, hogy a foglalkoztatottaknak csaknem 30 százaléka ki van téve va­lamilyen munkaköri ártalom­nak. Ez azt jelenti, hogy az előző munkakörökben dolgozók 12—15 százaléka kisebb-na- gyobb mértékben csökkent munkaképességű. Előbbre lehetnénk, ha a gyá­raink vezetői éltek volna azzal a lehetőséggel, hogy a rehabili­táltak bérének 30 százalékáig őket foglalkoztató munkahe­lyeket alakítottak volna ki. Ha a megelőző, gyógyító munka nagyságrendje és hatékonysá­ga elérte volna a kívánt szintet, ha az orvosszakrétői véleményekben jobban tükrö­ződne az üzemek technológiai folyamatainak ismerete, ehhez nagyobb segítséget adnának az üzemek. Bár sok helyen nyil­vántartják a rehabilitáltak számára alkalmas munkahe­lyeket, a kívánt feltételeket azonban nem biztosítják. Nem érvényesül megfelelően az az előírás, sem hogy a dolgozót eredeti munkakörében kell fog­lalkoztatni. Az esetek többsé­gében az áthelyezés nem felel meg a dolgozók képzettségé­nek és bérezésének. Gátolja a rendelet jó végrehajtását ke­resetkiegészítés jelenlegi rend­szere, amely nem, ösztönzi a dolgozót arra, hogy újból munkával keresse meg a ke­nyerét. A gazdálkodó egységek nem kezdeményezik a helyben már nem foglalkoztatható dol­gozók elhelyezését. Külön gondot okoz az idős korhoz közeledők helyzetének rendezése. Jelenleg két válla­latot kivéve nem foglalkoznak új, alkalmas rehabilitációs munkahelyek létrehozásával. A rehabilitációra szorulók között 40 százalékot képviselj nek a szakmai képzettséggel rendelkezők. Részükre kötelező a képzés és az átképzés. Ezt azonban kizárólag helyben nem tudják megoldani, ezért a kép­zésben az áthelyezetteknek csupán 2 százaléka részesült. Szükség volna e téren is a differenciálásra. A jelenlegi rendelkezések nem ösztönzik a dolgozót arra, hogy rehabilitá­ció után teljes értékű munkát végezzen. Elsősorban a rende­let szociális biztonságát jelen­tő előnyeit kamatoztatják a maguk javára. Több dolgozó nem fogadja el a felajánlott munkahelyet. A meggyógyul- takat viszont nem helyezik át a teljes értékű munkát végzők munkakörébe. Az elnökség a vitában el­hangzottakkal kiegészítve az írásos előterjesztést a benne szereplő feladatokkal együtt elfogadta. Tóth József né SZMT-titkár összefoglalója után, javaslatára úgy döntött, hogy e téma testületi megtár­gyalására meghívják néhány nagyüzem gazdasági vezetőjét és szakszervezeti bizottságának titkárát Salgótarjánban Sikeres környezetvédelmi akciókért osztottak ki kitünte­téseket tegnap a megyeszék­helyen, az SZMT-központban. A szakszervezeti tisztségviselők a közelmúltban értékelték a ta­vaszi „Rendet, tisztaságot a munkahelyeken...” jelszóval tett felhívás hatását a gazdál­kodó egységekben és az intéz­ményekben. Mint Fejes Balázs az SZMT osztályvezetője az ér­tékelésben elmondta: az idén harmadszor meghirdetett akció kibontakozásról tanúskodik, sok jó munkahelyi kollektíva közül kellett a legjobbakat ki­választani. A fejlődés azonban tovább fokozható, érdemes a jövőben is ösztönözni a közös­ségeket a környezeti kultúra gazdagítására. Ebben a szak- szervezetekre is jelentékeny tennivalók hárulnak: mind a feladatok kitűzésében, mind a végrehajtásra történő mozgósí­tásban. Lényeges követelmény, hogy a szakszervezeteknek — sajátos eszközeikkel — mind a munkahelyi, mind a települési környezetvédelemből ki kell venni részüket. E részvállalás fontos mozzanata épp a „Ren­det, tisztaságot...” akció meg­szervezése és értékelése. Idén fél tucat vállalat egy- egy üzeme érdemelt ki SZOT- oklevelet. A Váci Kötöttáru- gyár pásztói gyáregysége, a Volán balassagyarmati üzem- igazgatósága, a bányavállalat ménkesi üzeme, a balassagyar­mati kábelgyár, az ÜM pásztói szerszámgyára és a Balassa­gyarmati