Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-08 / 132. szám

Szeptembertől júniusig kéthetenként olvashattátok az Üttörősarkot, amelyet voltaképpen mindig azok a krónikás- úttörők írtak, akik vették a fáradságot hétről hétre, s tudósították rovatunkat szűkebb környezetűk, iskolájuk életéről, eseményeiről. Most néhány hónapra búcsúzik az Űttörősa- rok, de nem búcsúzunk tudósítóinktól, akikkel július 7■—15. között a salgóbányai nemzetközi úttörőtáborban találkozunk, immár harmadszor! Még mielőtt névsorukat közölnénk, nézzük a tanév végi vakáció előtti postát.

Csapatzászló Diósjenőn

Kajzinger Ervin diósjenői pajtás a közelmúltban kiérdemelt csapatzászló-átadási ünnepségről írta beszámolóját:

— Emlékezetesek maradnak sokáig azok az ünnepi pillanatok, amikor a munkásőröktől átvehettük a szép, új csapatzászlót. Ekkor avatták föl a kisdobosokat és az úttörőket is, majd kulturális programokon vettünk részt. Sor került egy tanár-diák futballmérkőzésre is, amely nagy küzdelem

után döntetlenre végződött Volt sárkányeregetés, kerékpár- verseny és sok-sok játék.

Kánai Ibolya ugyancsak Di- ósjenőről irt, Sellei Zoltán magyar költők műveiből összeállított irodalmi műsoráról. „Nálunk Arany János verseit adta elő, mondandójához diaképeket is vetített... később már együtt mondtunk a Toldiból részleteket, végül pedig együtt énekeltünk.”

Kiránduló kisdiákok

Bánkra látogattak a minap

az endrefalvai hetedikesek, s az élményeiket tűzte tollhegyre Kovács Erika.

— Ahogy a busáról leszálltunk, mindjárt elénk tűnt a Bánki-tó széles víztükre. Csöndben figyeltük a horgászokat, mi is szívesen kipróbáltuk volna, dehát nem lehetett... Legszívesebben csónakáztunk volna, hiszen a parthoz láncolva ott álltak a csónakok, e*ak éppen az evező hiányzott belőlük. Később meglátogattuk a szlovák nemzetiségi házat, nekem ez tetszett a legjobban: olyan szépen, érdekesen volt elrendezve, hogy arra gondoltam, de szívesen ellaknék benneT

Dunántúli kirándulásról számol be a kisterenyei Tóth Ág-. MG, már a helyszínek is önmagukért beszélnek: Tatabánya,

Győr, Fertőd, Nagycenk, Szombathely, Sümeg, Tapolca és a Balaton-part véges-végig. Hosszú sorokban idézhetnénk Ági élvezetes beszámolóját, a dunántúli nevezetességekről a „locsi-pocsikig", dehát kíméljük a tankönyvek fölé görnyedő diákok idegeit, árokét, akiknek még néhány felelés hátravan.

Mint ahogyan kiderül ez Kot- roczó Róbert, a homokterenyei Ságvári Endre Úttörőcsapat tudósítójának leveléből is:

— Közeleg az év vége, rá kéü hajtani! S ez kissé megvisel valamennyiünket, ám a jobb jegy érdekében szükség van rá. Noha nehéz eltűrni, hogy odakint süt a nap, a szomszéd gyerekek hancúroz- nak...

(A fennmaradó helyekre a rovatot rendszeresen tudósító iskolák úttörőcsapatai döntik el, ki képviselje iskolájukat.)

A pajtások a nemzetközi úttörőtábor programjain való részvétel mellett megismerkednek az újságkészítés folyamatával, a különféle műfajokkal, részt vesznek egy megyei ri- . porttúrán, ennek során a nevezetesebb idegenforgalmi helyeken, valamint úttörőtáborokban gyakorolhatják ismereteiket, végül pedig elkészítik a Tábori Krónika című kiadványt Mindez persze, sok-sok játékkal, szórakoztató programmal, s a táborban lévő francia, finn, csehszlovák és magyar kiváló úttörők társaságában, július 7—15. között Salgóbányán!