Városgazdálko­dási Vállalat vehette át a megtisztelő diplomát, mun­kásgyűlés keretében, még a környezetvédelmi világnap al­kalmával. Tegnap ugyancsak fél tucat egység, illetve intéz­mény kapott oklevelet az SZMT-től Sarló Béla SZMT- titkár nyújtotta át a dokumen­tumot a KARANCSHŰS, a nógrádgárdonyi tüdőgyógyin­tézet, a salgótarjáni ÁFÉSZ, a karancssági iskola, a pásztói állami gazdaság és a Somoskő­újfalui vasútállomás képvise­lőjének. Ugyancsak a szakszer­vezettől Érdemes társadalmi munkás jelvényt kapott Simó Alajos, az öblösüveggyái* tár­sadalmi munkavédelmi felü­gyelője. Az alkalmat megragadva Népfront-elismeréseket is ado­mányoztak a környezetvéde­lemben jeleskedő brigádoknak. Kiváló társadalmi munkáért emlékplakettet kapott a bá­nyavállalat kisterenyei üzemé­nek Kun Béla brigádja. Kivá­ló társadalmi munkás jelvényt kapott a HNF-től a NOTÉV József Attila brigádja, az iparcikk-kiskereskedelmi vál­lalat 358-as boltja, az ötvözet­gyár Dobi István brigádja, a szolgáltató vállalat Kandó Kál­mán nevét viselő kollektívá­ja és az AGROFIL 'íbl Miklós nevű dolgozói közössége; ez utóbbi kitüntetéseket Kovács István HNF megyebizottsági helyettes titkár nyújtotta át. Életrevaló kezdeményezésnek bizonyult az a három évvel ez­előtti ötlet, hogy megyénkben művelődési tábort nyitnak a ci­gánygyerekek részére. Szorospa­tak és Ráróspuszta után idén ismételten a szorospataki járási úttörő-váltótábor ad otthont a megye számos községéből, isko­lájának úttörőcsapatától érkező gyerekek számára. Tavaly már szlovákiai cigánygyerekek is résst vettek a Nógrád megyei­ek munkájában - cserébe húsz honi úttörő táborozhatott a szomszédos ország dunaszerda- helyi táborában —, idén újra várnak Szlovákiából vendége­ket. Az együttműködés tapasz­talatai rendkívül kedvezőek. A szlovákiai gyerekek nagyon gyorsan megbarátkoztak ma­gyarországi társaikkal, s egyet­értő, jó kapcsolat alakult ki a két ország pedagógusai között Szlovák vendégek részvételével Művelődési tábor nyílt Szorospatakon is. A cseretáborozás további hasznát jelentette, hogy a neve­lők megfigyelhették és átvehet­ték egymás célravezető mód­szereit, s így nagyobb hatásfok­kal végezhették munkájukat. A cigánygyerekek művelődési táborának költségeit az Állami Ifjúsági Bizottság, a Művelődési Minisztérium és a Nógrád me­gyei Tanács vállalta magára, a részt vevő iskolákat a megyei művelődésügyi osztály illetéke­sei jelölték ki. A táborozok sze­mélyére vonatkozó konkrét ja­vaslatokat - figyelembe véve számos tényezőt, főképpen a ta­nulmányi előmenetelt, igyeke­zetét és szorgalmat — a helyi úttörőcsapatok tették, ők gon­doskodtak az utaztatásról is. A- harmadik művelődési táborban is olyan pedagógusok dolgoz­nak, akik szívügyüknek tekintik a cigánygyerekekkel való fog­lalkozást. A tábor vezetését, mint eddig minden évben, Kovács Mária, a pásztói járási hivatal közművelődési felügyelője látja el. A szorospatoki művelődési tá­borban - a terület Naaybátony naoyközséghez tartozik, s a fes­tői szépségű Ágasvár hegy alatt fekszik - szerdán kezdődött a munka. Este ünnepélyes zászló- felvonással, majd rajonkénti tá­bortüzek gyújtásával nyitotta me i hivatalosan is kapuit a tá­bor. Nyitva tartása idején, júli­us 23-ig számos nagyszerű prog­ramban vesznek részt a gyere­kek. Közösen játékokat, dalokat tanulnak, szellemi Képességeiket és kézügyességüket számos for­mában teszik próbára, fejlesztik. Filmvetítésen, színházi előadó« son - a salgótarjáni öblösüveg­gyár Tempress színpadánakjátí. kán — vesznek részt, megismer­kednek a bábkészítésssl, papír­hajtogatással, gyékényezéssel és számos lehetőség kínálkozik ar­ra, hogy jobban megismerjék egymást, szorosabb barátságot kössenek.

Next

/
Thumbnails
Contents