Még egy kötelességünknek kell eleget tenni, közöljük a legutóbbi Űttörősarokban feladott rejtvény megoldását és nyerteseit.

Helyes válasz: három eltérés volt a rajzok között, nevezetesen az almánál, a kockánál és a háromszögnél.

Könyvjutalmat nyertek: ifj. Kollár Péter, Salgótarján Kemerovo körút 21., Matula Ilona Kisgéc, Táncsics út 6. Kovács Zoltán Salgótarján, Arany János út 25. fszt. 2.

Úttörők ünnepe

Hagyomány, hogy Ilyentájt ■endezik meg szerte az országban a kisdobos- és úttörő- vatást. Számos meghívást kap- .unk ezekre a rendez vények- •e — ezúton is köszönjük —, im csak néhány helyen lehetünk ott. Viszont miért vannak íz úttörő-tudósítóink? Termé- izetesen azért, hogy ezen eseményekről is beszámoljanak. Vos, nem is érheti rossz szó iket, hisz fölsorolni is nehéz .éfine, honnan, kik küldték be- izámolóikat az avatási ünneplégekről. Csak néhányat em- itsünk: Mocsári Nóra Rétság- ról, Berceli Judit Erdőkürt- ■ől, (ő egyébként ekkor vele tte át iskolája kitüntetését: i „Szülőföldért” elnevezésű el- smerést), Kontra Gábor Mát- 'akeresztesről, a pásztói Dó- :sa György úti iskola tudósítói, Csonka Piroska és Sándor Jú- ia Salgótarjánból, a Budapes- al úti Általános Iskolából ci- nezték levelüket, hogy az avatási ünnepségekről beszámoljanak.

De nézzünk néhány egyéb témát is! Cserhalmi Adél, a mátranováki Iskola végzős diákja egy társadalmimunka- ikcióról ír.

— Egy játszóteret építünk iélutánonként — olvashatjuk. — Az egész iskola ott szorgos- todik, beleértve természetesen íz igazgatót és a tanárokat is: ásunk, kapálunk, homokot hordunk, mikor mire van szükség. Kaptunk padokat, gumikereket és már a gyerekek alig várják, hogy birtokba vehessék az új játszóhelyet!

A ludámyhalászl iskolából Oláh Rita és Nagy Marianna arról ad hírt, hogy már hagyomány náluk az is kola tej árusítása.

— Két haszna is van — írják —, egyrészt elősegítjük ezzel az egészséges táplálkozást, másrészt pedig egy kis pénzhez is jutunk, amit majd kirándulásra költünk. Nemrégiben nagyon kellemes meglepetésben volt részünk: a tejipari vállalattól teljesen ingyen 65 pohár tejet és kakaót kaptunk, amit ezúton is t-e- retnénk megköszönni.

Végül néhány pásztói tudósításból: Márton Judit vörös- keresztes titkár az egészségnevelés helyi eredményeiről írt, Mohár Andrea a sportnapokról és az iskolai fegyelemről, Szabó Agnes az énekkarról, Sánta Marianna az öt bések újbóli vándorserleg-győzelméről számolt be, Gerhát Gábor az úttörő-tisztségviselők tovább képzéséről, Pilinyi Katalin pedig a vakációra készülődés örömeiről tudósította az Űttö- rősarkot.

Mi pedig arról tudósítjuk a kedves olvasókat, hogy az alábbi úttörőket hívjuk meg a NÖGRÁD és a megyei úttörőelnökség júliusi sajtótáborába :

Szigeti Annamária (Karancsheszi) Pócsa Nóra (Cered)

Sándor Júlia (Salgótarján) Mocsári Nóra (Rclság)

Cserhalmi Adél (Mátranovák) Kotroczó Róbert (Nádújfalu) Pusztai Péter (Salgótarján)

Bereeli Judit (F.rdőkürl)

Strchó Zsolt (Nagylóc)

Zeke Andrea (Pásztó)

Pogány Dóra (Kistcrenye)

Szalai Éva (Salgótarján) Szenográdi Péter (Szécsény) Csonka Piroska (Salgótarján) Jankó Tamás (Tar)

IVlihalik Judit (Mátraverebély) Singlár Katalin (Cered)

Kontra Gábor (Pásztó)

Kovács Erika (Fndrcfalva)

Jár fa Erika (Szügy)

Fodor Edina (Saigótarián)

Szabó Erzsébet (Kazár)

Modellezők

i

sikerei

Pákozdi Mihály, az ötvözetgyári modedezőklub titkára a magyar vitorlás hajómodellező válogatott tagjaként Csehszlovákiában, Colin városában szerepelt nemzetközi versenyen. A D/10-es kategóriában a 3. helyen végzett.

A csehszlovákiai szereplés után Pákozdi Mihály, a Heves megyei vitorlás hajómo- dellező-bajnokságon is rajthoz állt. Nagyszerű eredményt ért el: a D/M kategóriában az első helyen végzett. Klubtársa, Bácskái László ugyancsak szép teljesítménnyel zárta a ver senyt. A D/X kategóriában ért el első helyezést

Kaszárnya — megyeháza — művelődési bázis

Hogyan halad a rekonstrukció?

Az 1815-től csaknem egy emberöltőn át Balassagyarmat történetének jelentős időszaka zajlott le. Ekkor székelt a városban a megye köz- igazgatása, s nem túlzás azt állítani, hogy a vármegyei közgyűlések országos hírnévre tettek szert. Ez idő tájt az Ipoly-völgy legforgalmasabb helye volt Balassagyarmat s mint a krónika őrzi: évente nyolcszor tartottak itt országos vásárokat, ahová nagy számban jöttek az ország legtávolabbi részéből a kereskedők, iparosok, s velük a komédiások, a szemfényvesztők, a lókötők, és természetesen a tolvajok hada is.

E polgári virágzó időszakban készül a város ma is legtekintélyesebb épülete, a megyeháza, amelyet az 1753- ban emelt régi császári kaszárnya helyére tervezte meg Kasselik Ferenc, s az ő ötletei alapján épült föl 1832— 1835. között, klasszicista stílusban. Számos emlék, nevezetesség fűződik a megyeházához, fölsorolni is nehéz lenne. Csupán a két legismertebb: itt hivatalnokoskodott 1842-től hat éven át Madách Imre, 1871—73. között pedig Mikszáth Kálmán, a megye nagy fiainak emlékét két márványtábla őrzi.

■ S milyen a mai1 megyeháza? Amikor körbejárjuk az épületet, lépten-nyomon állványokkal, építkezési anyagokkal találkozunk, az egykori érvcsaták helyszínén -most a felújítók munkálkodnak, A terv, — amely 1975- ben fogamzott — nagyszabású: eredeti mivoltában visz- szaállítani, felújítva — megőrizni a megye egyik legjelentősebb műemlékét. Szemlátomást nem könnyű munka ez, a díszes ablakok megóvása, a boltozatok, a homlokzat, kialakítása szakszerű munkát igényel. Részben ezért is vet- to át a kivitelezői szerepkört a rétságiaktól a Szécsényi Építőipari Szövetkezet. A teljes lebonyolítást pedig a Nóg- rád megyei Beruházási Vállalat végzi, náluk érdeklődtünk az elképzelésekről, a tervekről.

— Hét esztendeje kaptuk

Balassagyarmat város Tanácsától a megbízást a megyeháza rekonstrukciójára — mondta Nyerges Pál, a NOMBER területi osztályának vezetője. — Annak idején a kiviteli terveket a Köz- épületépítő Vállalatra bíztuk, a kivitelezés első szakaszához pedig a Rétsági Építőipari Szövekezet látott neki. Ez a munkafázis voltaképpen most ért véget, melynek során statikai munkálatokat, a tető- szerkezetet és egyéb tennivalókat végeztek, ennek eredményeként, például a délkeleti szárnyban 1980-tól megkezdhette működését a városi ifjúsági és művelődési ház. Ügyancsak el kellett végeznünk az épület központi fűtésrendszerének. a kazánháznak a kiépítését a szigetelést

— Egy kissé az idő nyoma megviselte az épületet, jelentett-e ez a munkálatok során nehézséget?

—- Kétségtelenül. Példaként említhetem a szigetelést amely tudvalévőén korábban hiányzott a létesítményből, így teljesen újat kellett építeni, úgy, hogy az állagot ne rontsuk! Sokat törték a fejüket a szakemberek, végül a Balassagyarmati Szolgáltató Szövetkezet elektroozmotikus eljárással valósította meg, amelyet a megyében itt alkalmaztak először. Aztán számos pincét, sőt pincerendszereket találtunk a volt megyeháza alatt, némiképp ezek is nehezítették a munkát.

— Mindezek mellett alapvető szempont volt a műemlék jelleg megőrzése...

—- Már a tervezés során messzemenően figyelembe vették a Műemlékvédelmi Felügyelőség álláspontját, s ezt a kivitelezés során is igyekeznek szigorúan megvalósítani, A munka neheze azonban csak most következik, hiszen az év második felében történik a tetőszerkezet kialakítása. Csak zárójelben

jegyzem meg, hogy megmaradnak a régi kémények, noha természetesen nem fognak füstölni, de a stílushflség érdekében szükség van rájuk. Aztán az idén készülnek el a bejárati kapuk, a nomlokzat ekkor kap végleges formát, s várhatóan 1984-ben már a végleges külső fogadja az ott dolgozókat és az oda látogatókat egyaránt Ezután kerül sor a belső munkálatokra, középpontban a nagyterem kialakításával.

— Milyen létesítmények, intézmények kapnak helyet az épületben?

— Egy művelődési bázis lesz tulajdonképpen. Hiszen az ifjúsági ház, a művelődési központ mellett könyvtár, ki- állítóterem, s színházi előadásra is alkalmas nagyterem és levéltár lesz az eddigi elképzelések szerint. De például tervezzük, hogy majdan az udvaron egy nyári színpadot hozunk létre, ahol színvonalas, szabad idős kulturális rendezvényeket tarthatnak.

Reménytkeltő elképzelések, s bizonyára sok-sok balassagyarmati várja már, hogy az egykori formában „pompázzon” a megyeháza. Mindehhez azonban még sok-sok munka, idő és pénz kell Ez utóbbiból például eleddig, mintegy tizenötmilliónyi fogyott, s ha az eredeti elképzelések szerint történik a rekonstrukció, akkor még legalább 60—70 millióra lesz szükség. Cserébe viszont a város egy nem csak látványos, hanem hasznos létesítményt vehet birtokába.

T. L.

Gyógyító szövet

A Tadzsik Tudományos Akadémia kémiai intézetének

tudósai olyan szövetet kísérleteztek ki, amely képes elpusztítani a betegségeket előidéző mikroorganizmusokat. A szövet azután válik ilyenné, hogy a benne lévő természetes és szintetikus szálakat mikróbaellenes aktív színező anyaggal kezelték. A mikróbataszító szövet jól mosható, és értékes tulajdonságait használata során mindvégig megőrzi. Viselése során a baktericidanyagok fokozatosan a bőrre kerülnek, ahol elpusztítják a káros mikrobákat. Az új szövetet kitűnően lehet alkalmazni a sebészetben és fertőző megbetegedések esetén.

Hollandiában is kedvelik a PANNÓNIA Háziipari Szövetkezet rétsági telepén készülő nő: ruhákat. Ez évben is húszezer darabot rendeltek a holland partnerek. A terv teljesítéséhez hozzájárul Kólái Eerenené, aki az idei szövetkezeti nap alkalmával kapta meg a 15 éves förzsgárd»-kitüntetést. Képünkön: a bedolgozók után a végmunkát, a gomblyuka- zást és a gombozást végzi.

Lada-találkozó Veszprémben

Vasárnap ismét nagy sikerrel rendezte meg a Lada-márka- találkozót az Avtoexport szovjet külkereskedelmi vállalat, az AFIT, a MOGÜRT, az ÁFOR, Autóker, MERKUR, az Állami Biztosító, a Videoton és az ELZETT Művek. A találkozó házigazdája immár kilencedik alkalommal a veszprémi Bakony Művek volt.

A kánikula ellenére már kora hajnaltól tömegesen érkeztek Veszprémbe a Lada márkájú személygépkocsik, s a 48-as kilométerkő környékén mintegy kétezer személy- gépkocsi sorakozott fel a megnyitóra. A résztvevőket Sós Gyula, a Bakony Művek vezér- igazgatója köszöntötte, majd pedig Viktor Ocseretin, a Szovjetunió magyaroszági nagy- követségének kereskedelmi képviselője nyitotta meg az egész napos seregszemlét. A rendezők több meglepetésről is gondoskodtak a mintegy ötezer résztvevő számára: az AFIT a Lada-találkozó színhelyén alkatrészböngészdét, nyitott; mintegy harmincféle

felújított, vagy bontásból származó alkatrészből válogathattak az érdeklődők. Az AFIT hármas számú üzeme — a legnagyobb magyar Lada-szer- viz fenntartója — árusította és díjmentesen be is szerelte azokat a fogyasztáscsökkentő betéteket, amelyeket az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Szolgáltató Vállalat gyárt. Nagy volt az érdeklődés a helyszíni sorsolás iránt is. Erre azok nevezhettek be, akik Lada gépkocsiját erre az évre igazolta vissza a MERKUR, és a helyszínen átadták sorszámukat. A szerencsés „kisorsoltak” már hétfőn átvehették az új személygépkocsit.

Legnagyobb nézőközönsége most is az autósügyességi versenynek volt, amelyre százan neveztek be. Az 1300 köbcenti alatti kategóriában első lett Rakoczky Sándor, a Főtaxi dolgozója, az 1300 köbcenti feletti csoportban pedig Farkas János, a Csepeli Autógyár dolgozója, a Miss Lada címet a legjobb női versenyző Farkasné Beszteri Éva kapta. (MTI)

Á Mai Magazin

Megjelent a Mai Magazin júniusi száma. A folyóirat rendkívül sokoldalúságával, érdekességével kelti föl az olvasók figyelmét.

Három évtized alatt 250 újságíró vesztette világkonfliktus tudósítása közben életét. Véletlenül eltévedt vagy szándékosan irányzott golyótól. Tények és gyilkosok című Írásában a terror lélektanával ismerteti meg Ke- reszty András az olvasót. Egy nagy játék az élet — állítja az egyetemi tanulmányait folytató munkásfiatal, ám a siker ára nem csekély. Czei- zel Endre az orvosgenetikus szól ezúttal hozzá A válóok-e a gyermek című vitához. Érdekesen válaszolja meg Sólyom Ferenc azt a furcsa kérdést, hogy: Milyen ez a nyár. A munkaügyi ítélkezés gyakorlatából közöl izgalmas példákat a magazin, s a magyar légitaxitól a telefonáló kutyáig, sok érdekességet közöl a világ minden tájáról. A Túlvilág! jegyzetlapok Washingtonban készültek. Vltray Tamás a maga hullámhosz- szán ír a tévézés érdekességeiről. A júniusi számból megtudjuk, hogy Antal Imrének Wolferlt a barátja, Bar cza Gedeon pedig nyomozó- kőrútra indul és Mészöly Kálmán, hogyan érzi magát Madrid előtt a vártán.

Arra a kérdésre, hogy átok vagy áldás pz emberiségen a mikroelektronika — Fadrusz Tibor ad választ. Dr. Halász Tibor a gyógyítás árnyairól faggatja az orvostudományt. A sündisznók és az emberek magatartásáról ír a pszichiáter dr. Gerevich József. A gyűjtőknek szentel nagy figyelmet Dogossy Katalin. Rendkívül érdekes illusztrációk, grafikák teszik mozgalmassá a Mai Magazint.

NÖGRÁD - 1982. június 8., kedd